Szerintem ez a módszer nem követendő, indoklom is hogy miért!

Gyakorlatilag nem csak a tartozót korlátozzuk a közös tulajdon használatában, hanem minden tulajdonost kényelmetlen helyzetbe hozunk, azokat is, akik rendesen fizetik a közös költséget. Törekedni kell inkább azokra a megszorításokra, ha lehetséges, ami csak a tartozónak okoz kellemetlenséget a lakáshasználatban. Következetesen kell használni a jogi utat a behajtásban.

Mi lesz, ha az idős tulajdonos rosszul lesz, mentőt hív? Az orvos, vagy a mentős gyalog megy fel hozzá, mert a beteg nem tud lejönni elé a lifttel?

Ez nem is olcsóbb, mint a behajtási eljárás! A berendezést meg kell venni, az áramköltség, liftköltség megnő, mert a vendégekért le kell lifteznie a tulajdonosoknak, hamarabb tönkremegy a lift, nő a karbantartási költsége!
Mi lesz akkor, ha beszállok a liftbe és velem együtt be akar szállni a tartozó, én fogok vele vitatkozni, mint lakó, hogy nem használhatja a liftet?

A közös képviselő kötelessége, hogy a behajtás érdekében mindent megtegyen, és ehhez már jól használható törvényes eszközei is vannak. Továbbá lesznek olyan tartozások, melyeket soha nem fog megkapni a társasház, mivel ezek a tulajdonosok pénzügyileg tönkrementek. Itt csak a magáncsőd eljárás segíthetne, kiegészítve egy „családi magáncsőd” eljárással, ami azt jelentené, hogy a csődeljárásba be lehessen vonni mindenkit, aki a lakásban életvitelszerűen lakik.

A riportra felkészülés során készítettem egy kis statisztikát, ami nem reprezentatív, budapesti társasházakat tartalmaz, vegyesen (panel, tégla, házközponti fűtéssel, lifttel, stb.).

A következő eredményeket kaptam:

1, Átlagos közös költség: 13.148,- Ft/hó
2, Egy lakásra eső átlagkövetelés (bruttó, göngyölített követelés): 32.496,- Ft
3, Közös költség tartozás éves változása, ott ahol a követelés növekedett, ott az éves költségvetés 3,65%-át teszi ki az éves növekedés, ahol csökkent (több volt a befizetés, mint a közös költség előírás) a közös költség tartozás, ott a csökkenés az éves közös költség 1,97%-át tette ki.
4, A társasházak 64,52%-nál éves növekedés volt a közös költség tartozásban, 35,48%-nál csökkent a tartozás mértéke.
5, A tulajdonosok 10-15%-nak nincs közös költség tartozása, vagy túlfizetése van.
6, Egy havi közös költséget kitevő tartozással a tulajdonosok 45-55 %-a rendelkezik.
7, 100.000,- Ft alatti tartozása van a tulajdonosok 4-5%-nak.
8, 100.000-1.000.000,- Ft közötti tartozása van a tulajdonosok 0,5-1,5%-nak.
9, Egymillió forint feletti tartozással a tulajdonosok 1,5-3%-a rendelkezik.

A közös költség behajtásában a közös képviselő eredményesen és viszonylag gyorsan tud eredményesen fellépni az egy millió forintot nem meghaladó tartozások esetén. Az igen nagy tartozók esetében kicsi a megtérülés valószínűsége (15-20%).

A fennmaradó tartozók esetében törekedni kell az árverezésre, annak érdekében, hogy új tulajdonosa legyen a lakásnak, aki már nem fog tartozást felhalmozni.

A behajtási munka egy örök körforgás. Aki csak időszakosan tud fizetni (munkahelyi, egészségi, család vagy más problémák miatt) az sokszor visszaesőként, mindig újra halmozza a tartozását. A behajtás során rendezi tartozásait, majd újra nem fizet. Ezért a behajtási munkát következetesen és folyamatosan kell végezni.

Napjainkra már vannak cégek, akik ebben tudják segíteni a közös képviselő munkáját.

Ne felejtsük el, hogy a tulajdonosok gazdasági helyzete folyamatosan változik, ha minden tőlünk elvárhatót megteszünk, akkor is a közös költség 2%-nak megfelelő összegű közös költség tartozással (bevételi hiánnyal) fog rendelkezni a társasházak döntő része, ezzel mindig számolnunk kell. Ha nem lesz tartozás, akkor az óvatosságunk csak alapnövekedést fog eredményezni, nem pedig hiányt.

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke