A Fekete-tenger partján fekvő Batumiban történt a borzalmas tragédia.

Összeomlott egy hétemeletes lakóház Georgiában, a Fekete-tenger partján fekvő Batumiban, a szerencsétlenségben legkevesebb öt ember, köztük két gyerek meghalt – írja az MTI a helyi hatóságok tudósítása alapján.

TÖBB EMBERT MÉG ELTŰNTKÉNT TARTANAK NYILVÁN, MIKÖZBEN FOLYIK A KUTATÁS A ROMOK KÖZÖTT.

A georgiai kormány belügyminisztere a helyszínen azt mondta: nem lehet kizárni, hogy az 1981-ben épült társasház egyik támfala csuklott össze, ami összefüggésbe hozható a házon végzett felújítási munkákkal.

A HÁZ TULAJDONOSÁT ÉS KÉT ÉPÍTŐMUNKÁST ŐRIZETBE VETTEK A BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK MEGSÉRTÉSÉNEK A GYANÚJÁVAL.

Az eredetileg ötemeletes társasházra még két emeletet felhúztak, és liftet is beépítettek. A gyanú szerint ezt már nem bírta el statikailag az épület szerkezete, ezért omolhatott össze.

A helyszíni felvételeken óriási halom törmelék látszik. Háromszáz ember vesz részt a túlélők utáni kutatásban és a mentésben.

Forrás: https://www.borsonline.hu/aktualis/szornyu-tragedia-tortent-osszedolt-egy-hetemeletes-tarsashaz-tobben-meghaltak/243439

Tart az útfelújítás a Petőfi Sándor sugárúti bölcsődénél, amiről januárban írtuk meg, hogy katasztrofális állapotok fogadják a gyerekeket és a szülőket. A kezdést közműprobléma is hátráltatta, de a hónap végére befejezik a munkát, addig a Móra utcai bejáratot lehet használni.

Szeptember második hetében felvonultak a munkagépek a Petőfi Sándor sugárút 63. alatti bölcsődéhez vezető bekötőútra, és elkezdődött a kátyús út felújítása. Amikor januárban olvasói panasz nyomán foglalkoztunk a szakasszal, ami a bölcsőde sugárúti bejáratához vezet, nagyon rossz állapotok fogadták az arra járókat. A sáros út tele volt kátyúval, a keskeny járda egy hiányzó szakaszán vaskaput fektettek keresztül, a társasház kukái mellett gyűltek a szemétkupacok.

Akkor a szegedi önkormányzattól megtudtuk, hogy a szemét a szomszédos lakásszövetkezet tulajdonában ál­­ló területen halmozódik, a sugárút felőli bekötőút pedig nem az önkormányzat, hanem a lakásszövetkezet tulajdonában áll. A szövetkezet szívességi alapon engedi az út használatát. Annak felújításához az önkormányzatnak szolgalmi jogot kellett szereznie, ez cikkünk megírásának idején folyamatban volt. Amint bejegyezték, az önkormányzat rendbe teszi az említett sza­kaszt – kaptuk meg januárban az ígéretet.

Koromné Fenyvesi Rózsa, a terület önkormányzati képviselője lapunknak elmondta: úgy tervezték, a munkát júniusra befejezik. Ez azért nem történt meg, mert közműproblémába ütköztek, a keresztező közművek miatt módosítani kellett a terveket, beszerezni a szükséges hozzájárulásokat. A tényleges munka végül szeptember 6-án kezdődött el. A befejezés határideje szeptember 30., a gyerekek és a szülők addig a Móra utcai bejáratot tudják használni.

A munka szeptember 6-án kezdődött. A befejezés határideje szeptember 30., a gyerekek és a szülők addig a Móra utcai bejáratot használhatják.

Forrás: https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/szeptember-vegeig-felujitjak-a-szegedi-bolcsodehez-vezeto-utszakaszt-7966760/

A fődíjak mellett két szakmai és további öt támogatói díj odaítéléséről is döntött a zsűri.

Egy Földes László és Lukács Anna által tervezett sasadi villa, valamint a Csillag Katalin és Gunther Zsolt által jegyzett MOME Campus nyerte el idén az Év háza díjat, amelyet gálaest keretében adtak át szerda este Budapesten, írta az MTI.

A 2008-ban újjáélesztett szakmai pályázaton családi ház, kis társasház, valamint középület kategóriában oszt ki fődíjat a zsűri, amely emellett két szakmai és további öt támogatói díj odaítéléséről is dönt, két éve pedig közönségszavazást is tartanak.

A pályázatot évről-évre a Magyar Építész Kamara (MÉK) és a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) szakmai védnökségével írják ki, fenntartását pedig az építőipar legnagyobb gyártóinak együttműködése és támogatása teszi lehetővé

– emlékeztet a közlemény.

Idén 13 középület és 29 családi ház terveit nevezték a pályázatra.

Családi ház kategóriában a fődíjat Földes László és Lukács Anna egy téglaburkolatos, elegáns sasadi villa tervezéséért kapta, míg a legjobb középületért járó díjat Csillag Katalinnak és Gunther Zsoltnak, a már sok hazai és nemzetközi elismeréssel büszkélkedő MOME Campus tervezőinek ítélte oda a zsűri.

Szoják Balázs, az Év háza pályázat kurátora a sasadi családi házról mondott értékelésében kiemelte, hogy egy kiváló és már többször díjazott építész idén ismét pályázott, és ismét példaértékűt alkotott mindannyiunk számára.

Földes László épülete, egy részletekre kiterjedő és kétségkívül alapos tervezési folyamat eredménye. A végeredmény tiszta formáival, minőségi anyagaival és megvalósításával csendes harmóniát hozott létre a kert és a közvetlen és távolabbi környezete között

– idézi a közlemény.

A MOME Campus értékelését a zsűri képviseletében Fazakas György vezető építész mondta el az eseményen.

Csillag Katalin és Gunther Zsolt érdeme, hogy az 1954-ben épült főépület tengelyére szervezett új épületegyüttes önálló építészeti karaktere jól illeszkedik a teljes együttesbe, sőt az alkalmazott +kopilit+ üvegrendszer még a 60-as, 70-es évek ipari épülettervező gyakorlatára is utal. (…) A campusfejlesztés által gyökeresen megújult fizikai környezet, az új intézményi keretek arra késztetik az egyetemi hallgatókat és oktatóikat, hogy egy szabadabb, kreatívabb alkotói légkörben végezzék tanulmányaikat, és képzésük befejezése után világszínvonalú alkotókká váljanak

– fogalmazott.

Különdíjak

A MÉK szakmai különdíját Vesmásné Zákányi Ildikó, Szabó Csanád, Vesmás Péter és Sipos György nyerte el a szegedi Móra Ferenc Múzeum És Vár Múzeum terveivel, a Magyar Építész Kamara szakmai különdíjával pedig Hőnich Richárdot és Nagy Pétert tüntették ki a pilisszentiváni Pilisi Len Látogatóközpontért.

Álmos Gergely, Bubla Ágnes a Leier főtámogatói különdíjat érdemelték ki egy szegedi családi ház terveiért, a Hella támogatói különdíjat pedig Lenzsér Péter és Jug Mátyás kapta a soproni Média Értési és Oktatási Központért.

A Meva támogatói Különdíjjal Szél Norbertet és Varga Gábort jutalmazták a sajószentpéteri óvoda-bölcsődéért, a Prefa támogatói különdíjjal Benczúr Lászlót és Weichinger Miklóst egy budapesti családi ház terveiért, a Terrán támogatói különdíjjal pedig Kocsis Barnabást és Kocsis Gáspárt egy szentendrei többlakásos társasházért.

Középület kategóriában a közönség a Szél Norbert és Varga Gábor által tervezett sajószentpéteri óvoda-bölcsőde épületét választotta a legjobbnak, míg családi ház kategóriában Göde Ferenc, “a Velencei-tóra szemet gyönyörködtető panorámát kínáló” családi háza bizonyult a legnépszerűbbnek.

A zsűrit idén Noll Tamás építész, a MÉK egykori elnöke vezette, társelnökei Dévényi Sándor építész, Hajnóczi Péter, a MÉK elnöke, Krizsán András, a MÉSZ elnöke, valamint Szoják Balázs építész voltak. A zsűri szakértő tagjaiként Tóth Balázs építész és Tóth Elek, a BME címzetes egyetemi tanára, illetve a 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek: Csontos Györgyi, Fazakas György, Pirity Attila, Sajtos Gábor és Varga Tamás működtek közre a díjak odaítélésében.

Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2021/09/23/ev-haza-2021-sasadi-villa/

Hét különálló, exkluzív társasház épül a Monostorpályi út 1-3. szám alatti területen – tájékoztatta szerkesztőségünket a beruházó Aranypart Ingatlanbefektetési Alap alapkezelője, a Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt. Ahogy arról korábban beszámoltunk: a Mikepércsi út-Leiningen utca-Előd utca-Monostorpályi út által határolt mintegy 5 és fél hektáros telken már munkagépek dolgoznak, elkezdődött a tereprendezés. Ahhoz, hogy az ingatlanon lakások épülhessenek, a településszerkezeti tervet, továbbá a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet is módosítani kellett. Erre 2016 szeptemberében került sor, amikor is a debreceni közgyűlés településrendezési és tervezési szerződést kötött az Aranypart Ingatlanbefektetési Alappal.

A területen összesen 324 lakást építenek majd, amelyek hét különálló, exkluzív társasházban kapnak helyet. Az első ütemben egy 28 lakásos társasházat építenek fel. A tervezés során fontos szempont volt a praktikusság, a használhatóság és a fenntarthatóság – emelték ki, hozzátéve, hogy a lakások alapterületét úgy alakították ki, hogy a potenciális vásárlók mindegyike megtalálja majd a számára optimális nagyságú ingatlant. A legkisebb lakások 42, a legnagyobbak pedig 80 négyzetméteresek lesznek. A beépítendő anyagok kiválasztásánál nagy hangsúlyt fektettek a magas minőségre. A lakásokat elválasztó falak fokozott hangszigetelést kapnak, a nyílászárók háromrétegű üvegezéssel készülnek, és a lépcsőházban 13 személyes lift is a lakók kényelmét szolgálja majd.

A társasházak közötti területen parkosítást végeznek, kialakítanak egy játszóteret és egy szabadtéri fitneszparkot is. A kivitelezés a tervek szerint már idén októberben elkezdődik, a teljes projekt pedig várhatóan 2023 végére fejeződik be.
Arra a felvetésünkre, hogy a beruházás következtében a környék lakosságszáma, ezzel együtt pedig gépkocsiforgalom is jelentősen megnő majd a már most is meglehetősen túlterhelt Mikepércsi úton, az alapkezelő azt írja: bíznak a leendő lakók környezettudatosságában, és abban, hogy a mindennapokban a közösségi közlekedést részesítik majd előnyben.

Forrás: https://civishir.hu/helyben-jaro/2021/09/ilyenek-lesznek-az-exkluziv-tarsashazak-a-deli-varosreszben

A tűzoltóknak sikerült megfékezniük a lángokat

Egy kétlakásos sorház egyik lakásának tetőszerkezete gyulladt ki kedden délelőtt Békéscsabán, az Ifjúság utcában – tájékoztatott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az esethez a megyeszékhely hivatásos tűzoltói érkeztek ki, akik két vízsugárral megkezdték a lángok oltását. 

A megyeszékhely hivatásos tűzoltói egy embert kihoztak az épületből. Egy gyulai hivatásos egység is a helyszínre érkezett, a rajok három vízsugárral oltották el a lángokat. A mentők is a helyszínen vannak.

Forrás: https://behir.hu/kigyulladt-egy-tarsashaz-tetoszerkezete-bekescsaban

A társasházak számára is elérhető, energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatási programok nélkül nem lehet elérni az itthon és Európában is megfogalmazott klímasemlegességi célokat – fogalmazták meg a témában rendezett budapesti nemzetközi konferencia résztvevői.

Nagyon nagy kihívás az épületek felújítása, még az Európai Unió országaiban is, ahol évente 100 milliárd eurót fordítanak az ingatlantulajdonosok korszerűsítést szolgáló beruházásokra, de a teljes dekarbonizációhoz, a 2050-re megcélzott karbonsemlegesség eléréséhez ennek a triplájára lenne szükség. Erről az Európai Bizottság Energiaügyi Kabinetjének tagja, Karlis Goldstein beszélt azon a konferencián, amit az Európai Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Érdekképviseleti Szövetsége (UIPI) szervezett a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületével (TTOE) közösen, amelyet egy európai körút első állomásaként Budapesten rendeztek meg.

Az Épületfelújítási hullám előtt az EU és Magyarország című tanácskozáson az európai szakpolitikus rámutatott: a klímaváltozás ellen közösen kell fellépni, és abban mindenkinek részt kell vállalnia, de egységes módszer nincs, hiszen az épületek állapota rendkívül eltérő, és az ingatlantulajdonosokat is különböző platformokon, különböző módon kell és lehet segíteni. 

Miközben az unióban 43 millió ember él energiaszegénységben, ami télen a fűtés, nyáron a hűtés megfizethetőségének hiányát jelenti, az energiahatékonyság, vagyis a költségek csökkentése az egyetlen járható és hatékony út, hiszen az a lakhatást is olcsóbbá teszi tulajdonosnak és bérlőnek egyaránt.

Magyarországon az éves felújítási rátát a jelenlegi egy-két százalékról 2030-ig lakóépületek esetében öt, középületeknél három százalékra célozza növelni a klímasemlegességi törekvéseket megfogalmazó nemzeti stratégia – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője, Horváth Viktor előadásból.

Eszerint a kormányzat magasra tette a lécet, megelőzve jó néhány európai országot, a villamosenergia-termelést 90 százalékos mértékben dekarbonizálttá tervezik tenni 2030-ra, ami komoly vállalás, éppúgy, mint a közel nulla energiafelhasználású épületek arányának 20 százalékra növelése, valamint a szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékos csökkentése 2030-ra.

A magyar felújítási stratégiában foglaltak megvalósításához komoly beruházásokra van szükség, ezért az egyik fő szabály, hogy olyan finanszírozási mechanizmusokat dolgozzanak ki, amelyek szinten tartják, vagyis nem emelik a lakosság rezsiszintjét. 

A kormányzat többféle és összetett támogatási konstrukcióban, visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokban egyaránt gondolkodik 

– jelezte a főosztályvezető. „A pontos keretek még nem adottak, az EU-val még nem zárultak le a tárgyalások a helyreállítási terv részleteiről. Annyi már tudható, hogy a vissza nem térítendő források felhasználásánál a lakossági célcsoport szerepel majd a legnagyobb hangsúllyal.”

Félő, hogy kevés lesz a következő nyolc év a 2030-ra kitűzött célok eléréséhez, ha még csak ötletelnek a támogatási rendszerekről – szögezte le Bék Ágnes, a TTOE elnöke. Jó ideje hiányoznak a társasházak számára is elérhető felújítási támogatások, noha a legnagyobb energiapazarlók az épületek. 

A konferencián részt vevő közös képviselők hangsúlyozták, hogy a lakás-takarékpénztári konstrukció megszüntetése nagy űrt hagyott, mert a 30 százalékos állami támogatás biztosította, hogy kamatmentessé vált a hitel, ráadásul igazi nagy előnye volt, hogy fedezetet tudtak vele biztosítani a hitelfelvételhez a lakóközösségek, amelyektől a társasházi közös tulajdont a bank mint érték nélküli tulajdont most nem fogadja el.

A pályázatokkal kapcsolatban a TTOE elnöke az állami és banki bürokrácia csökkentésének fontosságát is hangsúlyozta, de mindenekelőtt a tulajdonosok szemléletformálásának szükségességét, ami alapvető feltétele annak, hogy a felújításokra vállalkozzon a ház. A Covid-járvány és az elszabadult munkadíjak és építőanyagárak miatt sok társasház most a korábban elhatározott munkálatoktól is visszalépett, noha az épületek állapota ezt indokolná.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) felmérése mindeközben megdöbbentő adatokkal szembesítheti a döntéshozókat, hiszen abból kiderült, hogy a felújítások több mint felét kényszerből, elromlott, cserére szoruló berendezések miatt végzik el, és nem komplex terv keretében. Szécsi Ilona, a Mehi szakértője elmondta, a korszerűsítést szolgáló felújítások 76 százalékánál nem  használtak energetikai tervet, és több mint fele említésre méltó energiamegtakarítás nélkül zárult, bár a megrendelők több mint 90 százaléka elégedett az eredménnyel, mert kényelmesebb lett az otthona.  

A támogatásokat fontos lenne energiamegtakarítási feltételekhez kötni, hogy a közös pénzből finanszírozott munkálatok társadalmi hasznosságát biztosítsák.

Emmanuelle Causse, az UIPI főtitkára rendkívül hasznosnak nevezte a konferencián a zömében közös képviselőktől elhangzott felvetéseket és helyzetismertetést, mondván, a brüsszeli döntések előkészítésénél a gyakorlati problémák és valós igények ismeretében tud majd érvelni.

Forrás: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2021/09/felujitasi-tamogatasra-varnak-a-tarsashazak

Időről időre újratermelődő szemétkupac „színesíti” az egyik Bocskai utcai társasház lakóinak életét. A hulladék között nemrég olyan dokumentumokat is találtak, amelyek alapján kiderült, ki hordja oda a holmikat. Ez azonban nem volt elég erős bizonyíték, így „ismeretlen tettes” ellen tettek feljelentést. Hamarosan egy kamerát is felszerelnek a környéken.

Visszatérő probléma a szeméthelyzet a Bocskai utcában: ételmaradék, ruhák, pelenka és egyéb „válogatott” hulladék jelenik meg időről időre az egyik társasház lezárt kukája mellett. A búvópatakként időközönként felbukkanó szemétkupacot a lakók általában jelzik a közterület-felügyelőknek is, de a néhány napnyi várakozást megunva inkább maguk szedik össze az oda hordott hulladékot. Néhány kidobott dokumentumból nemrég a szemetelők neve és címe is kiderült, ám ez sem elég ahhoz, hogy elkapják a tettest.

Több utcán át vihette

– Volt itt már a konyhai eszközöktől kezdve az ételmaradékon át a ruhadarabokig minden, még használt pelenkát is dobtak ide. Biztosan nagyon vonzó lehet ez a hely, ha pár utcáról is idehordja a szemetét, a társasház lakóinak zárható hulladékgyűjtő konténere mellé – mesélte a Bocskai utcai társasház egyik lakója.

– A problémát természetesen jeleztük a közterület-felügyeletnek is, ahol felvették a bejelentést, és azt a tanácsot adták, hogy ne szedjük össze a szemetet, majd ők jönnek érte

– tette hozzá a lakó.

Vonzza a hajléktalant

Az ott élők a szemétkupac felbukkanásakor eleinte mindig vártak is, de mivel semmi sem történt, ezért valamelyik lakó mindig megunta és összeszedte a szemetet. A problémát tetézi, hogy az odahordott hulladék miatt már rendszeresen a Bocskai utcába jár az egyik közismert szentesi hajléktalan is, aki az ott élők beszámolója szerint széttúrja a szemetet, és ott végzi a dolgát.
Legutóbb azonban az egyik lakó több olyan dokumentumot is talált a szemét között, ami alapján beazonosítható, ki hordja oda a szemetet: ezek szerint két utcával arrébbról származik a hulladék.

Majd a kamera felveszi

A társasház egyik lakója arról számolt be, hogy az új információval megkeresték a közterületeseket is, akik a helyszínen vették át a talált számlákat.

– A szemétkezelésről – amit időközben már összeszedtem – nem esett szó. A biztonság kedvéért a társasház közös képviselőjét is odahívtam. Arról tájékoztattak bennünket, hogy feljelentést tesznek a rendőrségen „ismeretlen tettes ellen”, annak ellenére, hogy a kezemben volt egy csekk névvel, lakcímmel együtt – számolt be a lakó.

– Erre azt válaszolták, hogy azt bárhonnan szerezhettem, hiába mondtam, hogy az áttetsző szemeteszsákban láttam meg, és onnan szedtem ki. Azt javasolták, hogy szereljünk fel kamerát és majd a videófelvétel alapján fogják feljelenteni. Summa summarum: nesze semmi, fogd meg jól – összegzett a társasház lakója.

Az ott élők egyelőre elköltöztették a kukájukat, a hírek szerint pedig hamarosan felszerelnek egy kamerát a szelektív szigethez, hátha látható lesz a felvételeken a szemetelő.

Forrás: https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/nehez-elcsipni-a-szemeteloket-szentesen-7971731/

Az önkormányzatnál támogatták az épület korszerűsítését, de becsapva érzik magukat.

Ultimátumot adott a hajdúszoboszlói képviselő-testület egy társasházi lakóközösségnek; az érintettek 5 millió forinttól eshetnek el, amennyiben továbbra sem felelnek meg a településképi előírásoknak.

A történet tavaly júniusig nyúlik vissza, amikor a Hősök tere 19. szám alatti társasház részéről célba vettek egy felújításra kiírt önkormányzati pályázatot. Egy hónappal később a képviselő-testület 5 millió forintos vissza nem térítendő támogatásban részesítette az „olajos társasházként” is ismert épület közösségét. Az önkormányzat képviselői annak tudatában hozták meg a döntést, hogy a felújítás-korszerűsítéshez (színezés, hőszigetelés) kapcsolódó homlokzati terveken, műszaki leírásban és látványképeken nem tüntettek fel sem klímaberendezéseket, sem árnyékolókat.

Ezt azért fontos kiemelni, mert az önkormányzat külön kikötötte: a támogatott felújítás csak a homlokzati megjelenést érintő klímaberendezések és az erkélyekre beépített árnyékolók, nyílászárók külön, előzetes településképi bejelentésével valósítható meg. A klímák kültéri egységével kapcsolatban az is megfogalmazódott, hogy gondoskodni kell azok takarásáról (például az erkély padlójára állítva). Ezen feltételek megszegése bírságot vonhat maga után – figyelmeztettek.

A kivitelezés 2020 júliusában kezdődött, és elég hamar kiderült, hogy nem fogják betartani a településképi jóváhagyásban foglaltakat. Az árnyékolók és a klímaberendezések ugyanis a helyükön maradtak a homlokzat hőszigetelési munkálatainak megkezdésekor. Az önkormányzat a társasházzal szemben úgynevezett településképi kötelezési eljárást indított, s mivel nem látták biztosítottnak a pályázatban elfogadott műszaki tartalom megvalósítását, a támogatási szerződést sem kötötték meg. A társasház megfellebbezte a döntést, s egy évig tartó jogi eljárás kezdődött, mellyel párhuzamosan az „olajos társasház” ügyvédje többször kereste a polgármesteri hivatalt a ötmillió forint kifizetése miatt.

Az üggyel kapcsolatban a hajdúszoboszlói képviselő-testület legutóbbi – szeptember eleji – ülésén úgy határozott, a társasház két hónapot kap a kötelezettségek teljesítésére, különben a támogatást visszavonják.

A városi főépítész, Tokai-Kiss Gábor kiemelte: egy, a főtéren álló társasháznál érvényre kell juttatni a településképi követelményeket. A pénzbeli támogatás fejében pedig joggal elvárható – folytatta – legalább a legalapvetőbb elvárások számonkérése. Mint az egyik, az ügyben keletkezett előterjesztésben fogalmazott, ez az első ilyen eset a városban, így az önkormányzat döntése a jövőre nézve is meghatározó.

Forrás: https://civishir.hu/hajdu-bihar/2021/09/futhatnak-a-milliok-utan-egy-hajduszoboszloi-tarsashaz-lakoi

A tűzoltók kimenekítették az épület lakóit.

Tűz ütött ki egy háromszintes társasház egyik földszinti lakásában a veszprémi Zrínyi Miklós utcában. A negyven négyzetméteres ingatlan egyik szobája teljesen kiégett.

A veszprémi, a balatonfűzfői és a pétfürdői hivatásos tűzoltók a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett dolgoztak a lángok elfojtásán.

Az egységek a munkálatok közben kiürítették a ház huszonnégy lakását, kimenekítették a lakókat,

átszellőztették és átvizsgálták az épületet, jelenleg az utómunkálatokat végzik. Megkezdték a lakók visszaengedését, a második emeleten élők már visszatérhetnek otthonukba – írja a Bors.

Forrás: https://www.kisalfold.hu/kek-hirek/hazai-kek-hirek/menekiteni-kellett-az-embereket-veszpremben-langokban-allt-egy-tarsashaz-11397869/

Lopás gyanúja miatt indított nyomozást a BRFK ismeretlen tettes ellen. A rendelkezésre álló adatok szerint egy férfi augusztus 26-án dél körül megfújta egy munkás táskáját a Podmaniczky utcai társasház udvarán lévő építkezési területről, amiben pénz és iratok voltak.

A VI. kerületi rendőrök azt kérik, hogy aki a felvételen látható férfit felismeri, személyazonosságával, tartózkodási helyével vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető, 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es, díjmentes segélyhívó számon.

Forrás: https://24.hu/belfold/2021/09/02/budapest-epitkezes-lopas-keresik/