Kigyulladt egy panelház Kispesten

Tűz ütött ki egy tízemeletes társasház egyik negyedik emeleti lakásának konyhájában, a XIX. kerületi Zrínyi utcában. A helyiségben a berendezési tárgyak égtek.

katasztrófavédelem.hu beszámolója szerint a helyszínre kiérkezett fővárosi hivatásos tűzoltók megkezdték az épület lakóinak kimenekítését, elzárkóztatását, majd rövid időn belül eloltották a lángokat.

A fővárosi hivatásos tűzoltók négy lakót, köztük az érintett lakásból két embert kimenekítettek, további négy lakót elzárkóztatásra szólítottak fel.

A mentők is kiérkeztek a helyszínre, ahová a tűzoltók a gázszolgáltató szakembereit is várják. Délelőtt a tűzoltók feloldották az elzárkóztatást, a kimenekített lakók pedig visszatérhettek otthonukba.

A tűzzel érintett lakás lakhatatlanná vált.

Forrás: https://m.origo.hu/itthon/20190806-kigyulladt-egy-panelhaz-kispesten.html

Teljesen kiégett egy kisújszállási társasházi lakás

Tűz ütött ki egy több lakásból álló, földszintes társasház egyik lakásában Kisújszálláson, a Cserepes utcában, szerdán 0 óra után nem sokkal.

Az épületet elhagyták a lakók.

A település önkormányzati tűzoltóit követően a karcagi hivatásos tűzoltók is a helyszínre érkeztek, két vízsugárral előbb körülhatárolták, majd megfékezték a lángokat – tudtuk meg a megyei katasztrófavédelemtől.

Forrás: https://www.szoljon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/teljesen-kiegett-egy-kisujszallasi-tarsashazi-lakas-1847341/

Amit az elővásárlási jogról tudni érdemes

Lakás- vagy garázsvásárlás előtt állunk? Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy új gyakorlatot vezettek be a földhivatalok a teremgarázsban található beállók tulajdonjogának bejegyzése kapcsán, amely megnehezítheti, költségessé teheti és elhúzhatja az adásvételeket.

Mi is az az elővásárlási jog?

Amennyiben ingatlant szeretnénk vásárolni, akkor körültekintően kell eljárni, mivel nem kizárt, hogy akár törvény erejénél fogva, akár szerződéssel valaki(k)nek elővásárlási joga áll fenn a lakásra vagy garázsra, amely elővásárlási jog nem is biztos, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapon feltüntetésre kerül.

Az elővásárlási jogosultság azt jelenti, hogy az eladó a felé tett vételi ajánlatot teljes terjedelmében köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni, azt az elővásárlásra jogosultnak igazolhatóan meg kell küldeni, és a potenciális vevő akkor tudja az ingatlant hatályosan megvásárolni, ha a felhívásban meghatározott, általában 8-15 nap alatt az elővásárlásra jogosult ezen jogát nem gyakorolja, vagy írásban kifejezetten lemond az elővásárlási jog gyakorlásáról.

Hogyan jön létre az elővásárlási jog?

Elővásárlási joga van a jogszabályi rendelkezésnél fogva a közös tulajdonban lévő ingatlanok esetén a tulajdonostársnak, bizonyos ingatlanokra a helyi önkormányzatnak, illetve a Magyar Államnak. A jogszabálynál fogva fennálló elővásárlási jogot nem szükséges az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A helyi önkormányzatok azonban sok esetben azért élnek ezzel a lehetőséggel, hogy az adásvételi jogügyletek során megkerülhetetlenek legyenek, hiszen ilyen bejegyzés esetén a földhivatalok minden esetben fogják kérni annak igazolását, hogy az önkormányzat értesítése és felhívása valóban megtörtént-e.

A tulajdonos szerződéssel is biztosíthat elővásárlási jogot bárkinek. Ennek leggyakoribb példája a kis számú lakást magában foglaló társasházak esete, amikor a lakások ugyan külön tulajdonban (albetétben) vannak, és a törvény erejénél fogva ekkor nem állna fenn elővásárlási jog, azonban a társasház alapító okiratában a mindenkori tulajdonosok elővásárlási jogot kötnek ki egymás javára.

Ennek ésszerű indoka az lehet, hogy az ingatlan tulajdonosai meg tudják válogatni a szomszédokat, azokat a személyeket, akikkel egy házban laknak. Ám lehet olyan praktikus oka is, hogy például nem akarják, hogy a teremgarázsban lévő gépkocsi-beállót olyan személy vegye meg, akinek a házban nincs is lakása, hanem az utca másik végén lakik.

Fontos, hogy a szerződéssel alapított elővásárlási jogot az ingatlan tulajdoni lapjára jegyeztessük be, hiszen ennek hiányában a jóhiszemű, ellenérték fejében szerző vevővel szemben az elővásárlásra jogosult nem hivatkozhat arra, hogy őt nem értesítették, és így nem tudta gyakorolni az elővásárlási jogát.

Hogyan kell felhívni az elővásárlásra jogosultat az elővásárlási jog gyakorlására?

Általában az adásvételi szerződést készítő és ellenjegyző ügyvédet szokták a felek megbízni azzal, hogy a megkötött szerződést – a személyes adatok kitakarása mellett – küldje meg az eladó képviseletében az elővásárlásra jogosultaknak.

Ahhoz, hogy a földhivatal felé igazolni lehessen a felhívás megküldését és annak az elővásárlásra jogosult általi átvételét, a levelet ajánlottan és tértivevénnyel célszerű elküldeni postai úton. Nem kizárt azonban az sem, hogy az elővásárlási jog jogosultja a felhívást személyesen vegye át, és akár rögtön lemondó nyilatkozatot írjon alá.

Mikor nem kell az elővásárlásra jogosultakat értesíteni a lakás vagy garázs eladásánál?

Abban az esetben, ha az ingatlan ajándékozására, tartási vagy öröklési szerződéssel történő átruházására vagy cseréjére kerül sor – akár másik ingatlant, akár más egyéb vagyontárgyat kap helyette a tulajdonos –, illetve a tulajdonos például gazdasági társaságba apportálja – vagyoni hozzájárulásként a gazdasági társaság részére tulajdonba adja – az ingatlant, nem áll fenn elővásárlási jog. Az ajándékozásnál a jogügylet ingyenessége miatt kizárt az elővásárlási jog, míg a többi esetben azért, mert az elővásárlásra jogosult ugyanazt az „ellenszolgáltatást” nem tudja biztosítani a tulajdonos részére.

A Polgári Törvénykönyv, valamint az Ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályokban rögzített, az elővásárlási jog jogosultjának felhívására vonatkozó kivételek értelmezésére több bírósági határozat született, azonban szükséges volt ebben a kérdésben jogegységi álláspont kialakítása is.

Ennek megfelelően a vételi ajánlat közlése akkor mellőzhető, ha az elővásárlásra jogosult ismeretlen helyen tartózkodik vagy más körülmények miatt (pl. külföldön tartózkodó jogosult) a közlés rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járhat.

Azt, hogy mi számít viszonylag nagy számnak a jogszabály nem számszerűsítette, így a jelenlegi földhivatali gyakorlat szerint nem hivatkozhatnak arra a felek a szerződésben, hogy ha például harminc különböző városban, illetve akár külföldön élő elővásárlásra jogosult van. A földhivatali eljárásokban arra hivatkozással történik hiánypótlási felhívás, hogy azokkal a tulajdonostársakkal, akikkel szemben a közlés nem ütközik nehézségbe, az ajánlatot akkor is közölni kell, ha vannak olyan további tulajdonostársak, akiknek nagyobb száma a velük történő közlés érdekében olyan utána járást igényelne, amely csak rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel lenne teljesíthető.

Gondoljunk csak bele, hogy milyen hosszas és költséges eljárást tesz ez szükségessé például egy egyszerű teremgarázsi beálló hely adásvételénél, ahol a garázs méretéből eredően akár 40, vagy még ennél is több tulajdonostárs van.

A lakás és garázs együtt kerüljön eladásra, vagy külön szerződéssel?

Ha a tulajdonos az elővásárlási joggal terhelt lakást a garázzsal együtt oszthatatlan módon, ún. dologösszességként akarja eladni, köteles a kapott vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölni.

Az elővásárlásra jogosult a dologösszesség egészére vonatkozó, vele közölt ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el. Ha az elővásárlásra jogosult kizárólag arra a dologra nézve tesz elfogadó nyilatkozatot, amelyre az elővásárlási joga vonatkozik, nyilatkozata új ajánlatnak minősül, így közte és a tulajdonos között a szerződés csak akkor jön létre, ha ajánlatát a tulajdonos elfogadja. Ez azt jelenti tehát, ha a vevő biztos akar lenni abban, hogy mind a lakást, mind a teremgarázsban lévő – a lakástól elkülönült helyrajzi számú – gépkocsi-beállóhelyet együtt meg tudja szerezni, akkor, mint dologösszességet kell, hogy megvásárolja az ingatlanokat.

Ez a gyakorlatban azonban sok problémát is okozhat: nem kizárt, hogy a gépkocsi-beállóhelyet nyilvántartó helyrajzi számon több széljegy (korábbi, még elintézetlen ügy szerepel) van, amely akadályozhatja a lakás tulajdonjogának bejegyzését is.

Abban az esetben, ha külön, egymástól független szerződésben kerül rögzítésre a lakásra és a gépkocsi-beállóra vonatkozó jogügylet, és a teremgarázsban lévő tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg, előfordulhat, hogy a lakás megvásárlásra kerül, azonban a garázst elviszi az egyik tulajdonostárs, figyelemmel arra is, hogy a garázsok a mai motorizáció mellett felértékelődtek.

Mi történik, ha az elővásárlásra jogosult él a jogával?

Abban az esetben, ha a jogosult az eladó felé elfogadó nyilatkozatot tesz, akkor az eladó és az elővásárlásra jogosult között jön létre az adásvételi szerződés ugyanazokkal a feltételekkel, mint, ami a „potenciális” vevővel rögzítésre került.

Abban az esetben, ha a vételi ajánlat, vagy a megkötött szerződés alapján például foglaló vagy előleg fizetés is történt a leendő vevő részéről, akkor az elővásárlásra jogosultnak az elővásárlásra nyitva álló időn belül ugyanezen összegű fizetést kell teljesíteni az eladó részére, illetve a felhívásban rögzített bankszámlára.

Ha több elővásárlásra jogosult nyilatkozott arról, hogy élni kíván az elővásárlási jogával, abban az esetben a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat, illetve a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésen alapulót.

Ha ugyanazon dologra nézve több személyt azonos rangsorban illet meg elővásárlási jog, és közülük többen tesznek elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos késedelem nélkül köteles erről a jogosultakat tájékoztatni, akik a tájékoztatásról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül elfogadó nyilatkozatukat visszavonhatják. E határidő leteltekor az adásvételi szerződés a hatályos elfogadó nyilatkozatot tett jogosultakkal jön létre. Az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak egymás közötti érdekeltségük arányában szereznek közös tulajdont. Ha az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak érdekeltségének aránya nem állapítható meg, a jogosultak egyenlő arányban szereznek tulajdoni hányadot.

Más a helyzet a tulajdonostársakat a Ptk. alapján megillető elővásárlási jognál. A tulajdonostársak az elővásárlási jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki – akár másik tulajdonostárssal közösen – az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási jog egyedül őt vagy őket illeti meg.

Ha több ilyen – egyedül fellépő – tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási jog a választott tulajdonostársat illeti meg.

A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat a Ptk. alapján megillető elővásárlási jogot.

Mi a jogkövetkezménye a felhívás elmulasztásának?

A törvényen alapuló, vagy a szerződéssel alapított és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elővásárlási jog megsértése már a földhivatali eljárásban is felmerül, hiszen annak igazolását, hogy az elővásárlásra jogosultak fel lettek hívva e joguk gyakorlására, csatolni kell a tulajdonjog bejegyzéshez.

Abban az esetben, ha a földhivatali eljárásban nem derül ki a jogsértés, akkor az elővásárlásra jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzésétől számított 30 napon belül pert indíthat a felekkel szemben azzal a feltétellel, hogy az ajánlatot elfogadja és teljesítőképességét igazolja. Ilyen igény érvényesítésének, a hatálytalanságra való hivatkozásnak a szerződéskötéstől számított maximum 3 éven belül van helye.

A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!

Forrás: http://www.lakaskultura.hu/hirek/amit-az-elovasarlasi-jogrol-tudni-erdemes/

Léccel tört és kővel zúzott az egyik veszprémi társasháznál a fiatal nő

Garázdaság és rongálás miatt indult büntetőeljárás egy 23 éves veszprémi nő ellen.

Egy veszprémi társasház lakója értesítette a rendőrséget 2019. július 18-án 6 óra körül arról, hogy az ingatlan bejárati ajtaját ismeretlen tettes megrongálta, majd sietve távozott a helyszínről. Az ügyben folytatott adatgyűjtés eredményeként a rendőrök a bejelentést követő egy órán belül azonosították a feltételezett elkövetőt, és otthonában elfogták. A rendőrök a 23 éves nőt előállították a helyi rendőrkapitányságra, majd gyanúsítottként kihallgatták. Elmondása szerint egy ismerőséhez csengetett fel, de mivel nem nyert tőle bebocsátást, dühében egy kővel bedobta a társasház kaputelenfonját, egy léccel pedig betörte a bejárati ajtó alsó üvegét.

A gyanúsítottal szemben garázdaság vétség és rongálás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folyik büntetőeljárás.

Forrás: https://www.veol.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/leccel-tort-es-kovel-zuzott-az-egyik-veszpremi-tarsashaznal-a-fiatal-no-2979998/

Kéménye van? Akkor ez a sztori érdekelni fogja!

Abszurd drámákat idéző, értelmezhetetlenségi káoszba fulladt egy társasház kéményellenőrzési kísérlete a XIV. kerületben. A lakók mérgesek, a szolgáltató lapít, pedig a munkát előbb-utóbb el kell végezni.

Egy zuglói társasház lakóit egy héttel a megjelölt időpont előtt, emailben értesítette a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. (Főkétüsz) a menetrendszerű kéményellenőrzésről. A megjelölt napon aztán egyetlen lakásába sem csengetett be kéményseprő, mivel a lakásokba az előző napon próbált meg bejutni – hiába. A szolgáltató a központi információs rendszerében történt információs aszinkronitásra hivatkozik, de ez nem mindenre ad értelmezhető magyarázatot.

A lakóingatlanokhoz tartozó kémények ellenőrzésre vonatkozó alapszabály az, hogy a szilárd (tehát: fa-, vegyes- vagy olaj-) tüzelésű kéményeket évente, a gáztüzelésűeket pedig kétévente kell ellenőrizni. Az elsősorban a szabályos bekötést és a szivárgásmentes működést vizsgáló szakembernek ehhez be kell jutnia a lakásba, lakásokba. Ennek az a módja, hogy az ellenőrzés tervezett időpontjáról a lakót a kéményseprő vállalatnak előzetesen ki kell értesítenie.

Az ellenőrzésről szóló információk közzététele (vagyis a kiértesítés) a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvényben szabályozott. Illetve az annak végrehajtásáról szóló kormányrendeletben lévő egyik passzusa (99/2016-as kormányrendelet 4. paragrafusa) rendelkezik arról, hogy a szolgáltató köteles a sormunka tényleges időpontjáról (első időpont) legalább 15 nappal korábban az ingatlan használóját hirdetmény útján értesíteni. Ha a kéményseprő-ipari tevékenység az első időpontban meghiúsul, akkor a szolgáltató egy második időpontot jelöl meg. Erről legalább 15 nappal korábban köteles értesíteni az ingatlan használóját, tulajdonosát – áll a rendeletben.

Budapesten ez a második értesítés a voltaképpen úgy néz ki, hogy “a sikertelen első ellenőrzés alkalmával a kollégák megjelölik a második értesítés feliratú nyomtatványon a második időpontot”. A kiértesítés(ek) időben megtörténtéért maga a Főkétüsz felel: minden értesítési dátummal ellátott és maga a kihelyezés is dokumentált, az értesítés helyszíni kihelyezéséről készült fotó a cég adattárába kerül) – közölte Müller Máté, a Főkétüsz kommunikációs osztályának vezetője a Napi.hu kérdésére.

Zuglói asszimetria

A XIV. kerület egyik zöldövezeti részén két épületből álló, több mint 40 lakásos társasházban évek óta működik a közös képviselő és a lakók közti emailes levelezési rendszer. A lakóközösség életét érintő kérdésekben (közös költség elszámolása, lakógyűlés, kertészkedés és kerítésfestés vagy más közös program időpontja) a legtöbbször jól működik az infrastruktúra, vitás esetekben a legtöbbször érdemi párbeszéd kialakulására is helyszínt biztosít. Ezen a fórumon jelent meg az alábbi értesítés:

Ebből a lakók (július 2-án) arról értesülhettek, hogy ugyan nem 15 nap múlva, hanem csak éppen egy héttel később a Főkétüsz kéményellenőrzést végez. A közös képviselő ennél többet nem kellett, hogy tegyen – egészen a jelzett nap délutánjáig, amikor is kiderült, hogy az ellenőrzésre egyáltalán nem került sor.

A szabadnapra, otthoni munkavégzésre, illetve a főnök jóindulatából a későbbiekben lecsúsztatandó “szabad” napra otthon maradt lakók ekkor már panaszkodtak – egymásnak is, a képviselőnek is. Ezekből az üzenetváltásokból az olvasható ki, hogy valójában azt sem sikerült tisztázni, hogy a bejelentett/elmaradt ellenőrzés valójában mindenkire vonatkozott-e vagy sem. (A társasházban főként gázzal fűtenek a lakók, de van más típusú tüzelőberendezéssel működő lakás is – és ezekre más-más szabályok vonatkoznak, ahogyan a cikkben korábban szerepel).”A múlt heti, július 9-re szóló értesítésen kívül mást nem kaptam. Nincs infóm, hogy kihez és miért jönnek”

– írta a közös képviselő.

A szokásos A3-as méretű, ellenőrzésre felhívó hirdetményeket senki sem látta a kapukon, a kerítésen vagy a lépcsőházak bejárati ajtaján. Ez iránt érdeklődve a Főkétüsz ügyfélszolgálatán azt közőlték, hogy az ellenőrzésre kijelölt dátum a rendszerükben valóban július 9-e, de a kiértesítést igazoló fotó, amit a Főkétüsznél elvileg kötelezően el kell tárolni, “valamiért nem került be a rendszerbe”. Azt, hogy kire vonatkozott a felhívás, a telefonos ügyfélszolgálatos sem tudta megmondani, a lakók közül viszont egy se jelezte, hogy a postaládájába értesítőt kapott.

Fogózónak így maradt a hivatalos email. És az a kérdés, hogy a zuglói kéményseprők a munkájukat miért nem a jelzett időpontban próbálták elvégezni?

Őket ma küldték ki ide

A nap végére a társasházi lánclevelezésébe sokan bekapcsolódtak, amiből az a kép rajzolódik ki, hogy többen is próbáltak pluszinformációt szerezni, de ez nem vezettek eredményre. Az egyik lakó ezt írta: “Tegnap felhívtam őket, (17 perc várakozás után) azt mondták ma jönnek, de nem tudják pontosan, hogy hozzám is, vagy csak a szomszédokhoz, ezért azt mondták: kapcsolják a zuglòi kirendeltséget. Felvették a kirendeltségen, majd megszakadt, és mivel nincs külön telefonszámuk, nem volt türelmem az egészet elölről kezdeni.”

Egy másik lakó emailjáből azt tudhatták meg a társasházi szomszédok, hogy a kéményseprők nem kedden, hanem 8-án, hétfőn vonultak fel ellenőrzésre. Ezt az illető onnan tudja, hogy – teljesen más ok miatt éppen otthon tartózkodott, amikor – becsengettek hozzá. Rá is kérdezett a kéményseprőknél az időpontmódosításra, de a néhány perc alatt az ellenőrzéssel végző szakemberek annyit mondtak: az időpontszervezéshez és a kiértesítéshez nekik nincs semmi közük, őket ma küldték ki ide, a munkalapjukon a mai dátummal ez az utca és házszám van felírva, és ha holnap más lesz, akkor oda fognak kimenni.

A négy lépcsőháznyi mérgelődő között akadt egy olyan lakó is, aki emlékszik rá: látta az ellenőrzési hirdetményt. De arra “az volt kiírva, hogy hozzám 3-án jönnek. Egész délelőtt vártam, nem jöttek, viszont 5-én beállítottak. Kérdésemre azt válaszolták, hogy ők akkor jönnek, amikor mondják nekik, hogy jöjjenek, viszont az értesítést meg a kiírást nem ők intézik”. Ehhez két további hozzászólás is a levelezésbe került, amiből az olvasható ki, hogy volt, akiknek sikerült látszólag további és érdemi információhoz is jutnia.

Egyikükkel azt közölte a Főkétüsz illetékese, hogy “csak a szilárd tüzelésűekre vonatkozik az ellenőrzés és csak azoknál, akik külön kaptak levelet”; a másik lakónak viszont – akinek a központi telefonszámon keresztül sikerült a zuglói kirendeltséggel is beszélnie, de ott azt közölték vele, hogy ők már a munkát végző szakikat nem tudják telefonon sem utolérni –  azt mondta a XIV. kerületben a telefont felvevő Főkétüsz-munkatárs, hogy az általuk, helyben vezetett nyilvántartás szerint a társasház ellenőrzése eleve nyolcadikára volt kiírva. Ezért is küldték a kéményseprő kollégáikat hétfőn és nem kedden a kérdéses címre.

Az Örkény István írógépébe kívánkozó zűrzavar még ezzel sem lett teljes, mivel akit a kéményseprők hétfőn nem találtak otthon, az értesítést kapott arról, hogy e hónap 26-án újabb próbát tesznek majd (a kéményseprők) a munkájuk elvégzésére. Arra azonban ez sem ad választ, hogy ha az előírás szerint kétévente kell a gázüzemű fűtőberendezéseket ellenőrizniük, akkor miért is hagyott ilyen papíros üzenetet a szakember olyan lakásajtóra is téve, melyet legutóbb 2018. nyarán ellenőriztek. Ráadásul: az egy éve elvégzett munkáról a Főkétüsz utólag, levélben hivatalos számlát is küldött. Erre a vizsgálatra és a számlázásra pedig azért került sor, mert az illető kénytelen volt megrendelni a kéményellenőrzést, miután azt megelőzően, két korábbi ellenőrzési kísérletről nem értesült időben, így egyik alkalommal sem tudta beengedni a lakásába a kéményseprőket.

A társasház közös képviselője most azzal próbálja csitítani a lakókat, hogy megígérte: a helyzet teljes körű tisztázását kéri a kéményseprő vállalattól.

A Főkétüsz kommunikációs osztályvezetője a Napi.hu-nak azt mondta “eseti hibáról van szó, mely során sajnos az ingyenes és kényelmi szolgáltatásként nyújtott elektronikus értesítés valamiért nem volt a szinkronban a plakátalapú, jogszabályi értesítéssel”. Müller Máté hozzátette: az elmúlt öt év statisztikája szerint minden 10 lakásból kilencbe előbb-utóbb be tudnak jutni, és az ellenőrzést elvégzik. “A társaságunk mintegy 640 ezer háztartás több, mint egymillió kéményét ellenőrzi rendszeresen, ami évente félmilliónál is több ügyféllátogatást jelent. Ebbe az első ellenőrzési időpontok, a második ellenőrzési időpontok, a megrendelt ellenőrzések és a helyszíni műszaki vizsgálatok is beletartoznak. Sajnos előfordulnak ilyen apró hibák, melyek kijavításán és számuk minimalizálásán munkatársaink folyamatosan dolgoznak” – tette hozzá végül a cég kommunikációs vezetője.

Forrás: https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kemenye-van-akkor-ez-a-sztori-erdekelni-fogja.687788.html

Társasház tervével nyert díjat a pécsi építészhallgató, Tarr Zsuzsanna

Milyen kreatív megoldások vannak a szálcement homlokzatburkolati anyag változatos felhasználásában? Tarr Zsuzsanna, a PTE MIK hallgatója biztosan tudja, hiszen pécsi társasház tervével nyert díjat. A fiatal lány a Zsolnay szobor közelébe tervezett egy biztonságos, modern stílusú lakást.

– Mindig is építész szeretett volna lenni?

– Kiskoromban édesapám mondogatta nekem párszor, hogy rajzoljak ezt-azt, mert ügyes vagyok. Nem igazán terveztem soha, hogy építész leszek. Amikor eljött a pályaválasztás ideje, szóba jött a zenészi és az állatorvosi pálya is. Nem igazán tudtam eldönteni akkoriban, hogy melyiket válasszam, így végül, mivel a nyelvtudás mindig jól jön, szóba jött egy harmadik lehetőség is, és a Bölcsészettudományi Karra jelentkeztem nyelvszakra.

– Végül mégis a PTE Műszaki és Informatikai Kar építész hallgatója lett.

– Így van, pár év “bölcsészkedés” után jöttem rá, hogy ez mégsem nekem való, nem erre számítottam az elején. Erősen elkezdtem azon gondolkodni, hogy mihez kezdjek. A kezembe került egy felvételi tájékoztatót, fellapoztam, s megtetszett az építészet. Van egy erős reál része, a másik fele pedig művészet, talán ez a kettősség fogott meg benne. Letettem gyorsan a fizika érettségit, rajzfelkészítőre jártam. Jelentkeztem a PTE Műszaki és Informatikai Kar építész szakára, s nagy örömömre sikerült felvételt nyernem.

– Akkor sikerült megtalálnia az Önnek való pályát.

– Úgy érzem, igen. Erős váltás volt azért, mivel a BTK-n a vizsgák voltak húzósabbak, félév közben nem volt hajtás. A MIK-en pont fordítva van, a vizsgáik való eljutás nagyobb kihívás.

– Nemrégiben egy építészeknek szóló pályázaton is szép eredményt ért el.

– Igen, az EQUITONE építészek és építészhallgatók számára hirdet minden évben pályázatot azzal a céllal, hogy bemutassa a homlokzatburkolati anyag építészeti minőségét tekintve is figyelemre érdemes példáit. Beadtam a tervem, és kíváncsian vártam az eredményt.

Névjegy

Tarr Zsuzsanna Pécsett született 1989. augusztus 23-án. Elvégezte a Pécs – Somogyi Általános Iskolát, majd tanulmányait az Árpád Fejedelem Gimnázium angol tagozatán folytatta. Tizenöt évig klarinétozott, a zene fontos szerepet játszott életében. Egyetemi tanulmányai még folyamatban vannak, diplomaszerzés után építészként szeretne tevékenykedni. Szabadidejében szívesen kirándul, lovagol és funkiconális edzésre jár.

– Hogyan zajlott a tervezés?

– Fél évig dolgoztam a feladaton, konzulensem, dr. Rétfalvi Donát segítségével. Egy egész épületet terveztem, bár a homlokzatburkolat rohamtempóban készült. A szálcement anyagnak az előnyeit többféle szempontból is igyekeztem felhasználni. Terveztem egy árnyékoló szerkezetet, enélkül a lakások túlságosan felmelegednének. Az épületet a Zsolnay-szobor közelében képzeltem el, s mivel ez egy elég forgalmas hely, illetve sok a vandál, arra is figyeltem, hogy könnyen lehessen tisztítani a felületet, ha esetleg graffiti kerülne rá. A földszinten nincsen szinteltolás, tárolók vannak, amelyek előtt perforált lemezeket használtam.

– Mit szólt a zsűri?

– Tetszett nekik, szerették. Azt mondták friss és modern szellemű. Az értékelésben benne volt az is, hogy a homlokzat burkolataként használt antracit színű EQUITONE burkolat nagyon jól támasztja alá az elképzeléseimet és minőségi, időtálló épület reményével kecsegtet.

– Akkor a jövőben marad az építész szakmánál?

– Igen, mindenképpen szeretnék. El tudom képzelni, hogy pár évig külföldön is szerzek majd tapasztalatot, aztán hazajövök. Pécs építészeti szempontól szuper hely, élhető léptékű város. Elsősorban épülettervezéssel szeretnék foglalkozni, de meglátjuk még, hogy mit hoz a jövő.

Forrás: https://m.pecsiujsag.hu/pecs/hir/helyi-hireink/tarsashaz-tervevel-nyert-dijat-a-pecsi-epiteszhallgato-tarr-zsuzsanna