Új törvényre volna szükség a társasházban élők részéről, amely tisztázza a tartozások és a további vitás kérdéseket is – nyilatkozta egy Népszavainterjúban Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnöke.
Óriási a közösköltség-tartozás mértéke
Több mint 4,5 millió társasházi és lakásszövetkezeti lakástulajdonosnak van tetemes közösköltség-tartozása, azonban pontos kimutatás nincs az adósságállomány mértékéről – jelentette ki Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnöke. A szakértő a becsült adatokból saját statisztikát készített, amely szerint a mintegy 750 ezer panellakáshoz körülbelül 4,5 milliárd forintnyi hátralék tartozik, amihez hozzájön az 1,2 millió hagyományos társasházban és lakásszövetkezeti otthonban keletkezett kintlévőséget. A hátralékösszeg ezzel majdnem eléri a hétmilliárd forintot.
Az adósság behajtása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, és van, amit már nem is lehet behajtani. Például problémásak a munkanélküli és a devizahiteles tulajdonosok tartozásai – náluk jelentkezik a teljes kintlévőség mintegy 60 százaléka. Emellett vannak, akik könnyelműség, figyelmetlenség miatt fizetik késve a közös költséget, őket muszáj idejekorán és rendszeresen figyelmeztetni, mert nem megoldás, hogy alkalmanként azokra terhelik az összegyűlt közüzemi díjakat, akik rendesen fizetnek – tette hozzá Kaplonyi György.
Egységes országos nyilvántartásra van szükség
Kaplonyi felhívta a figyelmet arra is, hogy hiányzik az egységes országos nyilvántartási rendszer, amelyből legalább valamiféle képet kaphatnánk arról, hogy miként működtetik a közös képviselők a hazai 118 ezer társasházat. A tapasztalatok szerint, nem könnyű bármit is megtudni ezek gazdálkodásáról, ugyanis csak ők maguk rendelkeznek ezekkel az információkkal, és ha el akarják hallgatni ezeket, gond nélkül megtehetik. Legtöbbször arra hivatkoznak, hogy a társasházi törvény nem kötelezi az ingatlankezelőt felvilágosítás nyújtására. Ezzel a problémával leginkább azok a lakásvásárlók találkoznak, akik elkerülnék, hogy adóssággal terhelt épületbe költözzenek. Kaplonyi György is úgy látja, hogy a közös képviselő egyre fontosabb szerepkört jelent, ezért alaposan át kell gondolni, hogy lakóközösség kinek ad megbízást.
Az üzemeltetés pillanatnyilag lakásonként havi 1000-1500 forintba kerül, mégis vannak, akik ezt 600-800 forintért elvállalják, aztán egy idő után rájönnek, hogy ez így nem megy tovább, majd odábbállnak. A társasházak törvényességi felügyeletét2010 elejétől az ügyészség látta el, ez a rendelkezés azonban néhány hónap után megszűnt, és a jegyzőké lett a feladat. Az ő kezükben azonban nincs megfelelő eszköz ahhoz, hogy törvénysértés esetén visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak.
A társasházkezelők szakmai szövetsége mindezek alapján elavultnak tartja a 2003-ban született, és legutóbb az év elején módosított társasházi törvényt. Ezért az új törvény kidolgozásához tanulmányt készített a szervezet. Az elnök javasolja, hogy az új jogszabály térjen ki arra is, hogy egy-egy társasházban a tulajdonosok milyen gazdasági közösséget alkotnak, mivel ez máig nincs meghatározva. Egyben felhívja a döntéshozók figyelmébe arra is, hogy a társasházak – mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartoznak – úgy adóznak, mint a magánszemélyek, ami szerintük elhibázott megoldás. A jegyzők felügyeleti hatáskörének további bővítése szintén a javaslataik között szerepel, mint ahogy az is, hogy legyen törvényben előírt kötelezettség feltüntetni a társasházakon vagy esetleg a földhivatali tulajdoni lapokon a közös képviselő nevét és elérhetőségét, hogy ne kelljen állandóan nyomozni utánuk, mert ilyen listával az önkormányzatok sem rendelkeznek. Számos ajánlat ismeretében a jogalkotók már megkezdték az új törvény kidolgozását, aminek legkorábban az év végén lehet eredménye.
A közös képviselők megítélése miatt is fontos lenne
A kivételek csak erősítik a társasházban lakók véleményét, hogy nem minden közös képviselő kezeli egyenrangú félként a lakókat. Ezzel még a szakma tisztulását váró “házmesterek” is egyetértenek. Gyakori, hogy rosszul előkészített felújítási terveket kapnak a tulajdonosok és más területen sem mindig rendelkeznek a szükséges információkkal. A közgyűlésekre járó és inkább befolyásolható kisebbség azonban ilyen esetekben is határozatokat hoz. Tűrhetetlen állapot alakult ki a társasházkezelői szakmában – állapította meg Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója, aki a nemrég történt újabb sikkasztási ügyet hozta fel példaként.
Szombathelyen ugyanis egy társasház képviselője tíz év alatt 26,5 millió forintot tüntetett el, egyéni vállalkozó társa pedig rendre túlszámlázta a munkákat, és a pénzből visszajuttatott neki. Hiányzik a közös képviselők rendszeres ellenőrzése – állapította meg Weisz. Akik ha 40-50 házzal foglalkoznak, már több mint egymilliárd forint fölött rendelkeznek. Ehhez a mostani előírások szerint elegendő elvégezni egy negyedéves OKJ-s társasházkezelői tanfolyamot. Hiába egy igen összetett tevékenységről van szó, amihez szükség lenne műszaki, pénzügyi, jogi és gazdasági ismeretekre is, nincs rendszeres továbbképzés, és kevés a jól felkészült szakember. Ezért az egyesület egy szakmai kamara létrehozásán dolgozik, amibe a többi szervezetet is szeretné bevonni, ez azonban a szakmai igazgató meglátása szerint nem mindenki számára egyformán fontos.
Forrás: https://www.hazforum.hu/uj-tarsashazi-torvenyre-van-szukseg/