Elbúcsúzhatunk a korábbi évek áremelkedésétől a hazai lakáspiacon

A Takarék Index elemzőinek előrejelzése szerint idén csökken a lakásárak emelkedési üteme, országos szinten 0 és 5 százalék közötti áremelkedés várható, miközben vidéken akár még árcsökkenés is előfordulhat. A prognózis szerint a fővárosban elsősorban az olcsóbb kategóriájú lakásoknál van tér az árnövekedésre. Új lakásból kevesebbet kínálnak, de a kereslet is mérséklődik, részben azért, mert a csökkenő hozamok és a MÁP+ megjelenése miatt a befektetőknek már nem olyan vonzó a magyar lakáspiac.

Az új lakások kínálatának csökkenésére számítanak 2020-ban a Takarék Index elemzői a január 1-től ismét 27 százalékosra növekedett áfakulccsal összefüggésben. Bár projektátadások még bőven várhatóak idén, az azokban elkészülő lakások nagy része már gazdára talált, így az új kínálat lényegesen kisebb lehet a korábbi évekhez képest. Erre enged következtetni, hogy – bár a lakásépítési engedélyek száma bővült 2019 első 9 hónapjában országos szinten az egy évvel korábbihoz képest – az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint a 2019 első három negyedévében elindított társasházi építkezések értéke erősen csökkent országosan. A Budapesti Lakáspiaci Riport tavaly decemberi adatai szerint mindössze 2 ezer olyan lakás épül a fővárosban, melyeket a fejlesztők 5 százalékos áfakulcs mellett értékesíthetnek majd, de jelenleg még nincsenek a piacon.

Egyelőre a bérlakáspiac megerősödésére sem számítanak az elemzők, a jogszabályi környezet szabályozatlansága, a lehetséges befektetők hiánya és a finanszírozás kérdése ugyanis számos nehézséget gördít az ilyen fejlesztések elé.

A kínálat szűkülése azonban valószínűleg nem gyakorol majd jelentős hatást a használt lakások piacára. Az áfaszabályok változása már régóta ismert volt, így inkább eredményezhetett előrehozott vásárlásokat, vagyis eleve csökkenhet az új lakások iránti kereslet, aki pedig esetleg most vásárolna új otthont, még tud válogatni az elérhető projektek között. Ráadásul az újlakáspiacon jelentős volt a befektetői érdeklődés, ami viszont csökkent az elmúlt pár hónapban a Duna House ingatlanközvetítő hálózatának tapasztalatai alapján. Így összességében a használt piacon nem valószínű jelentős keresletnövekedés az újlakáspiac zsugorodása miatt.

A kínálatot illetően az idei évvel kapcsolatban érdekesség, hogy ez az utolsó év, amikor BB energetikai osztálynál rosszabb jellemzőkkel rendelkező lakásokat át lehet adni. 2021. január 1-től már csak azok az otthonok kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek elérik ezt az energetikai besorolást.

Csökkenő hozam, csökkenő befektetői kereslet

A tavalyi év jelentős újdonsága volt az új lakossági állampapír, a MÁP+ nyári bevezetése. A népszerűségét mutatja, hogy a lakossági jegyzések értéke meghaladta a 3000 milliárd forintot december közepéig az ÁKK adatai szerint. A „szuperállampapír” megjelenése komoly befolyást gyakorolt a befektetők hozzáállására, ami több szegmensben is érzékelhető volt.

Az alacsony kamatkörnyezet hatására az elmúlt években sokan fordultak az alternatív befektetési lehetőségek felé. Nemcsak hazai magánszemélyek, de egyre több külföldi is meglátta a felívelő magyarországi lakáspiac nyújtotta befektetési lehetőségeket, és bízva a trend folytatódásában, sokan döntöttek a vásárlás mellett, különösen Budapesten, azon belül is a belvárosban. 2018-ban összesen 7300 külföldi magánszemély vásárolt lakást Magyarországon, 41,6 százalékuk Budapesten, a belső kerületekben általuk végrehajtott vásárlások aránya közelítette a 25 százalékot.

AZ EGÉSZ LAKÁSPIACOT NÉZVE A KÜLFÖLDIEK ÁLTAL MAGYAR LAKÁSRA KÖLTÖTT ÖSSZEG NEM JELENTŐS, A TELJES FORGALMON BELÜL 2,3 SZÁZALÉKOS, A FŐVÁROSBAN AZONBAN 2018-BAN ELÉRTE A 12 SZÁZALÉKOT, A PESTI BELSŐ KERÜLETEKBEN PEDIG A 26 SZÁZALÉKOT, AMI HOZZÁJÁRULHATOTT AZ ITTENI JELENTŐS ÁRNÖVEKEDÉSHEZ.

Ezen külföldiek többsége befektetési céllal vásárolt, így kérdés, hogy egy lassuló piacon milyen lehet a külföldiek kereslete.

A hozamkalkulációk során a forint átértékelődése is szerepet kap. A 2018-ban történt vásárlásnál 2019 első félévére euróban, fontban, rubelben, dollárban vagy kínai jüanban meghatározott befektetések esetében 10-16 százalékos volt az értékváltozáson alapuló hozamszint egy 50 négyzetméteres fővárosi lakás esetében (nem számolva az adásvétel költségeit), a korábbi években történt vásárlásnál pedig a 20 vagy akár a 30 százalékot is meghaladta az évesített hozam 2019-re. 2020-ban 5 százalékos árnövekedéssel számolva és az idei január eleji árfolyamszinteken az értékváltozásból származó hozamok már csak -2-4 százalék között alakulhatnak.

Az alacsony állampapír- és bankbetéti hozamok miatt a lakáspiacon sokan kerestek lehetőségeket hazánkból is. Az árak emelkedésével azonban a bérleti díjak változása nem tartott lépést, így pusztán a bérbeadásból származó hozam az évek során zsugorodott, amit azonban még jól ellensúlyozott a lakásárak emelkedéséből származó hozamrész. Az érettebb piacon azonban a drágulás lelassulásával a vásárlásból elérhető hozam lényegesen kisebb lehet, így a MÁP+ az 5 százalék közeli hozamszintjével sokak számára jelenthet vonzó alternatívát a lakóingatlan-befektetéssel szemben. A bérleti díjak dinamikus emelkedése a jövőben sem várható, a turizmusban (rövid távú lakáskiadás) kevés tartalékot látnak a Takarék Index elemzői, ráadásul egy esetleges szigorítás a szektorban többeket terelne át a hosszú távú lakáskiadásra. Adott, szűken vett lokációkban egy-egy nagyobb társasház átadása, főleg ha más projektekkel hasonló időszakban történik, nyomást gyakorolhat ugyanakkor a bérleti díjakra átmeneti jelleggel, ameddig a piac felszívja a hirtelen megjelenő nagyszámú új lakást.

Összességében a befektetői kereslet csökkenésére mind a hazai, mind a külföldi állampolgárok részéről több tényező is hat, így számuk valószínűleg 2020-ban jóval kevesebb lehet, mint a korábbi években. A befektetői kereslet ráadásul főként Budapesten volt erős, azon belül is a belvárosban, ahol az MNB jelentései szerint az árak már korábban is meghaladták a fundamentumok által indokolt szintet. A keresletre ráadásul hosszabb távon hatással lehet a generációs vásárlási szokások változása is, a fiatalabb generáció tagjai már kevésbé ragaszkodnak a saját tulajdonú lakáshoz.

Vége a korábbi drasztikus drágulási ütemnek

A hazai lakáspiacon elérkeztünk az érett piac időszakához, ahol a keresleti-kínálati folyamatok nem indokolják egy csökkenési trend kezdetét, de a korábbi drasztikus drágulásnak vélhetően vége. 2020-ban a lakásárak 0-5 százalék között változhatnak országos szinten. Az eddig is kevésbé jól teljesítő vidéki helyszínek közül akadhatnak olyan területek, ahol csökkenés is elképzelhető, így a Takarék Index elemzői vidéken -5-5 százalék közötti árváltozást várnak.

A nagyobb vidéki városok jellemzően jól teljesítettek a felívelés során, és ez az idei évre is igaz lehet. A 2013 óta tapasztalt 125 százalékos fajlagos medián árnövekedés a megyei központokban a második legmagasabb volt a főváros mögött, és messze meghaladta a községekben és kisebb városokban tapasztalt 44 és 64 százalékos változást. 2019 első felére a 2018-as átlagos szinthez képest pedig a megyeszékhelyeken alig maradt el a gazdát cserélt ingatlanok medián négyzetméterárának változása a budapestitől, mind a kettő 17 százalék felett alakult. A nagyobb városokkal kapcsolatban az autóipar gyengélkedését látják esetleges kockázatnak az elemzők, az erősen ezekre építő városok esetében elképzelhető, hogy a vártnál gyengébb teljesítményt hozhat az idei év.

Budapesten az országosnál kicsit nagyobb, 2-5 százalékos lehet a bővülés. Jellemzően a már egyébként is nagyon drága ingatlanok esetében várható kisebb mértékű drágulás, míg a piac alsó része esetében van tér árnövekedésre a fővárosban.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20200131/elbucsuzhatunk-a-korabbi-evek-aremelkedesetol-a-hazai-lakaspiacon-414289

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük