Az Őr utca 3. lakói otthon helyett inkább egy sötét sikátorban érzik magukat, az elmúlt hetekben pedig lakásaik is sorra váltak lakhatatlanná.

A városok fejlődése megállíthatatlan, ezekhez pedig nyilvánvalóan új, és a korábbinál magasabb épületekre van szükség. A helyzet azonban nem egyszerű, hiszen egy alacsony, századfordulós ház mellé sokszor nem lehet csak úgy lepottyantani egy sokszintes óriást.

A befektetőket ez persze nem mindig hatja meg, így a viharos gyorsasággal átalakuló fővárosi kerületekben sokszor egymástól nagyon eltérő magasságú lakóházakat találunk. Egyik eset sem szürreális azonban annyira, mint a lassan százötven éves Őr utca 3., illetve szomszédja, a Horváth Mihály tér 15. alatt épülő Marone House közt történik.

Az egyemeletes, U alakú lakóház egyik földszinti lakásának konyhájában január 18-án szakadtak le jókora vakolatdarabok, február 5-én pedig egy másik otthon járt ugyanígy.

Két másik lakásban apróbb gondok is adódtak: az egyikben repedések jelentek meg, a másikban pedig apróbb törmelékdarabok hullottak, de a már meglévő repedések mérete is nőtt – írja a Józsefváros, ami szerint

a lehulló törmelék súlya megközelítette az egy tonnát.

Az első omlást elszenvedő, a 4. számú lakásban élő lakót az önkormányzat krízislakásba költöztette, az azóta károkat szenvedett három családnak pedig egy hotel ajánlotta fel szobákat, így szerencsére nem kellett tovább a rossz állapotú otthonokban maradniuk.

A Józsefváros párhuzamot von ugyan a történtek, illetve a szomszédban folyó építkezés közt – hiszen a Marone a saját alapozására kifejtett terhe az építés előrehaladtával nyilvánvalóan fokozatosan nő, így voltaképp húzza magával az idős házat –, de hozzáteszi, hogy a röviddel Budapest 1873-as megszületése után, az egykori folyómederre épült lakóház hirtelen minden eddiginél jobban szemmel láthatóvá vált hibáihoz az elmúlt évtizedekben esedékes felújítások hiánya is hozzájárult, melyek során az ívelt, boltozatos födémet nagy mennyiségű vakolattal egyszerűen kiegyenesítették.

A Józsefváros által megkérdezett kivitelező cég válaszában kijelentette: a statikusok úgy tervezték meg az alapot, hogy az végig megtartsa a teljes épület súlyát, és egyáltalán ne süllyedjen, éppen a szomszédos épületek védelmében.

A következő mondat ezzel nemiképp szemben áll, hiszen így folytatják:

Amennyiben bebizonyosodik, hogy az általunk végzett építési munkák okozták a vakolat leesését, természetesen készen állunk rá, hogy a kárt megtérítsük.

A helyzet most erősen efelé mutat, hiszen a 4-es lakásban a január 18-án, illetve február 6-án készült fotókat összevetve jól látszik, hogy tovább tágult a rés, a kivitelező által készíttetett statikai szakvélemény pedig megerősíti a felélmet, miszerint az építési munkák tényleg okozhatnak repedéseket a kisebb merevségű válaszfalakon, vagy gyengülő vakolatokon.

A személyi sérülést szerencsére nem okozó ügy végére egy igazságügyi szakértő, vagy talán a bíróság fog pontot tenni, egy dolog azonban biztos: a nyolc szinten százötven lakást rejtő, 2019 ősze óta épített Marone House annyira túlnő a szomszédján, hogy

konkrétan elveszi tőle a fényt.

A HVG 2020. júliusában hosszú videóanyagot szentelt a témának, amiben a megszólaló lakók, illetve a Civilek a Józsefvárosért tagjai elmesélték, hogy a gondok már a két szintnyi mélygarázs alapozása közben megjelentek, és hogy nem csak a természetes fényt, de a légmozgást is elvették tőlük, sőt, beázás, illetve ebből fakadó erős penészedés is történt.

A helyzetet még kellemetlenebbé teszi, hogy a rajzokat a házban élők sem látták, hiszen a Tervtanács ülésére

meg sem hívták őket.

A közeljövőben jó eséllyel újabb hibák lépnek majd fel az épületben, hiszen a talaj stabilizációja akár tíz-tizenöt éven át is tarthat, így a változások az építkezés szüneteltetésével, vagy épp az átadással sem szűnnek meg.

Az új – saját honlapja szerint teljesen egyedi, környezetéből mégsem kilógó, egy okoseszközzel is irányítható – társasházat a Whitefield Management építteti, és saját generálkivitelező cége, az ASI Group építi, míg a tervekért a korábbi VIII. kerületi főépítész, Fernezelyi Gergely DLA (FBIS Építészműterem) felelt.

Cégek a projekt mögött

A 2002-ben született Whitefield International az elmúlt két évtizedben számtalan projektben vett részt, így többek közt a közeli Mátyás Udvar, illetve tucatnyi társasházépítés is hozzájuk kötődik.

A 2000-ben született FBIS Építészműterem tervezői is jól ismertek: munkájuk nyomán született meg a 2015-ben elkészült, de azóta is zárva tartó Sorsok Háza, a Centrál Színház és a Barabás-villa felújítása (utóbbi Europa Nostra-díjat érdemelt), az utolsó üresen álló vízivárosi óriástelken megvalósult Kapás21, a Baross téri Intercity Hotel, illetve a Csergezán Pál kilátó.

Az építésnél kívül és belül is figyeltünk az okos, szerethető megoldásokra, hogy az otthonodnak tényleg lelke legyen. A modern nyílászárókat és erkélyeket a környék különleges hangulatához illeszkedő falak takarják el a bámészkodók elől. Belső kertek és tetőkert is várja a lakókat. Szinte minden lakás kifejezetten napos, hiszen délkeletre vagy délnyugatra néz. A lakások nagy részéhez terasz is tartozik, amit kifejezetten használható méretűre terveztünk. A mélygarázson kívül pedig biciklitároló is tartozik a házhoz, hogy még kényelmesebb legyen a városi élet.

– írják az oldalon, sőt, arról is szó esik, hogy a lakásokba szerelt, megújuló energiaforrásokat használó rendszerek, a háromrétegű ablakok, illtve az extra hőszigetelés miatt sem radiátorokra, sem légkondicionálóra nem lesz szükség, így a rezsiköltségek jóval az átlag alatt maradnak majd.

Mindezek fényében nem meglepő az 1,2-1,3 millió forintos négyzetméterár: egy 23 négyzetméteres lakásért 30-31 millió forintot kell leszurkolni, míg a legnagyobb, még elérhető lakás (60 nm, 20 nm erkéllyel) 75 millió forintba kerül.

Mit lehet tenni?

A Józsefvárosi Önkormányzat a vakolatomlások miatt egyeztetéseket kezdett a beruházóval, de építészeti szakértő kirendelését is szorgalmazta. A jelenlegi kerületvezetésnek a munkák megállítására nincs, sőt, korábban sem volt lehetősége, hiszen az építési jogkörök 2020. március 1-jével a Kormányhivatalokhoz kerültek át.

A 2017 márciusában benyújtott terveket az építész személye miatt nem a VIII. kerület, hanem az V. kerületi Kormányhivatal engedélyezte, noha a Tervtanácson előbb természetesen zöld utat kellett kapnia.

És hogy mi vár az egyemeletes, árnyékba taszított, repedő falú öreg lakóházra? A realitások talaján maradva nincs túl sok esélye a túlélésre.

Forrás: https://24.hu/kultura/2021/02/18/arnyek-repedes-tuzfal-horvath-mihaly-ter-or-utca-jozsefvaros/

Tízből négy társasház felújításra szorul Magyarországon egy felmérés szerint. A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete szerint ennél is rosszabb a helyzet.

Tíz lakástulajdonosból hat úgy gondolja, hogy szükség lenne az ingatlan felújítására – ez derül ki a KSH és egy korábbi, a jegybank közreműködésével készített felmérés adataiból. A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete szerint a társasházakat illetően még ennél is rosszabb a helyzet.

Bék Ágnes, az egyesület elnöke az InfoRádió kérdésére elmondta: Budapest belvárosában például sok a 100 év körüli társasház, ezeknél a gépészet nagyon elavult, a vezetékrendszerek a XX. század épültek meg.

Mint mondta: a panelházak esetében is a gépészet egyre inkább elmarad az elvárt körülményektől. Ezeken a gondokon az eddigi felújítási programok nem segítettek, hiszen azok a külső homlokzatra, a tetőkre és a nyílászárókra vonatkoztak.

Az utolsó 20 évben épült társasházak még elfogadható állapotban vannak, az összes többi felújításra szorul valamilyen szempontból.

A komoly elmaradások egyik oka, hogy a társasházak nem képeztek elegendő felújítási alapot. Amikor az önkormányzatok értékesítettek számos állami lakást az elmúlt évtizedekben, akkor „elfelejtettek” szólni az új tulajdonosoknak, hogy sok esetben az általuk kifizetett vételár többszörösét kéne felújításra költeni – hangsúlyozta Bék Ágnes.

Az egyesület elnöke kiemelte, hogy a tulajdonosok nem szeretnek közös költséget fizetni, az emelés ellen sokan tiltakoznak.

Jelenleg bankhitelt tudnak felvenni a társasházak a felújításhoz, ennek azonban számos feltétele van, például a felújítási alapot, illetve a közös költséget nyomban meg kell emelni, hogy a hitel visszafizetése zavartalan legyen.

A megoldás az lenne, ha az állam visszatérne a társasházak felújításának támogatásához. Ha ez működik, a tulajdonosok is könnyebben vállalják a pluszterheket, ha látják, hogy az állam is hozzájárul a költségekhez.

Forrás: https://infostart.hu/gazdasag/2021/02/24/bajban-a-magyarok-a-tarsashazak-tobbseget-fel-kene-ujitani

Tűz volt egy XIX. kerületi társasházban vasárnap délelőtt – írja a katasztrófavédelem.

Budapest XIX. kerületében, a Gosztonyi Lajos utcában teljes terjedelmében égett egy kétszáz négyzetméteres társasház tetőszerkezete. A tűzoltók négy vízsugárral eloltották a tüzet, és három propánbutángáz-palackot kihoztak az ingatlanból, már az utómunkálatokat végzik.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20210221-tuz-volt-a-xix-keruletben.html

Régóta zajlik már a vita a siófoki obszervatórium melletti terület beépítéséről, azonban szakmai érvek sora és a heves civil tiltakozás ellenére is folytatódnak a beruházás munkálatai. Az épülő ötszintes társasház ötletének kritikusai az obszervatórium méréseinek pontosságát féltik, aminek szerteágazó következményei is lehetnek a tó életében – számolt be róla a balaton.hu.

Az elmúlt években nagyon sokat költött az ország a balatoni viharjelzésre, legutóbb 400 millió forintot. Joggal mondható példaértékűnek a balatoni rendszer, abszolút méltán lehetünk büszkék rá

– mondta Heizler György, nyugalmazott rendőrezredes.

A siófoki obszervatórium szolgáltat adatokat a balatoni viharjelzés működtetéséhez, és minden balatoni tömegrendezvényhez, így a méréseinek pontossága, háborítatlansága alapvető kérdés

– tette hozzá.

Jamrik Péter, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) Közbiztonsági Testületének elnöke a tavaly decemberi tanácsülésen kérdésekre válaszolva azt mondta, “évek óta folyamatosan, és nem kevés lépést” tettek annak érdekében, hogy a siófoki obszervatórium zavartalan működése megmaradhasson.

Mi magunk is leírtuk, javaslatot is tettünk megoldásra, cseretelek biztosítására, telektulajdonos kártalanítására

– emelte ki, megemlítve, hogy megszületett az a jogszabály is, amely már védi az obszervatóriumok közvetlen környezetét a beépítésektől.

Az építési engedély kiadása, illetve a jogszabály-módosítások olyan furcsa határidőbeli egybeesést mutattak, amely a beruházóknak kedvezett. Több olyan lehetőséget nem látunk, hogy ezt (értsd: az építkezés megállítását) a jelenlegi jogszabályok mentén elérjük. Várjuk, hogy van-e még bármilyen jogorvoslati lehetőség

– fogalmazott a testületi elnök a decemberi tanácsülésen.

Ahogy a portál írja, az építkezés tavaly novemberben indult be, jelenleg már a falakat húzzák.

A héten az éghajlati, természeti katasztrófákról tartottak egy online szemléletformáló rendezvényt a Balatonnál. Az ilyen katasztrófahelyzetek kezelése egyre fajsúlyosabb kérdés a klímaváltozás, illetve a szélsőségesebbé váló időjárás miatt. Az elhangzottak szerint léteznek Balaton-specifikus jelenségek, bizonyos áramlások, viharciklonok, amelyek eltérnek az országostól. Szó esett arról is, hogy komoly hatásai vannak a beépítéseknek, akár egy épület is megváltoztatja a mikroklímát, az áramlásviszonyokat, akadályozza a kilátást. Ezek átalakíthatják a nagytérségi megfigyeléseket is

– hangzott el az online-rendezvényen.

Forrás: https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2021/02/22/hiaba-a-tiltakozas-folytatodik-a-tarsashaz-epitese-a-siofoki-obszervatorium-mellett

Egy társasházban az egyik lakástulajdonos önkényesen elfoglalta a szárítót. Három bírói fórum kellett ahhoz, hogy a társasház visszakapja a rendelkezési jogot a szárító felett.

Egy magánszemély a szóban forgó társasházban megvásárolt egy 38 négyzetméteres lakást – így indul a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset. A szerződésben szerepelt még egy 8 négyzetméteres kamra és egy ugyan ekkora iroda is. Az iroda közvetlenül a lakás mellett helyezkedik el, míg a kamra a folyosó másik végén található. Az eladó az irodát egybenyitotta a lakással. A szerződésben 55 négyzetméter alapterület szerepelt.

A vevő a vásárlás után önkényesen birtokba vette a közös szárító helyiséget, amelyhez egy WC is tartozott. A közgyűlés viszont felhatalmazta a közös képviselőt, hogy másnak adja bérbe a szárítót és a WC-t, így szólítsa fel az azt elfoglalót arra, hogy ürítse ki azt. Miután ez elmaradt, per lett az ügyből.

Az önkéntes elfoglaló arra hivatkozott, hogy a szárítóban lévő WC a lakása rendeltetésszerű használatához tartozik. Ezt a társasház cáfolta, hiszen az elfoglaló a lakása WC-jét használja. A lakás és a szárító amúgy sincs fizikai kapcsolatban egymással. Az első fokú bíróság megállapította, hogy a szárító az ingatlan nyilvántartásban lakásként szerepel, annak pedig fogalmilag része a WC is. A bíróság a társasház kiürítő határozatát hatályon kívül helyezte.

A társasház fellebbezése után a másodfokú bíróság úgy döntött, hogy a szárítót és a WC-t az elfoglaló nem használhatja kizárólagosan. Tévesnek tartotta azt is, hogy az elsőfokú bíróság az ingatlannyilvántartás adataihoz ragaszkodva, annak ellenére tekintette lakásnak a szárítót, hogy az ténylegesen nem felel meg a lakássá minősítés műszaki és jogi feltételeinek.

Az elfoglaló ezek után felülvizsgálatot kért a Kúriától. A keresetét arra alapozta, hogy a szárító és a WC az ingatlan nyilvántartásban lakásként szerepel és az az ő lakásához tartozik. A Kúria kiemelte, hogy az ingatlannyilvántartás közhiteles ugyan, az ingatlan rendeltetése azonban műszaki adat, nem tartozik a közhitelesség által védett jogok és tények közé. Helyesen érvelt ezért a társasház azzal, hogy a szárító és a WC rendeltetésének megítélésekor a tényleges funkcióból kell kiindulni, ez pedig nem lakás-jellegű. Az elfoglaló a társasházzal való együttműködését durván megsértette az önkényes foglalással, így nem kifogásolható az, ha a társasház mással köt használati megállapodást a helyiségre.

Forrás: https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/tarsashaz-foglalas-lakas-kuria-birosag-jogeset.723687.html