Miért nem nyit a szelep?
Ha a szeleptányér leragad, a szelep nem tud kinyitni. Ilyen esetben hiába fordítjuk a termofejet maximum állásba, a radiátor nem melegszik fel. A szeleptányér leragadását általában az okozza, hogy a fűtési időszak végeztével nem fordítjuk maximum állásba. Ilyenkor az történik, hogy a nyári napsütés hatására felmelegedett szobahőmérsékletet a beállított értékhez képest túl melegnek érzékeli és zárni kezd. Minél alacsonyabb a szelep beállított értéke, annál alacsonyabb hőmérséklet előidézheti ezt a jelenséget. Egy hónapokon át lezárt szelep bizony leragadhat, és ezt csak a fűtés indulása után vesszük észre. Javítása viszonylag egyszerű, de ha idő közben a tömítés tönkrement, akkor annak cseréjére is szükség lehet. Ehhez kérje szakember segítségét.
Fontos tehát, hogy a szelepeket a fűtési időszak végén állítsuk a maximum állásba, ezzel sok bosszúságtól és felesleges költségektől kíméljük meg magunkat.
Miért nem zár a szelep?
Ha a helyiség hőmérséklete elérte a beállított értéket, és ennek ellenére a szelep nem zár le, feltételezhetjük, hogy fennakadt, vagy a tömítő gyűrű sérült meg.
A fűtővízben keringő hordalékanyagok könnyen a szeleptányér alá szorulhatnak. Ilyenkor a szelep nem tud lezárni. Ezt a hibát kezdeti stádiumban orvosolhatjuk oly módon, hogy a szelepet kinyitjuk a maximum állásig, majd pár perc elteltével visszazárjuk. Ezt a mozdulatsort – amennyire lehetséges – gyorsan végezzük, és egymás után többször is ismételjük meg. Ha ez a módszer nem oldja meg a problémánkat, úgy feltételezhetjük, hogy a szeleptányér alá szorult szennyeződés tönkretette a gumitömítést. A jobb minőségű szelepek betétje cserélhető, így a javítás viszonylag gyorsan és koszmentesen elvégezhető, ellenkező esetben szelepcsere szükséges. Mindkét esetben kérje szakember segítségét!
Miért csak felül érezhető melegnek a radiátor?
Ez nem hiba, hanem a radiátor működéséből adódó természetes jelenség. A fűtővíz általában felülről áramlik be a radiátorba, a helyiség hűvösebb levegője pedig a fűtőtest alsó részével érintkezik először.
Radiátor hőképe (forrás: Internet)
Szobán belüli hőáramlás (forrás: Internet)
Az épület fűtési rendszere egycsöves, és ezen technológia jellegzetessége, hogy ha a szelepet elzárja a lakó, akkor nem a radiátoron, hanem a radiátor előtt lévő átkötőszakaszon keresztül fordul meg a fűtővíz.
Mivel a legtöbb esetben a radiátor bekötő cső 1/2 ” illetve 3/4 ” méretű, ezért elkerülhetetlen jelenség a hőátadás. Ez a fizikai jelenség a hővezetésen alapul, ami jelen esetben azt eredményezi, hogy a rézházas (ez nagyon jó hőátadó) szelep a csővel kapcsolatban lévő érintkezési pontnál a benne lévő forró víz hőjét átveszi, és továbbadja azt a radiátornak.
Kollégáink hasonló épületeken külső illetve belső szakemberek bevonásával ellenőrzést és mérést végeztek. A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgálják a lakók által jelzett azon észrevételt, panaszt, miszerint „elzárt termosztatikus szelepek mellett is regisztrál a költségmegosztó”. A csatolt hőfényképekkel szeretnénk illusztrálni, hogy az fent említett jelenség – a radiátorszelepek hővezetése miatt – valós, hatása jelentkezik a költségmegosztókon is.
A csatolt hőfényképek mutatják azt, hogy az elzárt szelepek mellett a hővezetés fizikai adottsága folytán, jellemzően a kisebb méretű radiátorok átmelegedhetnek és ezért minimális hőt le is adnak.( Ha a radiátor hőmérséklete legalább 4°C-al magasabb, mint a környezeti hőfok, akkor a készülék minimális fogyasztást regisztrál.)
Ez a hőleadás az egész éves összes fogyasztáshoz viszonyítva – tapasztalataink szerint – minimális mértékű, az adott radiátorra/lakásra jellemző hővételezési szokást alapvetően nem befolyásolja, az ez alapján kialakuló számla nagyságára elhanyagolható mértékben van hatással.
Abban az esetben, amikor a lakást huzamosabb ideig nem használják, azt javasoljuk, hogy a radiátor alsó elzáróját is működtetve minimalizálják a fent említett jelenségből adódó „fogyasztást”.
http://www.fotav.hu/jo-tudni