Tűz egy székesfehérvári társasházban, 72 ember hagyta el ideiglenesen otthonát

Füst áramlott egy székesfehérvári háromszintes társasház szellőzőjéből, az épületet kiürítették, hetvenketten hagyták el ideiglenesen otthonaikat – közölte honlapján péntek hajnalban a Katasztrófavédelem.

A város hivatásos tűzoltói az egyik földszinti lakásból érezték a füstöt. Az ingatlanba behatolva megállapították, hogy a szobában a berendezési tárgyak égtek. Lakót nem, csak egy elpusztult kutyát találtak bent.

Az épületet kiürítették, hetvenketten hagyták el ideiglenesen otthonaikat, akik a szellőztetést követően visszatérhettek a lakásokba.

 

 

Forrás: https://m.delmagyar.hu/belfold_hirek/tuz_egy_szekesfehervari_tarsashazban_72_ember_hagyta_el_ideiglenesen_otthonat/2593319/

Társasházban lakik? – Elkerülhetetlen a közös költség emelkedése

Az építőipari árak emelkedése és a bérköltségek miatt idén már muszáj lesz emelni a közös költségeket, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége szerint.

Idén elkerülhetetlen a társasházi közös költségek minimális emelése – mondta lapunknak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége (MTOSzSz) elnöke. Ennek alapvetően két oka van szerinte: egyrészt az építőipari árak évek óta emelkednek, másrészt a bérköltségek. Egy átlagos 10 ezer forintos közös költség esetén legalább 300-400 forintos emelést tartana reálisnak.

“Most emelni kell a közös költséget tízből tíz társasházban, ha nincs a háznak jelentős tartaléka. Aki most nem emel, az elfogyasztja a társasház vagyonát” – vélekedett az MTOSzSz elnöke. Kaplonyi György szerint ahol most nem volt vagy lesz emelés, abban a társasházban korábban lehetett jelentős emelés. A karbantartási, takarítási kiadások ugyanis folyamatosan emelkednek, amit már nagyon nehezen lehetne változatlan közös költségből kigazdálkodni. Ezért a szakember szerint jó kommunikációval meg lehet győzni a lakókat arról, hogy szükség van az emelésre.

“A valós költségeken kell számolni, nem lehet befagyasztani az árakat. Tavaly még meg lehetett úszni az emelést, de míg korábban egy munkára akár három ajánlat közül válogathattam, most alig lehet találni például egy számlaképes karbantartó szerelőt” – magyarázta Kaplonyi György, aki egyébként Szegeden 200 társasházat is képvisel.

Tetemes adósság terheli így is a társasházi és lakásszövetkezeti otthonok több mint négy és félmillió lakóját, de azt pontosan senki sem tudja, hogy együttvéve mennyi a felhalmozott adósság, mert erről sehol sincs hivatalos kimutatás. Kaplonyi György korábban a Népszavának elmondta, becsült adatokból saját statisztikát készített, amiből kiderül, hogy a mintegy 750 ezer panellakásban hozzávetőleg 4,5 milliárd forint volt a tartozás 2017-ben. Ehhez hozzáadva az 1,2 millió hagyományos társasházban és lakásszövetkezeti otthonban keletkezett kintlévőséget, akkor az összeg majdnem eléri a hétmilliárd forintot. A szakember szerint az adósság behajtása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Például problémásak a munkanélküliek és a devizahitelesek tartozásai, ők a teljes kintlévőség 60 százalékát tudhatják magukénak.

A lakóknak is van beleszólása – sokan nem élnek vele

A társasházi lakógyűléseknek éppen most van a szezonja. Az első közgyűléseket február közepére hívták össze, az utolsót pedig május 31-ig kell lezárni. Kevesen járnak az évente egyszer összehívott közgyűlésekre, jó ha a lakók 40 százaléka megjelenik. Főleg az 50 évesnél idősebb generáció képviselteti magát, a fiatalok pedig abszolút nem érnek rá ilyesmire.

Az MTOSzSz elnöke szerint a közös képviselők között már egyre kevesebb az ügyeskedő, de persze mint minden piacon, így itt is előfordulnak szélhámosok. Közel egymillió forintot költött el például egy társasház lakóinak megtakarításából egy nő Orosházán. A nyugdíjas nő közös képviselőként intézte a 15 lakásos épület ügyeit. Készpénzben szedte be a közös költséget, amiből befizette a szemétszállítási díjat és a lépcsőházi világítás számláját. A fennmaradó összeget azonban nem különítette el egy bankszámlán, hanem otthon tartotta és 2014 decemberétől 2017 októberéig közel egymillió forintot költött el belőle. A tartozásait és megélhetésének költségeit fizette belőle.

Az is tisztítaná a piacot, ha nem halogatnák tovább a társasházak regisztrációját a földhivataloknál. Eredetileg 2019. január 1-től kellett volna regisztrálni, de ezt elhalasztották végül 2020. január 1-re. A legfontosabb változás az lenne, hogy a társasházak tulajdoni törzslapjaira fel kell vezetni a közös képviselő, a házkezelője vagy az intézőbizottság elnöke nevét, pontos elérhetőségét. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a munkájukat üzletszerűen végző tisztségviselők, hanem a magánszemélyként feladatot vállalók nyilvántartása is megtörténik. Bérlők és vevők is meg tudják majd nézni, milyen anyagi hátterű társasházba költözhetnek.

 

 

Forrás: https://www.napi.hu/ingatlan/tarsashazban-lakik—elkerulhetetlen-a-kozos-koltseg-emelkedese.681806.html

Ki fog fizetni?

Egy társasházi lakás beázott. A beázásnak két oka volt: az egyik a közös tetőterasz szigetelésének elöregedése, a másik a lakáson keresztül vezető csapadékvíz-elvezető kilukadása.

A lakás tulajdonosa több ízben jelezte a társasház közös képviselőjének a problémákat, aki azonban nem tett semmit éveken keresztül. A lakás számos esetben beázott, penészedett. A háznak évek múltán új közös képviselője lett, ő már hajlandó volt foglalkozni az üggyel, és megrendelte a tetőterasz javítási munkálatait, amelyeket azonban úgy sikerült elvégezni, hogy a beázás nem szűnt meg, hanem rosszabbodott. Egészen odáig, hogy a tulajdonos kénytelen volt a sajátja helyett másik lakást bérelni és oda átköltözni. Az új közös képviselő nem intézte el, hogy a kivitelező kijavítsa a rosszul elvégzett munkát. A lakó végül pert indított a társasház, valamint a két közös képviselő ellen is azzal, hogy térítsék meg a kárait, és szüntessék meg a károkozást.

Talán sokak számára egyértelmű, hogy a társasház kvázi jogi személyként felelősséggel tartozik azért, ha a közös tulajdonú részek miatt az egyes lakásokban kár keletkezik. Ebben az esetben az volt a különleges, hogy a felperes nemcsak a társasházat tette felelőssé a káraiért, hanem a két közös képviselőt is, és azt mondta, hogy a társasház – amelynek az eset összes körülményeit tekintve nem sok pénze lehetett – és a két közös képviselő egyetemlegesen felelnek a károkért. (Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a jogosult bármelyik kötelezettől kérheti az egész tartozás teljesítését, és ők majd utólag elszámolnak egymás között.)

Ebben az esetben az igazán érdekes vita nem arról szólt, hogy megáll-e a kereset: mivel a lakót kár érte a társasház közös részeinek hibái miatt, az egyértelmű, hogy a társasháznak fizetnie kell. A nagy kérdés az volt, hogy megállapítja-e a bíróság a közös képviselők kártérítési felelősségét. A tulajdonos az általános kártérítési szabályokra hivatkozva azt mondta, hogy a kárát a közös képviselők pont annyira okozták, mint maga a társasház: egyikük azzal, hogy évekig nem tett semmit, másikuk azzal, hogy nem kérte a kivitelezőt a trehányul elvégzett munka kijavítására.

A bíróság végül a tulajdonosnak adott igazat abban, hogy a társasház a két képviselővel közösen okozta a kárt, ezért a kártérítési felelősségük is egyetemleges. Egyik képviselő sem tudta ugyanis az általános kártérítési szabályok szerint bizonyítani, hogy az adott helyzetben általában elvárható módon járt el.

 

 

Forrás: https://www.szabadfold.hu/aktualis/ki_fog_fizetni

Újabb évszázados ház tűnik el a Józsefvárosból

A Mátyás tér sarkán álló apró, két évtizede üres épület helyén ötemeletes társasház születik majd.

Az elmúlt években házak egész tömege tűnt el a Nagykörutat körülvevő, illetve a szűkebb belváros részét képező utcákból, hogy átadják a helyüket a soklakásos, környezetükkel legtöbbször semmiféle kapcsolatot ápolni nem vágyó társasházaknak, így a Corvin-Szigony-projekt részeként létrejött Corvin sétánynak.

Az épületek egy része korábban védettséget élvezett, vagy épp megérdemelte volna azt, az ingatlanépítési láz azonban őket is elsöpörte: fémhálóval leszúrt sarokház kerül a Nagymező utcába, védettségét elvesztett ház tűnt el az Andrássy út, illetve a Kálvin tér mellől, egy évvel ezelőtt pedig az egykor Róth Miksa első műhelyét rejtő ház is a múlté lett.

A pesti utcák képéért aggódók, illetve a modern társasházakat ellenzők szívük szerint nyilván mindenvalóan egyes házat megmentenének, erre azonban nem csak pusztán gazdasági okokból – egy évtizedek óta elhagyatott, alacsony lakóépület óriási összegekből való megmentése kevesebb új lakást, vagy irodaterületet eredményez, mint a bontás után helyére kerülő új ingatlan –, de a város fejlődésének biztosítása miatt sincs mindig mód.

Tökéletes példa erre a Mátyás tér 18. számú, a Nagy Fuvaros utca sarkán álló, 1870 körül született háza, mely a környéken élők elmondása szerint a kilencvenes évek óta állt üresen, hiszen tulajdonosai nem tudták értékesíteni az ingatlanpiacon.

Az egyszintes saroképület a felújítások hiánya, és a legszükségesebb javítások jól látható nyoma miatt már hosszú ideje kilóg a az utóbbi években jókora fejlődésen átment környezetéből, így évek óta várható volt már a bontása, vagy épp a Baross utca 40. végül tervasztalon maradt átépítéséhez hasonló hasznosítása.

A néhány éve gazdát cserélt épület új tulajdonosai az előbbi mellett döntöttek: a héten meg is indultak a 2016-ban már engedélyezett bontási munkálatok, hogy a jól láthatóan romos épület helyén a következő hónapokban egy ötemeletes társasház születhessen meg.

A környezetéből magasságával eddig erősen kilógó ház ugyan Józsefváros kevés, máig túlélő földszintes épületének egyike, a fölötte tornyosuló, két-három emeletnyi magasságba nyúló csupasz tűzfalak, illetve a teret alkotó, nála egy-két évtizeddel fiatalabb épületállomány közt, részben kopottsága miatt is kimondottan furcsán festett:

A munkálatokat csütörtök délután fura incidens zavarta meg: a statikailag nyilvánvalóan nem körültekintően felmért épületbe behatoló markoló nemes egyszerűséggel beszakadt a pincébe, a gép kiemelése pedig péntek délig sem kezdődött meg.

Az építési területet a tértől elválasztó kerítés szerint a bontási munkálatok májusban érnek véget, így a nyár elején el is indul a tizenhét lakásos társasház építése.

A projekt kedvéért 2016 nyarán létrehozott Tér 18 Lakásépítő Kft. beruházásában átalakuló telken létrejövő ház terveit a Pro-Architekt stúdió ügyvezetője, Póczik Róbert (1968-) szállítja.

A cég egyáltalán nem újonc a magyar piacon, hiszen az elmúlt húsz évben számos érdekes épülettel gazdagították az országot: a cég színeiben tervező Ybl- és Kossuth-díjas Kerényi József(1929-2016) építette például újra a Várlejtőn állt Ybl-villát (1999-2001), de az ő munkája a Soproni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának új épülete (2006) is. A Pro-Architect mindemellett számos – főleg angyalföldi, újpesti, illetve Dunakeszin álló – társasházzal, valamint családi házak egész sorával gazdagította a fővárost és a környező településeket.

Az persze egészen más kérdés, hogy a tér túloldalán lévő, hasonlóan semleges színű, de jóval kevésbé feldarabolt homlokzatú Metrodom-házzal ellentétben mennyire befolyásolja majd a tér képét, de a már közzétett látványterveket látva ezzel sem lesz különösebb gond.

A most elpusztított épület egy évszázadon át volt a környék fontos és szerves része: a Buchmesser Lőrinc számára épült ház, illetve annak egy része a második világháborúig több mint féltucat alkalommal cserélt gazdát, falai között pedig a környéken élők közül jó eséllyel mindenki legalább egyszer megfordult.

Az 1880-ban már Koch Antal kocsmájának, illetve lakásának is helyet adó házba 1898-ban költözött be a vendéglőt üzemeltetőGaunersdofer József, aki négy évvel később az egész épületet is megvásárolta. Tulajdonjogát és a vendéglőt egy évtizedig tartotta meg, majd mindkettőt átadta Pázsy KárolynakA férfi néhány év után továbbállt, az üzlet pedig – valószínűleg új tulajdonosa miatt – felvette a Herzog-vendéglő nevet. Ekkora már talán a kocsma is beolvadt a környékbelieket olcsó ételekkel ellátó műintézménybe, a hiszen a harmincas évek derekán, a ház Karsai Rózakocsmáros tulajdonába kerülésekor mindkét egység egyszerre került az ingatlanpiacra – a Thonet-székek, asztalok, a szikvízgép, illetve a berendezési tárgyak hirdetései heteken át bukkantak fel a kor lapjaiban.

Az ezt megelőző évtizedben a pincét a „szolid kiszolgálást” nyújtó, a józsefvárosiakat kényelmes ágyneműhöz segítő Tollpince foglalta el, de a háború előtt  nekik is menniük kellett, hogy átadják a helyet Vándor Dezső cipőgyárának (1938-), illetve Böröczfy Ferenc vas-, acél- és fémáruüzletének (1943-).

Az ekkorra már rég óriásokkal körülvett apróság valószínűleg kevés sérüléssel élte túl Budapest ostromát, hiszen a következő évben az olcsó bútorokat készítő Miskur asztalosműhely (1946-) költözött a házba. 1947-ben követte őt Cigl (Czigl) Gézahangszerkészítő műhelye, két évvel később pedig egy cukrászda nyitotta meg kapuit a háborús romok közt rövid boldogságot keresők előtt.

A legalább egy apró lakást továbbra is rejtő ingatlanon az ötvenes évek hajnalán – az államosítások után – egy kalapüzletnek is jutott hely, ami egészen a rendszerváltás előtti évekig tartotta magát a háború előtti fényét visszanyerni azóta sem képes, de jó úton haladó környéken.

A házban 1958-ban az üzlethelyiségek mellett egy szoba-konyhás lakás, 1973-ban pedig egy kétszobás, összkomfortos otthon, valamint 112 négyzetméternyi pince volt – írták az egymást követő tulajdonosok a Magyar Nemzet szerkesztőségében feladott hirdetéseikben (1958. március 29., ill. 1973. június 3.), de a rendszerváltás után már ezeket sem használta senki. Az ablakok egy részét azóta befalazták, másokat bedeszkáztak, a környékbeliek pedig nyilván jól tudták: hamarosan pont kerül a másfél évszázadot túlélt ház története végére, és egyszer jókora társasház bújik ki a helyén a földből.

Reméljük, az utód előtt nem ilyen mozgalmas évtizedek állnak majd, és beilleszkedik a lassan magára találó környék XXI. századi képébe.

 

 

Forrás: https://24.hu/kultura/2019/04/06/jozsefvaros-matyas-ter-ismeretlen-budapest-tarsashaz/

Nagy hibát követ el, aki nem biztosítja társasházi lakását

A legrosszabb helyzetben azok vannak, akik társasházában nincs közös biztosítás sem.

Egészen másfajta károktól félhetnek azok, akik családi házban laknak, mint akik társasházban. A Heol.huösszeállításában a szakértő felhívja a figyelmet, egy panelhézag-beázás vagy a felső szomszéd csőtörése komoly gondot okozhat.

“Felelőtlen az a társasházkezelő, aki nem köttet biztosítást a lakóközösséggel”

– nyilatkozta a lapnak egy kilencemeletes egri társasház közös képviselője, Botkáné Németh Ibolya, aki felhívta a figyelmet, a lakásokban lévő ingóságokra nem terjed ki a közösségi biztosítás, csak az együttesen használt épületrészek káraira nyújt fedezetet.

Persze vannak olyan komplex biztosítások is, amelyek megkötésével a közös tulajdon és a privát otthonok, azaz például közművezetékek, villamos hálózat, üvegfelületek károsodása ellen is védettek vagyunk.

A szakember szerint hasznos, ha a felsoroltak mellé társasházi felelősségbiztosítási védelem is társul, így a biztosító helytáll a lakók által megtérítendő kárért. Ilyen eset, ha például a társasház tetejéről lehulló vakolatdarab megrongálja az utcán parkoló autót, vagy ha valamelyik lakótárs csőtörése eláztatja az alatta lévő mennyezetét.

Egy jó biztosítás még arra is fedezetet nyújthat, ha valaki a ház előtti csúszós járdán elesik és így szenved balesetet.

Az ilyen biztosítások díjai a közös költségben jelentkeznek, de a tarifát befolyásolja a ház állaga: ha az ingatlan rendben van, akkor alkupozícióban van a közösség.

Ha a társasháznak egyáltalán nincs biztosítása, mindenképp szükség van önálló biztosításra. Baj esetén egyébként a közös épületet ért kárt a lakók saját tulajdoni hányaduk arányában kötelesek viselni,

ami komoly konfliktusokhoz vezethet a házban.

 

 

 

Forrás: https://infostart.hu/belfold/2019/04/09/nagy-hibat-kovet-el-aki-nem-biztositja-tarsashazi-lakasat

Pánik: kigyulladt egy társasház Szolnokon, 85 embernek kellett elhagynia az otthonát

Szolnok – Tűz ütött ki egy szolnoki társasház egyik első emeleti lakásának konyhájában, nyolcvanöt embernek el kellett hagynia az otthonát – írta honlapján a katasztrófavédelem csütörtökön késő este.

A városi hivatásos tűzoltók kiérkezésére az ingatlan lakója saját erejéből elhagyta a lakást. Az egységek rövid időn belül eloltották a tüzet, a füst miatt kimenekítették az épület lakóit. 

Információk szerint nyolcvanöt embernek kellett ideiglenesen elhagynia az otthonát, akik közül legtöbben már visszatérhettek a lakásokba, a mentők ugyanakkor néhány lakót füstmérgezés gyanújával vizsgálnak.

 

 

Forrás: http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/szolnok-tarsashaz-tuz-utott-ki-fust-lakok-kimenekites/gdjh9nf

Simán nyithat valaki magánbölcsit egy társasházban?

A legtöbb embert elborzasztotta a múlt heti történet, amikor valaki rajzszögeket ragasztott egy családi bölcsőde játékmotorjaira. Van azonban egy olyan nézőpont is, hogy nem jó ötlet társasházban működtetni a magán bölcsődét, hiszen sokakat teljes joggal zavarhat az állandó gyerekzsivaj. A bölcsődei gondozóknak kötelező szabad levegőre vinni a gyerekeket és a törvény szerint ezt megtehetik a társasház udvarán is, a szomszédok beleegyezése nélkül. Még plusz költséget se kell fizetniük.

Ahogy arról egy korábbi cikkben beszámoltunk, valaki rajzszögeket ragasztott a Lepke-lak Családi Bölcsőde játékmotorjaira és szétvágta a labdákat a ferencvárosi ház udvarán. Geicz-Molnár Szilvia, a bölcsőde vezetője szerint az egyik szomszéd lehetett az elkövető, akit valószínűleg zavart a gyerekek hangoskodása és így akart bosszút állni. Mint azt a vezetőnőtől és a Ferenc téri társasház közös képviselőjétől megtudtuk, korábban a környező házakból több szomszéd is elégedetlenkedett, hogy túl hangosan a gyerekek, amikor az udvaron játszanak, a szomszédos épület közös képviselője néhány éve levélben szólította fel a bölcsődét, hogy ne zavarják az ott lakók nyugalmát.

Miért nem fizetnek többet?

A parkosított kert a Ferencvárosi Önkormányzat tulajdonában áll, ám a fenntartása (pl.: öntözés, kertész munkadíja) az azt körülvevő négy társasházat terheli, mondta el a társasház ügyeit intéző Nett-(O) Kft. ügyvezetője, Treml Szilvia az Indexnek. “Sok hasonló, belső kerttel rendelkező társasház van Középső-Ferencvárosban.

Az Önkormányzat annak idején azzal a feltétellel engedte lezárni az udvart a lakóknak, ha a társasházak fizetik a működési költségeket.”

A társasház udvarára járnak le a Lepke-lak bölcsisei játszani
Fotó: Ajpek Orsi

Ez ugyanúgy benne van a közös költségben, mint például a lépcsőház takarításának díja, a kertet körülvevő négy társasház között egyformán oszlanak meg a kiadások. Treml hozzátette, ahogy a legtöbb társasházban, itt is a lakások mérete szerint fizetik a lakók a közös költséget és nem az ott élők vagy a használók száma alapján.

Hiába jelezte egy szomszédos – a közös kertet használó – ház közös képviselője néhány éve a családi bölcsődének, hogy az udvar többlethasználata sérti a többi tulajdonos érdekeit, Treml szerint ez abszurdum.

“Mindig azt válaszolom, ha valaki emiatt reklamál, hogy menjen le ő is többször a kertbe, senki nem tiltja meg neki. Nincs olyan, hogy valakinek többet kell fizetnie amiatt, mert sokat használja az udvart.”

Mint a közös képviselő a társasházak működését szabályozó törvényrerámutatott, a családi bölcsőde megnyitásához nincs szükség a közgyűlés hozzájárulására, azaz bárki nyithat üzletet vagy lakáséttermet a megfelelő hatósági engedélyek birtokában.

KIEMELTE, A TULAJDONOSTÁRSAK ENGEDÉLYÉRE CSAK ABBAN AZ ESETBEN VAN SZÜKSÉG, HA VALAKI SZERENCSEJÁTÉKKAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGET KÍVÁN FOLYTATNI A HÁZBAN, ILLETVE HA SZEXUÁLIS VAGY EROTIKUS SZOLGÁLTATÁST, TERMÉKET SZERETNE FORGALMAZNI.

Kötelező szabad levegőre vinni a gyerekeket

“A családi bölcsőde megnyitásának egyik feltétele, hogy a fenntartó biztosítsa a lehetőséget a szabad levegőn tartózkodáshoz” – nyilatkozta az Indexnek dr. Mátay Katalin, a Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesületének elnöke. – “Ideális esetben ez egy saját kert, de ha erre nincs lehetőség, egy közeli játszótér is megteszi, ahova a gondozók biztonságosan el tudják vinni a gyerekeket.”

A társasház udvarára járnak le a Lepke-lak bölcsisei játszani Fotó: Ajpek Orsi

Mátay elmondta, a családi bölcsődék működését az önkormányzatok gyámhivatala engedélyezi és felügyeli. A rendszeres ellenőrzésnél a személyi (pl. megfelelő szakképesítés) és tárgyi (pl. helyiségek, eszközök) feltételek mellett azt is nézik, hogy ki viszik-e szabad levegőre a gyerekeket és milyen körülmények között teszik ezt. “Mi annak örülünk, ha olyan környezetben nyitnak családi bölcsődét, ahol ezek a feltételek eleve adottak. Jellemzően kertes házakban működnek a bölcsődék, de arra is vannak persze példák, hogy társasházban üzemelnek. Kevés olyat ismerek azonban, ahol játszótérre viszik a gyerekeket, a legtöbb esetben szerencsére a kertben meg tudják oldani.” Habár a törvény szerint nincs szükség a tulajdonostársak engedélyére, Mátay szerint érdemes még a nyitás előtt tájékoztatni a szomszédokat és jó, ha arról is közösen meg tudnak egyezni, hogy a közös kertet használják.

Az Önkormányzat a családi bölcsőde mellett áll

Bácskai János, a kilencedik kerület polgármestere múlt héten telefonon hívta fel a Ferenc téri bölcsőde vezetőjét, hogy biztosítsa támogatásáról. Erről Facebook-oldalán is posztolt, azt írja

kamerarendszert telepítünk a közös udvarra, hogy a hasonló felfoghatatlanul embertelen eseteket megelőzzük. A kerületi rendőrök már nyomoznak!

Geicz-Molnár Szilviától megtudtuk, hogy a polgármester a hét közepén személyesen is meglátogatja a bölcsődét, kismotorokat és labdákat visz a gyerekeknek.

 

 

Forrás: https://index.hu/belfold/2019/04/03/csaladi_bolcsode_tarsashaz_ferencvaros/

Álrendőrök fenyegetőztek egy győri társasházban fegyverrel a kezükben

Két férfit már elkaptak a rendőrök, társuk ellen elfogatóparancsot adtak ki. A három támadó kedd hajnalban jelent meg rendőrruhában egy győri társasházban.

Kedden este csörgött a telefon a győri kapitányságon. Abejelentő azt mondta, hogy aznap hajnali 2-3 óra között rablás történt egy társasház egyik lakásában.A kirabolt tulajdonos vallomása szerint becsengettek hozzá, és amikor ajtót nyitott, három rendőregyenruhás férfi állt előtte. Közölték vele, hogy be kell menniük.

A férfiak fegyverrel vagy fegyvernek látszó tárggyal, ezt nem tudta pontosan megmondani a kirabolt győri, kábítószert követeltek tőle, aztán átkutatták az egész lakását.

Pénzt, órákat és egy karláncot is magukkal vittek.

A rendőrök hamar rájöttek, kik lehetnek a rablók. Egyiküket másnap délután el is fogták sashegypusztai otthonában.

A férfi lakásán tartott házkutatás során megtalálták az ellopott órákat, ezt lefoglalták, akárcsak a gáz- és riasztófegyvereit is. Egy rablót csütörtökön délután fogtak el, társukat viszont még keresi a rendőrség.

Elfogatóparancsot adtak ki ellene.

A 39 éves és a 26 éves győri férfit bevitték a kapitányságra, ahol azonnal drogtesztet végeztettek velük.Ekkor derült ki, hogy mindketten drogoztak elfogásuk napján.

A nyomozók G. Attilát és A. Rolandot – őrizetbe vételük mellett – gyanúsítottként hallgatták ki, fegyveresen elkövetett rablás és kábítószer-birtoklás miatt.

 

 

Forrás: https://m.origo.hu/itthon/20190315-drogot-koveteltek-es-vittek-mindent-amit-ertekesnek-talaltak-a-rendornek-oltozott-rablok.html

Tűz volt egy miskolci társasházban

Tűz ütött ki egy miskolci társasházban, ahol egy embert kórházba is szállítottak.

Tűzesetről számolt be az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapja.

Az oldal azt írja, hogy tűz ütött ki egy többszintes társasház egyik ötödik emeleti lakásában vasárnap kora reggel a miskolci Középszer utcában.A tűzhöz a megyeszékhely hivatásos tűzoltóit riasztották, akik eloltották a lángokat.

Ezután átszellőztették a lakást, és átvizsgálták az épületet.

A társasház tizenhárom lakását ideiglenesen tizenkilenc ember hagyta el,ők visszatérhettek otthonukba.

Egy embert füstmérgezés gyanúja miatt kórházba szállítottak.

 

 

Forrás: https://m.origo.hu/itthon/20190317-miskolci-lakastuz.html

A folyamatban lévő beruházások enyhítik a tapolcai lakáshiányt

Lakások épülnek, szálláshelyek kor­szerűsödnek a városban, továbbá néhány héten belül elkezdődik a gimnázium felújítása.

A városközpontban lévő egykori Bauxit-irodaházban kialakított sportszálló felújításának második üteme már elkezdődött, néhány héten belül a szálló összes szobája megújul a hozzájuk tartozó vizesblokkokkal együtt. A városszéli sportközpont fenntartását segíti a közel 40 fő befogadására alkalmas szálláshely kiadásából befolyó bevétel. Tavaly közel kétezer vendégéjszakát adtak el a szálláson. A bevételhez hozzájárul a nyáron alacsonyabb kihasználtsággal működő közétkeztetőtől megrendelt étkezési bevétel, de a sportolók gyakran a sportcsarnokot is kibérlik, használják a sporttelepet és a strandot is a nyári időszakban.

A taopályázat ebben a ciklusban több sportos fejlesztést is szolgál. A támogatás, valamint a 30 százalékos önrész összességében közel 500 millió forinttal segítette a város fejlődését. Ebből megújul egyebek mellett a sportpálya. A pályázat hozományát azonban nem csak a sportolók élvezhetik. Ugyanis a Bárdos Lajos Általános Iskola mindhárom tag­intézményében megújultak a tornatermek, ízületkímélő parkettarendszert kaptak, elkészült a festésük, a világítás és a szellőzés korszerűsítése. A Bárdos-tagintézményben még a közeljövő feladata az öl­töző felújítása, a másik két iskolában elkészültek, a gimnáziumban szintén.

A városban meglehetősen kevés eladó lakás van, a kereslet viszont magas. Jelenleg két társasház épül. A Dobó- lakótelepen az egykori varroda mostanra romos épületét hozzák rendbe. A 30 lakásos épületben az önkormányzat résztulajdonos, három lakást kap a vételárért cserébe. Az ingatlanokat szolgálati lakásnak szánják.

A Május 1. utcában ugyancsak leromlott állapotban volt egy félkész társasház, amelyből a szemét elhordása több mint tízmillió forintba került. Az épület felújítása, az építés folytatása megkezdődött, a ház már tető alatt van. A tervek szerint az önkormányzat ott parkoló kialakításával járul hozzá a projekthez. A 38, magas műszaki színvonalú lakás egy része már elkelt. Az épület mellett a kivitelező egy következő társasház építését tervezi a közeljövőben.

 

Forrás: https://www.veol.hu/gazdasag/helyi-gazdasag/a-folyamatban-levo-beruhazasok-enyhitik-a-tapolcai-lakashianyt-2768461/