A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, ahová mentők és rendőrök is érkeztek. Talán emiatt indult álhír a városban egy halálos kimenetelű robbanásról.

Nem történt személyi sérülés annál a tűzesetnél, ami a kőszegi Kossuth Lajos utca egyik társasházának földszinti lakásában keletkezett.

Kőszegi és horvátzsidányi tűzoltók érkeztek a helyszínre, illetve Szombathelyről is indult egység, de őket visszafordították.

A Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat szintén a helyszínen van. Mentők is érkeztek a helyszínre.

Információnk szerint a lakás kisszobájában keletkezett tűz, de a lépcsőházon keresztül a füst az első emeletet is telítette.

A mentőknek senki sem kellett ellátniuk.

A városban elterjedt, hogy halálos kimenetelű robbanás történt, de ennek nincs valóságalapja.A Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közleménye:

Kigyulladt egy kétszintes épület egyik helyisége Kőszegen, a Kossuth Lajos utcában. A helyi önkormányzati tűzoltók, a Vas vármegyei katasztrófavédelmi szolgálat, valamint a horvátzsidányi önkéntes tűzoltók vonultak az esethez. A tűzoltók gyorsbeavatkozó sugarakkal eloltották a lángokat, átszellőztetik az épületet, az utómunkálatokat végzik. A tűz és a füst a többi lakásba nem terjedt át. Az ügyben tűzeseti helyszíni szemle indul.

Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/kisszobaban_keletkezett_tuz_koszegi_tarsashazi_lakasban

Hiába kezdtek tereprendezési munkálatokba a XI. kerületben a Bayer Construct munkatársai, a helyiek közül már több mint háromezren írták alá petíciót a 20 ezer négyzetméteres zöldterület beépítése ellen, a megindult munkálatok ezért leálltak.

Az rtl.hu-t arról tájékoztatta az érintett önkormányzat, hogy a 20 éve magántulajdonban lévő telken a Bayer Construct húzna fel egy nagyjából 11 méteres, 270 lakásos társasházat. A Bayer Construct azt is vállalta, hogy befizet az önkormányzatnak 150 millió forintnyi infrastrukturális hozzájárulást, valamint épít egy 1100 négyzetméteres játszóteret is, amelyet mindenki használhat majd. 

A lakók többek között azért tiltakoznak, mert szerintük a klímaválság idején megengedhetetlen fákat kivágni, továbbá attól tartanak, nem lesz elég hely az amúgy is hiányos infrastruktúra kiépítésre. A munkálatok mindössze néhány napig zajlottak, cég a szabályoknak megfelelően végezett-e tereprendezést.

A helyszínre az elmúlt napokban a rendőrség is többször kilátogatott, mert a lakók jelezték, hogy szabálytalanul irtották a növényzetet a Hosszúréti utcában. A rendőrség azonban nem talált szabálytalanságot, de az irataikat átküldték az önkormányzatnak, hogy az megvizsgálhassa, a tereprendezés önkormányzati rendeletbe ütközött-e.

Az épületet 3-4 emeletesre tervezik, magassága pedig a kerülettel kötött megállapodás alapján legfeljebb 11 méteres lenne.

Engedély még nincs

Az önkormányzat arról számolt be a csatornának, hogy építési engedély és hivatalos terv még nincsen, a lakók többek között ezért lepődtek meg, hogy elkezdődtek a tereprendezési munkák.

A helyiek szerint, ha még több száz ember költözne a helyszínre, akkor túltelített lenne az infrastruktúra, ezért a lakók azt szeretnék, ha a helyi vagy a fővárosi önkormányzat kisajátítaná a területet, a szomszédos telkeket pedig védetté nyilvánítanák. Hogy elérjék céljukat, petíciót is indítottak, amelyet már több mint háromezren aláírtak és a fővárosi önkormányzathoz is eljuttatták. 

Az MSZP-s Keller Zsolt azt mondta az rtl.hu-nak, hogy szerinte szinte lehetetlen, hogy a XI. kerületi önkormányzat, vagy a főváros kisajátítja a területet, mert az legalább 4-5 milliárd forintba kerülne, ekkora forrás pedig nem áll a rendelkezésükre. Ezen kívül jogilag sem tudják megakadályozni az építkezést, mert az engedélyeztetés már a kormányhivatalokhoz tartozik, változtatási tilalmat pedig csak egyszer lehet elrendelni 3 évre – ez utóbbi lehetőséggel már éltek egyszer 2020-ban. Arról is beszélt a csatornának, hogy a kerületi vezetés megállapodott a céggel, így várhatóan több ponton is kisebb konstrukció valósul meg. 

Az előző önkormányzat ráadásul megemelte az eredetileg 40 százalékos beépíthetőségi határt, annak lecsökkentése pedig nagyon hosszú jogi procedúrához vezetne és kártérítési kötelezettséggel járna.

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2024/05/30/gazdagret-tiltakozas-lakok-peticio-11.-kerulet/

Új társasház épül Balassagyarmaton – jelentette be a napokban a város polgármestere.

Csach Gábor ismertetése szerint a Városkapu Program részeként végleg eltűnik az ezredfordulóra rendkívül lepusztult önkormányzati szociális lakássor a Rákóczi út elején. A Rákóczi út 7-9. szám alatt 34 lakásos, 22 garázsos új társasház épül a korábbi 11 penészes vályoglakás helyén, míg az árkádos földszinten új üzlethelyiségek épülnek. A lakások közel 1700 négyzetméteren, míg az üzletek 300 négyzetméteren terülnek majd el.

Csach Gábor hozzátette: a Városkapu Programban korábban már négy ingatlant szanáltak, melynek helyén egy társasház, valamint a Palóc muzsika parkja is felépült. A polgármester a közelmúltban arról is beszámolt, hogy a Gansel udvarban megkezdődött a 12. fecskelakás kialakítása a fiatal szakemberek elhelyezését szolgáló Fecskelakás-program részeként, ősszel pedig elindul a 13. lakás építése is.

A 2022-es népszámlálás adataiból kiderül: Balassagyarmaton 2010 óta 98 új lakás épült, ezzel Nógrád vármegye városai között a második helyet foglalja el, épp lemaradva Rétságtól, ahol 2010 és 2022 között 102 új lakás épült.

Forrás: https://3100.hu/tarsashaz-epul-balassagyarmaton/

A mögöttünk hagyott időszak a kötelező társasházi közgyűlések hónapja. Szilber Szilvia társasházkezelőt, a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete elnökségi tagját egyebek mellett olyan tipikus problémákról kérdeztük, mint hogy milyen visszaélésekhez vezethet, ha valaki más tulajodonosok nevében szavaz a közgyűlésen, illetve mit lehet tenni, ha valaki keresztbefekszik egy nagyobb volumenű társasházi felújításnak.

magyarnarancs.hu: Nem közös képviselőnek nevezi magát, hanem társasházkezelőnek.

Szilber Szilvia: Igen, az a szakma. És van a közös képviselő, ami választott tisztség.

magyarnarancs.hu: Milyen helyzetben volt a saját társasháza, amikor átvette?

SzSz: Viharos állapotok uralkodtak. Egy nagyobb felújítás után voltunk, aminek az elszámolásával is akadtak gondok, de főleg: nem volt rendben a dokumentáció, s – igaz, jó minőségben – nem is a pályázatban leírt műszaki tartalommal készültek el a munkálatok. A változtatás miatt az önkormányzati támogatás összegét visszavonták, és öt évig nem pályázhatott másikra a ház. Így hát eléggé zaklatott volt a tulajdonosi közösség.

magyarnarancs.hu: Nyilván spóroltak a felújításra, és egyezségre is jutottak a teendőkről. Csakhogy alighanem önnek is van egy csomó tapasztalata arról, hogy e két nagyon fontos dolog szokott elszivárogni: az együttműködési készség és a pénz.

SzSz: Így van, ez a két kardinális kérdés: a tulajdonosok lássák a felelősségét, hogy a társasház felújításának terhe az ő vállukat nyomja, s ennek érdekében készek legyenek együttműködni. És meg is kell teremteni erre a lehetőséget. 

magyarnarancs.hu: Azonban a társasházaké kényszer-tulajdonközösség, nem azok vannak abban együtt, akik egymást választották, hanem jogszabály tapasztotta egybe őket. Ez már automatikusan hozza magával a konfliktusokat, és nem is csupán a közgyűléseken: miként létezzék, mire áldozzon pénzt a ház?

SzSz: Társasház és társasház között óriási különbségek vannak, például, hogy melyik milyen szolgáltatásokat vesz igénybe, s hogyan élnek egymás mellett a lakók. Ha definiálva van, hogy mi az a tulajdonosi közösség vagyunk, amelyik napi takarítást kér, és nálunk portaszolgálat van, és az a házirend, hogy nemcsak este nyolc után nem zajongunk, hanem semmikor sem. Vagyis fontos a kulturált együttélés szabályainak betartása, és ahol így viszonyulnak egymáshoz és a megoldásokhoz, könnyebben jutnak el a közös célok megfogalmazásáig, majd megvalósításáig. És meg tudják beszélni, milyen ütemben újítják meg a társasházukat, mire jut, jusson pénz, mire nem. 

magyarnarancs.hu: Viszont rengeteg olyan szegény társasház van, ahol fel sem vetődnek ezek a kérdések, mert hiába volna akarat, semmire sincs pénzük. A jogszabályok – talán éppen ezért – egyébként sem segítik feltétlen a modernizálást. Például egy lift beszerelése százszázalékos igenlő szavazati arányt kíván. Ám egy földszinti lakónak egyáltalán nem érdeke rábólintani, hiszen nem használná, ellenben a felvonó működtetése növelné a közös költséget.

SzSz: Pontosan. És ahhoz is százszázalékos egyetértés kell, hogy ha van lift, leállítsák. Mert ilyen is felmerül a közösségekben, hogy spóroljanak. Miközben mondjuk egy harmadik emeleti lakás sokkal értéktelenebb, ha nincs lift, vagy nem használják. 

magyarnarancs.hu: Általánosabb példa: az összes tulajdonos 80 százalékának hozzájárulása kell az emeletráépítéshez, még akkor is, ha egy beruházó ingyen megcsinálná, sőt egyúttal kitatarozná, rendbe hozná a házat, ad absurdum liftet is építene.

SzSz: Ha nem használják ki ezeket a lehetőségeket, mondjuk a tetőtérbeépítést, akkor a tetőfelújítás költsége a tulajdonosokra hárul. Amikor kiszámoljuk, hogy a 80 milliós költségből a tiltakozóra jutna 3 millió 700 ezer forint, az elektromos hálózat 20 milliós felújítási költségéből is 600 ezer forint, és még ott van a gázhálózaté, továbbá a kémények, a kéményseprő-járda rendbetétele, azonnal átgondolja a dolgot.

magyarnarancs.hu: És ha mégsem sikerül meggyőzni? 

SzSz: Akkor nem sikerül. Meg kell várni, hogy aki ellenezte, eladja a lakását. A Polgári törvénykönyv mindenesetre jó karbantartási kötelezettséget ír elő a tulajdonosi közösség számára. Tehát kötelező minimum az állagmegóvásról gondoskodniuk. 

magyarnarancs.hu: Nagyon sok társasháznál van egy vagy több tulajdonos, aki ennek és minden fejlesztésnek folyamatosan keresztbe fekszik, vagy csak a saját elképzelését hajlandó megszavazni. Ezért a közgyűlések előtt rendszeresen összeszed egy csomó meghatalmazást, és máris a tulajdoni hányadánál jóval nagyobb, akár döntő befolyást szerez. Kellene-e, és ha igen, hogyan korlátozni ennek a legális visszaélésnek a lehetőségét?

SzSz: Nehéz kérdés. Hiszen kit küldjön maga helyett valaki, aki ott lenne a közgyűlésen, de tényleg nem ér rá? Fizessen 30 ezret egy ügyvédnek, hogy odamenjen egy órára, időnként föltenni a kezét?

magyarnarancs.hu: Nem, de mi lenne, ha például csupán a tulajdonos hozzátartozója és az adott lakásban lakó lehetne meghatalmazott? Vagy például még a közös képviselő, aki talán e vonatkozásban semleges, nem tekinthető érdekeltnek egy-egy döntés meghozatalában.

SzSz: Biztos ebben? És ha azt mondják neki, ő is érdekelt a közös költség növelésében, hogy könnyebb legyen a dolga, s esetleg a honoráriuma is növekedjék? Az lenne a legjobb, ha a tulajdonosok úgy adnának meghatalmazást, hogy melyik napirendre szavaznak igennel, melyikre nemmel. És akkor az biztosan a meghatalmazó akaratát rögzíti. Az is jó lenne, ha interneten, akár egyfajta ügyfélkapuval lehetne szavazni. 

magyarnarancs.hu: Akkor is simán szavazhat mások helyett bárki, és nem egyszer, hanem egész akármikor, ha egyszerűen összegyűjti a kódokat. 

SzSz: Akár egy hibrid megoldás működhetne, hogy aki nem tud eljönni személyesen, és meghatalmazni nem akar senkit, leadhatná a szavazatát írásban is a közgyűlés időpontjáig. Akkor sokkal nagyobb felhatalmazással tudna a közös képviselő dolgozni. 

magyarnarancs.hu: A Covid idején volt egy áthidaló megoldás. Ezt nem lehetne visszahozni?

SzSz: A 2003-ban elfogadott szabály szerint az éves elszámoló közgyűlés személyes jelenlétet kíván, hogy a tulajdonosoknak legyen lehetőségük kérdéseket feltenni, egymás véleményét megismerni és megvitatni. Ezt meg lehet csinálni lakógyűlés formájában, vagy nagyon sok helyen már online meetinget tartanak.

magyarnarancs.hu: Ez alól kivétel az évi egy, kötelező elszámoló összejövetel? A többinél van mód arra, hogy az online menjen?

SzSz: Ennek szabályozása változott. A Covid idején írásban is lehetett szavazni, de ezt a lehetőséget az első veszélyhelyzet után eltörölték, és újra személyes részvételhez kötötték. Tavaly nyáron kijött egy egymondatos kormányrendelet, amely szerint azóta – ha a szervezeti és működési szabályzatba belefoglalják, azaz elfogadják a tulajdonosok –  megint lehet személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével szavazni. Csakhogy annak szervezési, adatkezelési, adatvédelmi feltételrendszere nincs kidolgozva. Ehhez semmilyen támpontot nem kaptak a kollégák. Például hogyan azonosítom a tulajdonosokat? Az jelentkezett-e be a meetingbe, aki szavazni jogosult, és nem valaki más? Más területeken ezt már megoldották, például szerződést is lehet így kötni, az ügyvéd azonosítja az ügyfelet annak igazolványa alapján.

A közös képviselőnek nincs ilyen jogosultsága. Még a közgyűlésen sem kérhetek igazolványokat, el kell hinnem, ha odajön, és azt mondja, hogy ő a Kovács Ferenc, nem vitathatom. Egy online meetingen meg aztán végképp nem fogom tudni, hogy aki mondjuk kép nélkül bejelentkezik egy adott e-mail címről, valóban az-e, aki jogosult szavazni.

magyarnarancs.hu: Gondolom, az van jelen, az szavaz, aki látszik. Mintha egy hagyományos közgyűlésen valaki elbújik, s nem látszik, ahogy nyilván az sem, mire szavaz. Viszont sok tulajdonos eleve nincs jelen szinte soha, mert nem szeret közgyűlésre járni. 

SzSz: A közös képviselőknek olyan döntéselőkészítő anyagot kellene összeállítaniuk, amit a tulajdonosok értenek. Rendszerint ugyanis csak megjelölt témák vannak a meghívóban, azzal az ígérettel, hogy majd a közgyűlésen elmondja a részleteket a közös képviselő. Ez kevés. Mindenképp fontos, hogy szakkérdésekről szakértők bevonásával szülessék döntés. Az, hogy milyen színű legyen a külső vakolat, persze megbeszélhető bizonyos keretek között, még ha az önkormányzat mondja is meg – a településképi rendeletek alapján –, hogy miből lehet választani. Azt viszont, hogy ha egy erkély fölülről ázik, le fog-e szakadni, műszaki szakértő állapítsa meg. Erről valójában nem szavazni kellene, hanem csak a tulajdonosok tudomására hozni. A kollégák dolga, hogy megfelelően készítsék elő a közgyűlést: végezzenek, végeztessenek állapotfelmérést a társasházról, amiben a műszaki szakértő rangsorolja, hogy ezt és ezt kell megcsináltatni, emezt két, amazt három, a következőt tíz éven belül, és utána azokat a munkálatokat a közös képviselő beáraztatja, s azt megszavaztatni. És akkor nem koncepció nélküli költekezés zajlik – hogy most ez ázott be, most az potyogott le, most csőtörés van satöbbi. Leginkább ezek a koncepció nélküli kiadások, munkák emésztik fel a tulajdonosok türelmét és pénzét, ahelyett, hogy folyamatos karbantartási terv készülne. Rengeteg helyen azonban ez hiányzik. Ebben a szakmánknak van felelőssége. Akiknek nem sikerült megszavaztatni a valóban fontos felújításokat, meg kellene próbálniuk műszaki szakértőt bevonni a tulajdonosok meggyőzésére. Így tudja csak a közös képviselő megvédeni a közösséget az elmulasztott felújítások káros következményeitől, amelyekről gyakran olvashatunk a sajtóban.

magyarnarancs.hu: Ahhoz viszont azt kell megszavazni, hogy egyáltalán bízzanak-e meg szakértőt, és ha igen, akkor kit, ami újabb vitát szülhet.

SzSz: A Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületének egyik alapítója, elnökségi tagja vagyok. Meggyőződésem, hogy a számvizsgálók részei a tulajdonosi közösség szellemi tőkéjének. Ők azok, akik hajlandóak az átlagosnál egy kicsit több időt, energiát áldozni  a társasház ügyeire. Szerencsés esetben, ha van köztük műszaki, pénzügyi, jogi végzettségű, s megerősíti, amit a szakértő, a közös képviselő javasolt, akkor a tulajdonosok sokkal szívesebben és nyugodtabban szavazzák meg, hiszen tulajdonostársuk is ajánlja, akinek ugyancsak a saját vagyona, pénze, ingatlana, annak értéke, sorsa is múlik a döntéseken. Jóval könnyebb dolgom van azokban a házakban, ahol tudok aktivizálni számvizsgálókat, akik – a szakértők által alátámasztott – javaslataimat megerősítik. 

A közös képviselő, társasházkezelő cserélhető bábu a táblán. Viszont ha a házban közösség jön létre a külön-külön „dobozokban” elszigetelt emberekból, akkor a szakma képzett képviselőivel összefogva a társasház, így a benne levő ingatlanok értékének növelése is elérhető.

Forrás: https://magyarnarancs.hu/belpol/kinek-a-felelossege-egy-tarsashaz-felujitasa-mit-tudunk-csinalni-ha-egyvalaki-ellenzi-a-tulajdonosok-kozul-268305

Az egymást követő évek újlakástermése épp úgy tükre a mindenkori gazdasági környezetnek, mint a leendő tulajdonosok aktuális vágyainak. A konjunkturális változások mellett tartós trendeket is mutat az elmúlt közel negyed évszázad új hazai lakóépületeit áttekintő KSH-statisztika, melynek eredményeit az OTP Ingatlanpont elemzése ismertette.

2000 és 2023 között az átadott lakóépületek éves száma tág határok között változott, a csúcsot 2004-ben érte el, amikor 21 237-et, míg kilenc év múlva – a mélyponton – mindössze 3649-et regisztráltak. Az ezredfordulótól a 2009-es válságig évről-évre mintegy 16-17 ezer új lakóépületet jegyzett a statisztika, ám azóta ezek mennyisége a 10 ezret sem éri el, mindössze egyetlen kiugró év volt: 2020 (13 844-gyel). Lakóépületnek számít például egy családi ház, de akár egy nagyobb épülettömb is, amiben több lakás is helyet kaphat.

A lakóépület-szaporulat ilyen látványos visszaesése nem egy az egyben járt a lakások számának hasonló hanyatlásával, mivel az évek során az újak között nőtt a többlakásos házak aránya.

MÍG PÉLDÁUL 2000-BEN EGY ÚJ LAKÓÉPÜLETBEN ÁTLAGOSAN CSAK 1,5 LAKÁS VOLT, ADDIG 2022-BEN MÁR 2,6.

Az emeletek számbavétele is a lakásépítés egyre fokozódó koncentrációjára utal: 2000-ben az új lakóépületek 98 százaléka még földszintes vagy legfeljebb egy emeletes volt, ám a tavalyi évre ezek súlya 94,7 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan több mint duplájára nőtt a 2-4 emeletes lakótömbök aránya (2% → 4,7%), ám ennél is erőteljesebb,

KÖZEL TÍZSZERES A BŐVÜLÉS (0,06% → 0,58%) A LEGALÁBB 5 EMELETES PROJEKTEKNÉL.

Így alakult az átlagos kivitelezési idő

A KSH adattára az építés időtartamát is nyilván tartja, innen tudjuk, hogy évszázadunkban eddig a lakóépületek átlagos kivitelezési ideje 775 nap volt. A részletekből az is kitűnik, hogy

LEGLASSABBAN A CSALÁDI HÁZAK ÉPÜLNEK, AZOK ELKÉSZÜLTÉHEZ ÁTLAGOSAN 781 NAP KELLETT, MÍG A TÖBBSZINTES, TÖBBLAKÁSOS ÉPÜLETEK KIVITELEZÉSÉHEZ 699 NAP IS ELÉG VOLT.

Ám e tekintetben az épület jellegénél több múlik a mindenkori piaci helyzeten, és ezzel összhangban igencsak eltérők az egyes évek mutatói. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a kereslet lényegesen felgyorsítja a kivitelezést is. Például az átlagos építési idő éppen az ingatlanpiaci válság előtt, 2008-ban érte el lokális minimumát 695 nappal, míg a lakáspiaci mélyponton, 2012-14 átlagában az 1000 napot is meghaladta. A konjunkturális ingadozás legkevésbé a családi házaknál látszik, azoknál a legjobb és a legrosszabb évek között csak mintegy 70 százalék volt a kivitelezési időben mért különbség. Ezzel szemben például a lakóparkoknál több mint négyszeres: a 2003-as 415 nap és a 2015-ös 1786 nap adja a két szélsőértéket.

A KIVITELEZÉSI IDŐ MEGNYÚLÁSA LEGTÖBBSZÖR A PIAC LASSULÁSÁNAK A JELE,

ahogy az elemző magyarázza, a beruházók ilyenkor gyakran lassítják, vagy akár szüneteltetik is a megkezdett projektjeiket. Ennek hatását a határidőkre átmenetileg még akár a piac újbóli gyors beindulása is fokozhatja, amikor a kapacitások korábbi leépítése miatt nem képesek a kívánt ütemben felpörgetni a termelést. A közelmúltban 2022 látszott egy kisebb fordulat évének, amikor a kivitelezési idő a többszintes, többlakásos projekteknél (egyik évről a másikra) 724 napról 956 napra ugrott, míg a lakóparképítés átlagos ideje 745 napról 906 napra lassult. Ugyanakkor a családi házaknál látványos volt a gyorsulás (702 nap → 600 nap), és ezzel a vizsgált 24 év legjobb átfutási idejét érték el.

A kivitelezési idők – normális piaci működés során tapasztalt – összességében viszonylag csekély változásában döntő szerepe lehetett annak, hogy e negyedszázad sem törte meg a téglaépítés hegemóniáját. 2000-ben a lakóépületek 85 százaléka épült téglából és bár ez az arány az évek során egyszer 91 százalékra is felugrott, a legkisebb, 2023-ban regisztrál értéke is megközelítette a 82 százalékot. Emellett az egyéb technológiák változó, de nem túl jelentős szerepet kaptak. A beton falazóelemek ezen időszak alatt egyértelműen visszaszorultak (4,3% → 2,1%), míg a vályog lényegében el is tűnt (1,7% → 0%).  A statisztikában csak 2004-óta szereplő, hőszigetelt zsaluzatba öntött falak sem futottak be nagy karriert (2,0% → 0,7%). Az ugyanattól az évtől jegyzett előregyártott teherhordó vázszerkezet ehhez képest komoly sikert ért el (0,7% → 4,7%). Ugyancsak előretört valamelyest a már 2000-ben is alkalmazott helyszínen készült vázszerkezet (0,4% → 2,5%).

Nagy változások a fűtési módokban

Talán az lakóházak energiagazdálkodásával kapcsolatos közgondolkodás változott a legdinamikusabban ezekben az évtizedekben. Erre utal például a vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakások aránya. Ez a 2000-ben még csak 77 százalékos mutató már 2003-ban meghaladta a 90 százalékot, majd a 2009-es csúcsáról (93%) előbb lassan csökkent a 2020-as 80 százalékig, azt követően pedig szinte zuhant a tavalyi 57 százalékra.

A statisztika együtt kezeli a gázzal és a villannyal fűtött lakásokat. Ezek aránya az időszak elejétől sokáig együtt mozgott a gázhálózatba bekapcsoltak arányával, bár általában egy-két százalékponttal elmaradt azoktól. A fordulat 2016 körül következett be, onnantól kezdve egyértelműen több otthont fűtöttek „gázzal vagy villannyal”, mint amennyibe bekötötték a vezetékes gázt. 2023-ra ebbe a fűtési kategóriába tartozik már az új lakások 96 százaléka, miközben a vezetékes gázt már csak alig több mint felükbe kötötték be.

A villanyfűtés mellett ugyancsak teret nyert a központi egyedi kazános és termálfűtéses fűtési mód. 2000-ben még 21 százalék volt az ilyen megoldások aránya, ami, ha bukdácsolva is, de egyre nőtt, és 2023-ban 40 százalékkal érte el eddigi legnagyobb értékét. Az etázsfűtés és a központi távfűtés lényegében megőrizte korábbi pozícióját. Az előbbi még mindig domináns az összes épített lakáson belül (2000: 58%, 2023: 55%), míg az utóbbi változatlanul periférikus (2000: 1,5%, 2023: 2,4%).

AZ EGYEDI HELYISÉGFŰTÉS RÉSZESEDÉSE VISZONT 23 ÉV ALATT 20-RÓL 3%-RA ESETT.

Számon tart a statisztika olyan építészeti megoldásokat is, amelyek felemelkedése és hanyatlása egyaránt belefért e majdnem kereken negyed századba. Ilyennek látszik a „dupla komfort” (azok az összkomfortos lakások, melyekhez kettő vagy több fürdőhelyiség is tartozik), ami elég vonzó megoldásnak tűnt ahhoz, hogy az évezred elején így építsék az új lakások mintegy negyedét. Ez az arány a tízes évek közepére még nőni is tudott, 2017-ben érte el a csúcsot 34 százalékkal. Ám innen gyors esés következett: 2021-ben már csak feleakkora igénnyel kalkulálhattak az építők. Fordulat azóta sem látszik, 2023-ban sem érte el a 20 százalékot a plusz fürdővel, WC-vel épült lakások aránya.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20240627/sokkal-tobb-nagymeretu-tarsashaz-epul-mint-a-korabbi-evekben-695155

A Karácsony Gergely által bejelentett fővárosi épületfelújítási alapot a kerületek segítségével és banki finanszírozással egészítik ki.

Karácsony Gergely főpolgármester egy 2,5 milliárd forintos épületfelújítási alap létrehozását jelentette be az Otthon Budapesten – lakás és lakhatás című kétnapos rendezvény szerdai megnyitóján.

A főpolgármester elmondta, régóta dolgoznak azért, hogy megfizethető és energiahatékony lakhatást teremtsenek a budapestieknek.

A bejelentett alapot a kerületek segítségével és banki finanszírozással összesen 10 milliárd forintra fogják kiegészíteni, hogy ezzel segítsék a budapesti társasházak felújítását

– tette hozzá Karácsony Gergely.

A főpolgármester korábban a hvg.hu Fülke című podcastjában kifejtette, hogy „sajnos a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy azokat a pénzeket, amelyeket az Európai Unió az energiahatékonyság növelésére szán – amelynek felhasználása az egyik legfontosabb nemzeti cél kéne, hogy legyen –, eltérítse Budapestről, és jelenleg családi házak felújításához adnak ilyen forrásokat. Budapesten viszont rengeteg felújítandó panel és más társasház is van”. Adásunkban azt is hangsúlyozta, hogy ennek a hiánynak a pótlására a fővárosi közgyűlés elindítja a Klímaügynökséget.

A Biodómban szerdán és csütörtökön zajló rendezvényen a főváros lakhatással kapcsolatos projektjeit mutatják be, továbbá szakértői kerekasztal-beszélgetéseket tartanak az ingatlanpiac és a lakáspolitika dinamikájáról, a lakhatási problémák társadalmi következményeiről, valamint fenntarthatósági és épületenergetikai kérdésekről.

Forrás: https://hvg.hu/gazdasag/20240515_karacsony-gergely-tobbmilliardos-alap-segiti-majd-a-tarsashazak-felujitasat