Ezen kívül több tűzeset és baleset is adott munkát az egységeknek.
Vakolat lazult meg egy négy emeletes társasház homlokzatán hétfőn reggel Hajdúszoboszlón a Szilfák alján. A hajdúszoboszlói hivatásos tűzoltók a sérült épületrész környezetét kordonszalaggal körbehatárolták – számolt be a katasztrófavédelem.
Száz négyzetméteren égett az avar tegnap délelőtt Hajdúnánás határában. A hajdúnánási hivatásos tűzoltók egy vízsugárral és kéziszerszámokkal avatkoztak be.
Munka közben kezdett füstölni egy emelőkosaras gépjármű motortere tegnap délután Debrecenben, a Piac utcában. A jármű meghibásodása miatt a gép kezelője a kosárban rekedt, hét méter magasságban. A debreceni hivatásos tűzoltók kiérkezésére az ott tartózkodók a tüzet eloltották. A egység egy vízsugárral elvégezte az utómunkálatokat és magasból mentő segítségével a fent rekedt embert lementette.
Leégett az étel egy társasház első emeleti lakásában tegnap délután Hajdúszoboszlón a Major utcában. A hajdúszoboszlói hivatásos tűzoltók átvizsgálták, majd átszellőztették az épületet.
Kamion és kisteherautó ütközött össze tegnap délután Berettyóújfalu és Földes között a 42-es számú főúton. A berettyóújfalui hivatásos tűzoltók a járműveket átvizsgálták, majd áramtalanították.
A Szombathelyi Járási Ügyészség garázdaság vétsége miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki a vádirat szerint idén februárban egy szombathelyi társasház előtt az utcán kiabált, a lépcsőház ajtaját rugdalta, majd az őt nyugtatni próbáló tanút arcon ütötte egy pezsgős üveggel.
A vádlott kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.
A vádlott büntetőjogi felelősségéről a Szombathelyi Járásbíróság fog dönteni – közölte a Vas Vármegyei Főügyészség.
Munkagépek dübörgésére riadtak a pécsi Nagymeszes dűlőben élők, óriási gödröt ástak éppen. Tudtak ugyan az építkezésről, de más a papír, és más a valóság, amikor egyik napról a másikra nő ki egy monstrum a szomszédban. Mélygarázzsal ellátott 11 lakásos társasházat épít ugyanis egy vállalkozó az utcában – a szomszédoktól pár méterre.
Prof. Dr. habil. Fábián Adrián, a PTE Jogi karának dékánja és egyetemi tanára pert indított, mivel ő az egyik közvetlen szomszéd, akit érint az építkezés. Nem a vállalkozót perelte be azonban, hanem a Baranya Vármegyei Kormányhivatal alá tartozó építésügyi hatóságot.
Március közepén jogerősen meg is nyerte a pert, a veszprémi törvényszék megsemmisítette az építési engedélyt. Mégsem történt semmi! Az építkezés folyt tovább, és most is folyik.
Fábián írásban érdeklődött a Kormányhivatalnál, hogy mégis ez hogyan történhet meg a jogerős ítélet ellenére. A Kormányhivatalból azt a tájékoztatást kapta, hogy mivel még nem kapták meg írásban az ítéletet, nem tehetnek semmit. Ezt a jogász kifogásolta, szerinte ez helytelen döntés, és a felettes szervhez, az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz fordult panasszal. Ott neki adtak igazat, és utasították a Kormányhivatalt, hogy soron kívül tájékoztassák a tárcát az ügyről.
A Pécs Aktuál a következő kérdéseket juttatta el a Kormányhivatalnak:
1/ Hányadszorra adták ki az építési engedélyt az érintett építtetőnek? (Volt-e olyan, hogy az építtető, beruházó visszavonta a korábbi engedélyeket, vagy ezek kérelmét)? Ha igen, ez mennyire megszokott, és milyen okok állhatnak emögött általában?
2/ Önök mindent szabályosnak találtak, azért kezdődhetett meg az építkezés?
3/ A közigazgatási perben született ítélet ellenére miért folyhat még mindig az építkezés? (A szaktárca szerint az Önök jogi érvelése nem áll meg. A panaszos alaposan, fotókkal dokumentálta az elmúlt hetek építési folyamatait.)
4/ Leállították-e mostanra az építkezést? Ha nem, miért nem?
5/ A Kormányhivatalon belül folytatnak-e vizsgálatot az esettel kapcsolatban, különös tekintettel a perben hozott ítéletre, illetve a szaktárca április elején keltezett, Önöknek címzett kérései alapján?
6/ Kizárható bárminemű személyes érintettség, összefonódás az építtető és a Hivatal között?
7/ Van-e az ügynek bármilyen, akár jogi konklúziója Önök szerint, és ha igen, akkor mi az?
8/ Általánosságban milyen jogi lehetőségeik vannak, illetve mit javasolnak azoknak a pécsi lakóknak, ingatlan tulajdonosoknak, akik egyszer csak azt veszik észre, hogy a közvetlen szomszédságukban – sokszor a környező épületektől eltérő, azokat nagyságrendekkel meghaladó nagyságú) társasházak kezdenek épülni? Korábban Nagypostavölgyben jártak így a kertes házak tulajdonosai, amikor is egyik napról a másikra egy 70 lakásos társasház nőtt ki a kis kertes, családi házas övezetben, nem sokkal egy frissen nyitott autómosó mellett, amelyen szintén építési engedélyt kapott).
Számos kérdésünk ellenre mindössze ezt a választ Kaptuk:
„Az ügy kapcsán írásba foglalt bírósági ítélet a mai napig nem érkezett meg a Baranya Vármegyei Kormányhivatalhoz, így az abban foglaltak végrehajtását, illetve az azzal kapcsolatos további intézkedéseket, jogi lépéseket a hatóság nem is kezdhette meg. Hogy egy adott területen milyen ingatlanok épülhetnek és az építtetőknek milyen feltételeket kell teljesíteniük, azt a település önkormányzata által elfogadott, a település főépítészének közreműködésével megalkotott Helyi Építési Szabályzat határozza meg. A kormányhivatal építésügyi hatósága az építési engedély kiadásánál azt vizsgálja, hogy a tervezett építkezés megfelel-e a Helyi Építés Szabályzat előírásainak, illetve az egyéb jogszabályi feltételeknek.”
A Pécs Aktuál elérte a vállalkozót is. Ő azt mondta, ügyvédjétől kapott tájékoztatás szerint azért nem állt le az építkezéssel, mert nem kapta meg írásban az ítéletet. Közölte azonban, hogy „technikai” jellegű a bíróság döntése, ami mindössze pár napra tudja majd megállítani az építkezést, de azt folytatni fogja. Sőt: pert helyezett kilátásba azért, amiért időszakosan le kell állni a munkákkal, ezzel ugyanis szerinte kára keletkezik.
A vállalkozó hangsúlyozta, nem érti a panaszokat, ugyanis az utcában most is hasonló méretű társasházak vannak, ez az épület pedig álláspontja szerint méretében és jellegében sem lóg ki a többi közül.
A Veszprémi Törvényszék ítéletében új eljárásra is kötelezte a Baranya Vármegyei Kormányhivatalt, így további fejlemények várhatók az ügyben.
Egy autó, két tanú, két gyanúsított, sok lopott holmi, és egy bűnügyi őrizet. Ez a jászberényi rendőrök éjszakai intézkedésének mérlege.
Szeptember 24-én éjfélkor szokatlan zajra ébredtek az egyik jászberényi társasház lakói. Egy férfit értek tetten, aki több pincét is feltört, majd a lopott holmikkal a kezében beült egy kocsiba és elmenekült.
Ahogy a police.hun fogalmaztak, a jászberényi rendőrök pár óra múlva állították meg a keresett járművet, majd a csomagtartóban talált lopott horgászfelszerelésekkel együtt a sofőrt és három utasát is előállították a rendőrkapitányságra.
– A szálak kibogozását követően a kocsi egyik utasát, egy 24 éves helyi férfit kétrendbeli lopás miatt hallgatták ki gyanúsítottként, aki elismerte a bűncselekményt – közölték.
Hozzátették: a jármű másik utasát, egy 23 éves jászberényi fiatalt szintén gyanúsítottként hallgatták ki, őrizetbe vették és letartóztatását kezdeményezik.
A Dr. Ambró Gyula utca leágazása még a város távlati terveiben sem szerepel, a helyzet pedig több szempontból is meglehetősen bonyolult.
„…ez a magánút a város rendezési tervében nem szerepel, és az árok, illetve a házak közötti távolság szűkössége miatt hosszabb távon sincs lehetőség arra, hogy itt bármilyen előírásnak megfelelő közforgalmú út épüljön.” – írta levelében Básthy Béla, Kőszeg polgármestere.
A polgármester hozzátette, a társasházak megközelítését szolgáló behajtó sáv „csak nagy jóindulattal nevezhető útnak”, és csak egy része fekszik a társasházakat építtető beruházó magántulajdonú telkén, jelentős részben átlóg a Magyar Állam tulajdonában lévő, és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által kezelt Tamási-árok néven ismert csapadékvíz-elvezető árok területére.
Mindez azt jelenti, hogy
a két társasház lakásait jóhiszeműen megvásároló lakók hiába várnak arra, hogy jó minőségű, vagy legalább használható úton közelíthessék meg lakásaikat.
Az ügyről augusztus elején írtunk először , amikor az egyik lakó megkereste lapunkat. A Rohonci utcából leágazó út valóban az árok mellett halad, itt épített fel két, összesen tíz lakásból álló társasházat egy vállalkozó.
A lakók aztán azzal szembesültek, hogy nincs kiépítve a házakhoz az utca, és hogy a meglévő magánút sem tartozik az önkormányzathoz.
Szombathelyen együttműködéssel és pénzzel sikerült megoldani az ügyeket
Szombathelyen is írtunk már hasonló esetekről, legutóbb a Zanati Fűvészkertről és a Parkerdő lakóparkról.
Mindkét lakóterületen ugyanaz volt a probléma, mint most Kőszegen. A vállalkozó megépítette a lakóházakat, az utcákat, a lakók megvették a lakásokat, beköltöztek. Aztán szembesültek azzal, hogy szűkek az utcák, nem szabályos az útalap, az útburkolat.
Szombathelyen a lakók és az önkormányzat együttműködése vezetett a megoldáshoz, a Parkerdő lakóparknál például a lakóknak ki kell javítaniuk az utcák, járdák hibáit. Zanaton egy komplex terv született. Létre kellett hozni egy építőközösséget, majd az építőközösség felújította az utakat, aminek költségeibe már az önkormányzat is beszállt.
Aztán az önkormányzat átvette az utcákat a saját tulajdonába, és azóta a város tartja karban azokat.
Kőszegen bonyolultabb a helyzet
A polgármester válaszából kiderül, hogy Kőszegen ennél bonyolultabb a helyzet, hiszen az út területének két tulajdonosa van, ezek közül az egyik az állam, ráadásul a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében van, mint árok.
Az érvényes jogszabályok szerint a vízfolyás, árok területe nem birtokolható el semmilyen módon, azaz nem lehet megvásárolni, forgalomképtelen területnek számít. Így hiába a lakók kezdeményezése , miszerint részt vállalnának az utca felújításában egy polgárjogi társaság keretein belül, és levélben kérték, hogy az így felújított utcát vegye át tulajdonba az önkormányzat. Ez a kezdeményezés így biztosan nem vezet sikerre.
A lakóknak így másik megoldást kell keresniük. A legegyszerűbb az lenne, ha a Dr. Ambró Gyula utca felől építenének ki bekötőutat. De ezt nehezíti, hogy az utcában magánkézben vannak az ingatlanok, és több ingatlantulajdonossal is meg kellene egyezniük, és meg kellene vásárolni tőlük az ingatlanjuk egy részét, hogy ott utat építsenek ki.
Ráadásul ezt az utat később át kellene adni önkormányzati tulajdonba, és ebben az utcában közelíthetnék meg a társasházak lakói a lakásaikat. És ebben az utcában járnának például a kukásautók is. Szóval, nem egyszerű a történet, és messze van még a megoldás. De az ügyre még biztosan visszatérünk.
A Szőlőskert utca lakói saját maguk ajánlottak fel pénzt a felújításra
Közel két hete írtunk Kőszeg egy másik utcájáról, a Szőlőskert utcáról. Az utca rossz állapotban van, nincs vízelvezetés, és így a csapadékvíz a házak udvarába folyik be. Olvasónk azt írta, ígéretet kapott az önkormányzattól, hogy hamarosan felújítják az utcát, de úgy tudja, a lakóknak is be kell majd szállniuk pénzzel. Mint írta, nem érti, miért akarnak pénzt a lakóktól a felújításhoz.
Básthy Béla polgármester levelében azt írta, a Szőlőskert utca a 2000-es évek elejéig a történelmi belvároshoz legközelebbi beépítetlen terület volt. Miután lakóterületté nyilvánították, a területen kifejezetten nagy értékű ingatlanok épültek, a beruházók azonban nem építették meg az utat, abban bízva, hogy az önkormányzat teszi ezt meg.
A polgármester hangsúlyozta, a lakóknak azzal kellett szembesülniük, hogy az önkormányzat a rendezési tervben ugyan szereplő, de átmenő forgalmat nem bonyolító utcát csak a nagyobb forgalmú és több lakost kiszolgáló utcák után tudja felújítani, ami így hosszabb távon sem tervezhető előre.
A lakók azonban jelezték, hogy ha az önkormányzat rövid időn belül megkezdi a felújítást, akkor nagyobb összeggel járulnak hozzá a felújítás költségeihez. A polgármester a levélben leszögezte, a lakók ajánlották fel, hogy pénzt adnak a felújításhoz, nem az önkormányzat kérte ezt tőlük.
A polgármester kérte, hogy levelét változtatás nélkül közöljük:
Ki kellett üríteni Szegeden a Hétvezér utca 54. szám alatti társasházat, mert a statikai szakvélemény szerint lakhatatlanná vált. Az életveszély miatt az önkormányzat költöztette el az ingatlanban élőket. Az utolsó lakót a napokban vásárolták ki, több mint 11 millió forintot fizettek neki.
Annyira lerobbant állapotban van Szegeden a Hétvezér utca 54. szám alatti társasház, hogy ki kellett költöztetni az ott élőket. A statikai szakvélemény szerint ugyanis életveszélyes lett az ingatlan, és a rendeltetésszerű, biztonságos lakhatás nem biztosítható benne. Az ügyben a Csongrád -Csanád Vármegyei Kormányhivatal egy határozatával kötelezte a társasház tulajdonosait, hogy erősítsék meg a tartószerkezetet, vagy le kell bontani a házat. A szegedi közgyűlés Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottsága elé került előterjesztésből kiderült, hogy a társasházban 21 lakás található, amelyből 19 önkormányzati, kettő pedig magántulajdonban van, vagyis az önkormányzat 90,7 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik.
Életveszély a házban
A 19 önkormányzati tulajdonban lévő lakásból 9 volt lakott. Ezeknek a bérlői már kaptak másik lakást a várostól. A magántulajdonosok közül egyikük korábban kezdeményezte, hogy a lakása tulajdonjogát felajánlja egy önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérleti jogáért cserébe. A másik tulajdonos viszont úgy döntött, hogy inkább eladná a lakását az önkormányzatnak. Felbecsültették az 1 szobás, 35 négyzetméteres, komfortos lakást, ami a szakértő szerint 9,7 millió forintot ért. Azonban a tulajdonosa 17 milliót kért érte, amit azzal indokolt, hogy ennyi pénzből tud másik ingatlant venni.
Sokat fizettek érte
Ha ebbe belemegy az önkormányzat, akkor a társasház 100 százalékos tulajdonosa lesz, így a teljes ingatlant gazdaságosan tudja továbbhasznosítani. Végül úgy döntöttek, hogy belemennek az üzletbe,vagyis most kivételesen nem eladnak, hanem vesznek lakást. Ezt közgyűlési jóváhagyás nélkül is megtehetik, mert 10 millió felett 100 millió forint értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság saját hatáskörben dönthet a kiadásokról. Vagyis a probléma megoldódott, az önkormányzaté lett a teljes társasház, amivel egyelőre nem tudni, hogy mit kezdenek majd.
Kiadó lakások is vannak
Az önkormányzat nem csak kivásárol, hanem rendszeresen ki is ad lakásokat. A napokban pályázatot írt ki az IKV Zrt. három önkormányzati tulajdonban álló, üres, helyreállított lakás piaci bérbeadására. A lakások a Mars téren, a Korányi fasoron és a Kelemen utcában vannak. Utóbbi a legdrágább. Azért a 114 négyzetméteres, összkomfortos, kétszobás lakásért 185 ezer forintot kérnek havonta, a legolcsóbb Mars tériért pedig ötvenezret.
Egy pályázó több lakásra is pályázhat, de amennyiben valamelyik lakásra pályázata nyertes lesz, abban az esetben a pályázót a többiből kizárják. A pályáztatás licitálással történik, amit az óvadékra kell megtenni a kikiáltási ár nyolcezer forint négyzetméterenként. Egy lakásra benyújtott több pályázat esetén a nyertes pályázó az, aki a pályázati tárgyaláson tett ajánlatával a legmagasabb összegű óvadék fizetésére tesz ajánlatot. A nyertes pályázóval 5 év határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződést kötnek, ami további 5-5 évvel meghosszabbítható.
Zavarta a lift zaja, ezért tönkre tette azt egy fehérvári férfi. A Járási Ügyészség nagyobb kárt okozó rongálás bűntette miatt vádat emelt azzal a gyanúsítottal szemben, aki megrongálta egy társasház liftjének felvonószerkezetét.
A vádlott egy többemeletes liftes társasházban élt és zavarta a közlekedésből fakadó, lakásba beszűrődő zaj. A férfi 2023. január 18-án éjszaka a társasház felvonójának második emeleti aknaajtaját kinyitotta, és a lift úszókábelének lengőrészét rendellenes helyzetbe helyezte. A felvonó elhívásakor a rendellenes helyzetbe helyezett úszókábel megfeszült és megrongálódott, amely miatt annak cseréje vált szükségessé. A vádlott 2023. január 22-én éjszaka ismét megrongálta a felvonó úszókábelét, amely miatt az kinyúlt, megfeszült és a felvonó áramkörhiba miatt megállt. A vádlott 2023. január 28-án az úszókábelt rendellenes helyre vezette, amely miatt a felvonó a mozgása során a kábelt elszakította, és a kábel cseréjére volt szükség. A férfi 2023. február 13-án a felvonó úszókábelére csomót kötött, amely miatt az a falitartóból kiszakadt, és a cseréje vált szükségessé, továbbá a kialakult zárlat miatt a felvonó vezérlő kártyája is használhatatlanná vált.
A vádlott a cselekményeivel összesen közel 1.000.000,- Ft kárt okozott a társasháznak, amely a nyomozás befejezéséig nem térült meg.
Az ügyészség vádiratában a férfival szemben, tárgyalás mellőzésével végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását, valamint a pártfogó felügyelete elrendelését indítványozta.
Egy háromlakásos társasház két lakásában volt tűz Balatonlellén, Irmapusztán.
Az esethez a Somogy vármegyei műveletirányítás a balatonboglári önkormányzati, a siófoki hivatásos, a látrányi önkéntes tűzoltókat, valamint a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatot riasztotta.
A rajok két embert kivittek az épületből, hozzájuk mentő érkezett. A tűzoltók öt vízsugárral oltották el a lángokat, gázpalackokat vittek ki az épületből, illetve átvizsgálták a helyszínt, izzó gócok után kutatva. A beavatkozást a műveleti szolgálat irányította.
Újabb, az 1879-es nagyárvíz utáni évtizedekben épült házat bontanak Szegeden, ezúttal a turisztikai szempontból is jelentős Szent István téren. A ház helyére egy többszintes, vegyes társas- és irodaház épül a tervek szerint.
A Szent István téri, egyébként külsőleg jó állapotúnak tűnő házról még 2021 nyarán terjedt el az egyik helyi, várostörténeti tematikájú közösségi oldalon, hogy lebontják. Ezen pletykákra az épület tulajdonosa akkor még úgy reagált, hogy semmi konkrét tervük nincs, amelyben bontás is szerepel. Csakhogy a kommentek szerint épp abban az időszakban hagyták jóvá a városi tervtanácson – ahol a Szegeden található építkezések terveit véleményezik a szakemberek –, hogy mi épülhet mégis a helyére, vagyis bontásáról már 2021 nyaránál korábban is szó lehetett.
A sarki épületet egészen a mai napig aztán nem is tüntették el, az ott lévő, egyébként az épület tulajdonosához tartozó autóalkatrész-bolt a Google Maps szerint idén nyáron is nyitva volt még, sőt, a cím az Autó Centrál oldalán most is szerepel mint elérhetőség. Valószínűleg kivárt a befektető vele, úgy tűnik viszont, hogy ha más nem is, a BYD érkezése és a szegedi ingatlanpiac élénkülése megadta a kezdőlökést mára.
Az építésügyi portál (ÉTDR) egy ideje már megszüntetett, nyilvános dokumentumtárából 2022 decemberi tervek voltak elérhetőek. Eszerint az egyemeletes, valamennyire díszes, de nem különösebben meghatározó épület helyére egy ötszintes – földszint, három emelet és tetőtér – társasház épül majd, mely burkolata bézs és homokszínű lesz.
A külső borítás anyaga szálcement lesz, ami talán minőségibb hatású és tartósabb, mint a gyakran használt nemesvakolat. A műanyag nyílászárók is sötét, antracit színűek lesznek a tervek alapján, ám a homlokzat semmiképp nem lesz homogén, üvegkorlátos erkélyek sokasága fogja azt megtörni.
A ház formavilága szögletes, a sarki részen nem lesz 90 fokos törés a tetőszerkezetben, mint a most elbontott épületnél. A tető nem bádoggal lesz fedve, a tervek szerint antracit színű betoncserepet helyeznek rá. A telek eddig kihasználatlan része is be lesz építve, a garázsbejáró pedig az Imre utca felől épül meg.
Az új épület így felnő a Szent István téri épületek tömegéhez, és bár akkora azért nem lesz, mint az átellenes sarkot birtokló hétemeletes panelépület, a szomszédjait túlnőheti majd több mint 17 méteres várható magasságával. Méretei ellenére csak 5 lakást terveztek bele, de emellett lesz két iroda-, valamint egy üzlethelyiség is.
A Szent István tér bár az itt található szecessziós és más stílusú, különleges régi épületek, valamint a tér közepén magasodó századfordulós vasbeton víztorony miatt turisztikailag kiemelt része a belvárosnak, az épületek védettsége szempontjából már nem az. Nem számít „műemléki védettségű területek” besorolásúnak sem, így elviekben hacsak nem különleges az épület maga, le lehet azt bontani.
Ilyen területből egyébként három található Szegeden: a belváros Kiskörúton belüli teljes területe, a felsővárosi Szent Miklós Plébánia környéke, illetve az alsóvárosi Mátyás tér és az azt környező néhány utca. Érdekes, hogy míg ezek távolabb is esnek a szigorúan vett belvárostól, nagyobb védelmet élevnek, mint a város egyik jelképének számító öreg szecessziós víztorony környezete.
Ahogy a Moszkvai körút–Nemes Takács utcai sarkán lebontott ház esetében, úgy itt is felmerül, hogy tényleg bontásra érdemes volt-e a telken lévő régi épület. Műemléki besorolása nem volt, tehát jogilag bontható, egyes városvédők viszont értékesnek tartják, tartották, főleg látszólagos jó állapota miatt. Kompromisszumos megoldást jelenthetett volna a faszádizmus, vagyis a régi homlokzat meghagyása, de ellentétben a Moszkvai körúti sarki házzal, itt tervek sem születtek ilyenről. A problémakörről kicsit bővebben is írtunk korábbi cikkünkben.
