Ki mondja meg, hogy tarthatunk-e kutyát a társasházi lakásban?

Vajon joga van-e a társasháznak megtiltania, hogy házi kedvencünk lehessen a lakásban? Jogász szakértőnk, dr. Réder Erika segít eligazodni az erre vonatkozó jogszabályok világában.

A társasházra vonatkozó szabályokban nem könnyű eligazodni, ám egy kis utánajárással nem is lehetetlen. Mindehhez a legfontosabb jogforrásokat kell figyelembe vennünk:

  • Törvényi szinten a Polgári Törvénykönyvet (2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.),

  • a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt (Társasházi Tv.),

  • az ezen jogszabályok alapján létrehozott társasházi alapító okiratot,

  • a szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ)

  • és ez utóbbinak részét képező Házirendet.

A társasházi alapító okirat megalkotásának a célja magának a társasháznak, mint jogi egységnek a létrehozása. Ezzel együtt jár, hogy az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel az egyébként közös tulajdonban lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek is önálló jogi identitást kapjanak. Ezzel szemben az SZMSZ a társasházi közösség működésére vonatkozó szabályokat, a közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait tartalmazza. Továbbá az SZMSZ-ben belül kerül meghatározásra a Házirend, amely a társasházi közösség tagjainak, a tulajdonosoknak és lakóknak, valamint a társasház területére belépő személyeknek a magatartására vonatkozó szabályokat állapítja meg.

Nem kötelező külön SZMSZ elfogadása azoknál a társasházaknál, amelyben 6 vagy annál kevesebb lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség van. Ebben az esetben értelemszerűen Házirend sem kerül elfogadásra.

A Házirend célja, hogy meghatározza a társasházban tartózkodó személyek egymás iránti magatartását és azokat az alapvető szabályokat, amelyek a társas együttéléshez nélkülözhetetlenek. Mindezeken túl meghatározza az ingatlan rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló követelményeket.

Az SZMSZ-t, így a Házirendet is a társasház közgyűlésén, az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg. Ez az jelenti, hogy érvényesen akkor jöhet létre a Házirend, ha a társasház összes tulajdonosának több mint a fele (1/2) személyesen vagy meghatalmazott útján megszavazza azt. Garanciális szabály, hogy az SZMSZ-t és így a Házirendet is az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolni kell, így annak hiteles példánya a tulajdonosok által akkor is beszerezhető, ha bármilyen okból a közös képviselő azt nem akarja, vagy nem tudja rendelkezésre bocsátani.

Az SZMSZ és így a Házirend módosításakor is a fenti szabályokat kell figyelembe venni – és a dohányzással kapcsolatos kérdések kivételével, melyről részletesen is lesz szó – az összes tulajdonostárs több mint a fele kell, hogy a módosításhoz hozzájáruljon.

A Házirend megalkotása és elfogadása történhet az SZMSZ-től elkülönült okiratban és így akár egy másik közgyűlésen is, de ettől még a Házirendre az SZMSZ-re vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

A Házirendnek minden esetben figyelembe kell vennie az épület rendeltetését, hiszen más szabályok kell, hogy vonatkozzanak a közös területek használatára egy lakó- és más egy nem lakáscélú épületben, például parkolóházban.

A Házirend mind a közös tulajdonban álló területrészekre (tipikusan ilyen a lépcsőház, előtér, közös kert) mind a tulajdonostársak külön tulajdonában lévő egységekre (lakás, üzlet, garázs) állapíthat meg szabályokat.

A Házirend szabályait – a használati jogcímtől függetlenül – az ingatlanok mindenkori használója köteles betartani. Ez azt jelenti, hogy minden lakás és nem lakás céljára szolgáló ingatlan tulajdonosára, illetve minden, a társasház területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó személyre is vonatkozik (bérlő, haszonélvező, családtag, lakótárs, látogató, munkát végző vállalkozó, stb.). Ezért is kell, hogy kikerüljön a Házirend a társasház bejáratánál a hirdetőtáblára, hogy minden a házba belépő személy figyelmét felhívja az érvényben lévő magatartási szabályokra. Abban az esetben pedig, ha valaki a Házirendben előírtakat nem tarja be, akkor a társasház közösségnek joga van a szabálytalankodókkal szemben hatósági, illetve polgári peres eljárást indítani.

Tekintsük át a Házirend tipikus szabályait, amelyek között megtaláljuk az állatártásra vonatkozó szabályokat is.

Mely tipikus szabályokat tartalmazza a Házirend a külön tulajdonban álló lakásokra- nem lakás céljára szolgáló helyiségekre?

  1. Az együttélés követelményének megtartása érdekében a társasház egész területén, napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden, mások nyugalmát zavaró zajos magatartástól és tevékenységtől. Így például a kiabálás, a nagy hangerővel történő zenélés, a rádió, televízió vagy egyéb hanghatás kiváltására alkalmas berendezések nagy hangerővel történő működtetése tilos!
  2. A Házirendben kell meghatározni a külön tulajdonon, vagyis a lakáson belüli építési-szerelési munka és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait, így tehát a Házirend tartalmazza azt az időszakot, amikor a lakásban zajjal járó építési, szerelési munkálatok végzése (fúrás, vésés, kalapálás). Példaként: munkanapokon 8 és 19 óra között, szombaton 9 és 14 óra között elfogadott, vasárnap és ünnepnapokon pedig nem engedélyezett.
  3. Több társasházban a szabályozás olyan részletes, hogy még a zajt okozó háztartási és egyéb gépek használatának időszakát is meghatározzák (pld. mosógép), de ide tartozik az énekléssel, zenéléssel kapcsolatos szabályozás is, azaz a fentiek szerint ezek a tevékenységek mikor engedélyezettek és mikor nem azok.
  4. Sok helyen előírás az is, hogy a zajjal járó felújítási, átalakítási munka megkezdésének időpontjáról, várható időtartamáról a lakótársakat hirdetmény útján értesítsék.

E szabályok természetesen nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetve a zajszint határértékére vonatkozó jogszabályok előírásaival, azaz olyan mértékű hanghatással járó építési tevékenység, amely egyértelműen jogszabálynál fogva tilos, azt a Házirend sem engedheti meg.

Melyek a Házirend legtipikusabb szabályai a közös tulajdonban lévő területek, helyiségek használatára vonatkozóan?

  1. A jogszabály kifejezetten tiltja a dohányzást a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben. Lehetőség van azonban arra, hogy az összes tulajdonos legalább négyötödös többsége (4/5) engedélyezze a dohányzást és a Házirendben meghatározza annak feltételeit. Mint láthatjuk a Házirend elfogadását előíró 1/2-es szabállyal szemben ehhez az összes tulajdonostárs több, mint 4/5-ének egyetértésére van szükség.
  2. Vagyonvédelmi szempontokra tekintettel általában előírják, hogy a lépcsőházi bejárati ajtót állandóan zárva kell tartani, és idegeneket nem szabad a házba beengedni.
  3. A ház tisztasága és a fertőzések elkerülése érdekében mindenki köteles az épület környékén a szemetelő, szennyeződést okozó magatartástól tartózkodni és az épületben bármilyen oknál fogva keletkezett szennyeződést az azt okozó köteles eltakarítani. Abban az esetben, ha a társasház külön takarítást végző személyt nem bíz meg, a lakás tulajdonosai kötelesek a lépcsőház és közös helyiségek takarítására, a szintén a Házirendben található időbeosztás szerint (általában ezt a hirdetőtáblán kifüggesztik).
  4. A háztartási hulladékot a vonatkozó egyéb (pl. tűzvédelmi, közegészségügyi) jogszabályok betartása mellett a társasháznál elhelyezett hulladéktároló edényekbe kell elhelyezni. A papírt, műanyag- és fém palackokat összenyomva szelektíven, a többi hulladéktól elválasztva, külön az arra rendszeresített hulladéktárolókban kell gyűjteni.
  5. Sokszor előforduló vita forrása a növények és a tulajdonosok saját tárgyainak a közös helyiségben történő elhelyezése. A növények kihelyezésében a lakók általában megengedőbbek, míg a lakás használója saját tárgyainak (pl. szekrény, babakocsi) a közös területen való elhelyezését és tárolását általában tiltják.
  6. Állagvédelmi szabályok sora is található a Házirendben, mint például, hogy mindenki köteles a közös használatra szolgáló helyiségeket, központi berendezéseket rendeltetésszerűen, gondosan, az együttélés követelményeinek megfelelően használni, az épület falait megóvni. Mosdóba, mosogatóba, WC csészébe szemetet, konyhai hulladékot vagy egyéb olyan tárgyat, amely dugulást okozhat, leengedni tilos.

Milyen szabályok vonatkoznak az állattartásra?

Minden Házirend következetesen tiltja azt, hogy a közös helyiségekben állattartásra kerülhessen sor. A társasházak életében az egyik neuralgikus pont, hogy lehet-e és ha lehet milyen állatot tartani a lakásban.

Egyértelműen tiltó listán vannak a veszélyes állatok (pl. pókok, skorpió, mérges kígyó). Tilos minden olyan állat tartása is, amely a társasházban lakók egészségét, biztonságát a legkisebb mértékben is veszélyezteti, illetve az ingatlanok nyugodt, háborítatlan használatát bármilyen formában akadályozza.

A társasházközösségnek arra nincs lehetősége, hogy a kutya tartását kifejezetten megtiltsa a lakásban, amelyre vonatkozóan jogerős bírósági határozat is született a kutyabarátok nagy örömére.

Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás senkit ne zavarjon, semmit ne szennyezzen. A közös terület bármelyik részén keletkezett szennyeződést az állattartó köteles haladéktalanul feltakarítani.

Kutyát közös területen általában csak pórázon, szükség szerint szájkosárral lehet vezetni.

Az állattartásra vonatkozó szabályok kialakításakor figyelemmel kell lenni a fent említett Ptk. és Társasházi tv-en kívül az állattartásra vonatkozó speciális szabályokra is. Ilyenek az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998 (XII.31.) Kormányrendelet, valamint a társasház települési önkormányzata által elfogadott állatokra, ebekre vonatkozó rendelete.

Az állattartó az ebét nyilvántartásba vétel céljából köteles bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző, a bejelentést követően erről értesíti az állategészségügyi hatóságot. Az állattartó ugyancsak köteles bejelenteni, ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került.

Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. Az állattartással kapcsolatban akár szabálysértési eljárás lefolytatására is kerülhet sor.

Amennyiben a társasházban vita keletkezik azzal kapcsolatban, hogy a lakásban tartott állat léte, vagy tevékenysége (tipikusan ilyen eset a kutya folyamatos ugatása) zavaró-e, a jegyző a birtokháborítás szabályai szerint jár el, azaz végső esetben megtilthatja az állat társasházi lakásban való tartását.

A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!

Forrás: http://www.lakaskultura.hu/hirek/ki-mondja-meg-hogy-tarthatunk-e-kutyat-tarsashazi-lakasban/?fbclid=IwAR1kjUBNTwU84BsDw0nAs3_TkNxtFqcw9ueTCuO9DpLJeYgAxJgJfiLo8ys

Olvasói levél a szakembertől: a garázs is a társasház része

A DN Postabontás és SMS rovataiban több hozzászólás is megjelent a társasházi garázsokkal kapcsolatban az utóbbi napokban.

Az egyik vélemény írója nem érti, hogy a közös képviselő tiszteletdíjának miért képezi részét a garázsokkal kapcsolatos teendők ellátása, hisz látszólag semmi tennivalója nincs ezekkel az ingatlanokkal. A másik olvasó pedig írásában azt kifogásolta, hogy a garázs után is kell közös költséget fizetni.

Fontos tudni, hogy jogszabály rendelkezik ezekről kérdésekről, a vonatkozó törvény egyértelműen szabályozza a helyzetet. A garázs is ugyanolyan tulajdon, mint bármelyik lakás a társasházban. Amennyiben ez a ház közös tulajdonát képezi, akkor értelemszerűen bérleti díjat fizet érte a használója. Más a helyzet, ha külön helyrajzi számmal rendelkezik és nem képezi a közös tulajdon részét az ingatlan, de akkor is vannak a társasház felé kötelezettségei a tulajdonosának. És természetesen joga is, hiszen a közgyűlési döntésekbe például tulajdonosként neki is van beleszólása, mint ha egy lakásnak lenne a gazdája.

A közös képviselőnek pedig ugyanannyi adminisztrációs teendője van a garázsokkal, mint a házban lévő lakásokkal, a munkájáért tiszteletdíj illeti meg. A közös költségeket is ugyanúgy fizetni kell, mint a lakások után, ugyanakkor a garázsok esetében van arra lehetőség, hogy mérsékelt díjat fizessen a tulajdonosa, hiszen nem használja a liftet, a lépcsőházi világítást stb. – a díj csökkentését kérelmeznie kell, amelynek jóváhagyásához közgyűlési döntés szükséges.

Nagy Emil, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Szövetségének baranyai elnöke

 

 

Forrás: https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/olvasoi-level-a-szakembertol-a-garazs-is-a-tarsashaz-resze-1672879/?fbclid=IwAR0UECLkt9QomJO-rSutm_yer_GRghxjz6u54tgm1ph92JJXZxb9amqj4dg

Lakástűzben vesztette életét egy ember Fejér megyében szombat délelőtt

Lakástűzben meghalt egy ember Dunaújvárosban szombat délelőtt – közölte a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel.

Szabó-Bisztricz Anett elmondta: egy dunaújvárosi, Balogh Ádám utcai négyemeletes társasház második emeletén található lakás egyik szobájában keletkezett tűz, bútorok és berendezési tárgyak égtek.

A tűzoltók a füsttel telítődött szobából egy embert kihoztak, de életét már nem tudták megmenteni, a helyszínen meghalt – tette hozzá.

 

 

Forrás: http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/lakastuzben-vesztette-eletet-egy-ember-dunaujvaros/7cr5kve?fbclid=IwAR1IwfJOSsm5YPa_7ad6-0K04pqFnpCom54XWrkmNdhLRxecZekKo1x9gmI

Egy társasház két lakásában is bejelzett a szén-monoxid-érzékelő

Hajdú-Bihar – Két embert vittek kórházba Hajdúszoboszlóról pénteken. Ügyeleti hírek a katasztrófavédelemtől.

Jelzett a szén-monoxid-érzékelő tegnap korán reggel Hajdúszoboszlón, a Hősök terén lévő egyik társasházi lakásban. A hajdúszoboszlói hivatásos tűzoltók méréseket végeztek az ingatlanban, melynek során szén-monoxid jelenlétét mutatták ki. A lakásban tartózkodó két embert a mentőszolgálat kivizsgálásra kórházba szállította. A délelőtt folyamán, ugyanezen társasház egy másik lakásában is bejelzett a szén-monoxid-érzékelő. A hajdúszoboszlói hivatásos tűzoltók ismét méréseket végeztek, mely során igazolódott a szén-monoxid jelenléte. A gázszolgáltató szakemberei kizárták mindkét hibás gézkészüléket a szolgáltatásból. Az utóbbi esetben a katasztrófavédelem információi szerint nem történt személyi sérülés.

Két személygépkocsi ütközött össze tegnap délután Debrecenben, a Faraktár utcában. A debreceni hivatásos tűzoltók elvégezték a sérült járművek feszültségmentesítését. Az egyik járműben ketten utaztak, egyiküket a mentőszolgálat kórházba szállította. A másik autóban öt utas volt, akik nem sérültek meg.

Egy közel negyven négyzetméteres melléképület teraszának tetőszerkezete, valamint az ott tárolt kisgépek és berendezési tárgyak égtek tegnap későn este Balmazújvároson, az Akác közben. A helyszínen a balmazújvárosi önkormányzati, a hajdúböszörményi és a debreceni hivatásos tűzoltók egy vízsugárral oltották el a tüzet. Lakosságvédelmi intézkedésre nem került sor, a kár jelentős.

– Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság –

 

 

Forrás: https://www.google.com/amp/www.haon.hu/egy-tarsashaz-ket-lakasaban-is-bejelzett-a-szen-monoxid-erzekelo/4093024/amp?fbclid=IwAR1lEe8KrU1bWbmNkm5EC20PJzo143L0BVUI2-O0XnaadHpJc1SqcN835q0

Társasház pincéje égett Edelényben kora reggel

Edelény – Tűz ütött ki egy kétszintes társasház pincehelyiségében péntek reggel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelény Póts András útján.

A tűzhöz Kazincbarcikáról érkeztek ki a hivatásos tűzoltók, akik egy vízsugárral oltották el a lángokat, majd megkezdték az épület átszellőztetését és átvizsgálását. Elsődleges információink szerint az eset során senki nem sérült meg.

 

 

Forrás: https://www.google.com/amp/www.boon.hu/tarsashaz-pinceje-egett-edelenyben-kora-reggel/4097315/amp?fbclid=IwAR1zn3u–oM9vxdTphjLw_bezb_8R206AoeBooYZSGCYpC1R8axGkBlYgZY

Tovább okosodik a szegedi társasház

Szeged – Az OTP társasházpályázatán a Jubileumi Különdíj 3. helyét és vele egymillió forintot nyert a szegedi Római körút 42. szám alatti társasház – a kiírás történetében először lett befutó a városból. A lakók okos megoldásokkal javítják a már eddig is példás közösségi életet.

A ház közös képviselője Kelemen Béláné Budavári Ilona nyugdíjas könyvelő: harminc éve ő volt az első beköltöző, és hét éve vette át ezt a munkát a tennivalóiból ki sem látszó Kovács Zsolttól. Utóbbi két évtizede költözött oda, és először még „gyüttmöntnek” számított.

– Zsolti idehozott egy idegent, megijeszteni a társasházat – emlékszik vissza a váltásra Ilona, hozzátéve, a lakók azt mondták, vállalja el a közös képviselőséget, ha már úgyis ő csinálta évek óta a könyvelést.

Szeged Római krt. 42. Lakóközösség építésre kapott 1 millió forintot az OTP-tõl
képen:
Fotó: Török János

A pályázásban a „felbujtó és a végrehajtó” Zsolt volt. – Már tavaly is láttam az OTP kiírását, de nem volt rá időm, idén nem találkoztam vele, így célirányosan rákerestem március elején – mondja. Szólt erről a közös képviselőnek, aki azzal a lendülettel ezt el is felejtette, ő pedig beadta a pályázatot.

Miután online kellett kitölteni, szerinte ez viszonylag egyszerű volt. Kiderült, mind a négy lehetséges kategóriában beadták, de csak a jubileumiban nyert a ház. A végeredményt és a sikert mégis Ilona tudta meg először: mint közös képviselőt őt értesítették az OTP-től. – Június 30. volt a beadási határidő, július végén kaptam az első telefont, és meg is hívtak az augusztusi budapesti ünnepélyes díjátadóra – emlékszik vissza Ilona. November végéig lehetett elkölteni az egymilliót, és el is kellett számolni. Ez már meg is történt – a kötelező 200 ezer forintos önrészen túl még 170 ezret költöttek, így 1 millió 370 ezer forintnál állt meg a végszámla.

A közös területek wifilefedettségére pályáztak, a házban ugyanis nagyon élénk a közösségi élet: az udvaron nyáron sütögetnek, kártyáznak, beszélgetnek a valóban otthonosra kialakított „hátsó fertályon”. Érthető, ha időnként szerettek volna ránézni az okostelefonjukra – ezt most már bármikor megtehetik a jó wifilefedettségnek köszönhetően. – Bármire lehetett pályázni, ami a közösségi tevékenységet támogatja, és ez nekünk nagyon kapóra jött – mondják, hozzátéve, egészen praktikus előnyei is vannak a rendszernek. A ház különböző pontjain 8 kamera figyel, a lakók az okostelefonjukról bármelyik képét meg tudják nézni élőben. Ez a biztonságérzet mellett akkor is praktikus, ha ismerős érkezését várják, mivel így látják, amikor az beparkol az autójával a ház elé. A ház közös internet-előfizetésének 4 ezer forintos havidíja a 16 lakásra és a 2 üzletre elosztva igazán nem sok.

Szeged Római krt. 42. Lakóközösség építésre kapott 1 millió forintot az OTP-tõl
képen:
Fotó: Török János

A közösségi élet, a szabadidős programok támogatása mellett a tervezett napelemrendszer ellenőrzésére is alkalmas lesz a kiépített intranetes hálózat. Ez nemcsak a társasház biztonsági rendszerét képező kamerarendszernek szolgál alapjául, hanem a jövőben kiépítendő videó-kaputelefonnak is. – Komplett hálózatot építettünk ki, amely elér a telek végén található kis házig, és felmegy a legfelső szintre, a tetőtérbe is – mondja Zsolt, akitől megtudjuk, a pályázati pénzen túl is sokat költöttek mostanában a házra, az udvarra is.

 

 

Forrás: https://m.delmagyar.hu/szeged_hirek/tovabb_okosodik_a_szegedi_tarsashaz/2584318/?fbclid=IwAR1SW8z4Rh-kaxvn_Dq2Y-2Qov55Hq3DtkuZjxkrV9GBBSHHsrbHOiYIKmI

Tűz ütött ki egy társasház pincéjében Mosonmagyaróváron

Az oltási munkálatok idejére tizenöt lakó hagyta el ideiglenesen otthonát.

Tűz ütött ki egy társasház pincéjében a mosonmagyaróvári Szent István király úton. A mosonmagyaróvári és a lébényi hivatásos tűzoltók kiérkezéséig hét lakásból tizenöt lakó hagyta el ideiglenesen otthonát. Az egységek egy vízsugárral fékezték meg a lángokat a pincében, ahol az ott tárolt tárgyak, bútorok, fahulladékok égtek, majd nagy teljesítményű ventilátorral megkezdték az épület szellőztetését. A tűzoltók az átvizsgálás közben senkit nem találtak a helyiségben. A lakásokat is ellenőrizték, így a lakók visszatérhetnek otthonukba – írja a katasztrófavédelem.

 

 

Forrás: https://m.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/tuz_utott_ki_egy_tarsashaz_pincejeben_mosonmagyarovaron/2585112/?fbclid=IwAR0WCf101xoUYqE8jvoaaA3r67YThDecr-ULrwyRBDjsiMSG_VCCyryf4i4

Beperelhető, akinek a járdája veszélyes

Megmutatta igazi arcát a tél, hosszú évek óta először. Úgy tűnik, nem csak egy alkalomról van szó, hiszen a következő napokra, sőt a hónap második felére is visszatérő hóesésről, ónos esőről, fagyos éjszakákról szólnak az előrejelzések.

A helyi közutak és közterületek fenntartása ugyan az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja és elő is írja, hogy az adott településen az ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az adott járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani.

A hótakarításról és a biztonságos gyalogosforgalomról tehát a legtöbb esetben a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Sőt, az előírás a tulajdonosok jogi felelősségét is tartalmazza. Abban az esetben, ha valaki egy adott ingatlan előtti, veszélyessé vált járdán eltöri a lábát, és emiatt a munkából több hétre kiesik, akkor a lakók kötelesek az így keletkezett kárt megtéríteni. Számos példa volt arra a megyében is, hogy több tízezres kártérítésre kötelezte a bíróság az ingatlantulajdonost a járdáján történt baleset miatt, mondta, egy általunk megkérdezett szekszárdi ügyvéd.

Egy családi ház esetében teljesen egyértelmű, hogy kinek a kötelessége a hó- és jéghelyzet megoldásáról gondoskodni, egy társasház esetében azonban már sokan nincsenek tisztában azzal, kinek a dolga a hólapátolás. Pedig a helyzet egyszerű. Mivel a tulajdonos kötelezettsége a csúszásmentesítés, így egy társasház lakóit ugyanaz a felelősség terheli, mint egy családi ház tulajdonosát, mondta az ügyvéd. Ám nem a közös képviselő feladata a hó eltakarítása, és a járdák biztonságossá tétele. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a lakóközösségnek nincs joga megállapodni arról, hogy a téli munkálatokat valaki a házból vagy egy felfogadott vállalkozó végezze el helyettük, mondta Németh Kata, a szekszárdi Tiszta Udvar Rendes Ház közös képviselője. A legtöbb lakóközösségnek olyan biztosítása is van (tömbbiztosítás), mely az okozott kárt megtéríti. Volt rá példa, hogy a tetőről lecsúszó hó megrongálta az ott parkoló autót, az okozott kárt a biztosítás fedezte, tette hozzá a közös képviselő.

A megye legtöbb településén, főleg azokon a területeken melyek az önkormányzatokhoz tartoznak, nincs gond. Bátaszéken például a téli időszakban ügyeletet tartanak még hétvégéken is az utak karbantartása miatt, mondta dr. Bozsolik Róbert polgármester. Gépeik, eszközeik, embereik is megvannak hozzá, így a város belterületén a főutat, a járdákat, a bicikliutakat, az intézményeikhez tartozó területeket pár órán belül letakarítják és csúszásmentesítik.

A lakók többsége is fegyelmezetten takarítja el a háza, ingatlana környékéről a havat, nagyobb gond inkább az üzletek, bankok környékén van, úgy tűnik a vállalkozók erre nem fordítanak kellő figyelmet, mondta a polgármester.

Sót tilos a havas, jeges járdára szórni

Belterületi közterületen, így a járdán, autóbejárónál – a közúti forgalom számára igénybe vett úttest kivételével – a síkosság-mentesítésre csak olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növények egészségét nem veszélyezteti.

Márpedig a só veszélyezteti, így nem használható fel a járdára sem. A só ugyanis tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel rongálja az aszfaltot, a betont, és nem tesz jót a kutyák-macskák mancsának sem. A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkőzúzalék.

 

 

Forrás: https://www.teol.hu/kozelet/helyi-kozelet/beperelheto-akinek-a-jardaja-veszelyes-1449091/

Jó, ha tudja: az ingatlantulajdonos kötelessége a hólapátolás

Nagy havazás és sokáig megmaradó hó esetén különösen bosszantó, ha az utat szegélyező társasházak és családi házak mentén csak csúszkálva, a kerítést fogva haladhatunk. Ennek nem volna szabad így lennie, mert a mindenkori tulajdonosnak kötelessége eltakarítani az ingatlan előtti területről a havat. A bosszúság hagyján, de könnyen baleset is érheti a járókelőt, amiből akár évekig tartó pereskedés is lehet.

A mindenkori tulajdonos kötelessége eltakarítani a havat az ingatlan előtti területről. A lakók vagy megbízásos alapon gondoskodnak a tisztaságról és a rendről, vagy megállapodnak abban, hogy a lakóközösség magára vállalja a takarítást. Ha egy társasház takarítási szerződést kötött, akkor a költségvetésben szerepelnie kell a takarítási díjtételnek, ebben az esetben pedig szinte teljesen biztos, hogy a takarítás a téli csapadék eltakarítására is vonatkozik – mondta a hirado.hu-nak a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke.

Kaplonyi György hangsúlyozta:

a hólapátolás nem a közös képviselő kötelessége.

A közös képviselő nem takarító, nem gondnok, nem házfelügyelő, ő a társasház ügyeivel megbízott ügyintéző.

Járókelők a behavazott utcán Salgótarjánban (Fotó: MTI/Komka Péter)

Nem szabad sózni 

A hó eltakarítása ugyanakkor csak egy része a balesetek elkerülésének. Nagyon fontos, hogy a tulajdonos gondoskodjon az útfelület csúszásmentesítéséről is. Sokan még mindig sóban gondolkodnak, noha sóval szórni szigorúan tilos, hiszen egy környezetvédelemre vonatkozó kormányrendelet kimondja: síkosság-mentesítés miatt sem a járdákra, sem az utakra nem szórhatunk olyan anyagot, amely környezetkárosító hatású lehet. A klorid tartalmú só ugyanis gátolja a fák folyadékfelvételét, így azok kiszáradnak. A síkosságmentesítő anyagot vagy a társasház veszi, vagy a takarító cég hozza.

A társasház előtti területen sózni nem lehet, de ha ott éppen buszmegálló is található – ami már közterületnek minősül – akkor ott már sózhatnak. A fás, füves területeken az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. is a zeokal nevű ásványi anyaggal szór, amely nem olvasztja, inkább érdesíti a felületet, és ezzel biztosítja a tapadást.

 

 

Forrás: https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/01/10/ingatlantulajdonosi-kotelesseg-a-holapatolas/

Lyukat ütött a kamion egy társasház épületébe Marcaliban

Lesodródott az úttestről és egy társasház falának csapódott egy nyerges vontató kedden délután Marcaliban, a Rákóczi utcában– olvasható a Katasztrófavédelem Facebook oldalán. A balesethez a város hivatásos tűzoltói vonultak, akik áramtalanították a járművet és elzárták a gázt az érintett lakásban, majd elvégezték a kamion műszaki mentését. A gépjárművezetőt a mentők kórházba szállították.

 

 

Forrás: https://zoom.hu/hir/2018/11/28/lyukat-utott-a-kamion-egy-tarsashaz-epuletebe-marcaliban/