Régóta visszatérő probléma a társasházaknál, ha a szomszéd asztalos, a földszinten büfé van, az emeleten pedig hotel. Egy erősebb ütvefúró akár a szomszéd lépcsőházat is felébresztheti, de az is gyakori, hogy a hajnalig bulizó lakásbérlőktől, vagy a késő estig dolgozó műhely zajától nem tudnak aludni a lakók.

Weisz Gábor, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója azt mondta, rengeteg panasz érkezik hozzájuk is, főként a hangoskodó, bulizó szomszédok zavarják a lakókat, akik nem tartják be a viselkedési normákat, amelyek elvárhatók lennének egy életközösségben élő embertől. A szakember szerint ugyanis a turisták, vagy az airbnb-ző fiatalok minden következmény nélkül rongálhatnak, hangoskodhatnak vagy szemetelhetnek, nincs következménye, sokszor pár nap után elhagyják a bérelt lakást. A házban lakóknál, akiknek aztán „bele kell nézniük a lakóközösség szemébe”, más a helyzet.

A jogszabály védi a magántulajdont és annak használatát, ezért a társasházak nem dönthetnek arról, hogy egy nem lakáscélú helyiségben milyen vállalkozást működtetnek. Izsák Orsolya társasházi szakjogász szerint a törvény beszűkíti a kört, mivel csupán a külön tulajdonban lévő eltérő használatot szabályozza, nem pedig egy lakás lakáscéltól eltérő használatát.

Meg kell vizsgálni a probléma hátterét is

A jogász más szempontból is megközelítette a problémát a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Úgy fogalmazott, ha a szomszéd beszélgetését hallani és nem kiabálásról van szó, akkor sokkal inkább szigetelési probléma állhat a háttérben. Első körben érdemes peren kívül egyeztetni a feleknek, és a fentebb említett szigetelést vizsgálni. Hatósági eljárás megindítására ugyanis akkor van lehetőség, ha a szigetelés megfelel, és a zajszint a normál értékek felett van – hangsúlyozta.

Amennyiben a szigetelés nem megfelelő a két lakás között, társasházi hatáskörben a közös képviselő segítségével lehet orvosolni a problémát vagy eljárás keretében a változtatást kikényszeríteni.

Izsák Orsolya felhívta a figyelmet arra is, hogy meg kell különböztetni azokat az eseteket, amikor az egész ház érintett a problémában vagy csupán szomszédsági viszonyról, azaz egy-két érintettről beszélünk. Emlékeztetett, a jogszabály alapvetően nem sorolja a közös képviselő feladatkörébe.

Ennyi még elfogadható

Silló Szabolcs, a Vibrocomp Kft. zajvédelmi szakértője megjegyezte a rendelet szerint léteznek zajvédelmi határértékek még egy társasház falain belül is: lakószobákban nappal 40 decibel, éjjel 30 az elfogadható szint, ami biztosítja a nyugodt pihenést a lakásban. Hozzátette, egy normál beszédhangot 55-60 decibelnek vehetünk, ami egy csendesebb ventilátor zajának felel meg. Átszűrődő zajoknál a 45 decibelt már zavarónak érzékelünk – mondta.

A szakember szerint a szomszédsági zajkeltés többségében nem reprodukálható, és így határérték sem vonatkozik rá.

Csendháborítás esetén nem is fontos a zajszintet bizonyítani. Elég, ha a zajkeltés érzékszervileg igazoltan zavaró, és indokolatlan ez kimeríti a csendháborítás fogalmát – emelte ki Silló Szabolcs.

Pénzbírsággal büntethető

Izsák Orsolya szerint a problémát első körben a felek egymás között próbálják meg megoldani, mert amennyiben közgyűlés elé viszi a társasház az ügyet, személyeskedéseknek adnak teret.

Hozzátette, minden társasháznak kell lennie házirendnek és SZMSZ-nek, amely szabályozza a külön tulajdonban lévő lakások használatát, hasznosítását. Ennek be nem tartását a közös képviselő egy birtokvédelmi eljárás keretében a hatósággal vizsgáltathatja. Szabálysértési eljárásnál a közterület-felügyelő jár el, és akár 150 ezer forintos pénzbüntetést is kaphat a szabályszegő.

 

 

Forrás: http://promenad.hu/cikk/mit-tehetunk-ha-mar-elegunk-van-a-zajbol-185314