A közhiedelemmel ellentétben, nem kötelező egy társasház működésében, hogy közös képviselő gondoskodjon az ügyvitelről, de nagyon is ajánlott. A jogszabály szerint a 6 lakás alatti lakóközösségeknél szabadon választott, hogy kijelölnek-e valakit, aki a ház érdekeit képviseli. Efelett azonban már ajánlja, hiszen akkora lakásszámnál már bőven keletkezik annyi munka és intéznivaló, amelyet érdemes rábízni valakire. Hatlakásosnál nagyobb társasháznál, amennyiben nem sikerül senkit megválasztani, vagy senki nem akarja vállalni a megbízatást, akkor a közös ügyek képviseletéhez intéző bizottság létrehozása javasolt.

Nincs közös képviselő?
Olvasóink üzenetei, kérdései alapján látható, hogy sok ház működik közös képviselő nélkül, ami az ügyintézések szempontjából rendszeres vitákra adhat okot. Sokan szembesülnek azzal a klasszikus problémával, hogy nem sikerül megválasztani a közös képviselőt. Ennek egyik oka lehet, hogy a tulajdonosoktól egyetlen jelölt sem kapja meg a szükséges, 50% + 1 szavazatot, vagyis az egyszerű többséget. A másik, ritkább, de szintén előforduló probléma, amikor senki nem akarja vállalni, hogy főállásban vagy szabadidejében intézze a ház ügyes-bajos dolgait.

A legfurcsább esetek mégis azok, amikor egy-egy tulajdonos bár nem akarja vállalni „hivatalosan” a feladatot, de azért – az egy maga által felállított „szokásjog” alapján – bizonyos esetekben önkényesen intézkedik.

Belsős közös képviselő, intéző bizottság vagy külső megbízott
Általában a társasházakban is, de 6 lakás felett különösen ajánlott hivatalosan is meghatározni, hogy ki kezeli a ház ügyeit. Ennek legegyszerűbb módja, ha a tulajdonosok közül valakit sikerül megbízni a feladattal. Amennyiben a közös képviselő a házban tulajdonos is egyben, és nem üzletszerűen gyakorolja ezt a tevékenységet, azaz nem kap érte ellentételezést, akkor nem kötelező számára közös képviselői képesítést adó tanfolyam elvégzése (de ettől persze nem árt, ha ért is hozzá, főleg ha nagy, zűrös házról van szó).

Másik lehetőség, hogy a lakóközösség egy rotációs rendszert alakít ki. Ebben az esetben ugyanúgy, mint sokszor a takarítás megszervezésénél is, mondjuk évente más tulajdonos látja el a tisztséget. Ez látszólag egyszerű és igazságos, és nem utolsó sorban költségkímélő megoldás, azonban sok hátránya is van. A tapasztalat ugyanis az, hogy legtöbben – mivel félnek, hogy esetleg rosszul intéznek egy adott dolgot, vagy tartanak a nagyobb vitáktól – maximum az elengedhetetlen karbantartási munkálatokat intézik el, nagyobb fejlesztésekre, beruházásokra nem kerül sor. Ezek elmaradása azonban hosszabb távon óriási problémákat okozhat az épület állapotában, ezért ez messze nem a leghatékonyabb megoldás.

Amennyiben nem sikerül egy valaki kinevezésében megállapodni, mindenképp érdemes lehet legalább egy intéző bizottságot megválasztani. Itt persze szintén felmerülhetnek nehézségek a tagok kijelölése kapcsán, hiszen minimum három tagot, illetve elnököt kell kinevezni a bizottságba.

Amennyiben a lakók nem tudnak bizalmat szavazni egyik lakótársuknak sem, akkor külső közös képviselőt, vagy céget is megbízhatnak a karbantartási munkálatok intézésével, a pénzbeszedéssel, pályázatírással, és más ügyek intézésével.

A képesítés igénye tartja vissza a tulajdonosokat a tisztségvállalástól?
Rengeteg társasház van hazánkban. Sok tulajdonosi közösség gondja, hogy nem talál megfelelő közös képviselőt. Sok esetben már eleve az sem egyértelmű, hogy ki és milyen feltételek mellett láthatja el a társasház képviseletét és ügyvitelét.

Komoly tévhit például, hogy egy társasház közös képviselőséghez mindenképp képesítés szükséges. Ahogy azonban az imént is szóba került, a társasházi törvény kifejezetten nem ír elő kötelező szakképzettséget azok számára, akik csak saját házukban, nem üzletszerűen végzik ezt a tevékenységet.

Más azonban a helyzet a társasházkezelői feladatok esetében. Bár a köznyelvben keveredik a kettő, a társasházkezelő és közös képviselő fogalma egyáltalán nem ugyanaz. Az üzletszerű társasház-kezelői tevékenység olyan önálló feladatkör, amelynek ellátásához szükséges a társasház fenntartásával, működésével összefüggő gazdasági, műszaki és jogi követelmények ismerete.

A társasházi törvény szerint, a társasházkezelő: a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatot készít az épület fenntartására vonatkozóan, valamint a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat. Ő irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat, illetve megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.

Amennyiben a közös képviselő megbízatása során társasházkezelői tevékenységet is ellát, akkor rendelkeznie kell a törvényben előírt képesítések (OKJ54: Ingatlankezelő vagy OKJ52: Társasházkezelő) valamelyikével.

A rendelet alapján a tisztséget nem láthatja el, aki: büntetett előéletű, akit a társasház, vagy ingatlankezeléstől, mint foglalkozástól eltiltottak, az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, vagy az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.

Mi van a hatlakásosnál kisebb társasházakkal?
A végén térjünk ki néhány gondolat erejéig azokra a társasházakra, amelyek hatlakásosnál kisebbek. Az ilyen lakóközösségek dönthetnek arról, hogy szervezetükre és működésükre a törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, azaz nem alakítanak ki saját szabályzatot. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Tehát ha nincs SZMSZ, akkor nincs közös képviselő, lakógyűlés és semmi “társasházszerűség”, hanem csak PTK. A társasház ilyen esetben mindössze a közös- és a külön tulajdonok meghatározására korlátozódik. Ilyenkor is minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.

Forrás: https://www.hazforum.hu/nem-kotelezo-de-6-lakas-felett-ajanlott/

A házirend magába foglalja a társasház tisztában tartására vonatkozó olyan előírásokat, hogy például milyen gyakran kell felseperni, felmosni, a közös tulajdonban lévő ajtók, ablakok, korlátok szennyeződését milyen időközönként kell eltávolítani. Miután ez megvan, a lakóközösség dolga megszavazni azt, hogy mindezekért a tevékenységekért ki legyen a felelős.

Választhatjátok megoldásként egy külső ember bevonását, aki az általatok meghatározott időben megjelenik és elvégzi a rábízott feladatokat. Ez egy kényelmes, ugyanakkor nem feltétlenül a legjobb megoldás. Nehéz olyan embert találni, aki rendesen, becsületesen végzi a dolgát. Ha mégis sikerül ilyet találni,igyekezzetek megbecsülni őt és a munkáját.

A minap hallottam egy olyan esetről, hogy egy rendkívül ügyes takarítóhölgyet kiutált egy befolyásos lakó, csupán azért, mert egy adott napon – egy családi tragédia miatt – nem tudott megjelenni a munkahelyén. Éppen akkor, amikor ez a bizonyos  lakó “fontos” vendégeket várt és a lépcsőház “vállalhatatlan” állapotban volt.

Te mit gondolsz, kinek volt igaza? Írd meg kommentben vagy küldj nekünk levelet, illetve facebookon is várunk!

Az ilyen esetek elkerülése végett, érdemes mindkét fél elvárásait, kéréseit, óhajait, sóhajait már a kezdetek kezdetén tisztázni. 

Ez közhelynek tűnik, de igenis nagyon-nagyon fontos és mindennek az alapja, hidd el! Sokan nem veszik komolyan, mert „majd lesz valahogy” és nem fektetnek le egyértelmű szabályokat, szankciókat, pedig ebben az esetben is rém egyszerű, például legyen helyettesítő takarító az ilyen esetekre (igen, több pénz, tehát ezt nektek, a háznak kell vállalni – de valamit valamiért).

Irányadó döntés született ma a Fővárosi Törvényszéken! Ezzel megszűnt a társasházak visszaélésének lehetősége.

A döntést megelőző per egy gyakori problémából fakad, mellyel a kutyások nap mint nap találkoznak: egy társasház úgy döntött, a Szervezeti Működési Szabályzatukat módosítják úgy, hogy abban meg legyen szabva, hány kutyát lehet egy lakásban tartani a társasházban. (Sok olyan eset is előfordul, melyben a társasház nem csupán az ebek számát korlátozza: néhol egyenesen tiltják a kutyatartást.)

Első fokon a társasház javára ítéltek, ám a fellebbezés után másodfokon már jogerős döntés született a kutyások javára – mondta el kérdésünkre Dr. Pozsonyi Anikó ügyvédnő. – Mivel az ítélet ma született, így annak írásos formáját 30 nap múlva kapják kézhez az érintettek.

Kutyával is élhetsz társasházban!
Fotó: realtor.com

Tehát a társasházak a Szervezeti Működési Szabályzatukban nem korlátozhatják a kutyatartást!

Az alábbiakban Dr. Pozsonyi Anikó tájékoztatása olvasható:

Örömmel tájékoztatom a társasházban lakó ebtartókat, hogy a mai napon iránymutató döntés született a Fővárosi Törvényszéken.
Egyes társasházak, az utóbbi időben több esetben módosították úgy a Szervezeti Működési Szabályzatukat, illetve házirendjüket, hogy megtiltották, illetve korlátozták a magánlakásban tartható ebek számát, noha a 41/2010(II.26.) Kormányrendelet és az azt értelmező alkotmánybírósági, illetve kúriai döntések már elvi éllel mondták ki, hogy ebtartás darabszámra nem korlátozható.
Az AB az önkormányzati rendeletek vonatkozásában már egyértelművé tette, hogy a jogszabály országos hatáskörű, azzal ellenkező tartalmú önkormányzati rendelet nem születhet, arra azonban még nem volt precedens, hogy bárki a társasházi SZMSZ-t elfogadó közgyűlési határozatot támadta volna meg hasonló okból.
Ma JOGERŐS ítélet született a Társasházi törvény 17.§ (1) a )helyes értelmezéséről aminek lényege, hogy a társasházi SZMSZ csak azt tilthatja meg, hogy a lakó magánlakását , nem lakás, hanem pl. irodai célra használja, vagy hasznosítsa. Még ebben az esetben is az SZMSZ-ben pontosan meg kell határozni, mely célra nem hasznosítható, de ezt is csak a jövőre nézve. Ilyen lehet pl., hogy magánlakásban nem működhet nagy forgalmú iroda, üzlet, vagy más nyilvánvalóan nem lakáscélú tevékenység. Az, hogy ki, mit tart a lakásába magánügy, ha valaki azt állítja, hogy a tevékenység zavaró, birtokháborítási pert indíthat, amiben azt bizonyíthatja, hogy a tevékenység szükségtelen mértékben zavaró.
Dr.Pozsonyi Anikó ügyvéd

Forrás: https://kutyabarathelyek.hu/hu/hirek/reszletek/nem-szolhat-bele-a-tarsashaz-tarthatsz-e-kutyat-a-lakasodban/

A társasházak életében az őszi-téli időszakban sok teendő halmozódhat fel, illetve a különféle hasznos, télre készülő tennivalók ideje is ez.
– Ereszcsatorna tisztításszükségessége a lombhullás után. Ahol az ereszt nem tisztítják meg a belehullott falevelektől, lerakódott portól, szennyeződésektől, az esővizet nem tudja megfelelően levezetni, a nem tervezett súlytól az ereszcsatorna meghajolhat, deformálódhat, és sokkal nagyobb összegű javítási munkát okozhat a társasháznak, mintha évente tisztíttatja a közös képviselő.
– Fűtési szezon beköszöntével érdemes acsótány- és rágcsálóirtástelvégeztetni. A különféle hívatlan társbérlők elleni védekezés, mint előző cikkemben is írtam, lényeges a társasház számára, és megelőzni könnyebb, mint utólag nagyobb irtást rendelni.
– Tetőmunkálatok még a csapadékos időszak előtt, ha szükséges. Készüljön a télre a társasház rendezett tetővel, amennyire megoldható. Érdemes átnézetni a hófogókat is, mert nagyobb havazás esetén jó szolgálatot tesznek: megelőzheti a tetőről lezúduló hó általi baleseteket. Kémények ellenőriztetése, ha még nem történt volna meg, bár sokkal célszerűbb ezt még a fűtési szezon megkezdése előtt megtenni.
– Kertrendezés az őszi lombhullás után,lombzsákokat az önkormányzatoktól lehet igényelni.
– Felkészülés a téli síkos időszakokra a különféle természetbarát módszerek segítségével, anyagok beszerzésével. Fontos szem előtt tartani a jogszabályokat és rendeleteket, mert a természet védelme érdekében a sózás helyett más megoldásokat kell választani.

Társasházi Polgár:
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink:dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/24/2014.

Forrás: http://tarsashazipolgar.blog.hu/2014/11/17/oszi-teli_idoszakos_munkak_a_tarsashazban_a_kozos_kepviselo_feladatai

Az Európai Unió által előírt kötelezettségeknek megfelelően Magyarországon is fokozatosan kiépül a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer, amelynek keretében a társasházak és lakásszövetkezetek lakói is egyszerűbben tudják rendszerezni a háztartásukban keletkező hulladékot. Összegyűjtöttük a magyarországi szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó legfőbb információkat.

Pár éve a szelektív hulladékgyűjtés még gyerekcipőben járt, ma már azonban a környezettudatosság egyik alaptétele, hogy az újrahasznosítható hulladékot szétválasztva gyűjtsük. Jelenleg 171 hulladékkezeléssel foglalkozó közszolgáltató vállalat van Magyarországon, amelyek egyre nagyobb része kiépítette már házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésiszolgáltatását, de a többi szolgáltató is elkezdte vagy tervezi a rendszer kiépítését. Az intézkedés Magyarország az Európai Uniónak tett, a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó vállalásai miatt is rendkívül fontos.

Az új, környezettudatos gyűjtés bevezetésével valamelyest a társasházak kötelezettségei és szokásai is fokozatosan átalakulnak majd. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényértelmében az egyes társasházak felelnek azért, hogy a náluk elhelyezett szeméttároló edényekben az előírásnak megfelelően legyen szétválogatva a hulladék. Amennyiben például a papír vagy a műanyag mellett más jellegű, települési hulladék kerül az adott kukába, a szolgáltató azt nem üríti ki, hanem írásos felszólítást hagy a szétválogatásra vonatkozóan.

A fenti esetben a társasház kezelőjének, vagyis a közös képviselőnek, a gondnoknak vagy a lakóknak kell rendbe tenni a gyűjtőedényt. Emellett ugyanennek a személynek a feladatköre a hulladékgyűjtők az ürítési napon való kihelyezése is. Az ürítési nap szolgáltatótól és településtípustól függően változhat, így lehet például esedékes hetente egyszer vagy kétszer. A hulladékelszállítás pontos időbeosztását mindig a területet ellátó hulladékkezelő szolgáltató határozza meg. Ezen felül fontos, hogy az elszállítás során a szolgáltató csak kiüríti a tárolót, de tisztántartásáról szintén a társasház kezelőjének kell gondoskodnia.

Az edények tisztítása ugyanis alapesetben nem tartozik bele a szolgáltatási díj keretébe. Ettől függetlenül országszerte több helyen találni olyan szolgáltatókat, akik magukra vállalják ezt a feladatot, holott nem volna kötelezettségük. Alapesetben a kukatisztítást külön szolgáltatásként rendelheti meg és fizetheti ki ezt a szolgáltatónál.

A fenti feladatkörök azonban már a kommunális hulladékgyűjtők alkalmazásánál is megvoltak, így a szelektív hulladékgyűjtés nem okoz a korábbinál nagyobb fáradságot. Sőt, az új kukák kitelepítését követően a már meglévő települési hulladéktárolók egy része feleslegessé válik, lemondásukkal a lakóközösség pénzt spórolhat, ami nagymértékben javítja a társasház költségvetési keretét.

Ugyanis a ház egy-két hagyományos szeméttároló edényt is ki tud váltani a szelektív kukák használatával, hiszen a műanyagok és a papír már nem a régi, hanem az új edényekbe kerül majd. Elképzelhető tehát, hogy a lakásszámtól függően több kuka díját is megspórolhatja így a lakóközösség.

A környezettudatosság ma már nem valamilyen zöld hóbort, fokozatosan mindenki életébe beszivárog. Ahhoz, hogy hatékonyan lehessen fellépni az újrahasznosítás és a fenntarthatóság érdekében, a különböző közösségeknek, mint amilyenek a társasházak lakói is, együtt kell működniük az eredményesség érdekében.

Forrás: https://www.hazforum.hu/szelektiv-hulladekgyujtes-a-tarsashazakban-a-kornyezettudatossag-alapjai/

Az udvar alapjához 4-5 köbméter sódert kellett belapátolnunk, és felhordanunk az utcáról az udvar szintjére. Nálunk, mivel egy domboldalba épült a házunk az utcaszintről 18 lépcsőfok vezet fel a földszintre, ahol az udvar található. Az ágyásokba több köbméter virágföldet is hozatnunk kellett, melyet marhatrágyával kevertünk. Az udvart keresztülszelő utat viacolor kövekből raktuk ki, a többi részre visszakerült a korábbi keramit burkolat persze mindegyik kockát egyenként meg kellett tisztítanunk, és a széleken méretre vágnunk.

Az egyik lakó édesapja felajánlott több szobrot a kert díszítésére, így lett vízköpőnk a tónál, illetve egy hatalmas kővázát is kaptunk, amibe később növény került. Az íves ágyásokba kőoszlopokkal tagoltuk a sövényt, ezek adják majd meg a magasságát.

2014. egész nyarat végigdolgoztuk, és a nyár végére olyan állapotban volt az udvar, hogy végre elkezdődhetett az ültetés. Egy kertészetből rendeltük a növényeket, ők szállították házhoz őket, így egy nap alatt minden a helyére került. A sziklakertbe pozsgás növényeket, évelőket, fűszernövényeket és kövirózsákat ültettünk. A tó mellé többféle bőrlevél, és színes levelű évelő növények kerültek. A tóba vízinövényeket raktunk, amiket télen beviszünk majd. A magasított ágyásba hortenziákat és rododendronokat, és árnyékliliomokat ültettünk, a kerítés mellé és az íves ágyásokba bukszus kapott helyet. A fal mellé két ládába és az oszlophoz kúszónövényeket raktunk, amik majd később jótékonyan eltakarják a falakat. 130 tő növényt vettünk, és még legalább 50 tő érkezett a lakók felajánlásából.

A legnagyobb feladat a keramit burkolat visszarakása volt, ami nagyon nehéz munka, hiszen minden követ, ami a szélén van méretre kell vágni. Ezzel a munkával még nem végeztünk teljesen, de úgy gondoltuk, hogy már késznek nyilvánítjuk az udvart, és szeptember 27-én megtartottuk a megnyitót. Sok lakó mellett a szomszéd házakból is eljöttek többen, hogy megnézzék, hogy sikerült a felújítás. Több szomszédos ház is kedvet kapott a pályázaton való részvételhez, a példánkat látva.

Az egész munka összesen kb. 700.000,- Ft-ba került a házunknak, amiből 500.000-et pályázaton nyertünk, és persze nem számoltuk bele a kapott felajánlásokat: traktorgumit, köveket, szobrokat, és a sok növényt.

Sok szabadidőt, erőt és energiát fektettünk ebbe a munkába, de úgy érezzük, hogy megérte, mert minden nap többször látjuk munkánk gyümölcsét, az újjá varázsolt udvart, ami mindig boldogsággal tölt el minket. A felújítással úgy gondoljuk, hogy lakásaink értéke is növekedett, hiszen az udvar látványa sokat javít a ház összképén. Ugyanakkor a munkák során megismertük egymást, sokat beszélgettünk, nevettünk, és egy jó kis közösség alakult ki a házban. Lehet, hogy jövőre a hátsó kertet is felújítjuk

A beszámolót és a képeket a társasházi közösségtől kaptam, köszönet értük!

Forrás: http://kertesz.blog.hu/2014/10/18/tarsashazi_kertfelujitas_nem_mondani_csinalni

A következő pár bekezdésnyi íráshoz nem is szeretnék hosszadalmas bevezetőt írni, a rövid, élvezetes beszámolónak nem kell reklám. Az azonban megér pár gondolatot, hogy bár sokat látjuk a romos, lehangoló, szürke társasházi belső udvarokat (és gyakran halljuk a panaszokat az áldatlan, rosszkedvű látványról), mégis kevésszer hallani, hogy a helyben lakók a sült galambra várás helyett a kezükbe vették volna az ügyet, és megszépítették volna lakókörnyezetüket. Kifogást mindig lehet találni, a változtatáshoz pénz kell, a fizikai munka nem kapós (pláne szabadidőben, ingyen végezve), a szekértelem nem mindig adott, de mint azt hamarosan olvasni fogják, minden nehézség áthidalható. Pénzt lehet pályázati úton szerezni, a kétkezi munka csak elhatározás és energia kérdése, a szakmai segítség pedig mindig megoldható. Lássunk akkor egy követendő példát, hogy miként kell egy szomorkás, lepusztulóban lévő társasházi belső udvarból kellemes, látványos, vidám teret faragni!

A budapesti Városmajor utca 18. társasház udvarának felújítása

2013-ban találtunk egy jó pályázatot, – a MOL Zöld Udvar pályázatát – ami a társasházak belső udvarainak zöldítésére adott támogatást, és így elhatároztuk mi lakók, hogy teszünk egy próbát. Először a lakók többségének a beleegyezését kellett megszerezni, ami nem volt nehéz, az már sokkal nehezebb volt, hogy olyanokat is találjunk, akik a munkálatokban is részt akarnak venni. A Körülbelül 20 lakásból 4-5-ből jelentkeztek, hogy segítenének, és így vágtunk bele.

Először látványterveket rajzoltunk, még 3D-s tervek is készültek egy építész ismerős segítségével. A pályázaton túljutottunk az első fordulón, utána költségvetést és részletes terveket kellett leadnunk. Nagyon örültünk, amikor januárban kiderült, hogy 500.000,- Ft támogatást nyertünk! Márciusban neki is kezdtünk lehangoló udvarunk felújításának. Először felszedtük a sárga keramit köveket, volt amikor könnyen ment, de sok helyen betonba volt lerakva, itt csákánnyal kellett felbontani a burkolatot. Utána egy pár hétvégén keresztül ástunk, mert a régi esővíz elvezető csövek elöregedtek, azokat műanyag csövekre kellett cserélni, hogy a vízelvezetést megoldjuk. A vízszerelésben egyik lakótársunk szakértelme segített nekünk. Mindeközben lebontottuk a régi kerítést, ami a szomszéd udvartól elválasztott minket, mert nagyon romos állapotban volt már. A kovácsoltvas elemeket kiemeltük, és a talapzatát elbontottuk. Itt zsalukövekből új kerítést építettünk, amit bontott téglával burkoltunk, majd ebbe ültettük bele a régi vaskerítést, amit rozsdaálló festékkel végigfestettünk.

A vízelvezetés megoldása után betemettük az árkokat, a kiásott sziklákból sziklakertet állítottunk össze. A többi felesleges anyagot a hátsó kertbe hordtuk, és a támfal elé raktuk le őket, ahol majd szintén egy szép sziklakert lesz később. Így környezetbarát módon megoldottuk a hulladékok újrahasznosítását, nem kellett konténert rendelnünk, pedig jó pár köbméterről volt szó. Egy ismerős autókereskedés felajánlásából kaptunk egy traktorgumit, ami a kis tavunk keretét adta. Kövekkel kijelöltük először az ágyások és a tó helyét, aztán kiástuk őket. A traktorgumiba fólia került több rétegben, majd a tó szélére helyi kövekből raktunk keretet, amik az udvar felásása során kerültek elő. Az ágyásokat bontott téglákból falaztuk fel. Nagy kaland volt, mert sokan most vettünk először kőműves szerszámokat a kezünkbe, de ennek ellenére egészen jól állnak a falak.

Folyt. Köv. …

Forrás: http://kertesz.blog.hu/2014/10/18/tarsashazi_kertfelujitas_nem_mondani_csinalni

Nem mondom, hogy ez a legizgalmasabb téma, amiről beszélhetnénk, de a biztonság mindannyiunk érdeke. Más kérdés, hogy a Trombi és a Tűzmanó rajzfilmsorozat egy teljes generáció számára lehetetlenítette el a témáról való közös gondolkodást. Egyszerűen annyira félelmetes volt a Mikó István hangján megszólaló gonosz lángcsóva, hogy azóta tömegek rettegnek a tűzvédelem témájától. Ígérjük, mi most nagyon bátran szembenézünk a kérdéssel.

Fogunk beszélni majd az egyéni felelősségről és arról is, hogyan tudod biztonságosan tárolni a „raktárban lenne a helye” típusú cuccaidat, de most nézzük meg elég konkrétan, mi a helyzet, ha nem tartjuk be a tűzvédelmi szabályokat és milyen összegű büntetésekre számíthatunk.

Tűzvédelem: hitek és tévhitek + néhány fontos szabály

A lakók érdekeit szolgáló szigor 1996 óta van életben, mégis csak pár éve került terítékre a társasházak biztonságának és büntethetőségének témaköre. Azóta viszont egyre több az ellenőrzés és bizony komoly tízezrek ugranak ki a pénztárcánkból szinte maguktól, ha épp nem dugtuk el az egyébként a folyosón tárolt faszekrényünket. (Mi maradék csempét tároltunk kint a folyosón papírdobozban – ez nekünk 60 ezrünkbe fájt.)

Mint ismeretes tavaly (is) módosult a 146/2014 kormány rendelet, amely többek között a felvonók üzemeltetéséről is szól.

A kormány nem titkolt célja a rezsicsökkentés volt, azonban szakmai szempontból a módosítás számos hibát tartalmaz, amelyre a szakma, a különböző felvonós szakmai szövetségek, és a mérnökök is felhívták a figyelmet. A rendelet azóta ismét módosult, de a módosítás inkább formai, mint tartalmi.

A 2015. október 23-án életbe lépett módosítás lényege, hogy bizonyos felvonóknál a vizsgálatok számát jelentősen csökkenti.

Eddig a felvonókat kötelező volt havonta karbantartani, további évente egyszer biztonságtechnikai vizsgálatnak alávetni, és évente kétszer karbantartás szakszerűség ellenőrző vizsgálatot végeztetni.

A rendelet módosítás ez utóbbi kötelezettséget teljesen megszünteti, a karbantartási kötelezettséget 10 évnél fiatalabb liftek esetében kéthavira módosítja. Korábban a 10 évnél idősebb lifteknél évi két biztonságtechnikai vizsgálat volt kötelező, most ez csak a 20 évnél idősebb lifteknél van így.

Magyarország eddig nagyon jó helyzetben volt a liftes balesetek számában. Az országban közel 40 ezer felvonó üzemel, melynek nagy része jelentősen túl van a tervezett 20 éves élettartamán. A balesetek száma mégis csekély, a halálos balesetek száma pedig pár évente egy. Ez főleg a rendszeres karbantartásnak, és vizsgálatoknak köszönhető. Sajnos borítékolható, hogy amennyiben ezen a rendszeren lazítunk, akkor a balesetek száma nőni fog!

A rendelet a felelősség nagy részét az üzemeltetőre/tulajdonosra tolja, és le van írva az is, hogy a rendszeres, és szakszerű karbantartás elvégeztetése is az üzemeltető feladata. Éppen ezért az az üzemeltető, aki a legolcsóbb megoldást keresi, nem jár el helyesen, és egy esetleges baleset esetén büntetőjogi felelősségre is vonható!

A lift nem játék! A lift egy veszélyes üzemű szállító/utazó eszköz. A YOUTUBE-on rengeteg liftes balesetről lehet videót találni, ezek szerencsére egyelőre nem Magyarországon történtek!

Az is biztos, hogy a rezsicsökkentésegy ilyenfajta rendelettel nem valósítható meg, a következők miatt:

• amennyiben a szerelő 70 naponta karbantartja csak a liftet, nő az esélye a lift meghibásodásának, amelynek javításai külön költségeket jelenthetnek
• a magyarországi liftek nagy részét a gyártáskor úgy tervezték, hogy bizonyos alkatrészeit havonta karbantartó tisztítsa, megkenje. Ha ez nem történik meg, az meghibásodáshoz, vagy a berendezés élettartamának csökkenéséhez vezethet!
• ha a karbantartó kéthavonta megy a lifthez, akkor ez nem azt jelenti, hogy fele annyit munkát végez, emiatt egyik üzemeltető sem számolhat azzal, hogy a díjak a felére fognak csökkenni!- A fentiek miatt javasoljuk a havi karbantartás elvégeztetését továbbra is!
• ha a karbantartás szakszerűsége nincs ellenőrizve, akkor az üzemeltető egy esetleges hiba/baleset esetén elővehető, és kérdőre vonható, hogy vajon megfelelően gondoskodott-e a rendelet szerinti megfelelő és szakszerű karbantartásról? Ha a karbantartást egy felvonóellenőr rendszeresen ellenőrzi, akkor az üzemeltető ezzel le van védve. – emiatt feltétlenül javasoljuk továbbra is az évi kettő karbantartás ellenőrző vizsgálat megrendelését
• A lifteket 20 éves időtartamra tervezték, és ennek vége felé a lifteken egyre több biztonsági berendezés rendszeres ellenőrzése szükséges a biztonságos üzem érdekében. Ha egy 18 éves lifthez az akkreditált szervezet csak évente egyszer megy. És az egyik évben januárban, majd csak a következő év decemberében megy legközelebb, akkor a berendezést felvonóellenőr 2 éven keresztül nem látta, ami akár életveszélyhez is vezethet! – ezért feltétlenül javasoljuk, hogy 10 évnél idősebb lifteknél továbbra is ragaszkodjon az évi 2 ellenőrzéshez

A karbantartási periódus csökkentésére a legtöbb esetben nincs is lehetőség. A rendelet ugyanis azt mondja, hogy amennyiben a gyártó előírta a sűrűbb karbantartást, akkor az az irányadó. Mivel Magyarországon minden lift a régi előírások szerint épült, ezért mindegyikre a havi karbantartási kötelezettség érvényes! Ráadásul a magyar liftek 65%-a idősebb, mint 20 év, tehát kötelező rajtuk a havi karbantartás elvégzése!

Fontos, hogy továbbra is az üzemeltető feladata és felelőssége, hogy a felvonó rendszeres karbantartását biztosítsa, továbbá azt is, hogy fülkében rekedés esetén a mentés legyen megoldva.

Karbantartási szolgáltatásunkrólITT –> olvashat, távfelügyeleti szolgáltatásunkról pedig ITT –>.

Forrás: http://www.comfort-lift.hu/felvono-uzemeltetes-karbantartas-tavfelugyelet-valtozasok/