Személyi jövedelemadót furcsamód nemcsak magánszemélyek fizetnek, hanem társasházban tulajdonostársként cégek, szervezetek, önkormányzatok is.

A társasház – közös tulajdonú bármely ingatlanra (például lakóház, üdülő, üzletház, parkolóház stb.) alapított – olyan önálló tulajdonosi közösség, amely alapító okirattal jön létre, akkor, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (például műhely, iroda), vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, míg a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség (pince, padlás, teremgarázs, kazán, napkollektor stb.), illetve lakás (például házmesterlakás) viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül [Polgári törvénykönyv 5:85. §].

A társasház, mint a tulajdonostársak közössége külön törvényben szabályozott módon

– az az épület fenntartásával és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyekben közös név alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,

– önállóan perelhet és perelhető,

– gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat,

– viseli a közös tulajdon terheit, amelynek során a cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg.

A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint. A lakásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségre is [2003. évi CXXXIII. törvény 3-4. §].

Forrás: http://m.adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Tarsashazak_nem_maganszemelyek_megis_szjat__MUX17P

Óriási az igény Győrben az új építésű, modern, gazdaságosan fenntartható lakásokra. A C.T. & Partner a társasház-beruházási piac megkerülhetetlen szereplője, különlegességeiben és minőségében egyedülálló ingatlanjai kiváló referenciák azok számára, akiknek fontos a megbízhatóság.

A C.T. & Partner 2008-ban alakult, és 2015-ben robbant be Győr társasház-beruházási piacára. Impozáns épületeik meghatározó elemei a város arculatának.

A Marcal-tó partján emelkedő Tópart Ligetet a tavalyi év elején adták át, most pedig két különböző városrészben közel 200 lakást, 3 társasházat építenek. Győrsziget kapujában a Corner Rezidenciát, amelynek visszafogott eleganciája méltó a fürdő, a Duna-part és a belváros hangulatához. Marcalváros II-n pedig egy igazán különleges komplexumon dolgoznak: a Szent Anna Udvar két ütemben készül el, összesen 130 lakást és több üzletet kínál.

A C.T. & Partneringatlanjainak túlnyomó többsége már a tervezőasztalról, néhány hét alatt elkel. Tíz érdeklődőből kilencet a puszta rajzok és látványtervek meggyőznek arról, hogy megtalálta álmai otthonát, méghozzá reális áron.

A siker titka, hogy a C.T. & Partner minden beruházását gondos kutatás előzi meg, amelynek része a helyszín körültekintő megválasztása, az adott környezet infrastruktúrájának, vonzerejének figyelembe vétele.

A cég a legkiválóbb tervezőkkel dolgozik együtt, akik elkötelezettek amellett, hogy ne csak az épületek, hanem a falak mögött rejtőző lakások is magukkal ragadják az ügyfeleket. Az otthon mást jelent egy egyedülálló, mást egy család és megint mást egy befektetési céllal érdeklődő számára. De ahogy az igények, úgy a kínálat is színes, így mindenki megtalálja a számítását, legyen az elképzelése egy garzon, vagy egy négyszobás lakás.

A C.T. & Partner ennél is tovább megy, minden projektjénél megköveteli a minőséget, legyen szó a beépített anyagokról, a szerkezeti és gépészeti berendezésekről, vagy épp a generál kivitelezést végző cégről.
Mindez együtt garancia arra, hogy korszerű, sokoldalú elvárásoknak megfelelő társasházak épüljenek a C.T. & Partner neve alatt, amelyekben az energiahatékonyság és a gazdaságos fenntarthatóság is fontos.

A Szent Anna Udvar például ökokoncepcióban épül. Napelemek biztosítják az energiaellátást, 400 négyzetméteres belső parkot alakítanak ki, polikarbonát és élő növényzetű zöldhomlokzatot építenek. Az épületek akadálymentesítettek, térfigyelő kamerarendszerrel, udvari és folyosói tárolókkal, fedett, belsőudvari kerékpártartókkal rendelkeznek, amelyek mind-mind a kényelmet szolgálják.

A C.T. & Partnermeghatározó szereplője a győri ingatlanpiacnak, és az is kíván maradni. Ez különösen nagy feladat, ha figyelembe vesszük, hogy óriási a verseny: az elmúlt tíz év alatt közel hússzorosára emelkedett az újonnan épített társasházi lakások száma a megyeszékhelyen, amellyel egyenes arányban szaporodtak az építő cégek is.

Egy beruházó ismertsége, referenciái továbbra is fontos szempontok az üzleti életben, ám a siker további fejlődést és szolgáltatásbővítést is kíván.

A C.T. & Partnermunkatársai határozott tervekkel néznek a jövő elé. Új társasházi projektre készülnek, amely az eddigi legnagyobb lesz, és szintén igazán különleges. A másik terület, amelyre nyitottak, az ingatlan és a bankfüggetlen lakáshitel-közvetítés teljes körű szolgáltatással. A cég hamarosan beköltözik a Corner Rezidenciában nyíló új irodájába, ahol a partnerek és az ingatlanügyekben érdeklődők mindezt kényelmes és elegáns környezetben meg is tapasztalhatják.

Forrás: http://m.kisalfold.hu/pr/almok_a_tervezoasztalrol/2548969/

Hol is kezdjem. Nem szeretnék senkit untatni, úgyhogy csak röviden. A történet a következő. Van nekünk egy közös képviselőnk, aki totálisan önjáró lett. Hónapok óta leveleznek vele a lakók, de lassan kezdjük azt gondolni, hogy egy párhuzamos univerzumban él. Meggyőződése, hogy azt csinál, amit ő akar, amit pedig mi szeretnénk, azt általában ignorálja. Folyamatosan megsérti a társasházi törvényt és a számviteli fegyelmet.

Mondok példákat: nincs közgyűlési jegyzőkönyv aláírva, nincs tavalyi – nem viccelek – költségvetés, amihez kedve van, arra költi a pénzt, a ház karbantartásával és a biztonsággal viszont egyáltalán nem foglalkozik. Persze, tudom, hogy vannak rendes, a munkájukat jól ellátó közös képviselők, de sajnos a miénk nem ilyen.

Nos, a mi kedves közös képviselőnk éppen a napokban világosított fel minket, hogy ő egy személyben a döntéshozó a házban, mi ebben egyáltalán nem akadályozhatjuk, és csak az számvevő bizottság elnökével hajlandó beszélni. Ez rögtön igencsak problémás gondolatmenet, ugyanis:

• 27. § (1) A közösség legfőbb szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet.

Napok óta kutatunk, és ráleltünk a Kúria egy társasházi perben hozott döntésére, ami ezt nagyon határozottan megerősíti.

• „A Testület hangsúlyozta, hogy a társasház közös képviselőjének képviseleti jogköre nem korlátlan: csak azokban az ügyekben járhat el a társasház közösség nevében, amelyeknek intézésére jogszabály rendelkezése, vagy a közgyűlés határozata feljogosítja. A közös képviselő a Tht. 43. § (1) bekezdése alapján nem döntéshozó, hanem döntés-előkészítő és végrehajtó szerv, önálló, harmadik személyek felé korlátlan intézkedési jogköre csak a társasház működtetésével és az épület fenntartásával kapcsolatban van.”

Szóval ebben az univerzumban nem cserélheti le a ház összes folyosójának összes zárát csak úgy, vagy éppen nem kezdhet bele a közös lakás felújításába, és nem adhatja ki csak azért, mert neki olyan kedve van. Ezekről kizárólag a közgyűlés határozhat. A közös képviselő csak a napi ügyeket intézheti, mint számlák befizetése, karbantartás vagy amire felhatalmaztuk. Természetesen ha csőtörés van, akkor nem kell összehívni a tulajdonosokat, hogy megjavíttatjuk-e, vagy medencévé alakulunk, de például egy kapu lelakatolása nem minősül sürgős feladatnak.

A legnagyobb kérdés, hogy mit tehetünk, ha a közös képviselővel nem vagyunk megelégedve.

És esetünkben a nem vagyunk megelégedve egy nagyon enyhe kifejezés. Először is el kell döntenünk, hogy nem szeretnénk vele a továbbiakban „együttműködni”. Mondjuk, ez nem egyszerű, mert vannak, akik bármit bevetnek a hatalomért, például megfélemlítik az idősebb lakókat, fenyegetik, aki ellentmond, hazudnak, csalnak, akár zsarolnak is arra alkalmasokat. Na de ha ezzel elbírunk, akkor két lehetőségünk van.

Bejelenthetjük a kerületi jegyzőnek, aki vizsgálatot indíthat, ha szabálytalanságot lát. Amennyiben a működés törvénytelen, és felszólítás után sem oldódik meg ez a helyzet, akkor bírósághoz fordulhat.

• 27/A. § (1) A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye.
• (2) A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház
• a) alapító okirata, szervezeti-működési és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
• b) működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és
• c) működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.

Ezzel az a gond, hogy a pert a társasház ellen indítják meg. Tehát hiába a közös képviselő okozta a problémát, az egész ház benne van. Ez pedig évekig húzódhat.

A másik lehetőség, ha házon belül intézzük a dolgot. Jó, hát ez is időigényes, de csak hetek, nem évek kellenek hozzá. Első lépésként írásban fel kell szólítani a közös képviselőt, hogy hívjon össze közgyűlést. Persze nem ám akárhogy. A levélben szerepelnie kell a napirendi pontoknak, az összehívás okának és a javasolt határozatoknak, valamint megfelelő számú tulajdonosnak alá kell írnia.

• 35. § … (2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.

Ha ez megvan, akkor jön a várakozás. Ugyanis, ha tudja, mi lehet a levélben, szinte biztos, hogy nem fogja átvenni, vagy maximum az utolsó napon. Így csak ezután kezdődik a kötelező 30 nap. Ami semmit nem jelent. Ha időhúzásra megy, akkor nem fogja összehívni, és a harmincadik napon átszáll a lehetőség a számvevő bizottságra. Esetleg előfordulhat, mondom, előfordulhat, hogy ők inkább a közös képviselő felé húznak, az okokba inkább most ne menjünk bele, és ők sem hívják össze a közgyűlést a meghatározott időn belül. Akkor viszont rajtunk a sor. Nem árt bebiztosítani magunkat, és begyűjteni meghatalmazásokat, esetleg egy listát aláírásokkal, hogy kik támogatják a leváltást, nehogy valaki valamivel befolyásolja a lakókat. Ha új közös képviselőt kell választanunk, nem árt, ha alaposan körbejárjuk a témát és a beérkező pályázatokat. Ha még nem estetek ilyen csapdába, akkor legyetek nagyon óvatosak.

Én most Molnárné Hóbor Mária közös képviselőt kértem meg, hogy segítsen, mire figyeljünk, hogy minimálisra csökkentsük az esélyét a rossz választásnak.

Mit kell tudnia egy jó közös képviselőnek? Mik a feladatai?

A közös képviselő feladatait a társasházi törvény és az adott ház szervezeti és működési szabályzata pontosítja. Amennyiben nem a lakók közül látja el a feladatot valaki, hanem megbízási szerződéssel egy erre szakosodott cég/vállalkozó stb., akkor kell, hogy rendelkezzen erkölcsi bizonyítvánnyal és a végzettségét igazoló bizonyítvánnyal. Én, amikor pályázok általában, elküldöm a cégkivonatot, aláírási címpéldányt, bizonyítványomat, egy friss erkölcsit és a bemutatkozómat, ami egy rövid összefoglalása a feladatoknak.

Mik lehetnek azok a dolgok, amikre érdemes rákérdezni a jelentkezőknél?

Amikor több képviselőt hallgattok meg, nem fog különösebb, eltérő dolgot mondani, hogy miért őt válasszátok, de azért azt érdemes megkérdezni, hogy pl. a kintlévőségeket milyen módon hajtja be, vagy hogy milyen szakemberekkel dolgozik. De a legfontosabb, hogy akik kiválasztják, milyen emberismerők. Ami fontos lehet egy bemutatkozóban az ár, a reakció idő (általában 48 órát kérnek válaszra, ha nem s.o.s. feladat van) érdemes megkérdezni, hogy nyert-e már pályázatot, milyen programmal dolgozik (a könyvelőprogram lehet ügyfélkapus is, amikor a tulajdonosok látják a saját befizetéseiket, a számvizsgálók pedig szinte mindent). Ha három jelentkezőt akartok meghallgatni, érdemes félórás időközökkel hívni őket.

Az például jó lehet, ha készítünk egy szempontrendszert, és abban vezetjük, melyik jelölt mit tud? Ha neked kéne választanod, milyen szempontokat írnál össze?

A szempontrendszer szerintem jó ötlet, én ezeket venném figyelembe: végzettség, büntetlen előélet, ár, elérhetőségek, iroda közelsége, a reakcióidő, könyvelés, ügyvédi háttér, szakemberek, vállalkozói kapcsolatok, nyertes társasházi pályázatok, felelősségbiztosítás és persze a legfontosabb, hogy mindenkinek szimpatikus legyen.

A közös képviselők felügyeleti szerve a jegyző, bár nem sokat tehet. Van valamilyen nyilvántartás vagy hivatalos hely, ahol utána lehet nézni a jelölteknek?

Valóban, a felügyeleti szerv a kerületi jegyző, van lehetőség nyilvántartásba vételre is, de szerintem nem sok értelme van. Olyan egységes rendszer, amelyből meg lehetne tudni, hogy az illető mennyi házat és hogyan kezel, nincs. Erre tudtok kérni referenciákat is, de én ezt sem tartom megbízhatónak, mert ha elmész az adott házba, olyat nem találsz, hogy mindenki elégedett legyen a képviselővel, lehet, hogy pont olyan tulajdonoshoz csöngetsz be, akit a képviselő folyamatosan zargat az elmaradása miatt, és ezért csak rosszat mond róla.

Forrás: https://www.nlcafe.hu/otthon/20180217/egyszeruen-nem-tudunk-megszabadulni-a-hanyag-kozoskepviselonktol/

Idén is meghirdetésre kerül a már 10 éves OTP Business Társasházi Pályázat. A jubileumi pályázat különlegessége, hogy az összdíjazás, valamint a nyertesek száma is megduplázódik. Az eddigi 10 helyett 20 lakóközösség, összesen 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhet, továbbá a nyertes társasház/lakásszövetkezet pályázatának benyújtója 100.000 forint értékű ajándékutalvánnyal kerül jutalmazásra.

Lenne mit felújítani

Beszédes adat, hogy hazánk épületállományának majdnem fele (48,7 százaléka) 1946 előtt épült, nagyjából 20 százaléka 1960 előtt, és csupán 8,2 százaléka fiatalabb 37 évnél. Az állomány többsége különböző területeken (például külső homlokzat, víz- és hőszigetelő rendszerek, belső szerkezeti elemek) sürgős felújításra szorul, hiszen elöregedtek, elhasználódtak a régi eszközök.

Ezeket a ház sok esetben nem tudja kigazdálkodni a közös költségekből, vagy megfinanszírozni a felújítási alapból. Ilyenkor merül fel a lakók egyszeri befizetésének lehetősége, vagy a pályázatokon való részvétel. Az előbbi egy nagy beruházás esetében nem járható út. A pályázatok azonban nagy segítséget nyújthatnak.

Érdemes pályázni

Az idén tíz éves OTP Business Társasházi Pályázat célja a társasházak és lakásszövetkezetek szűkebb környezetének minőségi korszerűsítése és szépítése, a közösségi élet kialakításának, fenntartásának támogatása, valamint a lakóépületek és a lakók biztonságát szolgáló fejlesztések támogatása. A pályázat országos szintű, társasházak és lakásszövetkezetek számára egyaránt nyitott.

A társasházak, illetve lakásszövetkezetek 2018. február 12. és 2018. június 17. között nevezhetnek a pályázatra. Négy nagy kategóriában lehet pályázni, a korábbi három – Ezermester, Biztonság és Közösség – mellett a jubileum alkalmából újonnan létrehozott Jubileumi különdíj kategóriában is. Ez utóbbi esetében bármely olyan megoldás beadható, ami a lakóközösség mindennapjait, a társasház körülményeit javítja.

Kategóriánként öt pályázat kerül díjazásra, továbbá a nyertes társasház/lakásszövetkezet pályázatának benyújtója 100.000 forint értékű ajándékutalvánnyal jutalmazzák. Egy lakóközösség több kategóriában is adhat le külön-külön pályázatot, így sikeres pályázatok benyújtása esetén nem csak egy felújítás realizálható.

„Célszerű pályázni, hiszen a leadott pályázathoz nem kell önerőt igazolni, mindössze ki kell tölteni az adatlapot a https://otpbusiness.hu/tarsashazipalyazat/ weboldalon keresztül” – mondta Csonka Tibor.

Az OTP Business ügyvezető igazgatója hozzátette: „ezzel a pár perces folyamattal azonnal esélyessé válik valamelyik támogatás megnyerésére. Ha szeretné felújítani, megszépíteni vagy rendezettebbé tenni környezetét, az OTP Business Társasházi Pályázat ebben is segítséget nyújthat.”

Forrás: http://www.tozsdeforum.hu/uzlet/gazdasag/ingyenpenzre-palyazhatnak-a-tarsashazak-91026.html

Régóta visszatérő probléma a társasházaknál, ha a szomszéd asztalos, a földszinten büfé van, az emeleten pedig hotel. Egy erősebb ütvefúró akár a szomszéd lépcsőházat is felébresztheti, de az is gyakori, hogy a hajnalig bulizó lakásbérlőktől, vagy a késő estig dolgozó műhely zajától nem tudnak aludni a lakók.

Weisz Gábor, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója azt mondta, rengeteg panasz érkezik hozzájuk is, főként a hangoskodó, bulizó szomszédok zavarják a lakókat, akik nem tartják be a viselkedési normákat, amelyek elvárhatók lennének egy életközösségben élő embertől. A szakember szerint ugyanis a turisták, vagy az airbnb-ző fiatalok minden következmény nélkül rongálhatnak, hangoskodhatnak vagy szemetelhetnek, nincs következménye, sokszor pár nap után elhagyják a bérelt lakást. A házban lakóknál, akiknek aztán „bele kell nézniük a lakóközösség szemébe”, más a helyzet.

A jogszabály védi a magántulajdont és annak használatát, ezért a társasházak nem dönthetnek arról, hogy egy nem lakáscélú helyiségben milyen vállalkozást működtetnek. Izsák Orsolya társasházi szakjogász szerint a törvény beszűkíti a kört, mivel csupán a külön tulajdonban lévő eltérő használatot szabályozza, nem pedig egy lakás lakáscéltól eltérő használatát.

Meg kell vizsgálni a probléma hátterét is

A jogász más szempontból is megközelítette a problémát a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Úgy fogalmazott, ha a szomszéd beszélgetését hallani és nem kiabálásról van szó, akkor sokkal inkább szigetelési probléma állhat a háttérben. Első körben érdemes peren kívül egyeztetni a feleknek, és a fentebb említett szigetelést vizsgálni. Hatósági eljárás megindítására ugyanis akkor van lehetőség, ha a szigetelés megfelel, és a zajszint a normál értékek felett van – hangsúlyozta.

Amennyiben a szigetelés nem megfelelő a két lakás között, társasházi hatáskörben a közös képviselő segítségével lehet orvosolni a problémát vagy eljárás keretében a változtatást kikényszeríteni.

Izsák Orsolya felhívta a figyelmet arra is, hogy meg kell különböztetni azokat az eseteket, amikor az egész ház érintett a problémában vagy csupán szomszédsági viszonyról, azaz egy-két érintettről beszélünk. Emlékeztetett, a jogszabály alapvetően nem sorolja a közös képviselő feladatkörébe.

Ennyi még elfogadható

Silló Szabolcs, a Vibrocomp Kft. zajvédelmi szakértője megjegyezte a rendelet szerint léteznek zajvédelmi határértékek még egy társasház falain belül is: lakószobákban nappal 40 decibel, éjjel 30 az elfogadható szint, ami biztosítja a nyugodt pihenést a lakásban. Hozzátette, egy normál beszédhangot 55-60 decibelnek vehetünk, ami egy csendesebb ventilátor zajának felel meg. Átszűrődő zajoknál a 45 decibelt már zavarónak érzékelünk – mondta.

A szakember szerint a szomszédsági zajkeltés többségében nem reprodukálható, és így határérték sem vonatkozik rá.

Csendháborítás esetén nem is fontos a zajszintet bizonyítani. Elég, ha a zajkeltés érzékszervileg igazoltan zavaró, és indokolatlan ez kimeríti a csendháborítás fogalmát – emelte ki Silló Szabolcs.

Pénzbírsággal büntethető

Izsák Orsolya szerint a problémát első körben a felek egymás között próbálják meg megoldani, mert amennyiben közgyűlés elé viszi a társasház az ügyet, személyeskedéseknek adnak teret.

Hozzátette, minden társasháznak kell lennie házirendnek és SZMSZ-nek, amely szabályozza a külön tulajdonban lévő lakások használatát, hasznosítását. Ennek be nem tartását a közös képviselő egy birtokvédelmi eljárás keretében a hatósággal vizsgáltathatja. Szabálysértési eljárásnál a közterület-felügyelő jár el, és akár 150 ezer forintos pénzbüntetést is kaphat a szabályszegő.

Forrás: http://promenad.hu/cikk/mit-tehetunk-ha-mar-elegunk-van-a-zajbol-185314

Ha sokára is, de a hideg mellett végül a hóesés is beköszöntött az országban. Az időjárás pedig egyáltalán nem kímélte a lakosságot és rögtön a legrosszabb, fagyott eső, ónos eső párosítással kezdődött a mai nap. Ez pedig azt is jelenti, hogy a lakás-, és családi ház tulajoknak fel kell készülniük, ugyanis a jegessé és havassá vált járdák csúszásmentesítéséről bizony nekik kell gondoskodniuk.

Bár már január közepén járunk, a csontig hatoló hideg és a hó majdhogy nem teljesen elkerülte az országot. Most azonban úgy tűnik, az időjárás elhozza nekünk az igazi telet. A mai napon ugyanis már jócskán mínuszba ragadt a hőmérő higanyszála, ráadásul a fagyos és ónos eső miatt könnyen csúszóssá váltak a járdák. Ezek csúszásmentesítéséről pedig a lakás, illetve háztulajdonosoknak kell gondoskodniuk.

Az Időkép előrejelzései szerint ráadásul a kismértékű hétvégi enyhülést követően jövő héten ismételten kemény mínuszokra lehet majd számítani. Úgyhogy nem árt már most felkészülni, és képbe kerülni a hó/jég eltakarítási munkálatok kötelezettségeivel annak, aki nem akar súlyos bírságot a nyakába.

A sót inkább csak a levesbe

Nem árt tudni, hogy akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el (a Fás növények védelméről szóló rendelet szerint csak ott tilos sózni, ahol fás növények vannak). A tiltás nem véletlenül született;

A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.

De ki takarít?

A helyi közutak és közterületek fenntartása ugyan az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja – és a legtöbb helyen elő is írja -, hogy az adott településen, vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani.

Sőt, az előírás természetesen a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonja. Tehát abban az esetben, ha valaki az ingatlanunk előtti, veszélyessé vált járdán a „nyakát szegi”, akkor kötelesek vagyunk az „okozott” kárt megtéríteni. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos esetekben akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatnak.

Persze… majd a közös képviselő!

Egy családi ház esetében teljesen egyértelmű, hogy kinek a kötelessége a hó-, és jéghelyzetről gondoskodni, egy társasháznál azonban már sokan nincsenek tisztában ezzel. Pedig a helyzet egyszerű. Mivel a tulajdonos kötelezettsége a csúszásmentesítés, így

A társasházakról szóló törvény tartalmazza a közös képviselő működésével és a feladataival kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek elsősorban – a teljesség igénye nélkül – a társasház képviseletére, illetve a közös költséggel kapcsolatos ügymenetre terjednek ki, és nincs benne előírva a hó eltakarítása és a csúszásmentesítés.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy társasház lakóközösségének nincs joga megállapodni arról, hogy a téli munkálatokat a közös képviselő, vagy egy alvállalkozó végezze el helyettük. Érdemes azonban kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a szerződött féllel a törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelelő alvállalkozói szerződés köttessen. Ennek hiányában ugyanis szintén előtérbe kerül a felelősség áthárítása, s végül az okozott kárt a lakókkal téríthetik meg.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/otthon/jonnek-a-gigabirsagok-rafazhat-akinek-csaladi-haza-lakasa-van.1063045.html

Tegnap számoltunk be arról, hogy 15 milliárd forintos fejlesztést kapott városunk a Modern Városok Program keretében. Ugyanilyen kedvező folyamatokról tudósíthatunk a nagykanizsai lakáspiac „frontján” is: újabb és újabb társasházak épülnek a kedvező gazdasági helyzetnek köszönhetően.

A kormány építőipart támogató, és a lakásépítéseket serkentő intézkedéseinek hatása az egész országban, így Nagykanizsán is éreztetik hatásukat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a „gomba módra szaporodó” építkezések, mint például a Dózsa György utcában.

A Hunyadi utcában a nyár végén fejezték be a fotón látható, modern stílusú társasház építését, és az ősszel már használatba is vették az újdonsült lakók.

A Hunyadi utca nagyon népszerű lett az építési vállalkozók és ingatlan-befektetők körében, ugyanis egy újabb társasház is épül, néhány méterre az ősszel átadottól.

Ugyancsak építkezés vette kezdetét a Magyar utcában, néhány száz méterre az Erzsébet tértől. Az információs tábla szerint társasházi lakások és garázsok kerülnek nemsokára eladósorba…

Dr. Papp Attila

Forrás: https://kanizsaujsag.hu/hir/201801/ujabb-tarsashazak-epitesehez-fogtak-nagykanizsan

Szeged – Ősz óta bontják a nagy szegedi árvizet túlélt Rainer-házat a Juhász Gyula utcában. A törmelék egy része a szomszéd épület udvarára hullik, a lakók rettegnek, az egyik tároló tetejét beszakították a fentről lezúduló téglák.

– Ki tudja, merre fog majd dőlni – mutatott Marton Aladár Istvánné a Juhász Gyula utca 5/A udvaráról a szomszédos ház még álló falára, aminek a teteje már veszélyesen berepedezett.

A szomszédos, 3. szám alatti Rainer-házat hosszas pereskedés után tavaly ősszel kezdték el bontani. A Délmagyarország számolt be először arról, hogy le akarják bontani a nagy árvíz előtt épült, Juhász Gyula utca 3. szám alatti polgárházat (2016. augusztus 23.: Régi homlokzat mögé épül az új társasház a Juhász Gyula utcában). A szomszédokat ekkor érte derült égből villámcsapásként a hír, hogy az építtető társasházat emelne a régi polgári ház helyén.

A házzal kapcsolatos vitákról, perekről, a megmentésére tett kísérletekről 2016 óta folyamatosan beszámoltunk lapunkban, legutóbb tavaly nyáron, amikor azt írtuk, hogy megszüntette a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt a pert, amely arról szólt, épülhet-e a Juhász Gyula utca 3. alatti ház helyén társasház.

A bontás alatt álló épület melletti ház lakói végső elkeseredésükben keresték meg szerkesztőségünket. Hajnalné Dékány Katalin azt mondta, amióta elkezdődött a Rainer-ház belső részének bontása, a házuk udvara, a társasház lakásaihoz tartozó tárolóhelyiségek és az abban tárolt ingóságok tönkremennek, eláznak. Az asszony szerint a bontás szakszerűtlen, munkavédelmi szempontból sok kívánnivalót hagy maga után.

A folyamatosan hulló tégladarabok beszakították az egyik udvari tárolóhelyiség tetejét. – Mire hazaértem, úgy beomlott, hogy a tető alá erősített alumíniumlemez sem tudta felfogni a bontás törmelékeit. A tárolóhelyiségbe nem lehet bemenni. Nincs kitáblázva, kihez lehet fordulni, ki a kivitelező, ki a megbízó – folytatta az asszony, akinek végül múlt héten csütörtökön sikerült a bontó brigád építésvezetőjével beszélnie, ezután összesöpörtek a szomszédos udvaron, és részben helyreállították a károkat.

Ottjártunkkor a lakók egymásnak adták a szót. Az udvaron mindenhol tégladarabok és törmelékek hevertek.
– Azzal tisztában vagyunk, hogy fehér glaszékesztyűben nem lehet épületet bontani, ezzel ki vagyunk békülve, de legalább szólnának, hogy számítsunk arra, hozzánk hullik majd át a törmelék. Az unokáimat ősz óta nem merem kiengedni az udvarra – folytatta a beszélgetést Marton Aladár Istvánné, majd hozzátette, ha szólnak a munkásoknak, átjönnek, összesöpörnek az udvaron, de ez akkor sem állapot.

– Tény, hogy nehéz munka, de felelőtlenek. Felháborító, hogy senki se szól nekünk, hogy mikor dolgoznak, mikor ne menjünk ki az udvarra – tette hozzá Juhász Éva, akinek szintén megrongálódott a tárolóhelyisége.

Információink szerint a bontási engedélyt a HÉB Hungária Kft. kérte a házra, de csak a bontásiengedély-kérelmet intézik, nem ők a tulajdonosok. Úgy tudjuk, egy budapesti cég vette meg a házat, amely állítólag profi építészekből áll. Farkas Krisztián, a HÉB Kft. gazdasági igazgatója lapunk érdeklődésére korábban azt nyilatkozta, nem bontják le, nem akarják lebontani a teljes épületet, olyan megoldást keresnek, amely mindhárom félnek, az örökségvédelemnek, a HÉB Kft.-nek és a városnak, a városképi igényeknek is megfelel. A céget most is kerestük, azt szerettük volna megtudni, meddig marad a szomszéd lakókat zavaró állapot, de a kérdésünkre péntek óta nem kaptunk választ.

Forrás: http://m.delmagyar.hu/szeged_hirek/tragediatol_tartanak_a_rainer-haz_melletti_epulet_lakoi_-_a_szomszed_udvarra_zaporoznak_a_teglak/2547910/

Az állatok az épület palaborítása alatt töltötték téli álmukat, és csak azért bukkantak rájuk, mert szigetelték az épületet.

A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre 933 példány, téli álmátalvó rőt koraidenevérrebukkant egy bonyhádi társasház szigetelése során – közölte a Teol.

Mivel védett állatokról van szó – egyedenként 25 forint a természetvédelmi értékük –, segítséget hívott. A palaborítás alatt alvó denevérek mindegyikét kimentették, így egy sem maradt a felkerülő szigetelés alatt.

Az enyhe időben az állatok teljesen felébredtek, ezért szabadon engedték őket egy közeli területen, mivel biztosan találnak maguknak új alvóhelyet. Az épület szigetelését pedig úgy alakították ki, hogy a jövőben is legyen szálláshelyük a denevéreknek.

Forrás: https://www.nlcafe.hu/otthon/20180131/denever-tarsashaz-szigeteles-bonyhad/

Hibás szemétdíj számlákra panaszkodnak a társasházakban élők is – a pontatlanokat kifizetetlenül visszaküldték. Több épület fontolgatja a lakásonkénti számlázásra való átállást.

Forrás: https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/szemetdij-pontatlan-szamlat-kapott-tobb-tarsashazi-kozosseg-1241753/