Fellépés a társasházi visszaélések ellen – a fehérvári szakemberek összefognak

„Társasházi visszaélések megelőzése” címmel tartott tájékoztató fórumot a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Gazdaság Házában.

Nem titkoltan a feol.hu-n és a Fejér Megyei Hírlapban megjelent,nagy port kavart társasházi panama adta a kezdő lökést ahhoz, hogy a közös képviselőkön kívül a lakástulajdonosokat is megszólítsák a szakemberek.

Fotó: Molnár Artúr

 

– Olyan fórumot szerettünk volna tartani, most először, ahol nem csak a közös képviselőket szólíthatjuk meg, hanem a társasházi ügyekben érintett többi szereplőt is. Például a számvizsgáló bizottságot, az ellenőrző bizottságot, illetve a lakókat, hogy elmondhassuk nekik, milyen lehetőségeik vannak, hogy egy társasház ne juthasson el oda, ahová a cikksorozatokban szereplők – árulta el lapunknak Kész Ottó, a szerdai székesfehérvári fórum moderátora. Hogy sikerült-e a szűken vett szakmán kívüli szereplőket is megszólítani, egyenlőre kérdéses, mindenesetre a terem megtelt érdeklődőkkel.

A fórumon előadó szakemberek szerint a társasházkezelés területén az egyik legnagyobb probléma, hogy nincs egy konkrét ellenőrző szerve a társasházi képviseletnek.

– Teljesen önállóak, szinte azt csinálnak, amit akarnak. Van egy társasházi törvény, amit be kell tartaniuk, van egy működési szabályzatuk, amit a társasházak megalkotnak maguknak, illetve létezik egy pénzügyi szabályzat, amit be kell tartaniuk. De hogy ezeknek megfelelően dolgozik-e a szakember, azt kívülről, felülről senki nem ellenőrzi – szögezte le Kész Ottó, aki gondolatindító javaslatként felvetette: akár helyi rendelettel szabályozva is, a társasházi beszámolókat, mérleget a székesfehérvári önkormányzatnak is le kelljen adniuk a kezelőknek. Így, hangsúlyozta a szakember, nem csak a társasház tulajdonosai felé tartoznának elszámolással, hanem egy hivatalos szervezet felé is.

Kész Ottó

 

A közös képviselői tevékenységre vonatkozó kontrollal Barabás Ferencné és Csárádi László ingatlankezeléssel foglalkozó szakemberek is egyetértettek.

– Talán az országban egyedüliként nálunk működik az iparkamarán belül az az épületüzemeltetési tagozat, ahol e témával foglalkozhatunk. Ez a tagozat össze szeretné fogni az ágazatban tevékenykedő vállalkozásokat, így pedig akár a továbbképzéseket is tudná intézni. A szakmaiságot ugyanis csak a kamarán belül lehetne megfelelően biztosítani – vélekedett Csárádi László, aki szerint ehhez a társasházi törvényt is módosítani kellene. Egyrészt meg kellene határozni a felügyeleti szervet, ahol ellenőrizhetnék a közös képviselők munkáját, illetve, hogy ahol adott esetben a megtámadott képviselők jogi segítséget kaphatnak.

Csárádi László

 

– Korábban, 5 éve az ügyészség működött felügyeleti szervként, ám hamar kiderült, hogy ez az út nem járható. Oda is már csak akkor kerültek az ügyek, amikor jogi útra terelődtek. A normál napi munkát akkor sem vizsgálta senki – fűzte hozzá Csárádi. Barabás Ferencné ezt kiegészítve megjegyezte: a jegyzőhöz ugyan fordulhatnak ma is a társasházak, ám itt sem szakmai segítséget kapnak, inkább „adminisztratív” iránymutatást.

Barabás Ferencné

 

– Szakmai felügyeletet azonban nem látnak el. A társasház ugyanis egy nagyon speciális terület, ahol nem csak azt kell nézni, szakmailag jól van-e lekönyvelve valami, hanem hogy a törvényeknek megfelelően van-e adminisztrálva. Például egy könyvelő, ha nem foglalkozik speciálisan társasházi feladatokkal, nem feltétlenül nézi, hogy mellékletet csatoltak-e egy számlához vagy sem. Neki ugyanis nem az a feladata – világított rá Barabásné, hozzátéve, hogy szerinte, ha nem egy olyan közös képviselő végzi a feladatokat, akinek saját berkein belül van lehetősége könyvelésre, hanem kiadja egy könyvelő irodának a munkát, akkor még az is lehetséges, hogy társasházkezelői szempontból nincsenek rendben a számlák, esetleg nem ismeri a könyvelő a működési szabályzatot. Innen pedig már csak egy lépés a következtetés, amely a szakember szerint szinte minden társasházra igaz: nagy valószínűséggel senkinek nincs számviteli politikája vagy éppen pénzkezelési szabályzata. Ezért is lenne fontos egy olyan tanácsadás jellegű lehetőség, amely a közös képviselőknek épp úgy lehetőséget teremt a tisztánlátásra, mint egy egyszerű lakónak.

Nincs a közös képviselők megfelelő továbbképzése biztosítva. Csárádi László így fogalmazott: az, hogy valaki elvégez egy OKJ tanfolyamot, szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy  megfelelő módon ellássa a feladatokat. Ehhez a szakmához ugyanis szükségeltetik műszaki, jogi, valamint pénzügyi tudás is.  Ez az összetett ismeretanyag ritkán található meg egy továbbképzésben. Ezt vállalhatnák fel a kamarák, illetve azon belül a székesfehérvárihoz hasonló (ámde máshol még nem létező) épületüzemeltetési tagozatok, ha felhatalmazást kapnának rá.

A szakemberek szerint ugyanis ez a szakma is akkor állna megfelelően képzett képviselőkből, ha rendszeres, kreditpontokra épülő továbbképzésekkel kellene frissen tartaniuk a tudásszintjüket a területen dolgozóknak. A törvény azonban jelenleg azt mondja, hogy a saját házában, ahol él és lakással rendelkezik, bárki lehet közös képviselő.

Legtöbbször fogalma sincs egy átlagos társasházi lakónak arról, hogy egy árajánlatban szereplő vállalkozást ő is le tud ellenőrizni, akár az interneten, akár a cégbíróságon. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnának válaszokat, szakmai segítséget azok a lakók, illetve szakemberek, akik egy, a fogyasztóvédelemben már évek óta működő békéltető testülethez hasonlatos fórumhoz fordulhatnának kérdéseikkel. Ezt szorgalmazták a szerdai megbeszélésen is a székesfehérvári szakemberek, akik a kamarán kívül az önkormányzat támogatásában is bíznak. Ez lehetne az első lépés a társasházkezelés „kifehérítésében”, a következő pedig, ami nagyobb falat, egy törvénnyel megtámogatott szakmai kontroll felállítása lehetne.

 

Forrás: https://www.feol.hu/hirek/fellepes-a-tarsashazi-visszaelesek-ellen-a-fehervari-szakemberek-osszefognak-1841966/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük