Nem tudják, mi okozhatta a váci robbanást

Robbanás történt szombat este egy tízemeletes váci társasházban. A robbanásban ketten megsérültek. A rendőrség vasárnap délutánra kizárta a szándékosságot, de még nem tudják mi okozhatta a detonációt. 

Ahogy azt az Origo megírta, robbanás történt szombat este Vácon, egy tízemeletes társasházban. A rendőrség tájékoztatása szerint a társasház egyik harmadik emeleti lakásából két férfit könnyű sérüléssel láttak el a mentők.

Tűz nem keletkezett, de a lakóépületet 108 embernek kellett ideiglenesen elhagynia. A statikus szakértő véleménye alapján a lakók azóta visszatérhettek otthonukba. 

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szakértők bevonásával vizsgálja a robbanás keletkezésének okát és körülményeit. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a szándékosság kizárt.

Forrás: https://m.origo.hu/itthon/20200308-nem-tudjak-mi-okozhatta-a-szombat-esti-vaci-robbanast.html

Újféle lomtalanítás lesz Nyíregyházán

Április 20-áig várják a jelentkezéseket a lomtalanításra.

Változik ettől az évtől a lomtalanítás menete: az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén ezt a szolgáltatást ún. házhoz menő lomtalanítás keretében végzi el – tudtuk meg Éberhardt Gábortól, a cég ügyvezetőjétől. – Az ingatlanhasználók ezt a fajta szolgáltatást csak előre egyeztetett időpontban, évente egy alkalommal, a felkínált időpontokból választva vehetik igénybe – tette hozzá az ügyvezető.

Az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén a lomtalanítást ettől az évtől ún. házhoz menő lomtalanítás keretében végzi el. A szolgáltatásra a kiosztott, illetve a társaság honlapján hozzáférhető gyűjtési naptárakban megadott időpontokban lehet jelentkezni.

Előre egyeztetve

– A házhoz menő lomtalanítást az ingatlanhasználó csak a közszolgáltatóval előre egyeztetett időpontban, évente egy alkalommal, a felkínált időpontokból választva veheti igénybe – tudtuk meg Éberhardt Gábortól, az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől.

A szolgáltatást kizárólag azok az ingatlanhasználók, társasházak és lakásszövetkezetek vehetik igénybe, amelyek szerepelnek a közszolgáltató nyilvántartásában.
– A jogosultság feltételeinek meglétét az ÉAK Nonprofit Kft. munkatársai az igénylés során ellenőrzik – mondja Éberhardt Gábor. – A lomtalanítás nagy darabos hulladékokra vonatkozik, de lehetőség van kis mennyiségben kisebb méretű hulladékok elszállítására is, ha azokat átlátszó zsákban vagy papírdobozban adják át. A társasház, illetve lakásszövetkezet köteles biztosítani, hogy az átadott lom kizárólag az adott társasház lakóingatlanaiból, valamint a lakóingatlanok tárolóiból kerüljön ki. A hulladékok elszállítását az igénylők az aláírásukkal igazolják.

Ami átadható

Azt nem árt leszögezni, hogy nem adható át bármilyen hulladék a lomtalanításkor. Le lehet adni a bútorokat szétszerelt, mozgatható állapotban, műanyag medencéket, játékokat, textileket, ruhaneműket zsákolt, dobozolt, kötegelt állapotban. Háztartásonként ugyancsak leadható maximum négy darab személygépkocsi-, kerékpár-, illetve motorkerékpár-gumi.

– A szolgáltatás során ezek maximális mennyisége együttesen két köbméter lehet – mondja Éberhardt Gábor.

– A többlet átadására a hulladékudvarokban van ingyenesen lehetőség, az elszállítást az ingatlantulajdonosok külön szolgáltatásként tudják megrendelni. A lomtalanítási időpontot a belső járattervek figyelembevételével határozzák meg, az igény bejelentését követően jelezzük vissza a tervezett gyűjtés időpontját.

Kivételek

Amit nem szállítanak el:

  • vegyesen gyűjtött települési hulladék
  • szelektíven gyűjthető hulladék (papír, műanyag, üveg csomagolási hulladék), zöldhulladék/növényi hulladék, kerti hulladék
  • építési-bontási hulladékok
  • elektronikai hulladékok (hűtő, tévé stb.)
  • veszélyes hulladékok (festékek, vegyszerek, akkumulátorok, szárazelemek, festékpatronok, izzók, fénycsövek, gyógyszerek stb.)
  • ipari-mezőgazdasági tevékenységből származó hulladék, folyékony, gáz halmazállapotú hulladék, gépjárműroncs, bontott autóalkatrészek

Időpontok

www.eakhulladek.hu/ugyfelszolgalat/telepulesek menüpont alatt a vevőkód megadását követően a településnél megjelölt időpontokra regisztrálva
e-mailben: lomtalanitas2020@eakhulladek.hu címen

telefonon: az ÉAK Nonprofit Kft. lomtalanításbejelentő telefonos ügyfélvonalán: 06/42-594-531

személyesen: a 4400 Nyíregyháza, Bokréta utca 22. szám alatti központi telephelyen, valamint a Kisvárdai Hulladékkezelő Központban és a Nagyecsedi Hulladékkezelő Központban.

Forrás: https://szon.hu/kozelet/helyi-kozelet/ujfele-lomtalanitas-lesz-nyiregyhazan-3762684/

Tűz miatt 28 embert evakuáltak egy társasházból Veszprémben

28 embernek kellett elhagyni az otthonát Veszprémben, miután tűz ütött ki egy társasházban.

Tűz ütött ki egy társasház egyik nyolcadik emeleti lakásában csütörtök délután Veszprémben, a Munkácsy Mihály utcában – írja Katasztrófavédelem.hu.

A tűzesethez riasztott veszprémi és balatonfűzfői hivatásos tűzoltók eloltották a lángokat, majd megkezdték az épület átvizsgálását és átszellőztetését. A tűzoltás idejére a lakóházat huszonnyolc ember hagyta el, akik a munkálatokat követően visszatérhetnek otthonukba.

Forrás: https://m.origo.hu/itthon/20200319-tuz-miatt-28-embert-evakualtak-egy-tarsashazbol-veszpremben.html

Gázrobbanás volt Vácott egy tízemeletes társasházban

Ideiglenes szálláshelyen kényszerültek tölteni az éjszakát Vácott egy tízemeletes társasház lakói, mert a ház egyik lakásában gázrobbanás történt – közölte az MTI-vel az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vasárnap hajnalban.

A Vám utcai épület lakható maradt, de száznyolc ember kénytelen volt ideiglenesen elhagyni.

A detonáció következtében ablakok törtek ki, kidőlt egy válaszfal, és megrongálódott a gázvezeték is, de tűz nem keletkezett.

Az épületet kiürítették, lekapcsolták az áram- és gázellátását.

Forrás: https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/gazrobbanas-volt-vacott-egy-tizemeletes-tarsashazban/6ymj00p

Több társasház elől elszállították a szelektív kukákat

Eltűntek a szelektív kukák több társasház elől azok után, hogy egy hete felgyújtottak egyet, a tűzben pedig két autó is kiégett. A Szegedi Hulladékgazdálkodási Nkft. gyűjtötte be azokat, amelyeket a házke­zelők nem vettek át. Jövő héten fórumot tartanak számukra.

Múlt héten számoltunk be arról, hogy egy felgyújtott szelektív hulladékgyűjtő mellett két autó is kiégett a Kereszttöltés utcában. Az ügyben rendőrségi eljárás indult, ám az eset felvetett egy másik, az anyagi káron kívüli problémakört is. Kovalcsik Tamás házbizalmi elmondta, tudomása szerint a társasház ke­­zelője ezeket a kukákat nem vette át, így nem érti, azok miért voltak kihelyezve. Így ugyanis azoknak tulajdonképpen nem volt felelőse.

A szelektív kukákat zárt he­­lyen kellene tartani, több tár­sasház kezelője éppen erre hi­vatkozva nem akarta átvenni, mondván, nem tudják megoldani. Csakhogy a szelektív gyűjtés kötelező, így kihelyezésükkel a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nkft. jogszabályi kötelezettséget hajt végre. Eddig 250 hulladéktárolót helyeztek ki a városban a rendelkezésre álló ezerből, a két autó teljes megsemmisülésé­vel járó kukagyújtogatás után azonban több utcából eltűntek.
– Szeretnénk a jogszabályban foglalt kötelezettségeinket úgy végrehajtani, hogy ebből hasonló probléma még egyszer ne adódhasson. A kezelők által át nem vett edényeket visszaszállítottuk, jövő hét kedden pe­­­dig a 29 legnagyobb kezelővel, társasházi képviselővel egy fórumot tartunk, ahol szeretnénk ennek a problémának a végére pontot tenni – mondta el lapunknak Koltainé Farkas Gabriella, a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nkft. vezetője. Hozzátette, bíznak benne, hogy a fórumot követően a társashá­­zi edényosztás felgyorsul.

A cégvezető megjegyezte: az érintett házak lakóitól már kaptak megkeresést, hogy szeretnék a kukákat használni, vagyis itt is lenne igény rájuk a lakosság részéről. Magánházas övezetekben pedig fel sem merült ezek kihelyezésével kapcsolatos reklamáció vagy probléma.
– Tájékozódtunk más nagyvárosokban, ahol a hasonló edényosztáson már túl vannak, ott sem fordult elő Szegedhez hasonló tiltakozás – tette hozzá.

Forrás: https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/tobb-tarsashaz-elol-elszallitottak-a-szelektiv-kukakat-5250369/

Bajba kerülhetnek a társasházak – Százezreknek ugorhat a közös költsége a koronavírus miatt

Jelentős bevételkieséssel kell számolnia a hazai társasházak túlnyomó részének a koronavírus tovagyűrűző hatása miatt. Pénzügyi és jogi következmények jönnek, amik legalább másfél millió embert érintenek. A bevételek elmaradása idővel – akár már idén – a közös költség megemelésével járhat.

Csak az alapellátást szolgáló üzlethelyiségek maradhatnak nyitva Magyarországon, vagyis a kisboltok, szolgáltató egységek (kivéve patika, dohánybolt) mind lehúzzák a rolót. Egyelőre csak egy-két hónapra, de inkább 4-6 hónappal érdemes számolni. A kis üzlethelyiségek működtetői  pont olyan mikro és kisvállalkozások, amelyek a legsérülékenyebbek, legkevésbé tudják kibekkelni a forgalom nélküli hónapokat. Ezeknek az üzlethelyiségeknek a százezrei többnyire lakótelepeken vagy a nagyvárosok forgalmas útjai mentén lévő társasházakban, zömmel azok földszintjén vagy alagsorában működnek, bevételt termelve a társasháznak.

A KSH legfrissebb, 2012-es adatai szerint az évtized elején mintegy 110 ezer társasház volt az országban, ez egy-két ezerrel nőhetett azóta. A bennük lévő lakások száma kb. 900-950 ezer lehet, ennek zöme, (kb. 780 ezer) panel. Márpedig a panel épületek földszintjét szinte mindenütt a kereskedelmi és szolgáltató szektorban működő bérlők foglalják el. Már most is tömegesen zárnak be vagy nem nyitnak ki és a következő hónapokban semmi sem fog változni.

Egy 100 lakásos társasházzal (panel) és kb. 300 négyzetméternyi bérterülettel (ez nagyon konzervatív) és havi 1500 Ft/nm bérleti díjjal számolva 450 ezer forint a havi bevételkiesés. Évente tehát 5-6 millió forint is összejöhet. Önmagában ez nem rendíti meg a társasház költségvetését, de halmozódás esetén már húsbavágó lehet. A bérleti díjra nincsenek még csak közelítő adatok sem. Nagyon sok múlik azon, hogy utcára nyílik-e a helyiség, van-e ablaka, mennyire száraz, ha pincéről van szó, mennyire forgalmas az adott környék és milyen az épület és az adott üzlethelyiség általános állapota.

Van még egy szempont. Sok olyan városi lakótelep van, ahol akár tömegesen is laknak az adott város egy-egy nagyobb gyárában dolgozók. Közülük lesznek vagy már vannak olyan lakók, akik elveszítik állásukat, s emiatt vagy halasztást kérnek a közös költség fizetése alól vagy egyszerűen nem fizetik be – akár hónapokig. Nem gyári munkások is kerülhetnek ilyen helyzetbe. Jogilag ilyenkor jelzálogjogot lehet bejegyeztetni az ingatlanra. Számolni kell azonban azzal, hogy később nehezebb lesz eladni a lakást emiatt.

Társasházak lehetséges bevételi forrásai

  • közös költség (ha fizetik)
  • bérleti díj
  • megtakarításból származó kamat (ha van megtakarítás)
  • hitel
  • külső támogatások (ha van, például állami)
  • reklám felület értékesítése
  • pályázatok (ha vannak)

A társasházak eltérő hatékonysággal használják ki a közös terület bérbeadásra alkalmas részeit, de jellemző, hogy igyekeznek hosszabb távú szerződéseket kötni. A mostanihoz hasonló totális leállásra és még kevésbé az üzemszünet elhúzódására viszont nincsenek felkészülve. Minél hosszabb lesz a szünet, annál nehezebben tudnak jó megoldást találni a bevételkiesés pótlására.

Több társasházkezelőtől úgy tudjuk, hogy egyedi megoldáson is gondolkodhatnak. Ilyen lehet például hogy inkább megelégszenek félhavi bérleti díjjal a következő, mondjuk három-négy hónapra, csakhogy ne menjen el a bérlő vállalkozás. Arra a kérdésünkre, hogy mekkora hányadot tesz ki a bérleti díj a teljes bevételből azt mondták: általában 20-30 százalékot, de ez nagyon változó és számos tényezőtől függ. Tudunk olyan óbudai társasházról, ahol a 40 százalékot is meghaladja.

Amennyiben a felek (bérbeadó és bérlő) másként nem szabályozzák, felmondás esetén az ún. Lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek lényege az, hogy ha a bérlő a bérleti díjat határidőben nem fizeti meg, a bérbeadó köteles őt a következményekre (felmondás lehetőségére) figyelmeztetéssel a fizetésre írásban felszólítani – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Barbara ingatlanokra szakosodott ügyvéd. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondhatja a bérleti szerződést. A felmondás az elmulasztott fizetési határidőt követő hónap utolsó napjára szólhat és a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. Az ítélkezési gyakorlat szigorúan megköveteli valamennyi formai és tartalmi szabály, valamint a határidők betartását, ezek megszegése a felmondás érvénytelenségét vonhatja maga után – fűzte hozzá a szakértő.

Közeleg az éves beszámoló készítési időszak, majd a közgyűlés, s arra már konkrét gazdálkodási és jogi tervvel kell előállni. Ezt legkésőbb május 31-ig meg kell tenni. Az külön szervezést igényel, hogy miként bonyolítják le az eseményt, ha lakhely elhagyási tilalom lép életbe. Elhalaszthatják, de az megint csak a bizonytalanságot növeli a jövőre nézve. Információink szerint már vannak olyan budapesti társasházak, ahol meg is lépték ezt. 

Minél kisebb, annál rosszabb

Magyarországon nem ritka, hogy egy társasházi közösség nem egy, hanem akár 3-4 nagy háztömbből áll, így összesen akár több száz lakás közös gazdálkodásáról beszélhetünk. Bármilyen pénzügyi teher ilyen sokfelé osztódik, csökkentve ezzel az egy tulajdoni hányadra jutó összeget. A néhány lakásos közösség esetében viszont fajlagosan nagyobb ez a teher, amit hosszú távon nehezebb kigazdálkodni.

A társasházaknak azzal kell számolniuk, hogy sokkal nehezebb időszak következik, ami biztosan eltart az év végéig, de lehet, hogy tovább. Az idénre tervezett felújításokat bizonyosan el kell halasztani, hiszen most nem látszik, mikor lesz ismét elegendő alapanyag és munkaerő. A felújítási alapot közben nehezebb lesz növelni, hiszen az állandó költségeket (üzemeltetés) fizetni kell, a bevételi oldalon pedig csak mínusz lesz a bérleti díjak és közös költségek kiesése, késése, elmaradása miatt. Ilyen helyzetben sokkal nehezebb lesz hitelt felvenni.

A társasházak normál időszakban hiteleket vehetnek fel illetve korábban számolhattak a lakástakarék pénztárakban (ltp) gyűlő megtakarítással és az ahhoz járó állami támogatással. Sok társasháznak van ltp-je, de csak kevesen élhetnek ezzel a forrással. Megkérdeztük mindhárom ltp-t, de üzleti titokra hivatkozva nem árultak el részleteket arról, hogy mennyi ilyen szerződést kezelnek, mekkora a megtakarítási-és a hitelállomány. Bármilyen hitel felvétele egyébként közgyűlési hatáskör a társasházaknál. Ugyanez érvényes a közös költség meghatározására is.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20200318/bajba-kerulhetnek-a-tarsashazak-szazezreknek-ugorhat-a-kozos-koltsege-a-koronavirus-miatt-419715

Mégis kimaradnak a Kádár-kockák a kormány energiahatékonysági tervéből

Mégsem lesz része a kormány által meghirdetett Nemzeti Energiastratégiai programnak 1,4 millió vidéki családi- és társasház energiahatékonysági felújítása. Ez derült abból a nyilatkozatból, amelyet Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének és országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére adott Aradszki András, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium energiaügyi államtitkára adott.

Aradszki azt hangsúlyozta, a stratégia legújabb verziójából azért került ki az egyébként 2010 óta ott szereplő, közel másfélmillió- főként vidéki – családi ház energiakorszerűsítésére kidolgozott program támogatása, mert

„vannak olyan vidéki lakóházak ma is, még ha ‘Kádár-kockáknak’ is nevezzük, amelynek a felújítása többe kerülne, mint a lakóépületnek a teljes értéke. Nyilvánvalóan ezeket a felújításokat nem minden esetben célszerű végrehajtani, még akkor sem, ha energetikai szempontból esetleg kifizetődő lenne, de összességében talán nem célszerű.”

Mindezzel Tóth szerint a kormányzat egy az egyben szembement korábban hirdetett, 2030-ig szóló energiahatékonysági céljaival, és feltette azt a kérdést is, hogy amennyiben csak pénzügyileg teljesen gazdaságos és azonnal megtérülő szigetelési, és energiakorszerűsítési munkákat szeretne támogatni a kormányzat, akkor egyáltalán miért van szükség kormányprogramra?

Az MSZP elnöke korábban, január 27-én is beadott már egy írásbeli kérdést Palkovics László miniszternek a programterv megszűnésével kapcsolatban, akkor Schanda Tamás államtitkár röviden csupán annyit válaszolt:

„A kormány a stratégia keretében olyan intézkedéseket támogat, amelyek széles körben teszik elérhetővé a lehető legmagasabb energia- és költségmegtakarítást eredményező energiahatékonysági beruházásokat.”

Miután a február végén, újból feltett kérdésére Tóth csupán Aradszki államtitkár most, szóban adott válaszát tudta csak érdemiként értelmezni, ezek alapján megállapította Facebook-bejegyzésében, hogy:

„[az államtitkár]azt üzente: ha vidéken élsz és nincs pénzed szigetelésre és felújításra, akkor fizesd csak a magasabb fűtésszámlát, és szennyezd bátran a levegőt!”

Tóth szerint ugyanis Magyarországon jelenleg a legnagyobb energiafelhasználó a magyar lakosság, ráadásul felidézte azt is, a vidéken, jellemzően az 1970-es, 1980-as években felépült formaházak lakói főleg idős, nyugdíjas emberek, akiknek jövedelméből jellemzően nem telik arra, hogy saját erőből gazdaságos fűtési rendszert és megfelelő szigetelést telepítsenek. Emlékeztetett arra is, az ilyen, gazdaságtalanul kifűtött, avagy anyagi lehetőség híján nem is fűtött házakban emberek tömegei fagyoskodnak, sőt, extrém esetben egy ilyen fűtetlen lakás akár még fagyhalálhoz is elevezethet.

Emlékeztetett rá: független számítások szerint az idei, téli szezon összesen 150 ember megfagyásához is elvezetett eddig.

Azt is fontosnak tartotta az ellenzéki pártelnök az ügy kapcsán kiemelni, hogy a magyar lakosság döntő többsége korszerűsítené, és energiahatékonnyá tenné fűtési rendszerét, ha erre megfelelő kormányzati, állami segítséget is kapna.

Noha 2017 eleje óta, a Magyar Fejlesztési Bank kezelésében már lehetett pályázni olyan uniós forrásokra magán- és társasházak részére, amelyeknek 500 000 forint és 10 millió forint közötti támogatási összeghatára a 0 károsanyag-kibocsátást célozta meg, az így igényelhető támogatás feltételei rendkívül szigorúak maradtak. Például friss nullás NAV-igazolás, közüzemi tartozásmentesség és energetikai tanúsítvány, hitelmulasztás hiánya, elmúlt egy évi névre szóló fűtési számla, megfelelően magas havi nettó jövedelem kell ahhoz, hogy a napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk és új szigetelési munkák költségét a pályázó megkaphassa.

Ugyanakkor világos az is, hogy a magyar lakásállománynak bőven van még hova fejlődnie, ha a 2050-re immár Orbán Viktor által is kitűzött karbonsemlegességet, avagy az új 2030-ról 2040-re kibővített, kormányzati klímacélokat legalább részben tartani akarjuk. A kormányzathoz közelálló Világgazdaság 2019 nyári összefoglaló anyaga szerint 2016 és 2019 között 20%-ról 30%-ra nőtt ugyan a tanúsítvány szerint már „korszerű” energiafelhasználásúnak tartott magyar lakóingatlanok aránya, a „legkorszerűtlenebb energiafelhasználásúnak” besorolt házak, társasházak aránya is 30%, a maradék 40%-ba pedig tipikusan a csak nagyon nagy költséggel korszerűsíthető házak tartoznak.

Noha mostanra az Innovációs- és Technológiai Minisztérium már „gazdaságtalannak” tartja épp a legjellemzőbb, falusi „Kádár-kockák” és a kilencvenes években épült, nagyobb családi házak felújítását (tehát a például a legjellemzőbb, vezetékes gázfűtés, vagy vegyes tüzelésű kazános fűtés lecserélését), a második Orbán-kormány idején még az EU-s pénzeket kezelő, azóta átszervezett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2030-as energiastratégiájában még az szerepelt:

„Az Energiastratégia célja az épületállomány fűtési energiaigényének 30%-kal való csökkentése 2030-ra az Európai Uniós célokkal összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével. Ezáltal a hazai primerenergia-igény több mint 10%-kal lesz csökkenthető”

Forrás: https://merce.hu/2020/02/26/megis-kimaradnak-a-kadar-kockak-a-kormany-energiahatekonysagi-tervebol/

Nem köteles tűrni, ha egy lakástulajdonos elblicceli a közös költséget!

Ahogy az élet más területein, a társasházaknál is bosszantó, ha valaki nem veszi ki a részét a közös költségekből. Ezzel nemcsak azt kockáztatja, hogy nem jut pénz az épület állagának a megóvására, korszerűsítésre, felújításra, hanem végső soron még az áram- és vízdíjak kiegyenlítése is gondot jelenthet, emiatt pedig leállhat a lift, vagy nem lesz miből öntözni a kertet. Szerencsére van megoldás arra, hogy fizetésre bírjuk felelőtlen tulajdonostársunkat.

„Kedves Áron, lenne szíves szólni Eszternek, hogy rendezze már végre a 400 ezer forintos vízdíj-költséget? Mi hiába próbáljuk hónapok óta telefonon elérni, nem veszi fel, s nem is hív vissza, a lakógyűlésre pedig már évek óta nem jár” – panaszkodott az egyik budai kerületi társasház közös képviselője Áronnak, aki Esztertől bérelt otthonban él már több mint nyolc éve. Azért bíztak az ő közvetítésében a tulajdonostársak, mert ő az egyetlen, aki személyes kontaktusban van az adóssal, a havonta esedékes bérleti díj kapcsán.

Amit Eszter soha nem mulaszt el beszedni, a saját tartozásával kapcsolatban azonban már nem ennyire következetes – a társasház többi lakójának bosszúságára. Pedig, ha az lenne, akkor jutna a lépcsőház immár évek óta húzódó kifestésére vagy a garázsajtók korszerűsítésére.

„Mivel a lakásfelújítási alapba befizetett pénzekből Eszter és az őt kisebb összegekkel követő társai kötelezettségeit is ki kell pótolnunk, hogy legyen áram a közös helyiségekben, a lépcsőházban vagy a lift üzemeltetésére, illetve víz a locsoláshoz, mindezeken felül nem képződik megtakarításunk” – jegyzi meg a társasház képviselője.

Több százezer adós, milliós hátralékok

E problémájukkal koránt sincsenek egyedül – bár ez aligha vigasztalja őket. Becslések szerint a közös költség vagy a vízdíj befizetésével rendszeresen mintegy 150-200 ezren maradnak el, ők az összes társasházi lakástulajdonos 10-15 százalékát teszik ki. Hivatalos statisztika ugyan nem létezik, ám a hátralékok összege néhány tízezer forinttól akár több millió forintig terjedhet.

Léteznek megoldások

A jó hír, hogy van megoldás a társasházi lakások nemfizető tulajdonosaival szemben. Az egyik lehetőség, hogy a társasházak a három hónapot meghaladó elmaradás után jelzálogot jegyeztethetnek be az adós tulajdonrészére. Ebben a társasház szervezeti és működési szabályzatában (szmsz) adott felhatalmazással a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke járhat el, illetve a közgyűlésen is lehet erről határozni. Mindkét esetben közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni a dokumentumot. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Ha az adós kifizette a tartozást, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni, amelyet szintén közokiratba vagy ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Van azonban egy másik, az elsőnél kézenfekvőbb megoldás, amivel a társasházak egyszerűen és gyorsan, pereskedés nélkül visszaszerezhetik az elmaradt díjakat, és adott esetben végrehajtást is indíthatnak a nemfizető lakástulajdonossal szemben. Egy társasház képviselője az szmsz vagy közgyűlési határozat alapján fizetési meghagyásos eljárást (fmh) indíthat, amihez még ügyvéd közreműködése sem feltétlenül szükséges. Nem kell várni a fizetési határidő után három hónapot: a fizetési határidő lejárta után azonnal megindítható az eljárás. A társasház képviselője a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elektronikusan a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) rendszerén keresztül tudja benyújtani, ha cégként vagy egyéni vállalkozóként képviseli a lakóközösséget. Amennyiben magánszemélyként, akkor papíralapon vagy bármely közjegyzőnél szóban. Az űrlapokat le lehet tölteni a MOKK honlapjáról.

A fizetési meghagyásos eljárás gyors: amennyiben a kérelemben mindent rendben talál a közjegyző, haladéktalanul – az elektronikusan beterjesztett kérelmeknél 3, a papíralapon benyújtottaknál 15 munkanapon belül – kibocsátja a fizetési meghagyást. Ha az adós (kötelezett) a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.Ezután a közjegyző a társasház kérelmére elrendelheti a végrehajtási eljárást, így néhány héten belül pénzhez juthat a házközösség. A végrehajtási kérelem formanyomtatványa is megtalálható a kamara honlapján. Ezt a kérelmet ugyanahhoz a közjegyzőhöz kell benyújtani, mint akinél a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett.Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követően az adós vitatja a tartozást (ellentmondással él), akkor az eljárás perré alakul és bíróságon folytatódik az ügy. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása – annak ismert és súlyos következményei miatt – önmagában is növeli a fizetési hajlandóságot.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Forrás: https://hvg.hu/brandchannel/mokk_20200225_Nem_koteles_turni_ha_egy_lakastulajdonos_elblicceli_a_kozos_koltseget

Felújítást ígértek, átverés lett a vége – írja olvasónk

A Postabontás rovatban olvashattuk nemrég, hogy Kertvárosban nyílászárócserére ajánlkozók csengetnek be a lakásokba, és vernek át jellemzően idős embereket. Sajnos, mi is a csalók áldozatává váltunk. Idős férjem egyedül volt otthon, amikor becsengettek hozzá az ismeretlenek – kezdi levélírónk.

Felajánlották a férfiak, hogy a nyílászárókat felújítják. Férjem azt gondolta, hogy a társasház valamilyen közös ügyéről van szó, ezért nem is gyanakodott velük kapcsolatban, beengedte őket. A felmérést valamilyen egyszerű eszközzel – ami lehet, hogy nem volt más, mint egy okostelefon – elvégezték néhány perc alatt, majd közölték, hogy 170 ezer forintért el tudják végezni a munkát. A feltétel mindössze annyi, hogy fizessen be 80 ezer forint előleget. Férjem az ajánlatot elfogadta, de közölte, hogy nincs ennyi készpénz nála, csak 30 ezer forintot tud fizetni. Hozzátette, hogy másnap el tud menni a bankba, hogy a különbözetet felvegye. Az ismeretlenek felajánlották neki, hogy szívesen elviszik autóval. Ebben meg is állapodtak: a férjem átadta a 30 ezer forintot, és kapott egy papírt, ami se nem nyugta, se nem pénzátvételi bizonylat, csak egy egyszerű papír, amin szerepel az előleg összege.

Miután az ismeretlenek távoztak, a párom kisvártatva rájött, hogy valami nem stimmel ebben a történetben. Elmesélte részletesen, hogyan zajlott az eset, és én is megerősítettem abban, hogy bizony átverés áldozatává vált. Megnéztem a bizonylatot is, amit kapott: az iraton egészen apró, csak nagyítóval látható apró betűkkel az is fel van tüntetve, hogy az elállásra vonatkozó tájékoztatót is átadták a megrendelőnek. Természetesen ilyen tájékoztatót nem kaptunk.

Még aznap felhívtuk a céget és közöltük, hogy a megrendelést visszamondjuk és kérjük vissza a befizetett 30 ezer forintot. A válasz az volt, hogy a pénzt nem fizetik vissza. Egyúttal levelet is írtam, amelyben arra is hivatkoztam, hogy a cég magatartása véleményem szerint a jó erkölcsbe ütközik. Hiszen az, hogy egy idős embert ily módon becsapnak, erkölcsös magatartásnak egyáltalán nem nevezhető.

Ami még érdekessége a történetnek, hogy másnap visszajöttek azok, akik a „felmérést” végezték, és vitték volna a férjem a bankba. Mondtuk, hogy mi a megrendeléstől való elállás kapcsán már tárgyalásban vagyunk a cégükkel – erre odébb álltak, ők is megerősítették, hogy a befizetett pénzt nem fogjuk visszakapni. Kifelé menet pedig a postaládánkba bedobtak egy cetlit, ami szintén nem szabályos pénzátvételi bizonylat, amin összegként a 30 ezer forint szerepel. Gyanítom, ezzel is védeni próbálják magukat. A fogyasztóvédelmi egyesületnek is beszámoltam az esetről és fontolgatom, hogy a rendőrségen is feljelentést teszek.

Egyben óvatosságra intek mindenkit, főként az egyedül élő, idős embereket! Nem lehet elégszer elmondani, hogy ismeretlen és rámenős embereket semmilyen körülmények között nem szabad beengedni a lakásunkba.

Forrás: https://www.bama.hu/helyi-ertek/postabontas/felujitast-igertek-atveres-lett-a-vege-irja-olvasonk-2313750/

Kéményt és háztetőt rongált a szél Hajdú-Biharban

Főként műszaki beavatkozások miatt vonultak a megye tűzoltói.

Megbontotta a szél egy lakatlan ház tetejét tegnap délelőtt Vámospércsen, az Arany János utcában. A nyíradonyi hivatásos tűzoltók a meglazult részeket eltávolították.

Délben egy társasház lemez kéményének borítását rongálta meg a szélvihar Debrecenben, a Kuruc utcában. A cívisvárosi hivatásos tűzoltók gépezetes tolólétrán át leszedték a meglazult részeket.

Megdőlt és lakóházat veszélyeztetett egy tizenöt méter magas fenyőfa tegnap a hajdúböszörményi Apafi Mihály utcában. A debreceni és a hajdúböszörmény hivatásos tűzoltók vonultak a helyszínre, majd gépezetes tolólétrán át motoros láncfűrésszel kivágták a fát – tájékoztatta lapunkat a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei szóvivője.

Az elmúlt 24 óra számokban

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint a megyei rendőrök az elmúlt 24 órában 2 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset helyszínén intézkedtek, amelyek könnyű sérüléssel végződtek.

A szolgálatot ellátó állomány 6 személyt fogott el, akik közül 5 főt bűncselekmény elkövetésén értek tetten, 1 személyt pedig a vele szemben érvényben lévő körözés alapján.

A rendőrök 17 személyt állítottak elő, közülük 8 főt bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. Biztonsági intézkedés 4 esetben történt.

Forrás: https://haon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/kemenyt-es-haztetot-rongalt-a-szel-hajdu-biharban-3884769/

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne."