Kazincbarcikai járőrök mentették meg annak a nőnek az életét, aki egy társasház lépcsőházi ablakából akart kiugrani. 

A rendőrségre vasárnap 12 óra előtt telefonált be valaki azzal, hogy egy nőt lát az egyik társasház lépcsőházi ablakának párkányán.A telefonáló szerint olyan volt, mintha ugrásra készülne.

A közelben járőröző rendőrök azonnal a helyszínre siettek, ahol megtalálták, akit kerestek. Valóban öngyilkosságra készült.Megragadták a csuklóját és visszahúztak a 8-9. emelet közötti lépcsőházba.Az 58 éves asszonyt kórházba vitte a mentő.

Ha Ön, vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes lelki elsősegély számot!

Forrás: https://m.origo.hu/itthon/20191209-a-jarorok-mentettek-meg-annak-a-nonek-az-eletet-aki-egy-tarsashaz-lepcsohazi-ablakabol-akart.html

A Dunántúli Napló Postabontás és SMS-rovataiban megszaporodtak a társasházi tulajdonosok panaszai, észrevételei, javaslatai – kezdi levelét Nagy Emil, a LAKTÁSZ baranyai elnöke.

Több társasházi tulajdonos panaszolja – a DN hasábjain és szövetségünknek is –, hogy már legalább 2-3 éve nem tartott közgyűlést a közös képviselő, társasházkezelő az épületüknek, így nem kapnak tájékoztatást pénzügyi, gazdasági helyzetükről, társasházuk állapotáról. Emiatt megválnának tőle, leváltanák személyét, de hiába próbálkoznak, esélyük sincs rá.

Pedig van rá megoldás, csak igénybe kell venni és nem beletörődni a helyzetbe. A társasházak törvényességi felügyeletét kormányrendelet szabályozza. E szerint azt a település jegyzője látja el. Ez alapján hozzá, illetve hivatalához kell fordulni és panaszt benyújtani a társasház szervezetének elhanyagolt működtetése okán. Azonban olyan ügyben, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye, akkor a bírósághoz, vagy az illetékes hatósághoz kell fordulni (pl. feketemunka, pénzbeni hiány stb.).

Volt olyan olvasói felvetés is, hogy szövetségünk szervezzen karbantartó brigádot, csoportot. Ebben a mai szakemberhiányos állapotban mi is ugyanolyan nehézségekkel küzdünk, mint a javaslattevő. Azoknak a társasházaknak, amelyek tagjaink sorába tartoznak, néhány iparos szakember elérhetőségét meg tudjuk adni.

A tűzvédelemmel kapcsolatos előírások be nem tartása is terítékre került a Postabontásban – az olvasó által jelzett probléma, miszerint a menekülő útvonalon lezárt ajtók fogadták, és a kulcsok is elérhetetlennek bizonyultak, súlyos szabálysértés. Ezt az előírásoknak megfelelően rendezni kell és nem megvárni a bírság kiszabását, vagy egy balesetet.

Természetesen problémák nem mindenhol fordulnak elő, mivel sok a kiválóan működő társasház. Bízom abban, hogy a várhatóan rövidesen megjelenő kormányrendelet részben megoldást hoz az effajta gondokra is.

Nagy Emil, a LAKTÁSZ baranyai elnöke

Forrás: https://www.bama.hu/helyi-ertek/postabontas/sokasodnak-a-tarsashazi-gondok-veli-a-szakember-2159832/

Sikkasztás miatt emelt vádat a Komlói Járási Ügyészség egy nő ellen, aki társasházak közös képviselőjeként több mint 170 millió forintos kárt okozott öt év alatt – közölte a Baranya megyei főügyész szerdán az MTI-vel.

Varga-Koritár György főügyész közleményében azt írta, hogy a sikkasztással megvádolt nő, 2012 és 2017 között csaknem hatvan komlói társasház vagyonkezelői kötelezettségeit látta el, így rendelkezett a bankszámlák és házipénztárak felett.

A nő a társasházak számláiról rendszeresen saját céljaira vett fel készpénzt, de előfordult olyan is, hogy jogosulatlan utalásokat teljesített saját lakossági folyószámlájára. Az összegeket részben ismeretlen célra, részben az általa képviselt más társasházak részére fizette be, az okozott hiány leplezése érdekében. Emellett a társasházak házipénztárában található összegeket is eltulajdonította.

A nőt több mint 400 rendbeli bűncselekménnyel vádolja az ügyészség.

Forrás: https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/tobb-mint-szaz-milliot-zsebelt-be-lenyulta-a-tarsashazak-penzet-a-kozos-kepviselo/yx4x7db

Az uniós joggal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely úgy rendelkezik, hogy a társasházi ingatlanban található lakás minden tulajdonosa köteles hozzájárulni a közös tulajdonú épületrészek fűtési költségéhez – közölte az Európai Unió Bírósága.

Az Európai Bíróság a 2019. december 5-i EVN Bulgaria Toplofikatsia ítéletében (C-708/17 és C-725/17) egy hőenergia-szolgáltatásról szóló nemzeti jogszabály uniós joggal való összeegyeztethetőségéről határozva kimondta, hogy nem ellentétes a fogyasztók jogairól szóló 2011/83 irányelvvel és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29 irányelvvel az azt előíró nemzeti szabályozás, hogy a távfűtési hálózathoz csatlakoztatott társasházi ingatlanban található lakás tulajdonosai akkor is kötelesek hozzájárulni a közös tulajdonú épületrészek és az ingatlanon belüli hőtermelő berendezés hőenergia-fogyasztásának költségeihez, ha a fűtésszolgáltatást egyénileg nem kérték és lakásukban nem használják – olvasható az Európai Bíróság közleményében.

Ugyanezen szabályozással kapcsolatban a bíróság azt is kimondta, hogy nem ellentétes az energiahatékonyságról szóló 2006/32 irányelvvel és 2012/27 irányelvvel az, ha a fogyasztásra vonatkozó számlákat a társasházi lakások minden egyes tulajdonosa tekintetében az adott lakás fűtött légtérfogatával arányosan állapítják meg.

Mi áll a háttérben?

Az alapügyek hátterében két kereset áll, amelyet társasházi ingatlanokban található lakások tulajdonosainak címeztek, és az ingatlanokon belüli hőtermelő berendezés és közös tulajdonú épületrészek hőenergia-fogyasztására vonatkozó olyan számlák kifizettetése iránt indítottak, amelyek rendezését a tulajdonosok megtagadták. A tulajdonosok álláspontja szerint ugyanis bár az ingatlanuk távfűtési hálózaton keresztüli hőellátását a társasház és a hőenergia-szolgáltató között létrejött szerződés alapján biztosítják, ők egyénileg nem járultak hozzá a távfűtési szolgáltatáshoz, és azt saját lakásukban nem veszik igénybe.

A bíróság a „fogyasztó” 2011/83 irányelv értelmében kimondta, hogy a „fogyasztó” fogalmának hatálya alá tartoznak a távfűtési hálózathoz csatlakozó társasházban található ingatlan tulajdonosai, illetve az ingatlan használatára vonatkozó dologi jog jogosultjai, mint az energiaszolgáltató ügyfelei, amennyiben kereskedelmi vagy szakmai tevékenységben nem érintett, természetes személyeknek minősülnek. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az alapügy tárgyát képező, távfűtési szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések a 2011/83 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében kereskedők és fogyasztók között létrejött szerződések kategóriájába tartoznak.

A bíróság „nem kért értékesítésnek” a 2011/83 irányelv 27. cikke értelmében kifejtette, hogy a társasház épületen belüli hőtermelő berendezésének hőenergia-ellátása, és ebből következően a társasház közös tulajdonú épületrészeinek hőenergia-ellátása, amelyre az ingatlan tulajdonostársi közössége által hozott, a társasháznak a távfűtési hálózathoz való csatlakoztatására irányuló határozat alapján, a nemzeti joggal összhangban kerül sor, nem minősíthető a távfűtés nem kért értékesítésének.

Egyedi, de nem annyira

A bíróság a társasházi ingatlanok hőenergia-fogyasztásának kiszámlázásának módszerével kapcsolatban pedig rámutatott, hogy a 2006/32 irányelvnek megfelelően a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy – többek között a villamos energia és a távfűtés területén – a végső fogyasztók olyan egyedi fogyasztásmérőkhöz jussanak, amelyek pontosan tükrözik a tényleges energiafogyasztásukat. A bíróság ugyanakkor úgy vélte, hogy az nehezen elképzelhető, hogy a társasházi ingatlanok fűtésszámláit, különösen az épületen belüli hőtermelő berendezést és a közös tulajdonú épületrészeket érintő fűtésszámlákat teljes mértékben egyénre tudják szabni, tekintettel arra, hogy az ilyen ingatlanokban található lakások a hő szempontjából nem függetlenek egymástól, mivel a hő cirkulál a fűtött és a kevésbé vagy egyáltalán nem fűtött helyiségek között.

A bíróság emiatt arra a következtetésre jutott, hogy tekintettel arra, hogy a társasházi ingatlanok hőenergia-fogyasztására vonatkozóan alkalmazott számítási módszert illetően a tagállamok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek, a 2006/32 és 2012/27 irányelvvel nem ellentétes, ha az ilyen ingatlan épületen belüli hőtermelő berendezése által leadott hő kiszámítására vonatkozó módszer az egyes lakások fűtött légtérfogatával arányos meghatározást alkalmazza.

---

Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a bíróság elé. Az Európai bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet az Európai Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.

Forrás: https://nrgreport.com/cikk/2019/12/06/tarsashazban-lakik-fontos-ugyben-dontott-az-europai-birosag

A tűzoltók egy vízsugárral oltották el a lángokat.

Tűz ütött ki egy tízemeletes társasház lépcsőházában kedd délután a szegedi Ág utcában. A tűzhöz a megyeszékhely hivatásos tűzoltói érkeztek ki, akik egy vízsugárral oltották el a lángokat, majd megkezdték a tűzzel érintett lépcsőház átszellőztetését és átvizsgálását.

Forrás: https://www.delmagyar.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/tuz-utott-ki-egy-szegedi-tarsashaz-lepcsohazaban-4791837/

…kémény Érpatakon, garázs Oroson. Katasztrófavédelmi összefoglaló.

A korom égett egy családi ház kéményében Érpatakon, a Kossuth utcában kedden késő délután. Az újfehértói önkormányzati tűzoltók vonultak a tűzesethez, az izzó részeket kéziszerszámok segítségével távolították el.

Nyíregyházán, a Virágfürt utcában egy garázsban csaptak fel a lángok kedden. A város hivatásos tűzoltóinak kiérkezése előtt a tulajdonos az épületet áramtalanította és a tüzet eloltotta, a beavatkozók utómunkálatokat végeztek egy vízsugárral és kéziszerszámokkal.

Berendezési tárgyak és hulladék égett egy kétszintes társasház pincéjében Nyíregyházán, a Viola utcában kedden. A nyíregyházi hivatásos tűzoltók a tüzet két gyorssugárral és kéziszerszámokkal fékezték meg.

– Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság –

Forrás: https://szon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/tarsashaz-pineje-egett-a-viola-utcaban-3576444/

A társasházakról szóló törvény 2020. január 1-jétől módosul, akár saját vagyonával is felelnie kell a közös képviselőnek. Az új szabály értelmében a társasház közös feladatait ellátó képviselőket nyilvántartásba veszik. Ahhoz, hogy a munkakört betöltők megfelelően tudják végezni feladataikat, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakképzést indít október 11-től.

„Sok esetben olyan, a lakóközösség által megválasztott közös képviselők látják el a csaknem másfél millió társasház feladatait, akiknek nincs megfeleő szaktudásuk. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ezen próbál segíteni egy most induló szakképzésével” – mondta Sztranyák József, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke, a (BKIK) ingatlanosztály elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A közös képviselőket nyilvántartásba veszik

A szaktudásra azért van szükség, mivel a 2020 január 1-jén életbe lépő törvény értelmében minden közös képviselőnek regisztrálnia kell az ingatlan-nyilvántartásba, a társasházak tulajdoni törzslapjaira fel kell vezetni a nevét, személyes adatait és pontos elérhetőségét. Feladatainak elmulasztása vagy jogsértés esetén saját vagyonával kell felelnie, és akár ötmillió forintos pénzbírság is kiszabható lesz rá.

„Az október 11-én kezdődő képzés célja a közös képviselők szakmai felkészítésének segítése jogi, műszaki, illetve gazdasági ismeretek terén. Erre azért van szükség, mivel a 2020. január elsején életbe lépő új lakossági törvény értelmében a társasházakban képviselői tisztséget betöltőket nyilvántartásba veszik, ezáltal a munkaköri felelősségük számonkérhetővé válik” – tette hozzá az iparkamara alelnöke.

Weis Gábor, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója elmondta, a társasházkezelőnek a felelőssége továbbra is a polgári törvénykönyv kártérítési felelősségének rendelete alapján működik, viszont az új törvény utolsó bekezdésének egyikében szabályozzák azt, hogy kormányrendeletben kijelölhető az ingatlankezelőknek a hatósága, illetve a jegyzői eljárást kormányrendeletben lehet majd módosítani. A jelen állás szerint a társasházak felett a jegyző gyakorolja a törvényességi felelősséget.

Az új törvény értelmében

a társasház gazdasági elszámolását is be kell majd nyújtani

az ingatlan-nyilvántartásba. Az egyesület elnöke hozzátette a 2020-as szigorítások a jegyzői eljárást fogják leginkább segíteni, hiszen, ha egy társasházzal szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek, az első pár hónapot nem a közös képviselő felkutatásával kell kezdeni. Emellett a társasházak lakói közötti kommunikációt is megkönnyíti majd, hiszen probléma esetén mindenki tudja kihez kell fordulni.

A képzés a közös képviselők szaktudását fejleszti

Sztranyák József a képzés kapcsán elmondta, elsősorban azoknak ajánlja, akik hat–kilenc lakásos társasházban, megbízásos alapon látnak el képviselői feladatköröket, de emellett természetesen bárkit szívesen fogadnak, akit érdekel a képzés, mely három nagy témakört foglal magába: gazdaságit, jogit és műszakit.

Hozzátette, negyvenórás képzésről van szó, melyet nyolc hétvége alatt szeretnének lebonyolítani. A tervek szerint a foglalkozások ötórásak lennének, a négy óra tananyag-elsajátítást egyórás számonkérés követi. A képzést vizsga zárja, amit ha sikeresen teljesítenek a résztvevők, egy

tanúsítványt kapnak, hogy alkalmasak a közös képviselői munkakör betöltésére.

A képzés díja hetvenezer forint, ez az összeg tartalmazza a tanagyagot, az oktatási feltételek biztosítását, illetve a vizsgadíjat is.

Forrás: https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/10/02/akar-otmillio-forintra-is-megbirsagolhatnak-kozos-kepviseloket

Te mitől érzed azt, hogy jó hazamenni? A környezet számít, ahol a lakásod van, vagy az otthonod enteriőrje, esetleg az összetartó lakóközösség a legfontosabb? Ezek a tényezők segítenek, hogy megteremthesd az otthon érzését!

Ahányan vagyunk, annyiféle elképzelésünk lehet arról, milyen az ideális otthon. Azaz nem csupán egy lakás, tele bútorokkal, hanem egy meleg otthon, ahová jó hazatérni a nap végén. A különbözőségek ellenére azonban van néhány szempont, amiben a legtöbben egyetértünk, amik nélkül nem létezik igazi otthon.

Jó lakóközösség

Az utóbbi évtizedekben nemcsak a rokonok, hanem a szomszédok is eltávolodtak egymástól. Amíg régen egy-egy társasház lakói igazi lakóközösséget alkottak, ma sokszor szó szerint egymás nevét sem tudjuk, hiába élünk évek óta ugyanott. Pedig fontos, hogy ismerjük egymást a szomszédokkal, hiszen rengeteg mindenben segíthetünk a másiknak, megkönnyítve ezzel a saját és mások életét is, hiszen teljesen más érzést ad az, ha tudod, kikkel élsz egy házban. A lakóközösséghez tartozás ad egyfajta közösségi élményt is: szervezhettek közös programokat, főzéseket, átmehettek szomszédolni egymáshoz, és a gyerekek is összebarátkozhatnak.

A nagyváros és a természet egyensúlya

Még akkor is, ha igazi városlakó vagy, biztos, hogy te is igényled időnként, hogy a természetben, a zöldben sétálj, ejtőzz egyet. A neon feliratok állandó villogását, a rengeteg vizuális ingert, a nagyvárosok alapzaját ugyan látszólag megszokjuk egy idő után, de valójában észrevétlenül lemerítik az energiatartalékainkat. Pont emiatt olyan fontos, hogy a lakókörnyezetünkben legyen lehetőségünk arra, hogy a szabad levegőn, zöld övezetben is kikapcsolódhassunk: nyáron és tavasszal egy piknik a közeli parkban, ősszel és télen egy kiadós séta vagy a szabadtéri sportok által feltöltődhetünk testileg és lelkileg is.

Rekreációs szolgáltatások

Ahhoz, hogy otthon érezzük magunkat a lakásunkban, nem mindegy, hogy milyen környezetben élünk. A belváros egyes részei túlzsúfoltak, amíg a külső kerületek nyugalmat adnak, de mást nagyon nem. Pedig lényeges lenne, hogy a közelben legyen lehetőség bevásárlásra, sportolásra, szórakozásra, de a környéken nyugodtan tudjunk sétálni is, és ha úgy tartja kedvünk könyvet olvasni egy biztonságos, szép parkban.

Kiépített infrastruktúra, közlekedés

Ha nagyvárosban élsz, egészen másként látod a távolságokat: néha egészen kicsinek tűnnek, máskor pedig néhány métert is órákba telik megtenni kocsival. Vagyis jó, ha olyan helyen lakunk, ahol jól kiépített a tömegközlekedés, hiszen sokszor sokkal célravezetőbb kötött pályás villamossal utazni, mint a dugóban kocsival araszolni. Persze, az a legjobb, ha mindkettőre megvan a lehetőséged az otthonod adottságaiból kifolyólag.

Forrás: https://nlc.hu/otthon/cikk/otthon-lakasvasarlas-dunapart-budapest/

Távfűtéses épületekben lévő lakások fűtésének szabályozására, illetve korszerűsítésére jelent meg hétfőn kiírás az Otthon melege program keretében, a kétmilliárd forintos támogatási keretre lakásszövetkezetek és társasházak nyújthatnak be pályázatot szeptember 24 és 2020 március 31 között – jelentette be Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.

Az Otthon melege program alprogramjának keretében okos költségmegosztás alkalmazására és radiátorok cseréjére van lehetőség. A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 10-50 százaléka lehet, lakásonként maximum 350 ezer, pályázatonként maximum 75 millió forint – ismertette Kaderják Péter az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára, miután bejelentette: távfűtéses épületekben lévő lakások fűtésének szabályozására, illetve korszerűsítésére jelent meg hétfőn kiírás az Otthon melege program keretében, a kétmilliárd forintos támogatási keretre lakásszövetkezetek és társasházak nyújthatnak be pályázatot szeptember 24 és 2020 március 31 között.

Mint mondta, Magyarországon még mindig van körülbelül kétszázezer olyan távfűtéses lakás, ahol a fűtés egyedileg nem szabályozható, ami az egyik legpazarlóbb megoldás.

Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára hangsúlyozta: az Otthon melege program célja a magántulajdonban lévő lakóépületek és háztartások energetikai korszerűsítésének ösztönzése, vissza nem térítendő támogatások biztosítása, illetve a háztartások rezsikiadásainak csökkentése.

Kaderják Péter elmondta: az okos költségmegosztás alkalmazásának elterjesztését és a radiátorok cseréjét segítő pályázat egyben azt a célt is szolgálja, hogy lehetővé tegyék a régi fűtési rendszerrel működő távfűtéses épületek lakásaiban a hőfelhasználás szabályozását, és ezzel a távhőszámlák összegének csökkentését. Nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy csak a hőfelhasználás szabályozásának lehetővé tételével mintegy 10 százalékkal csökkenthető a fogyasztás – tette hozzá.

Erre jár támogatás

Támogatás kapható okos mérésre alkalmas fűtési költségmegosztó rendszer kialakítására, okos mérésre nem alkalmas költségmegosztók cseréjére, valamint adatgyűjtő rendszer felszerelésére. Ezeket kiegészítő tevékenységként támogatható egyebek mellett a radiátorok cseréje és a csőrendszer egycsöves rendszerről történő átalakítása. Weingartner Balázs elmondta: a legnagyobb károsanyag, illetve széndioxid kibocsátást a lakossági energiafelhasználás és a közlekedési ágazat okozza, így az energia- és klímapolitikai célok elérésénél ezek a területek középpontban vannak.

A 2014-ben indított Otthon melege program eddigi intézkedései a lakóépületek és a háztartások energiahatékonyságának javítására, valamint megújuló energiát hasznosító rendszerek telepítésére irányultak. Az államtitkár példaként említette a nyílászárók cseréjét, a fűtési rendszerek korszerűsítését, a lakóépületek komplex energetikai korszerűsítését, valamint a háztartási nagygépek cseréjét.

Eddig 36 milliárd forint kormányzati támogatást kaptak a pályázók, több mint 300 ezer háztartást érintettek az energetikai korszerűsítések, amivel évi 300 millió kilowattóra lakossági energia-megtakarítást és évi 130 ezer tonna széndioxid-kibocsátás csökkenést lehetett elérni. A lakosságnál megtakarított rezsi meghaladja az egymilliárd forintot évente – ismertette.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a földgázüzemű konvektorok cseréjére kiírt pályázat még nyitva van, augusztus 30-ig lehet jelentkezni. A pályázatok az NFSI honlapján érhetők el.

Forrás: https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/06/17/a-tavfutes-korszerusitesere-jelent-meg-kiiras-az-otthon-melege-program-kereteben

Újabb hat helyszínen szerelnek fel térfigyelő kamerákat – két ponton rendszámfelismerőket is – Kecskeméten: a főtéren, a Dobó körúton, a Deák Ferenc téren, a Mezei utca és Zsinór utca sarkán, valamint a Ladánybenei úton és a Szélmalomnál lévő körforgalomnál.

Rendszeresen napirendre kerül a térfelügyeleti kamerarendszer bővítése a kecskeméti közgyűlésen, a csütörtöki képviselő-testületi ülés is ilyen alkalom volt. Ez év január elsejétől a helyszín kijelöléséről már a rendőrség dönt, de előtte ki kell kérnie az önkormányzat véleményét. Most hat új helyszín vetődött fel, ezeket dr. Homoki Tamás alpolgármester ismertette.

A Kecskemét Közbiztonságáért Közalapítvány idei terve alapján térfigyelő és rendszámfelismerő kamerarendszert kért a Szent László körút és az 5-ös főút csomópontjához, a Szélmalomhoz. A rendőrség szerint ugyancsak mindkét típusú kamerára szükség van a Ladánybenei út északi elkerülő felőli szakaszán, ugyanis a Máriahegyben rendszeresek a betörések, az építkezésekről való lopások. A tolvajok felderítését eddig megnehezítette, hogy jelenleg Ladánybenei útnak csak a másik, Budai út felőli végén van rendszámfelismerő kamera, a rendőrség szerint közbiztonsági, vagyonvédelmi és bűnmegelőzési szempontból is indokolt ilyen eszköz kihelyezése a 445-ös útnál, tehát az elkerülőnél lévő körforgalomnál is.

A főtérre, a Lordok Háza közelében lévő egyik kandeláberre is felszerelnek majd újabb kamerát, hogy a Címerdomb – ismertebb köznyelvi nevén a nullkilométerkő – és a Hírös Forrás szökőkút közti szakaszt figyelje. Egy újabb kamerahelyszín a Mezei és Zsinór utca sarka, a közösségi ház előtti rész, főleg mert egyre több lakossági panasz érkezik a közelben tapasztalt drogfogyasztásra, prostitúcióra és közlekedési szabálysértésekre.

A megyei kormányhivatal jelzésére a közalapítvány a Deák Ferenc téri kormányablak előtti teret és a Szalagházhoz átvezető zebra környezetét is vizsgálta, és itt is indokoltnak látnak egy térfigyelő kamerát. Ugyancsak lakossági bejelentésre a hatodik javasolt helyszín pedig a Dobó körút rendőrség felőli szakasza volt, végül a Bagi László utcához közeli 11. számú társasház környékét találták az optimális megfigyelőpontnak, ahonnan a kamera három kiemelten forgalmas zebrára is ráláthat.

Az előterjesztést a képviselő-testület egyhangúlag, 21 igennel megszavazta.

Forrás: https://www.baon.hu/kozelet/helyi-kozelet/hat-ujabb-helyszinen-lesznek-terfigyelo-kamerak-kecskemeten-2306850/