Balogh László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre égetőbbé válik a lakásépítéseket érzékenyen érintő áfakérdés. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis csak a 2019 végig elkészült lakásokra vonatkozik a kedvezményes, 5 százalékos áfa.

Márpedig több lakásfejlesztő a kapacitáshiány miatt kénytelen volt már most átütemezni a kivitelezést és több átadás 2020 utánra csúszhat, ami – ha érvényben maradnak a mostani szabályok – a vevők számára több mint húszszázalékos áremelkedést jelenthet. A lakásépítési kedvet is befolyásolja az áfa körüli bizonytalanság, erre utal, hogy februárban az épületépítésekre vonatkozó új szerződések 46 százalékkal esett vissza éves szinten.

Van még tere a bővülésnek

Horváth András, a Takarékbank elemzője közölte: 2018-ban 25 százalékot valamivel meghaladó éves építőipari növekedésre számítanak, figyelembe véve, hogy a 2017-es bázis eleve erősebb alapot jelent. A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán-, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé immár az épületek építési értéke is érdemben felzárkózik.

Horváth András szerint a fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikrovállalkozásokat érinti. A legutolsó negyedéves munkaerőpiaci statisztikák viszont ezt nem feltétlenül igazolják, mivel ismét kiugró, 41 ezer fős bővülést mutat az építőipar létszáma az előző év azonos időszakához képest, és így már 322 ezren dolgoznak a szektorban. Ez minimálisan továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól, azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni.

Az elemző közölte, a szerződésállományokból és a megrendelésekből következően viszont van még tere a bővülésnek, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerőpiacról, illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb volumenben hazatérő szakemberekből.

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint a következő hónapokban ugyan folytatódhat a növekedés, de lassabb ütemben a magas bázisadatok miatt. A szakember arra számít, hogy az idén összességében 10 és 20 százalékos bővülést ér el az építőipar.

Tovább erősödik az építőipar Magyarországon

Mintegy 26 százalékkal emelkedett az építőipari termelés idén februárban, amely főként a kedvező gazdasági környezetnek és a kormány lakáspiacot támogató intézkedéseinek köszönhető. Az ágazat erősödését jelzi, hogy 29,1 százalékkal bővült a hazai építőipar a 2010-es bázishoz képest –reagált a KSH adataira a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Forrás: https://www.google.hu/amp/s/www.nlcafe.hu/ezvan/20180405/kigyulladt-tiszaujvarosi-tarsashaz-tuz-mentes/amp/

A társasház-közösség jogalanyiságából [Társasházi tv. 3. § (1) bek.] következik, hogy rendezni kell a harmadik személyekkel szembeni képviselet kérdéskörét. E követelményeket elégíti ki a törvény azzal, hogy a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) mint a társasház-közösség ügyintéző szervét felhatalmazza a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt [Társasházi tv. 50. § (1) bek.]. A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) tehát a társasház-közösség törvényes képviselője.

Bár ezt a Társasházi tv. kifejezetten nem tartalmazza, a képviseleti jog a bíróság és más hatóság előtti képviseleten kívül minden harmadik személy, illetve a tulajdonostársak előtti képviseletre is kiterjed. A képviselet jelenti a közösség írásbeli és szóbeli képviseletét is, magában foglalja a közösséget jogosító, illetve kötelező bármely formájú jognyilatkozat megtételét.

A törvény szerint a képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan [Társasházi tv. 50. § (1) bek. második mondata]. Ebből az következne, hogy külső jogviszonyokban nincs hatása a szervezeti-működési szabályzatba vagy közgyűlési határozatba foglalt, a képviseleti jogosultságot érintő korlátozásnak. Nincs hatása például az olyan korlátozásnak, amely a közös képviselet jognyilatkozatát a közgyűlés előzetes vagy utólagos jóváhagyásához köti, vagy például több közös képviselők együttes eljárását írja elő. Egészen a közelmúltig az ítélkezési gyakorlat is ezt az értelmezést tartotta helytállónak (Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.20.323/2010/5., Legfelsőbb Bíróság Pfv.VIII.20.171/2009/7., Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.571/2009/7.).

A Kúria azonban a BH2014. 154. sz. alatt közzétett döntésben szakított ezzel az értelmezéssel, és az alábbiakat fejtette ki: „A Kúria szerint a Tht. 50. § (1) bekezdése perlést könnyítő szabály: azt célozza, hogy perben ne a tulajdonostársaknak kelljen félként részt venniük, hanem legyen jogi lehetőség a társasház mint közösség perlésére, amelynek nevében a közös képviselő nyilatkozhat. E jogszabályi rendelkezés nem értelmezhető kiterjesztően akként, hogy az feljogosítaná a közös képviselőt olyan tartalmú megállapodások megkötésére, amelyekre egyébként a Tht. alapján nem jogosult. A társasház közös képviselőjének képviseleti jogköre nem korlátlan: csak azokban az ügyekben járhat el a társasház közösség nevében, amelyeknek intézésére jogszabály rendelkezése [Tht. 43. § (1) bekezdés], vagy a közgyűlés határozata feljogosítja. A közös képviselő a Tht. 43. § (1) bekezdése alapján nem döntéshozó, hanem döntés-előkészítő és végrehajtó szerv, önálló, harmadik személyek felé korlátlan intézkedési jogköre csak a társasház működtetésével és az épület fenntartásával kapcsolatban van.” A Kúria a BH2015. 191. számú eseti döntésében hasonlóan foglalt állást. Kimondta, hogy a társasház közös képviselőjének képviseleti joga nem korlátlan, ezért ha olyan szerződést köt, amelyről csak a közgyűlés dönthet és ilyen döntés nincs, akkor a társasház részéről nem áll fenn szerződéskötési akarat és a szerződés nem jön létre.

Álláspontunk szerint egyik döntés sem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak, azzal ellentétes jogértelmezést tartalmaz. Ennek oka egyrészt, hogy a társasház-közösség korlátozott jogalanyiságát illetve perelhetőségét nem az 50. § (1) bekezdése, hanem a 3. § (1) bekezdése teremti meg. Másrészt a Társasházi tv. képviseleti jogot szabályozó 50. § (1) bekezdéséből nem vezethető le a képviseleti jognak a 43. § (1) bekezdésében felsorolt ügyekre korlátozottsága. Az 50. § (1) bekezdése semmilyen módon nem korlátozza a közös képviselő harmadik személyekkel szembeni képviseleti jogosultságát. Sőt a normaszöveg éppen azt tartalmazza, hogy a képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan. Ezt a mondatot nem lehet másként értelmezni, mint úgy, hogy a képviseleti jog korlátlan mindazokban az ügyekben, amelyekre a társasház-közösség jogalanyisága kiterjed. Ez még akkor is így van, ha a társasház-közösség szándéka ezzel ellentétes, vagy a képviselő túlterjeszkedik hatáskörén, és közgyűlési határozat nélkül (vagy azzal ellentétesen jár el).

A Társasházi tv. 43. § (1) bekezdése és 28. §-ának (1) bekezdése alapján sem állapítható meg, hogy a közös képviselő képviseleti joga külső jogviszonyokban korlátozott lenne. A legfőbb döntéshozó szerv kétségtelenül a közgyűlés, amely kizárólagos hatáskörében dönthet a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról. Az sem vitás, hogy a közgyűlés határozatait a közös képviseletnek kell előkészíteni és végrehajtani. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a közös képviselő képviseleti joga harmadik személyek irányában korlátozott lenne, jogszabályi vagy közgyűlési felhatalmazás hiányában ne jönne létre a közös képviselet által megkötött szerződés. Ez ugyanis a közös képviselet képviseleti jogkörének harmadik személyekkel szembeni korlátozását jelenti. Ez pedig hatálytalan a Társasházi tv. 50. § (1) bekezdésének második mondatára figyelemmel.

A Társasházi tv. számos rendelkezése [3. § (1), (3) bek., 12. § (1) bek., 13. § (2)–(3) bek., 14. § (2), (4) bek., 19. § (2)–(3) bek., 20. § (1) bek. d) pont, 22. § (1), (5)–(6) bek., 24. § (2) bek. c) pont és (3) bek., 25. § (2) bek., 27. § (2)–(3) bek., 28. § (1), (3) bek., 31–33. §, 35. § (2) bek., 39. § (4) bek., 40. § (1), (3) bek., 42. § (3) bek., 51. § (1) bek., 51/B. § (2) bek., 55. §] tartalmaz a közös képviseletre vonatkozó előírásokat. Ezek közül egyik sem rendelkezik a képviseleti jog terjedelméről. Ezt kizárólag az 50. § (1) bekezdése szabályozza, kimondva a képviseletei jog korlátozásának harmadik személlyel szembeni hatálytalanságát.

Hitelezővédelmi szempontból teljesen elfogadhatatlan a képviseleti jog korlátozása. Ha az ítélkezési gyakorlat nem változik, az ahhoz vezethet, hogy a társasház-közösséggel szerződéses kapcsolatot létesítő személyeknek állandóan azt kell vizsgálni, hogy a közgyűlés hozott-e olyan döntést, amely a közös képviselőt felhatalmazza az adott ügylet megkötésére, annak tartalma adekvát-e a megkötni kívánt szerződéssel, megtámadta-e bármelyik tulajdonostárs a közgyűlés határozatát, az adott közgyűlési határozat megtámadás hiányában egyébként megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Ez szinte lehetetlenné teszi a társasház-közösség képviseletét. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a képviseleti jog hiánya jogkövetkezményeként mindkét ügyben azt állapította meg a Kúria, hogy az adott szerződések nem jöttek létre.

Bízunk benne, hogy az ítélkezési gyakorlat visszatér a korábban uralkodónak tekintett állásponthoz, amely szerint a közös képviselő képviseleti jogköre a közös képviselőnek harmadik személyek irányában való feljogosítása arra, hogy a társasház-közösség nevében jognyilatkozatot tegyen, vagy elfogadjon. Ez a jog is korlátozható, de ez a korlátozás harmadik személyek irányában hatálytalan (Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.20.323/2010/5.).

Forrás: https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/a-tarsashazi-kozos-kepviselo-kepviseleti-jogosultsaganak-terjedelme

2014-ben egy társasházakat érintő kormányrendelet borzolta a kedélyeket, melynek értelmében a törvényhozók meghatározták, hogy 2020 januárjától minden 20 évnél régebben üzemelő liftet szabványossági felülvizsgálatnak kell alávetni, ami pedig nem felel meg az akkori előírásoknak, cserére vagy felújításra szorul.

A szabály által okozott óriási terheken 2015 augusztusában egy módosítással némiképp enyhítettek, végül 2016-ban lépett érvénybe az a nemzetgazdasági minisztérumi rendelet, amely meghatározza azokat az előírásokat, amiknek meg kell felelniük a felvonóknak.

Mit kell megtenni a liftekkel?

A 2020-as vizsgálat ezek tükrében már nem a társasházak felelőssége, hanem a liftet üzemeltető cégé, a teljes körű biztonságtechnikai felülvizsgálat pedig évi 3-4 alkalom helyett évente egyszer szükséges, március 31-éig. Ami viszont nem megy át ezen, cserére szorul.

A liftet üzemeltető társasháznak továbbá biztosítania kell a felvonók zavartalan üzemképes állapotát, az előírások szerint ezért naponta kellene ellenőrizniük a lifteket, gondoskodva szükséges karbantartásukról is, amihez felvonóellenőr segítségét kell kérni. Ezzel a feladattal megbízható az üzemeltető cég, ami a közös költséget növelné meg, de a közös képviselő és a tulajdonosok közül is kijelölhetnek rá egy ügyeletes lakót.

A liftfelújítás költségei

A régi bérházakban rengeteg 20 évnél régebben felújított lifttel lehet találkozni, a probléma 20 ezernél is több, felvonóval rendelkező társasházat érint. Elavulás, rossz működés esetén a csere 5-10 millió forintba kerülhet, míg a felújítás 1-2 millió forintba, amire a szükséges összeget egy pályázat hiányában csak a közös költség megemelésével spórolhatják meg a lakóházak. Ha ez nem történik meg, az üzemeltető cégnek gondoskodnia kell a lift leállításáról.

Forrás: https://femina.hu/otthon/lift-felujitas-koltsegek/amp

Ám még ott is, ahol megtörtént a külső falak szigetelése és a homlokzati nyílászárók cseréje, gyakorta tapasztalják a lakók, hogy a gázszámla nem csökkent, sőt a lakás sem melegedett fel a várakozásoknak megfelelően. Ennek okozói az esetek többségében az elavult, erősen túlméretezett és korszerűtlen fűtési rendszerek. Ezek amellett, hogy pazarolják a felhasznált energiát, összességében kevésbé hatékonyak, mint modern utódaik.

„Az energiafelhasználás mértéke – és azzal együtt az energiaszámla – akkor csökkenhető a leginkább, ha az épület hőszigetelésében, nyílászáró-cseréjében és a hőtermelő berendezésének (fűtési rendszerének) rekonstrukciójában rejlő megtakarítási lehetőségeket egyaránt kihasználjuk” –vallja Versits Tamás okleveles épületgépész mérnök. A Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesület elnökének tapasztalatai szerint egy jól megtervezett és kivitelezett kazán- és fűtőtestcsere, a készülék garanciális idején belül is megtérülhet.

Az energiafelhasználás mértéke – egyebek mellett – a fűtési rendszer korszerűsítésével csökkenthető
Fotó: MTI

Látványos energia-megtakarítás

Társasházaknál még látványosabb lehet az energia-megtakarítás. Versits Tamás annak a húszlakásos budai társasháznak a példáját hozza fel, melynek két régi, nagyteljesítményű házközponti kazánja közül egy tönkrement, a másik pedig éppen készült kilehelni a lelkét. A kivitelező cég három, egyenként 60 kW-os korszerű kondenzációs és igen drága kazánt épített be a régiek helyére. A pontosan méretezett teljesítmény lehetővé tette, hogy a régi gázórát is kisebbre cseréljék. A beavatkozás során kicserélték a ház használati melegvíztárolóját, teljesen felújították a szerelvényeket és kifestették a kazánházat is.

Forrás: http://magyartarsashaz.hu/2018/02/03/milliokat-sporolhatnak-evente-tarsashazak/

Írásban is megjelent a részleteket tartalmazva a kormány szerdai döntése a téli rezsicsökkentésről. A rendelet egy érdekes pontja alapján a nagy társasházban élők egy része nem biztos, hogy jól jár.

Az intézkedés a “Kormány 37/2018. (III. 8.) Korm. rendelete az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő lakossági földgázfogyasztók részére biztosított téli rezsicsökkentésről” címet viseli a legfrissebb Magyar Közlönyben. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet kimondja, hogy a lakossági fogyasztók a téli fogyasztási időszakban bekövetkező fogyasztásnövekedés finanszírozását segítő juttatásra (a továbbiakban: juttatás) jogosultak, az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

A támogatás összegét egyébként a rendelethez csatolt rövid melléklet szabályozza. Az egyetemes szolgáltatóval egyetemes szolgáltatói jogviszonyban álló lakossági fogyasztó részére

• a 2017/2018-as gázév téli fogyasztási időszakában bekövetkező fogyasztásnövekedés finanszírozását segítő juttatás összege – a 2. és 3. pontban foglaltak kivételével – 12 000 forint.
• A 20 m3 /h alatti gázmérővel rendelkező fogyasztói közösség esetében a  2017/2018-as gázév téli fogyasztási időszakában bekövetkező fogyasztásnövekedés finanszírozását segítő juttatás összege az 1. pont szerinti összeg kétszerese, azaz 24 000 forint, függetlenül attól, hogy az adott fogyasztói közösség hány vételező taggal rendelkezik.
• A 20 m3 /h vagy a feletti gázmérővel rendelkező fogyasztói közösség esetében a 2017/2018-as gázév téli fogyasztási időszakában bekövetkező fogyasztásnövekedés finanszírozását segítő juttatás összege az 1. pont szerinti összeg tízszerese, azaz 120 000 forint, függetlenül attól, hogy az  adott fogyasztói közösség hány vételező taggal rendelkezik.

Forrás: http://magyartarsashaz.hu/2018/03/09/rezsicsokkentes-ha-tarsashazban-laksz-konnyen-meglepodhetsz/

Gyakran felmerülő igény társasházak esetén, hogy a vagyonbiztonság érdekében, és más jogsértések megelőzésére kamerákat szereljenek fel a házban. A kamera működtetése számos adatvédelmi és személyiségi jogi aggályt vethet fel, ezért a kamerák használatának szigorú feltételei vannak. Nézzük melyek a kamerarendszer alkalmazásának lényeges feltételei.

Milyen célra használható kamera?

A kamerarendszer használata szükségszerűen személyes adatok kezelésével jár, mivel a kamera által felvett személyekről készült felvételek személyes adatnak minősülnek.Személyes adatot kezelni csak meghatározott, jogszerű célból lehet. A személyes adat pedig csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

A társasházban kamerarendszert üzemeltetni az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelme érdekében, illetve jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása érdekében lehet. Ezen kívül a kamerák szolgálhatják a társasházi közös tulajdonban álló vagyontárgyak védelmét. Kamerarendszert alkalmazni e célok eléréséhez szükséges mértékig lehet. Így például még vagyonvédelmi célból sem feltétlenül indokolt a társasházi folyosók minden négyzetméterét bekamerázni.

A szükségesség elvét is be kell tartani. Azaz kamerarendszert üzemeltetni akkor lehet, ha a körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el.

A kamerarendszer üzemeltetése

A társasházban a kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a tulajdonostársak közgyűlésen, az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséggel határozhatnak. Az üzemeltetés elkezdéséhez nem elegendő a döntés meghozatala, ugyanis a szervezeti-működési szabályzatba kell foglalni a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat. A kamerákat csak olyan személy üzemeltetheti a társasházzal kötött szerződés alapján, aki törvényben meghatározott megfelelő képesítéssel rendelkezik.

A kamerarendszer csak a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgálhatja. Kamera így nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló területen került elhelyezésre. A kamerarendszer nem helyezhető el olyan közös tulajdonú vagy használatú helyiségben sem, amelyben a megfigyelés helyiség rendeltetése miatt az emberi méltóságot sértheti (például öltöző, mosdó).

Hozzáférés a felvételekhez

A kamerafelvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni. A rögzítés célja, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatti eljárásban bizonyítékul felhasználhatóak legyenek. A 15 napos határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

A rögzített felvételekhez a rendszer üzemeltetője férhet hozzá. Az üzemeltető a felvételeket akkor ismerheti meg, ha ez a szerződéséből fakadó kötelezettségei teljesítése körében és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges. A felvételeket pedig csak a bíróság vagy más hatóság részére továbbíthatja. Az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a rögzített felvétel érinti, e jogának igazolásával, a felvétel rögzítésétől számított 15 napon belül kérheti, hogy a felvételt üzemeltető ne törölje. Ha ezt követő 30 napon belül az illetékes bíróság, vagy hatóság kéri a felvétel megküldését, akkor az üzemeltető azt megküldi. Ha e határidőn belül ilyen megkeresés nem érkezik, a felvételt törölni kell.

Forrás: http://magyartarsashaz.hu/2018/03/30/kamera-a-tarsashazban/

Forrás: https://ado.hu/rovatok/ado/a-tarsashazak-afa-szempontjai