Minden társasházban lehetnek konfliktusok, melyeket a legkönnyebben a törvények alapján lehet eloszlatni.

Az én házam, az én váram – szokták mondani, ám egy társasházban egyáltalán nem ilyen egyszerű a képlet. Mivel minden lakásában másvalaki él, könnyen felmerülhetnek nézeteltérések, ki mit és hogyan képzelne el a ház közös használatú tereiben.

Így például gondot okozhatnak a lépcsőházi növények, problémát jelenthet, ha egy lakó a lakása ajtaján kívülre rámol, sokszor összekapnak a cigarettafüst miatt, és egyeseket az is zavar, ha a fal túloldalán folyton ugat egy kutya. Sorolhatnánk, mi minden okozhat vitát, de annyi biztos, hogy a hosszas csetepaté helyett jobb ötlet segítségül hívni a törvényeket: a következőkben dr. Dobozy Lilla, ügyvéd válaszaival igyekszünk támpontot adni a konfliktusokban.

Növények a lépcsőházban

Tagadhatatlan, hogy a sivár, rideg folyosón jól mutatnak a növények, ám ezek sajnos vita tárgyát is képezhetik: a lakók ugyanis nem mindig értenek egyet, milyenek kerüljenek ki, mennyi legyen belőlük. Még nagyobb a baj, ha az egyik lakó szeretne virágokat, a szomszédja viszont nem szívesen látna cserepeket a folyosón. Felmerül a kérdés, hogyan dől el, hogy kié a végszó – a válasz pedig egyszerűbb, mint sokan gondolnák.

– Amennyiben a lakóépület rendelkezik Szervezeti és Működési Szabályzattal (továbbiakban SZMSZ) -, amely a társasházi közösség működésére, és a közösség szerveire vonatkozó szabályokat tartalmazza, azon belül lehet egy meghatározott házirend, amely a társasházi közösség tagjainak magatartására vonatkozó szabályokat állapítja meg. A viták elkerülése érdekében a házirend is tartalmazhat szabályokat a virágok közös helyiségekben való elhelyezésére nézve.

Az ügyvéd rávilágított, hogy messze nem csak a lakók ízlésének a kérdése a virágok elhelyezése a folyosón:

– Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el. Amennyiben a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le, abban az esetben a lakórendeltetésű épületek, épületrészek lakáson kívüli közlekedőin, lépcsőházak pihenőin elhelyezhetők növények. Érdemes tehát a tűzvédelmi házirendben iránymutatást adni a növények elhelyezésére, amelynek elkészítése kötelező meghatározott számú lakóval rendelkező társasház esetében – mondja az ügyvéd.

Holmik a folyosón

A kisebb lakásokban nagy kihívás minden holminak megtalálni a helyét, pláne, ha a kidobásra nem ítélt, de éppen nem használt, nagyobb méretű tárgyakról van szó. Sajnos sokan vannak, akik úgy döntenek, önkényesen kibővítik otthonuk rakodóterét a közös terület egy részével, és kirámolnak a folyosóra. A többi lakó számára rendkívül bosszantóak és zavaróak lehetnek a rendetlenséget okozó holmik. Szerencsére nem tehetetlenek az ügyvéd szerint.

– Alapszabályként elmondható, hogy a lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok, valamint a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el. A menekülési útvonalon történő szabálytalan tárolásért kötelezően 20-500 ezer forintig terjedő bírságot szabnak ki. A katasztrófavédelem iránymutatásai és esetleges bírságolása mellett pedig lehet a ház SZMSZ-ében rendezni, hogy mit vagy mit nem lehet a közös helyiségekben tárolni, és milyen következményei lehetnek a tiltás megszegésének.

Gomolygó cigarettafüst

A cigaretta minden irányból nézve egészségtelen: annak is, aki szívja, de annak is, aki a gomolygó füst miatt passzív dohányzásnak van kitéve. A társasházakban gyakori probléma, hogy a lakók kihajolnak az ablakon, vagy kiállnak az erkélyre, és úgy gyújtanak rá, a füst pedig átszáll a szomszédba, ezért akadályozza a zavartalan szellőztetést. Mindeközben a dohányzó illető a saját ingatlanában tartózkodik, ahol igenis kedvére szeretne cigarettázni. Nehéz ügy, de dr. Dobozy Lilla egy jó tanáccsal segített a dohányfüsttől szenvedőknek.

– A Társasházi Törvény csak a közös használatú terek dohányzástilalmáról rendelkezik, és saját lakóingatlanában mindenki azt csinál, amit akar, amíg nem sért törvényt vagy jogszabályt, illetve nem korlátoz mást saját jogainak érvényesítésében. Sajnos nem sok jogi lehetősége van annak a lakástulajdonosnak, aki szomszédja miatt nem tud szellőztetni. Javaslom, hogy forduljon a társasház közös képviselőjéhez, akivel együtt érdemes felkeresni a dohányzó szomszédot, és keresni egy mindenki számára megfelelő, kompromisszumos megoldást.

Kutya a szomszédban

Mivel a belvárosban élő emberek más módon nem tudják megoldani a dolgot, sokan tartanak kutyát a lakásukban. Bár nagyon aranyosak, az ebek ugatása sajnos zavarhatja is a többi lakót, különösen, ha egy panelházról van szó, ahol vékonyak a falak. Az ügyvéd szerint a végső mentsvár a jegyző, de érdemes első körben a gazdival beszélni.

– A társasházközösségnek arra nincs lehetősége, hogy a kutya tartását kifejezetten megtiltsa a lakásban. Az állattartó tulajdonos kötelezettsége gondoskodni arról, hogy az állat senkit ne zavarjon, semmit ne szennyezzen. A Kúria a Pfv. I. 20.284/2017. számú döntésében kifejtette, hogy a társasházban a mindennapi együttélés összes helyzete szabályozható, így az állattartás is. Azt is kimondta a Kúria, hogy a lakáscélú használat elsődlegesen a pihenés, a regenerálódás, a családi élet és a társas kapcsolatok, azaz a magánélet megnyilvánulásának színtere, amelynek szabályait a tulajdonostársak úgy alkotják meg, hogy a konfliktusok lehetőségét a minimálisra korlátozzák a közösségben.

Így folytatta:

– Városi körülmények között a nagyobb számú háziállat tartása tipikusan nem tartozik hozzá a magánlakás használatához, de a szükségesség-arányosság elvét általában nem sérti egy vagy két háziállat tartása. Az ezen túllépő állattartási tevékenység azonban meghaladja a tulajdonostársak tűrési kötelezettségét, ezért dönthetnek úgy, hogy nagyobb számú eb tartása nem fér össze a lakáscélú használattal.

A társasházi törvény azt a lehetőséget biztosítja a társasházközösségnek, hogy a többséget érintő lehetséges konfliktusokat a szabályzatok útján megelőzze. Amennyiben a társasházban mégis vita keletkezne a lakásban tartott állat léte vagy folyamatos ugatása okán, úgy elsősorban a kommunikáció lenne a célravezető, de legvégső esetben fordulhatunk a jegyzőhöz, aki a birtokháborítás szabályai szerint fog eljárni, amennyiben úgy állapítja meg, hogy valóban birtoksértő állapot áll fenn – mondja az ügyvéd.

A cikkben megszólaló szakértő dr. Dobozy Lilla budapesti ügyvéd, aki kiemelten családjoggal, ingatlanjoggal, öröklési joggal, társasági joggal és peres képviselettel foglalkozik.

Forrás: https://femina.hu/otthon/tarsashazi-problemak/