Újra sláger a távfűtés

Korábban sokan feketelistára helyezték a távfűtést, most mégis egyre többen keresik. Ma már ez az egyik legkényelmesebb és leggazdaságosabb fűtési mód az otthonokban – írja aKamaraOnline.

Sokat változott a távfűtés megítélése hazánkban, hiszen az elmúlt évtizedekben sokan az egyik legpazarlóbb és legdrágább rendszernek gondolták, mára viszont egyre keresettebb fűtési rendszerről beszélhetünk.

Így vélekedtek korábban a távfűtésről

A panellakások korábbi alacsony presztízse is nagymértékben hozzájárult a távfűtés negatív megítélésének. Magyarországon közel 780 ezer házgyári lakás épült, amelyek legnagyobb részét távfűtéssel szerelték. A kilencvenes évektől azonban ez a fűtési mód eltűnt az újépítésű ingatlanokból, így a továbbfejlesztett megoldása sem alakult ki. A mintegy kétmillió ember komfortérzetéért felelős rendszer azonban idővel modernizálásra került.

Ez a helyzet napjainkban

A panelek megítélése jelentősen átalakult, hiszen napjainkban szárnyal a panelek piaca. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy egy év alatt ismét közel 13 százalékkal nőtt országos átlagban a négyzetméteráruk, azzal együtt, hogy a távfűtés is maradt.

Itt a változás oka

A panelprogramnak köszönhetően, megszüntethetővé vált ezen típusú lakóingatlanok legnagyobb hátránya a magas fenntartási költség. A felújítási program keretében  a fűtőberendezések szabályozhatóak lettek és az egyéni mérés is lehetségessé vált. Az energetikai felújítás mellett a nyílászárók cseréje és a homlokzati hőszigetelés is sokkal energiahatékonyabbá és olcsóbbá tette a lakásfenntartást.

Jelenleg ezek a legnépszerűbb fűtési megoldások

Napjainkban a héra és a gázkonvektorok a legkedveltebbek fűtési megoldások. Mindemellett a panelprogram hatására a panellakások és a távfűtés korábban megkopott presztízse újra helyreállt, mégpedig olyannyira, hogy a piac új slágereinek számítanak – nyilatkozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

 

 

Forrás: https://www.hazforum.hu/ujra-slager-tavfutes/

Weisz Gábor Miklóst kérdezte a Petőfi Népe – Kinek kell takarítania a lépcsőházat?

Olvasói levél:

“A 70-es években épült, egyemeletes, lépcsőházanként négylakásos, nem lakásszövetkezeti társasházunk egyik lakója
meghalt néhány hónapja. Az öröklő tulajdonos kiadta a lakást albérletbe. Az új lakó a biciklijét a lépcsőházban tartotta,
mikor szóltunk neki, hogy ne tegye, arra hivatkozott, hogy a tulajdonos nem biztosított tárolót neki (később aztán sikerült megkapnia). Az új lakó nem igazán akarja tudomásul venni, hogy a lépcsőház takarítását mi, a lakók végezzük, és a munkából neki is ki kell vennie a részét. Ugyanúgy mi végezzük a ház körüli munkákat, például nyírjuk a füvet, tartjuk tisztán a járdát, takarítjuk a havat. Sejtésünk szerint az albérlő vállalkozói tevékenységet folytat a lakásban, a tulajdonos azonban állítólag nem tud erről. Kértük, hogy az albérlő vegyen jobban részt a közös takarításban, és hogy a vendégei ne döntsék a ház falának a kerékpárjaikat. Lakókként van-e beleszólásunk abba, hogy az albérlő macskát tart a lakásban, illetve abba, hogy vállalkozói tevékenységet folytat? Azt is tudni szeretnénk, hogy a tulajdonosnak vagy a bérlőnek kell-e részt vennie a lépcsőházi és ház körüli munkákban. Ebben a lépcsőházban nyugdíjas emberek laknak, veszekedés sosem volt, és szeretnénk, ha a nyugalom ezután is megmaradna.”

A kérdés összetett, többrétű. A társasházban élőnek – akár tulajdonos, akár bérlő az illető – kötelező betartania a társasház együttélési szabályait (ezek a szervezeti-működési szabályzatban, alapító okiratban vagy a házirendben szerepelnek).

A társasház működésével kapcsolatos esetleges operatív hozzájárulásra viszont – mint például a hóeltakarítás, a takarítás – kérdésében a társasház és annak közössége csak a tulajdonossal szemben járhat el, rá kell hatást gyakorolnia, hogy ő maga vagy a bérlője végezze el a kijelölt feladatokat. A feladat el nem végzését nehéz arányos
szankcióhoz kötni.

A kerékpártárolás ügye viszonylag egyszerű, mert a közös területek használata vagy azok hasznosítása kizárólag
közgyűlési hatáskör, az tehát ennek a körében hozhat mindenkire – azaz nem csak a bérlőre, hanem valamennyi tulajdonosra és lakóra – érvényes döntést határozat formájában.
Az állattartás szabályait az önkormányzati rendeletek szabályozzák, a lakónak azokat kell tiszteletben tartania.

A nem lakás céljára szolgáló helyiség hasznosítása vagy az abban végzett tevékenység kérdésében szigorúan szabályoz a társasházi törvény, felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyekhez előzetes hozzájárulás szükséges. (A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenység folytatásához vagy szexuális termék és segédeszköz forgalmazásához is hozzá kell járulniuk a lakóknak). Abban az esetben, ha bizonyítottan többletköltség keletkezik a közös tulajdon eltérő használatával összefüggésben (például amortizáció, többlettakarítás), a társasház közgyűlése határozatával előírhat azzal arányos közösköltség-többletet, de ezt is objektíven, minden hasonló tevékenységet végzőre érvényesen.

Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója

 

 

Forrás: http://makke.hu/kinek-kell-takaritania-lepcsohazat-weisz-gabor-miklos-valaszolt-megyei-lapban/

Közeleg a tél! Korszerűsítse otthonát még most Uniós források segítségével!*

A hideg beköszöntével egyre többen találkoznak az energetikai hiányosságok okozta problémákkal, mint például a magas fűtésszámlákkal. Jó hír viszont, hogy van megoldás, hiszen már elérhetőek az energetikai korszerűsítéseket támogató Európai Uniós források. Hol juthat hozzá? Országszerte 163 OTP MFB Ponton.

Az OTP bankfiókokban kialakított MFB Pontok azért jöttek létre, hogy Európai Uniós támogatásból, illetve az MFB saját forrásából igényelhető kölcsön segítségével országszerte minél több otthon energetika korszerűsítése megvalósulhasson.

„Az egész országot lefedő fiókhálózatunknak köszönhetően, az összesen 642 MFB Pontból, már 163 OTP MFB Ponton tettük elérhetővé, hogy az Európai Unió által biztosított forrás igénybevételével minél többen korszerűsíthessék otthonukat, és csökkenthessék fűtésköltségeiket.”  – mondta Florova Anna. Az OTP Bank Lakossági Hitelezési Igazgatóság ügyvezető igazgatója hozzátette: „a nulla százalékos kamat egyedülálló és kihagyhatatlan lehetőséget biztosít a lakosság részére, hogy otthonuk működését energiahatékonyabbá tegyék.”

Miért annyira jó lehetőség ez akár az Ön számára is?

A kölcsön összege magánszemély esetén 500 ezer forinttól 10 millió forintig, míg társasház és lakásszövetkezet esetén lakásonként 500 ezertől 7 millió forintig terjedhet. A futamidő a kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb húsz év lehet. Az  saját forrás elvárt mértéke a projekt elszámolható költségének minimum a 10%-a, de az önerő részét képezheti  más vissza nem térítendő forrás (például az Otthon Melege Program keretében elnyert támogatás) is.

A kölcsönhöz további költségek (pl. kezelési költség) nem kapcsolódnak, nincs kamat és árfolyamkockázat, így a futamidő alatt csak a ténylegesen igénybe vett kölcsönösszeget kell törleszteni. A kölcsönből finanszírozható a beruházás járulékos költségeinek egy jelentős része, például az értékbecslési díj, illetve az energetikai tanúsítvány díja is.

„Az MFB Pontokon keresztül elérhető uniós visszatérítendő források iránt folyamatosan növekszik az érdeklődés. Emiatt is érezzük kulcsfontosságúnak, hogy bankunk – mint hazánk legnagyobb fiókhálózattal rendelkező kereskedelmi bankja, az érdeklődők számára szakértő segítséget nyújtva járuljon hozzá a források sikeres lehívásához és felhasználásához.” – hangsúlyozta Florova Anna.

Az OTP Bank segítséget nyújt az esetlegesen hiányzó önerő előteremtésében is.

Ha Ön is szeretné az EU-s források igénybevételével otthona fűtésköltségeit csökkenteni, látogasson el az OTP Bank honlapjára, és kérjen visszahívást, hogy Önnek is segíthessünk! További részleteket talál a Magyar Fejlesztési Bank honlapján is.

 

 

Forrás: https://www.hazforum.hu/kozeleg-tel-korszerusitse-otthonat-meg-unios-forrasok-segitsegevel/

Elcsalta a szemétpénzt a közös képviselő – a témáról Weisz Gábor Miklóst kérdezte a TÉNYEK + VIDEÓ

Elcsalta a

kéményellenőrzés, a szemét és csatornázási díjat is egy budai társasház közös képviselője. Mintegy 7 millió forintot kérnének számon rajta a lakók, ámde a társasház képviseletét végző cég megszűnt. Sőt, maga az ügyvezető is eltűnt, nem érhető el sem telefonon, sem a cégkivonatban szereplő címen.

A riport ide kattintva érhető el.

 

 

Forrás: http://makke.hu/elcsalta-szemetpenzt-kozos-kepviselo-temarol-weisz-gabor-miklost-kerdezte-tenyek-video/