Mint ahogyan a nevéből is kiderül, a közös költség a társasház „közösen” használt területeinek költségeit fedezi. Hogy mindez kit terhel, arról egészen mást mond a jogszabály, és mást a gyakorlat.

Hol merül fel közös költség fizetés?

Mint ahogy az a nevéből is kiderül, a közös költség fizetése olyan esetekben merül fel, amikor lakásunk olyan jogi konstrukcióban áll, amely esetben vannak olyan területrészek, felszerelések, amelyek nem kizárólagos tulajdonunkban vannak. Ennek legtipikusabb esete a társasház, mint jogi forma. Társasház esetén a lakások külön tulajdonban, önálló helyrajzi számon vannak nyilvántartva, míg a tulajdonostársak által használt garázsok, tárolók, illetve a lépcsőház, vagy a kert közös tulajdonban vannak és a tulajdonostársak ezeket a részeket a Társasház alapító okiratban meghatározottak szerint közösen vagy kizárólagosan használhatják.

Minden tulajdonostárs közös használatában van például a lépcsőház vagy a lift, így minden tulajdonostárs köteles az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek (lift működéséhez szükséges áram, lépcsőház takarítás költsége stb.) viselésében részt venni.

Kicsit más a helyzet teremgarázsoknál, hiszen azok általában önálló helyrajzi számon, önálló társasházi albetétben vannak – például a -1 emeleti teremgarázs 50 beállóhelye 900 négyzetméter nagysággal alkot egy albetétet –, hiszen ilyenkor kizárólag az adott teremgarázsban tulajdonnal rendelkező tulajdonostársak lesznek jogosultak a használatra és lesznek kötelesek a teremgarázzsal kapcsolatban felmerülő közös költséget megfizetni.

Milyen költségek tartoznak a közös költségbe?

A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és közös tulajdonú lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

A társasházak az egész ház működtetésével, valamint fenntartásával kapcsolatban felmerülő költség fedezetére, a közös lépcsőház, lift áram számláira, takarítására, a kert locsolására szolgáló vízdíjra, vagy a közös helyiségek fűtés díjának fizetésére a társasház közgyűlése által meghatározott, havi fix összeget szednek be.

Ezen havonta fizetendő összegen felül a társasház döntésétől függően havonta fix összeget, vagy a közgyűlés által alkalmanként, kifejezetten valamely felújítási munka elvégzése érdekében (például a tető javítása, vagy a ház homlokzatának felújítása céljából) úgynevezett felújítási alapot képez a társasház.

Ki állapítja meg a közös költség mértékét?

A közös költség viselésére vonatkozó szabályokat, így a tulajdoni hányadtól eltérő megfizetés esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját is a társasház szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) tartalmazza, azonban a közös költség mértékét minden esetben, általában évente egyszer a közgyűlés határozat formájában fogadja el.

Ki felel a társasház által meg nem fizetett közös költség tartozásért?

A társasházi közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint. Ez azt jelenti, hogy ha a társasház nem fizeti meg a szolgáltatónak az áram számlákat, és a tartozást nem tudja a szolgáltató a társasháztól behajtani, akkor követelheti, hogy azt a tulajdonostársak fizessék meg tulajdoni hányaduk arányában.

Ki felel a lakás után meg nem fizetett közös költség tartozásért?

A közös költség fizetési kötelezettség a társasházban tulajdonosként szereplő személyt terheli. A joggyakorlatban megoszlottak a vélemények arról, hogy mi a helyzet, ha a lakásnak van haszonélvezője is. Kinek kell ebben az esetben a közös költséget a társasház felé megfizetni? Hiszen végül is egy olyan költségről van szó, amely a lakás használatával függ össze. A kérdés megoldódni látszik azzal, hogy a döntések szerint annak ellenére, hogy a haszonélvezettel terhelt lakást a tulajdonostárs gyakorlatilag nem is használhatja – hiszen arra a haszonélvező vagy az általa megjelölt személy lesz jogosult – a közös költséget, tehát nem a lakás közvetlen, hanem a társasház felé fizetendő költségeit – a tulajdonosnak kell fizetnie.

Természetesen nem kizárt, hogy a tulajdonos a haszonélvezővel megegyezik arról, hogy a közös költséget a társasház felé a haszonélvező, illetve az általa a lakás használatára feljogosított személy legyen köteles fizetni.

A fenti elvből kiindulva, amikor a lakásunkat bérbe adjuk, a bérleti szerződésben kifejezetten rendelkeznünk kell arról, hogy a bérlő köteles-e megfizetni a közös költséget, valamint arról is, hogy azt közvetlenül a társasháznak vagy a tulajdonos részére kell-e megtennie. Ilyen rendelkezés hiányában a tulajdonos nem követelheti a bérlőtől ezen költségek megtérítését.

Lakásvásárlás során is legyünk óvatosak, és minden esetben kérjük el a szervezeti és működési szabályzatot, hiszen ez a dokumentum tartalmazza a közös költség megállapítására és a megfizetésére vonatkozó szabályokat. Az SZMSZ tartalmazhat olyan rendelkezést, hogy a tulajdonostárs a korábbi tulajdonostárs által meg nem fizetett közös költség tartozását is köteles megfizetni.

Milyen lehetősége van a társasháznak a közös költség behajtása érdekében?

Legkésőbb a közös képviselő által elkészített éves beszámoló elkészítésekor ki fog derülni a többi tulajdonostársnak is, hogy melyik tulajdonostárs mennyivel járult hozzá a közös költséghez, hiszen a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését – a tulajdonostársak nevének feltüntetésével – a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban az éves beszámolónak tartalmaznia kell.

A társasház ugyanúgy, mint bármelyik neki tartozó személlyel szemben, így a tulajdonostárssal szemben is, kezdeményezhet a tartozás összegének nagyságától függően fizetési meghagyásos peren kívüli, vagy peres eljárást.

A társasházi törvény azonban további biztosítékot ad a társasházközösség kezébe, ugyanis a közgyűlés, illetve a szervezeti és működési szabályzat felhatalmazása alapján a közös képviselő jogosult arra, hogy a 3 havi közös költség tartozással rendelkező tulajdonostárs tulajdonában lévő lakásra, vagy nem lakás céljára szolgáló ingatlanára jelzálogjogot jegyeztessen be az ingatlan-nyilvántartásba. Ez a bejegyzés tehát megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján, mint teher, amely biztosítékot jelent arra a társasháznak, hogy legkésőbb az ingatlan értékesítése esetén a közös költséghez hozzájusson, hiszen annak teljes körű megfizetése esetén fogja csak a közös képviselő kiadni az úgynevezett nullás igazolást, valamint a jelzálogjog törléséhez szükséges törlési nyilatkozatot.

A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap.

Forrás: http://www.lakaskultura.hu/hirek/ki-fizesse-kozos-koltseget-az-alberlo-vagy-tulajdonos/