Szeretik a komolyzenét, de az már túlzás lenne, ha a szomszédjukban koncertterem nyílna. Egy nyolcadik kerületi társasház lakói közül többen is így vannak ezzel, pedig a világszerte elismert Kokas-Kelemen művészházaspár épp ezen dolgozik, a projektjükhöz pedig még Orbán Viktor szimpátiáját is elnyerték. Az egyre élesebb konfliktus mögötti jogi helyzet nem is olyan egyszerű.

Ezek a lakások arra valók, hogy pihenjünk bennük. Nem kamarazenekaroknak meg koncerteknek épültek

– mondja a Krúdy Gyula utca 12. alatti társasház egyik lakója a gangon, miközben a tetőtér felé pillant.

Józsefváros legpatinásabb szegletében járunk, a Palotanegyedben, ahol valami olyan készül, amit még nem látott ez az ország. Társasházi konfliktusból kijutott már bőven, ám ezúttal nem egy elviselhetetlen lakó okozza a felzúdulást, nincs se pénzlenyúlás, se simliskedés, nincs balkáni tempójú vállalkozó, nem történt gyilkosság vagy felkavaró betörés. Van viszont egy fura, ám nagyszabású terv, egy címlapokon virító házaspárhíresség, közpénz, összeveszés, tiltakozás, félelem és jogászkodás.

És mindehhez komolyzene szól, szinte kifogyhatatlan mennyiségben.

Konkrétan: Kokas Katalin (sok minden más mellett Liszt-díjjal kitüntetett) és férje, Kelemen Barnabás (Kossuth-díjas) brácsa- és hegedűművész a közel negyvenlakásos, józsefvárosi társasház negyedik emeletére egy zeneközpontot álmodott koncertekkel, oktatással, tehetségekkel, próbákkal, szalonnal. Kaptak is rá 350 millió forintot egy 2019-es kormányhatározattal.

A ház lakóinak egy jó része tiltakozik, attól tartanak, ha a negyediken, a ház legfelső szintjén este hétkor a kamarazenekar rázendít Vivaldira, az így vagy úgy, de le fog szűrődni – nagyjából mindenkihez.

Csavar a történetben, hogy a Kokas család – a gyerekkel együtt – is ideköltözne, abba a lakásba, amelynek a felújítását százmilliókkal támogatta meg az állam.

A negyedik emeleti, már a tetőtérben elhelyezkedő, több mint 500 négyzetméteres ingatlan története két részre bontható. Kokas Katalin és Kelemen Barnabás régóta tulajdonosai voltak a házban egy 90 négyzetméteres lakásnak, majd három évvel ezelőtt, 2018-ban megvásárolták a társasháztól a negyedik emeleti lakás mögötti padlásteret. A két ingatlant összevonták, ezek ma már egy helyrajzi számon szerepelnek, összesen mintegy 540 négyzetméternyi tulajdont jelentve Kokaséknak. A még mindig lakásként számon tartott ingatlan tulajdonosa a házaspár által közösen birtokolt Fesztiválakadémia Nonprofit Kft.

A 24.hu által megismert alaprajz szerint a koncertterem a bejárat utáni előszobából nyílna. Azaz ha valaki koncertre vagy koncertezni érkezne, az olyan lenne, mintha a Kokas családhoz jönne vendégségbe, csak a bejárati ajtón belépve az előszobából nem a konyha vagy a nappali, hanem a „zenei szalon” felé veszi az irányt.

Intim térben szól a zene

Azzal kellene folytatnunk, hogy ismertetjük, pontosan milyen létesítményről, havi hány koncertről és mekkora tervezett nézőszámról van szó (ezek mind olyan tényezők, amelyek érinteni fogják a többi lakót), ezt azonban nem tudjuk megtenni, mivel ez irányú kérdéseinkre egyelőre nem válaszolt a Kokas–Kelemen páros.

Tájékoztatásuk alapján mindössze ennyi tudható az új zenei központról:

• „A szalon egy intim térbe hozza majd a zeneművészeket, zenepedagógusokat és a zenekedvelőket. Tekintettel a családias elgondolás szellemiségére, kisebb találkozásokra lehetőséget nyújtó teret kívánunk létrehozni: a zenei szalon egy olyan hely lesz, ahol a jelen kor neves hazai és nemzetközi művészei, meghívott vendégeik és a jövő tehetségei találkoznak, illetve vehetnek részt képzéseken.”
• Fontos elem lesz „az ifjú tehetségek oktatása és felkarolása.”
• A válaszból ugyanakkor úgy tűnik, nem nyitott helyszín lesz ez, ahova jegyet vásárolva bárki bemehet. Ugyanis „a zenei szalonban megrendezendő eseményeket, melyek szoros és szerves kapcsolatban állnak más projektjeinkkel, meghívásos alapon szervezzük majd.”

A szalon egyébként nem friss ötlet, a házaspár évek óta lobbizik vele. 2019 áprilisában interjút adtak a józsefvárosi újságnak az ambiciózus tervekről (akkor még a fideszes vezetés irányította a VIII. kerületet, az őszi önkormányzati választáson aztán Pikó András vezetésével az ellenzék győzött). „Hűségesek vagyunk Józsefvároshoz. Az itt működő számos felsőoktatási és kulturális intézmény olyan közeget biztosít, amit nekünk is felelősségünk kulturálisan kielégítenünk. Ezért nagyot álmodtunk” – mondta két és fél éve Kokas. Ahogy azt is:

A társasházunk tetőterében mintegy 600 négyzetméternyi területet szerettünk volna megvásárolni, hogy ott egy zenei, művészeti iskolát és szalont hozhassunk létre. Az előző polgármester, Kocsis Máté nyitott volt az ötletre, támogatta a tervünket, a jelenlegi polgármester, Sára Botond vezetése alatt pedig megtörtént az első nagy lépés, megvehettük a tetőteret, és az önkormányzat segítségével már a felújítási munkálatok folynak. 2020 szeptemberében pedig megnyithatjuk a kapukat a tanulók és a közönség számára is.

Aztán pár hónappal később, 2019 nyarán Orbán Viktor szignójával 350 millió forintnyi állami támogatást kapott a K-12 nevű zenei Mesterszalon. Megkerestük a miniszterelnök hivatalát is a támogatással kapcsolatban, hogy annak milyen előzményei voltak. Választ az Emmitől kaptunk, e szerint a minisztérium „támogatja az ötletgazda Kelemen Barnabás és Kokas Katalin művészházaspár kulturális, szakmai és tanórán kívüli programjainak megvalósítását. A szalon kialakításával létrejön egy olyan szellemi központ, amely a tanórán kívüli művészeti oktatás mellett a művészeti ágazatok képviselői, neves zeneművészek, színművészek, alkotó művészek, értelmiségiek találkozási színterévé válhat.”

Tiltakozó lakók: köszönjük, de nem!

A projektet ellenző lakók eközben azt mondják, nem tudják pontosan, mivel számoljanak, például mekkora nézősereg lesz, velük ugyanis azt közölték, este 7 és 10 óra között kamarazenekari koncerteket is fognak tartani, legfeljebb 50 főnek. Az egyik lakó a gangon mondja a magáét:

Ez egy társasház. Annak épült. Ezek lakások, nem próba- meg koncerthelyszínek. Kamarakoncertek, istenem! Több lakás le van választva, a falak sem túl vastagok. Amúgy is visszhangzik minden, én hallom a felettem lévőt, amikor átmegy a nappaliján. Ki tudja azt most pontosan megmondani, hogyha megcsinálják a koncerttermet, annak milyen zaj-, illetve egyéb hatása lesz?

Kokasék természetesen alapos hangszigetelést ígérnek, de ez egyelőre nem nyugtatta le a kedélyeket.

Az ügy a társasházi közösségen belül szeptemberben kezdett felpörögni, ekkor tartottak lakógyűlést, ahol elég feszült hangulat alakult ki. Az utolsó napirendi pontnál jött a feketeleves, itt kellett volna elfogadni azt a megállapodást, amelyet a zenei szalon kialakítása és a lakásfelújítás nyomán kötött volna a társasház Kokasék cégével, a szavazást azonban elnapolták, a lakók szerint azért, nehogy egy elutasítással már most léket kapjon a kormányzati hátszéllel repülő projekt. Abból kerekedett a vita, hogy többek szerint olyan egyoldalúra sikerült a tervezet, amit a közös képviselő hozott, hogy azt épeszű ember nem támogathatta.

Jó, hogy nem volt beleírva, hogy köszönjük szépen, hálásak vagyunk, hogy micsoda kulturális kincset adnak nekünk! A tervezet alapvetően a házaspár érdekeit szolgálta

– mondja az egyik feldúlt lakó.

Kokas Katalin a közgyűlésen azt hangsúlyozta: nem nagyzenekarok lépnek fel, csak négy vonós, illetve mivel tanítanak, egyszerre csak egy növendék tanul, gyakorol majd. „Alapvető tévedés, hogy itt üzleti vállalkozás fog üzemelni” – tette hozzá az érdemes művész.

A tervezetet mi is láttuk, és abból több konkrétum derül ki, mint Kokasék válaszából. Így például:

• koncertek, zenekari próbák reggel 9 órától este 10 óráig tarthatók,
• a zenei szalon egyidejű látogatóinak száma nem lehet több mint 50 fő,
• a „társasház együttműködik a Fesztiválakadémia Kft.-vel a zenei szalon zavartalan működése érdekében.”

Az egyik lakó erre azt mondja:

50 ember? Állandó próbák? És miért kellene nekünk ezt az állandó jövés-menést elviselni? Csak azért mert Kokasék a saját lakásukban akarnak hegedülni közönség előtt? Az sincs beleírva, hogy havi legfeljebb hány koncert lenne. Nincs benne semmi korlát.

A lakók beszereztek egy ügyvédi véleményt is a megállapodástervezetről, e szerint az nemcsak hiányos, de jogszabályellenes is, a szervezeti és működési szabályzatba ütközik, indokolatlanul tartalmaz egyoldalú előnyöket a házaspár cége számára, miközben nem foglal magában semmilyen határidőt – hogy csak néhányat említsünk a felsorolt kifogások közül.

Közös képviselő: Kokasék nem jól kommunikáltak

A tiltakozók szerint ráadásul a ház közös képviselője nem az ott lakók, hanem Kelemenék pártját fogja, a beterjesztett megállapodásterv is ezt bizonyítja szerintük.

Tibor Tamást az irodájában kerestük fel. Azt mondja: ez nem igaz, ő csupán azt vallja, hogy a házaspár – mint minden tulajdonos – azt csinál a lakásában, a magántulajdonában, amit akar – már ha betartja a házirendet. A közös képviselő szerint ez egy klasszikus társasházi konfliktus, amiben van valós félelem a lakók részéről, ami fakadhat abból is, hogy „Kokasék sem kommunikáltak tökéletesen a terveikről eddig.”

A közös képviselő alapvetően egy bonyolultabb lakásfelújításnak fogja fel a történteket, amelynek nyomán koncertterem épülne a lakás egyik részébe. Van egy ambíciója is: szeretne egy olyan szerződést kidolgozni, ami mindenkinek megfelel. Ez Tibor szerint azt jelentené, hogy a ház szempontjából megfelelő műszaki megoldás szülessen, egyúttal a lakásban zenélés ne zavarja a többi lakót. Fontosnak tartja megjegyezni, és erről dokumentumot is bemutat:

2019 májusában a közgyűlés többsége támogatásáról biztosította a zenei szalon projektjét.

Szerinte egyébként a lakóközösség nagy része érdektelen a téma iránt, egyharmaduk feltételekkel, de támogatja a projektet, és van 6-7 lakó, aki ellenzi azt. Utóbbiak képviselője azt mondja: ez nem igaz, a tiltakozók majdnem kétszer annyian vannak, és noha valóban van egy passzív tulajdonosi réteg, ők azok, akik kiadják a lakásukat, és nem vesznek részt a társasház mindennapi életében, ezért nehéz bevonni őket az ügybe.

Ezzel értünk el a legkényesebb kérdésekhez:

• Mihez kell engedély, és mihez nem?

• A szeptemberi közgyűlésből kiindulva benne van a pakliban, hogy a közgyűlési többség nem járul hozzá a szalon működtetéséhez és kialakításához. Ez esetben mi történik?

• És mihez van joguk Kokaséknak?

Közbeszerzés? Pipa!

A társasházi többségnek támogatnia kellene azt, hogy Kokasék több ablakot nyissanak a tetőn, és hogy tetőteraszt alakíthassanak ki a koncertteremből nyílva, de gépészeti szempontból is akad olyan megoldás, ami igényli a közgyűlési hozzájárulást. Ha ezt a hozzájárulást nem kapják meg, akkor nem lesz több ablak, nem lesz tetőterasz, és a gépészetet belülre kell elhelyezni. De ettől még lehet zenei szalon – elvileg.

Akkor válik bonyolulttá a helyzet, ha a szalon létesítéséhez nem sikerül többséget szereznie a Fesztiválakadémiának, mert bár az elvi hozzájárulás valóban megszületett két éve, a működtetés feltételei, azaz a konkrétumok nem szerepeltek benne. Ha nem lesz meg a támogatás, az gondot okozhat a működési engedély megszerzésénél, az ebben az ügyben majd eljáró józsefvárosi önkormányzatot egyébként is megkeresték már a lakók. Társasházakban nem ritka, ha nyelviskola, tánciskola, jógastúdió vagy bölcsőde működik az egyik lakásban, de ezekhez szükséges a többségi támogatás. Beszéltünk olyan budapesti közös képviselővel, akinek „a lakói” azt unták meg, hogy az egyik lakásban egyszer csak elkezdett működni egy olyan iroda, ahova folyton jöttek-mentek az ügyfelek, ez pedig már zavarta az ott lakókat. Miután egy lakásként bejegyzett ingatlanban működött az iroda, és nem kapott közgyűlési hozzájárulást, állandóan bejelentették a helyi önkormányzatnak, amely a rendszeres bírsággal elvette az irodatulajdonos kedvét a további üzemeltetéstől. Nem lakáscélú ingatlanhasználatnál – mondja forrásunk – lakógyűlési hozzájárulás kell – a rendszeres koncertek és próbák nyilvánvalóan idetartoznak. Márpedig Kokasék ingatlanja lakásként van nyilvántartva a földhivatalban.

Kérdés, hogy a társasház hozzájárulása nélkül az önkormányzat megadná-e a működési engedélyt a rendezvényekhez, oktatási tevékenységhez. Kérdés az is, hogy hozzájárulás nélkül elkezdhetné-e a működést a zenei szalon arra hivatkozva, hogy magánjellegű eseményről van szó. Végül is ha vendégeket hívunk vacsorára, nem szoktuk bejelenteni, még akkor sem, ha hegedülünk nekik a falatozás közben. Megegyezés híján könnyen elhúzódó konfliktus lehet az ügyből. Szeptember végén ráadásul tíz lakás tulajdonosa – köztük a szóban forgó ingatlan közvetlen szomszédja is – tiltakozó nyilatkozatot tett arról, hogy nem járulnak hozzá a koncertterem kialakításához és a tető átalakításához.

Mindettől függetlenül november végén a negyedik emeleti lakásban elkezdődött felújítás. Az ígéret szerint ez a közös részeket nem érinti. Egyelőre. Kokasék annyit még elmondtak a 24.hu-nak, hogy a szalont jó egy év múlva, 2022 végén tervezik megnyitni.

A tiltakozó lakók vezetője erre úgy reagált:

Nem akarunk koncerttermet a fejünk fölé. Ebből nem engedünk.

Végül egy-egy példával megvilágítjuk, mennyire máshogy látják a lehetőségeket a szembenállók.

„Ha valaki vásárol egy zongorát, beállítja a nappalijába, és játszik rajta, ahhoz miért kellene közgyűlési engedély?” – kérdezi egy szalonpárti. „Ha koncerttermet lehet nyitni egy lakásban ma, holnap máshol már diszkót is lehet?” – kérdi a projekt ellenzője.

A közbeszerzést egyébként a nyáron már lefolytatták, a nyertes cég 300 millió forintból végezheti el Kokasék lakásának bővítését, felújítását és komolyzenei szalonná bővítését.

Forrás: https://24.hu/belfold/2021/12/13/tarsashaz-lako-koncert-kokas-katalin-kelemen-barnabas-kozpenz/