Mint ahogyan a nevéből is kiderül, a közös költség a társasház „közösen” használt területeinek költségeit fedezi. Hogy mindez kit terhel, arról egészen mást mond a jogszabály, és mást a gyakorlat.

Hol merül fel közös költség fizetés?

Mint ahogy az a nevéből is kiderül, a közös költség fizetése olyan esetekben merül fel, amikor lakásunk olyan jogi konstrukcióban áll, amely esetben vannak olyan területrészek, felszerelések, amelyek nem kizárólagos tulajdonunkban vannak. Ennek legtipikusabb esete a társasház, mint jogi forma. Társasház esetén a lakások külön tulajdonban, önálló helyrajzi számon vannak nyilvántartva, míg a tulajdonostársak által használt garázsok, tárolók, illetve a lépcsőház, vagy a kert közös tulajdonban vannak és a tulajdonostársak ezeket a részeket a Társasház alapító okiratban meghatározottak szerint közösen vagy kizárólagosan használhatják.

Minden tulajdonostárs közös használatában van például a lépcsőház vagy a lift, így minden tulajdonostárs köteles az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek (lift működéséhez szükséges áram, lépcsőház takarítás költsége stb.) viselésében részt venni.

Kicsit más a helyzet teremgarázsoknál, hiszen azok általában önálló helyrajzi számon, önálló társasházi albetétben vannak – például a -1 emeleti teremgarázs 50 beállóhelye 900 négyzetméter nagysággal alkot egy albetétet –, hiszen ilyenkor kizárólag az adott teremgarázsban tulajdonnal rendelkező tulajdonostársak lesznek jogosultak a használatra és lesznek kötelesek a teremgarázzsal kapcsolatban felmerülő közös költséget megfizetni.

Milyen költségek tartoznak a közös költségbe?

A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és közös tulajdonú lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

A társasházak az egész ház működtetésével, valamint fenntartásával kapcsolatban felmerülő költség fedezetére, a közös lépcsőház, lift áram számláira, takarítására, a kert locsolására szolgáló vízdíjra, vagy a közös helyiségek fűtés díjának fizetésére a társasház közgyűlése által meghatározott, havi fix összeget szednek be.

Ezen havonta fizetendő összegen felül a társasház döntésétől függően havonta fix összeget, vagy a közgyűlés által alkalmanként, kifejezetten valamely felújítási munka elvégzése érdekében (például a tető javítása, vagy a ház homlokzatának felújítása céljából) úgynevezett felújítási alapot képez a társasház.

Ki állapítja meg a közös költség mértékét?

A közös költség viselésére vonatkozó szabályokat, így a tulajdoni hányadtól eltérő megfizetés esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját is a társasház szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) tartalmazza, azonban a közös költség mértékét minden esetben, általában évente egyszer a közgyűlés határozat formájában fogadja el.

Ki felel a társasház által meg nem fizetett közös költség tartozásért?

A társasházi közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint. Ez azt jelenti, hogy ha a társasház nem fizeti meg a szolgáltatónak az áram számlákat, és a tartozást nem tudja a szolgáltató a társasháztól behajtani, akkor követelheti, hogy azt a tulajdonostársak fizessék meg tulajdoni hányaduk arányában.

Ki felel a lakás után meg nem fizetett közös költség tartozásért?

A közös költség fizetési kötelezettség a társasházban tulajdonosként szereplő személyt terheli. A joggyakorlatban megoszlottak a vélemények arról, hogy mi a helyzet, ha a lakásnak van haszonélvezője is. Kinek kell ebben az esetben a közös költséget a társasház felé megfizetni? Hiszen végül is egy olyan költségről van szó, amely a lakás használatával függ össze. A kérdés megoldódni látszik azzal, hogy a döntések szerint annak ellenére, hogy a haszonélvezettel terhelt lakást a tulajdonostárs gyakorlatilag nem is használhatja – hiszen arra a haszonélvező vagy az általa megjelölt személy lesz jogosult – a közös költséget, tehát nem a lakás közvetlen, hanem a társasház felé fizetendő költségeit – a tulajdonosnak kell fizetnie.

Természetesen nem kizárt, hogy a tulajdonos a haszonélvezővel megegyezik arról, hogy a közös költséget a társasház felé a haszonélvező, illetve az általa a lakás használatára feljogosított személy legyen köteles fizetni.

A fenti elvből kiindulva, amikor a lakásunkat bérbe adjuk, a bérleti szerződésben kifejezetten rendelkeznünk kell arról, hogy a bérlő köteles-e megfizetni a közös költséget, valamint arról is, hogy azt közvetlenül a társasháznak vagy a tulajdonos részére kell-e megtennie. Ilyen rendelkezés hiányában a tulajdonos nem követelheti a bérlőtől ezen költségek megtérítését.

Lakásvásárlás során is legyünk óvatosak, és minden esetben kérjük el a szervezeti és működési szabályzatot, hiszen ez a dokumentum tartalmazza a közös költség megállapítására és a megfizetésére vonatkozó szabályokat. Az SZMSZ tartalmazhat olyan rendelkezést, hogy a tulajdonostárs a korábbi tulajdonostárs által meg nem fizetett közös költség tartozását is köteles megfizetni.

Milyen lehetősége van a társasháznak a közös költség behajtása érdekében?

Legkésőbb a közös képviselő által elkészített éves beszámoló elkészítésekor ki fog derülni a többi tulajdonostársnak is, hogy melyik tulajdonostárs mennyivel járult hozzá a közös költséghez, hiszen a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését – a tulajdonostársak nevének feltüntetésével – a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban az éves beszámolónak tartalmaznia kell.

A társasház ugyanúgy, mint bármelyik neki tartozó személlyel szemben, így a tulajdonostárssal szemben is, kezdeményezhet a tartozás összegének nagyságától függően fizetési meghagyásos peren kívüli, vagy peres eljárást.

A társasházi törvény azonban további biztosítékot ad a társasházközösség kezébe, ugyanis a közgyűlés, illetve a szervezeti és működési szabályzat felhatalmazása alapján a közös képviselő jogosult arra, hogy a 3 havi közös költség tartozással rendelkező tulajdonostárs tulajdonában lévő lakásra, vagy nem lakás céljára szolgáló ingatlanára jelzálogjogot jegyeztessen be az ingatlan-nyilvántartásba. Ez a bejegyzés tehát megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján, mint teher, amely biztosítékot jelent arra a társasháznak, hogy legkésőbb az ingatlan értékesítése esetén a közös költséghez hozzájusson, hiszen annak teljes körű megfizetése esetén fogja csak a közös képviselő kiadni az úgynevezett nullás igazolást, valamint a jelzálogjog törléséhez szükséges törlési nyilatkozatot.

A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap.

Forrás: http://www.lakaskultura.hu/hirek/ki-fizesse-kozos-koltseget-az-alberlo-vagy-tulajdonos/

A társasházakról szóló törvény 2020. január 1-jétől módosul, akár saját vagyonával is felelnie kell a közös képviselőnek. Az új szabály értelmében a társasház közös feladatait ellátó képviselőket nyilvántartásba veszik. Ahhoz, hogy a munkakört betöltők megfelelően tudják végezni feladataikat, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakképzést indít október 11-től.

„Sok esetben olyan, a lakóközösség által megválasztott közös képviselők látják el a csaknem másfél millió társasház feladatait, akiknek nincs megfeleő szaktudásuk. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ezen próbál segíteni egy most induló szakképzésével” – mondta Sztranyák József, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke, a (BKIK) ingatlanosztály elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A közös képviselőket nyilvántartásba veszik

A szaktudásra azért van szükség, mivel a 2020 január 1-jén életbe lépő törvény értelmében minden közös képviselőnek regisztrálnia kell az ingatlan-nyilvántartásba, a társasházak tulajdoni törzslapjaira fel kell vezetni a nevét, személyes adatait és pontos elérhetőségét. Feladatainak elmulasztása vagy jogsértés esetén saját vagyonával kell felelnie, és akár ötmillió forintos pénzbírság is kiszabható lesz rá.

„Az október 11-én kezdődő képzés célja a közös képviselők szakmai felkészítésének segítése jogi, műszaki, illetve gazdasági ismeretek terén. Erre azért van szükség, mivel a 2020. január elsején életbe lépő új lakossági törvény értelmében a társasházakban képviselői tisztséget betöltőket nyilvántartásba veszik, ezáltal a munkaköri felelősségük számonkérhetővé válik” – tette hozzá az iparkamara alelnöke.

Weis Gábor, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója elmondta, a társasházkezelőnek a felelőssége továbbra is a polgári törvénykönyv kártérítési felelősségének rendelete alapján működik, viszont az új törvény utolsó bekezdésének egyikében szabályozzák azt, hogy kormányrendeletben kijelölhető az ingatlankezelőknek a hatósága, illetve a jegyzői eljárást kormányrendeletben lehet majd módosítani. A jelen állás szerint a társasházak felett a jegyző gyakorolja a törvényességi felelősséget.

Az új törvény értelmében

a társasház gazdasági elszámolását is be kell majd nyújtani

az ingatlan-nyilvántartásba. Az egyesület elnöke hozzátette a 2020-as szigorítások a jegyzői eljárást fogják leginkább segíteni, hiszen, ha egy társasházzal szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek, az első pár hónapot nem a közös képviselő felkutatásával kell kezdeni. Emellett a társasházak lakói közötti kommunikációt is megkönnyíti majd, hiszen probléma esetén mindenki tudja kihez kell fordulni.

A képzés a közös képviselők szaktudását fejleszti

Sztranyák József a képzés kapcsán elmondta, elsősorban azoknak ajánlja, akik hat–kilenc lakásos társasházban, megbízásos alapon látnak el képviselői feladatköröket, de emellett természetesen bárkit szívesen fogadnak, akit érdekel a képzés, mely három nagy témakört foglal magába: gazdaságit, jogit és műszakit.

Hozzátette, negyvenórás képzésről van szó, melyet nyolc hétvége alatt szeretnének lebonyolítani. A tervek szerint a foglalkozások ötórásak lennének, a négy óra tananyag-elsajátítást egyórás számonkérés követi. A képzést vizsga zárja, amit ha sikeresen teljesítenek a résztvevők, egy

tanúsítványt kapnak, hogy alkalmasak a közös képviselői munkakör betöltésére.

A képzés díja hetvenezer forint, ez az összeg tartalmazza a tanagyagot, az oktatási feltételek biztosítását, illetve a vizsgadíjat is.

Forrás: https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/10/02/akar-otmillio-forintra-is-megbirsagolhatnak-kozos-kepviseloket

Egy jövőre életbe lépő törvénymódosítás szerint a közös képviselő a saját vagyonával felel a hibákért, és súlyos pénzbírságra is számíthat. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új képzéssel segít.

Magyarországon másfél millió társasház ügyeit viszi közös képviselő. Jelentős részük eddig szakirányú végzettség nélkül, egyéb munkája mellett is elláthatott ilyen feladatot, a hiányos tudás pedig sok esetben okozott vitás, akár botrányos helyzetet.

A 2003-as társasházi törvény jövőre életbe lépő módosítása azonban ennek vélhetően véget vet, miután a közös képviselő saját vagyonával felel majd a hibáiért, a mulasztások miatt a törvényességi felügyelet akár ötmillió forint pénzbírsággal is sújthatja – írja a Napi.hu a BKIK közleménye alapján.

A törvény módosításának célja nem az, hogy elrettentse a gyakorló közös képviselőket a feladattól, hanem hogy a lakóközösségek biztonságban érezzék magukat azáltal, hogy megfelelő szakmai tudással rendelkezőkre bízzák a ház pénzügyeit, a kamara szükségesnek látta, hogy segítse a közös képviselőknek megszerezni ezt a szakmai tudást – mondta Sztranyák József, a BKIK alelnöke. A kamara ezért elindítja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által elsőként engedélyezett, a közös képviselők szakmai felkészítését segítő közösképviselő-képzését – tette hozzá.

A BKIK alelnöke úgy látja, hogy

a törvény szigorítása időszerű volt, hiszen a közös képviselők szakmai felkészültségének hiányából rengeteg konfliktus és kár keletkezett már.

A képzés résztvevői a társasházak jogszabályi hátteréről, az ingatlan nyilvántartási rendszerekről, valamint épületgépészeti, tűzvédelmi előírásokról és a lakóközösségi kapcsolatok fejlesztéséről is hasznos információkat szerezhetnek. A sikeresen vizsgázó résztvevők a BKIK által nyilvántartott tanúsítványt kapnak.

Forrás: https://infostart.hu/belfold/2019/09/25/fontos-valtozas-elott-a-tarsashazak

Hamarosan már annak is utánanézhetnek a lakásvásárlók, hogy milyen anyagi helyzetben van a társasház, ahová beköltöznének, mivel módosítottak a társasházi törvény rendelkezéseit. A jogszabályváltozások célja részben pont ez, a társasházi gazdálkodás átláthatóbbá tétele volt. Vannak azonban más, könnyen észrevehető jelek, amelyek megmutathatják, hogy szabad-e vásárolni, vagy sem – ezeket gyűjtötte össze az OTP Ingatlanpont.

Sokat változik jövő év januárjától a hatályos társasházi törvény. A módosítások célja egyrészt, hogy még könnyebben lehessen a társasház gazdálkodását ellenőrizni, másrészt szigorúbb jogszabályi keretek közé terelnék, ki láthatja el a közös képviselő tisztségét. Létrejön ezért egy nyilvántartás, ahol a bejelentett közös képviselők bizonyos személyes adatai is megtalálhatóak, és ellenőrizhetőek bárki által. Ezeket az adatokat az illetékes földhivatalok honlapjukon teszik elérhetővé, a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolói, valamint a társasház közösségének adatai mellett.

A társasház gazdálkodásának nyilvánossá tétele azt eredményezheti, hogy az ingatlanvásárló gond nélkül hozzájuthat a ház pénzügyi adataihoz, megnézheti, hogy van-e adóssága vagy hiánya és eszerint dönthet, hogy kíván-e a közösséghez csatlakozni, tehát ingatlant vásárolni a házban. Ennek akár az ingatlanok értékére is lehet hatása, mivel ha nem meggyőzőek a számok, az el is tántoríthatja a vásárlókat.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint minden érdeklődőnek célszerű ellenőrizni a kiszemelt társasház komplex állapotát: „társasházi lakások vásárlásánál nem elég a lakás paramétereit megvizsgálni és aszerint dönteni, hanem magát a házat is alaposan górcső alá kell venni. A társasházi törvény módosításaival még egyszerűbb lesz kiszűrni, hogy van-e a háznak adóssága, vagy megfelelő-e a képviselete a társasházi közösségnek. A szerződés megkötése előtt minden esetben érdemes tapasztalt ingatlanpiaci szakértők tanácsait is megfogadni, hogy el lehessen kerülni a későbbi csalódásokat” – tette hozzá a vezető elemző.

Mire érdemes odafigyelni:

1. Érdemes utánanézni a ház gazdálkodásának. Megvizsgálni, mennyire tértek el a tervezett és elfogadott költségvetéstől év végén, és milyen események befolyásolhatták a pénzügyi helyzetet. Ha folyamatos műszaki problémák miatt sok volt az előre nem látható költség, valószínűleg rossz műszaki állapotban lehet a ház.
2. Mindig igyekezzünk kérdezősködni a szomszédoktól, lakóktól, hogy milyen a közösség, milyen aktuális események, problémák vannak a ház életében.
3. Érdemes utánakérdezni, hogy például van-e a társasháznak lakástakarék-pénztári megtakarítása. Ha van, az nyilván azt jelzi, hogy hosszú távon gondolkodnak a lakók és a közös képviselő is. Ez biztató jel lehet.
4. Több fővárosi kerületben is hirdetnek különböző pályázatokat társasházak számára, főleg korszerűsítési, karbantartási, állagmegóvási céllal. Az önkormányzatok honlapján feltüntetik a nyertes házakat, ami azért lehet fontos, mert a pályázatból befolyó összegen túl fejleszteni vágyó, aktív közösségre utal, ami szintén jó jel lehet vásárláskor.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20191003/tarsashazi-lakast-vennel-ennek-mindenkepp-nezz-utana-402825

Az Év háza versenyen családi ház és lakóépületek kategóriában Karlovecz Zoltán építész vehette át az első díjat Pécsre tervezett háromlakásos lakóházáért, középület kategóriában pedig Járomi Irén és Kiss Gyula építészpáros munkája, a nagykőrösi városi piac csarnoképülete bizonyult a legjobbnak.

Idén először gála keretében adták át a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége védnökségével kiírt pályázat díjait. Harminchárom épület versenyzett, és összesen nyolc építészcsapat munkáját ismerték el: a két fődíj mellett hat különdíj is gazdára talált – közölték a péntek esti díjátadót követően a szervezők.

Az 500 ezer forinttal járó fődíjat elnyerő Karlovecz Zoltán pécsi háromlakásos lakóháza esetében a zsűri szerint „a mai hangvételű megfogalmazás, az arányos és ötletes szerkesztés magában hordoz és sugall egy tudatos múltbeliséget is, többlet tartalmat adva ezzel az eredetileg is szép építészeti elképzelésnek”.

A ház léptékeihez viszonyított várszerűség, a tagadhatatlan organikus szellemiség, valamint a kupolás lefedés kicsit ‘törökös’ beütésének atmoszférája teszi talán még inkább ‘pécsivé’ ezt, az amúgy sem kevéssé ‘pécsi’ példaértékű alkotást

– idézi Szoják Balázs, az Év háza pályázat kurátora méltatását a közlemény.

A társasház további fotóiért keresd fel a Karlovecz építésziroda honlapját.

A középület kategória fődíjasaként szintén 500 ezer forinttal jutalmazták a nagykőrösi városi piac csarnoképületéért Járomi Irént és Kiss Gyulát. Dévényi Sándor, az Év háza pályázat bíráló bizottságának elnöke szerint az építészpáros „a családi házas környezethez viszonyítva nagy épületet változatos formálású, keresztgerincű tömegekkel teszi oldottá. Ezek a játékos oldalszárnyak a bejáratoknak adnak méltó hangsúlyt. A homlokzat áttört árnyékoló lemez borítása légies megjelenést biztosít az épületnek.

A fődíjasok mellett különdíjat kapott Vékony Péter, Mezei Sándor és Éltető Zsófia egy Bugyi-Ürbőpusztán található tanya nyaralóépület tervezéséért; Tóth Péter, Szűcs Endre, Mérő Máté és Kis Kálmán egy csopaki lakóépületért; valamint Czégány Sándor a Monorierdőben található Református Gyülekezetiház terveiért. Zöld ház – energiahatékonyság különdíjat kapott Singer Ádám egy Szombathelyen épült családi ház tervezéséért. Szintén különdíjjal jutalmazták Kasuba Jánost a Debrecenbe tervezett Görögkatolikus Érseki Hivatal, valamint Vadász Bencét és Miklós Zoltánt a budapesti Meininger Hotel terveiért.

A zsűri elnöke idén hatodik alkalommal Dévényi Sándor Kossuth- és Ybl-díjas építész, a nemzet művésze volt. A társelnökök Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke, Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke és Szoják Balázs építész, az Év háza díj kurátora voltak. A zsűri munkájában részt vett Tóth Balázs és Tóth Elek építész, valamint a 2018-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett Anthony Gall, Callmeyer László, Szabó Levente és Vasáros Zsolt.

Forrás: https://www.hellovidek.hu/otthon/2019/10/05/ez-a-legmenobb-tarsashaz-most-magyarorszagon-fotokon-a-dijnyertes-epulet

A 24.hu értesülése szerint visszavonták a Magyar Nemzeti Bank doktori iskolájának használatbavételi engedélyét. A másodfokú hatóságként szereplő kormányhivatal döntéséről a szomszédos társasház lakói tájékoztatták a lapot. 

Ma délutánra megérkezett a Pallas Athéné Alapítvány cáfolata is, ezek szerint „…hivatalos írásbeli határozatot sem a társasház, sem az Alapítvány a mai napig nem kapott. Így érdemben nem lehet nyilatkozni azokról az állításokról sem, amelyek a használatbavételi engedély visszavonásáról szólnak.”

Jó volna tudni, mi az igazság, hiszen a használatba vételi engedély visszavonása azt jelentené, hogy az épületet le kell zárni, a gépeket ki kell kapcsolni. 

Mindenesetre álljon itt a a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány nyilatkozata, egyenesen az Origóról.

„Folytatódik a szakmai munka a Bölcs Várban, a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány épületében, adott tájékoztatást az Origónak a Pallas Athene Alapítvány. Közleményükben megerősítették, hogy az épület használatbavételi engedélye érvényes és jogerős.

A Bölcs Vár megnyitása óta otthona és vendéglátója oktatási, tudományos és kulturális eseményeknek. Az épület felújítása elnyerte az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezetének ICOMOS-Díját is, és a Budai Vár egyik legmeghatározóbb felújított történelmi épülete lett, mely nyitva áll a nyilvánosság számára is.

A Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány épülete jogszerűen, jóhiszeműen használja az ingatlant, miután az tavaly júliusi átadása után első fokon használatbavételi engedélyt kapott. Ezt támadta meg a szomszédos társasház, amit azonban a másodfokú hatóság elutasított ésa használatbavételi engedélyt megfelelőnek fogadta el, így az jogerőssé vált.

Ugyanakkor mind a felújítási munkálatok, mind az épület üzemeltetése során az Alapítvány mindenben együttműködött az érintett hatóságokkal, az épület egész felújítása mindvégig a szomszédos társasházzal kötött megállapodás alapján történt, érvényes építési engedély alapján, a műszaki-technikai előírásoknak megfelelően – tájékoztat arról a Pallas Athene Alapítvány.

Ezzel ellentétes tartalmú, hivatalos írásbeli határozatot sem a társasház, sem az Alapítvány a mai napig nem kapott. Így érdemben nem lehet nyilatkozni azokról az állításokról sem, amelyek a használatbavételi engedély visszavonásáról szólnak.”

Forrás: https://1.kerulet.ittlakunk.hu/uzlet-szolgaltatas/190911/bolcs-var-vajon-letezik-e-az-bizonyos-hatarozat

A Szövetség a Hírös Városért Egyesület sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem engedhető meg, hogy a Vacsi közi ABC helyén egy több emeletes társasház épüljön, mert egy ilyen monstrum nem illik bele a környékbe.

Ma a társasház tervezett helyén sajtótájékoztatót tartott a Szövetség, amelynek itteni jelöltje, dr. Tóth Szilárd leszögezte: nem engedhető meg, hogy olyan épület magasodjon itt, amely nem illik bele a környezetbe. Ráadásul jó lenne, ha készülne egy környezeti hatástanulmány, hogy mennyivel növelnék a forgalmat a tervezett üzletek és lakások. Mennyivel több lenne az autófüst és a zaj? Valamint a mélyépítés veszélyeztetné-e a pincéket? Elhangzott, hogy a Szövetség egyetért a lakók panaszaival, és azon lesz, hogy sérelmükre ne épülhessen meg itt egy túlzott méretű társasház.

Király József mint építészmérnök, mint az illetékes bizottság elnöke és szintén a Szövetség jelöltje, egy fotóval érkezett. Ezen egy Velencébe behajózott luxushajót mutatott, amely kétszer olyan magas volt, mint a város épületei. Ezzel akarta szemléltetni, hogy mi történne, ha itt a házaktól egy jóval magasabb társasház épülne. Majd felolvasta Szemereyné Pataki Klaudia köszöntőjét a Településképi Arculati Kézikönyvből. E szerint, ha építkezünk, akkor nem csak környezetünket formáljuk, hanem hatással vagyunk  a közterületek látványára és a szomszédok életminőségére. Király József szerint ezeket nem csupán le kell írni, hanem be is kell tartatni a beruházókkal.

Lejer Zoltán, a Szövetség polgármesterjelöltje hozzátette, hogy amikor a szolgáltató önkormányzat megteremtéséről beszél az ellenzék, akkor azt érti például, hogy ilyen esetben elkészíti a szükséges környezeti hatástanulmányt a lakosság érdekében.

A sajtótájékoztatót végighallgató egyik lakos úgy búcsúzott el, hogy nehéz harc lesz, hiszen a társasházat a megyei építészkamara elnöke tervezi, amely egyébként valóban így van.

Forrás: https://kecsup.hu/2019/09/a-szovetseg-nem-engedi-hogy-a-lakok-serelmere-epuljon-tarsashaz-a-vacsi-kozi-abc-helyen/

Ungváron a lakóházak 70 %-ka balesetveszélyes állapotban van, írja a goloskarpat.ua.

Szeptember 1-jei adatok szerint az Ungvári Városi Tanács Lakásgazdálkodási Osztályának nyilvántartásában 760 társasház szerepel, melyeknek 70 százaléka rég elöregedett és teljes felújításra vár. A többszintes épületek közül 70 még 1900 előtt, 179 ház 1900 és 1925 között, 65 ház 1925 és 1945, 167 lakóház 1945 és 1975 között épült fel, többet 1975 és 2000 között adtak át rendeltetésének. Az idei év során mindössze 35 lakóházban végeztek állagmegőrzési munkákat: 13 társasház tetőzetét fedték át, 11-ben a vízvezetékek, ugyancsak 11-ben pedig az elektromos vezetékek cseréjét ejtették meg. Ám közel 500 épület továbbra is felújításra szorul, finanszírozás hiányában azonban erre nem telik.

Forrás: https://kiszo.net/2019/09/14/balesetveszelyesek-az-ungvari-tarsashazak/

Elektromos rollert, csillárt, gázcsapokat és hegesztő nyomáscsökkentőt lopott el három férfi egy budapesti társasház pincéjéből és egy helyi járatos buszról. Mindegyik tolvajról felvételek készültek, most ezek alapján keresi őket a rendőrség. 

 A józsefvárosi rendőrök keresik azt az ismeretlen férfit, aki július 16-án a reggelegy Nap utcai társasház pincéjéből lopott  el egy csillárt, gázcsapokat és hegesztő nyomáscsökkentőket.

A feltételezetett tolvajról felvételek készültek: 

A budafoki rendőrök pedig azt a két férfit keresik, akik elloptak egy rollert egy helyi járatos buszról szeptember 14-én, 14 óra 55 perc körül. A Nagytétényi úton közlekedő buszon utazó tolvajok észrevették, hogy a hátsó üléssor mögött egy elektromos roller van.

A busz kamerája mindent felvett:

A rendőrség kéri, hogy aki a felvételeken látható férfiakat felismeri, azonnal jelentkezzen a megadott elérhetőségeken!

Forrás: https://m.origo.hu/itthon/20190921-elektromos-rollert-csillart-gazcsapokat-es-hegeszto-nyomascsokkentot-lopott-el-harom-ferfi-egy.html

A tűzoltók egy vízsugárral oltották el a lángokat.

Tűz ütött ki egy többemeletes társasház egyik első emeleti konyhájában péntek kora reggel a debreceni Doberdó utcában. A tűzhöz a megyeszékhely hivatásos tűzoltói érkeztek ki, akik egy vízsugárral oltották el a lángokat, majd megkezdték a tűzzel érintett lakás átszellőztetését és az épület átvizsgálását.

Forrás: http://m.atv.hu/belfold/20190920-tuz-utott-ki-egy-debreceni-tarsashaz-egyik-konyhajaban