Ebben a bejegyzésben, szeretnénk pár ötletet adni az erkélyek díszítéséhez illetve , hogyan használjuk ki a teret.

Praktikus ötletek erkéllyel rendelkezőknek bővebben… →

Miért nem nyit a szelep?

Ha a szeleptányér leragad, a szelep nem tud kinyitni. Ilyen esetben hiába fordítjuk a termofejet maximum állásba, a radiátor nem melegszik fel. A szeleptányér leragadását általában az okozza, hogy a fűtési időszak végeztével nem fordítjuk maximum állásba. Ilyenkor az történik, hogy a nyári napsütés hatására felmelegedett szobahőmérsékletet a beállított értékhez képest túl melegnek érzékeli és zárni kezd. Minél alacsonyabb a szelep beállított értéke, annál alacsonyabb hőmérséklet előidézheti ezt a jelenséget. Egy hónapokon át lezárt szelep bizony leragadhat, és ezt csak a fűtés indulása után vesszük észre. Javítása viszonylag egyszerű, de ha idő közben a tömítés tönkrement, akkor annak cseréjére is szükség lehet. Ehhez kérje szakember segítségét. Amit a korszerűsített fűtési rendszerekről tudni kell 3.rész bővebben… →

Miért hűl ki a radiátor?

A termosztatikus szelepek működésük során folyamatos szabályozást végeznek. Amikor a helyiség hőmérséklete eléri az előre beállított értéket, a radiátor kihűl.
Ez az állapot addig tart, amíg a helyiség hőmérséklete a beállított hőfok alá nem esik. Amint ez bekövetkezik, a szelep újra nyitni kezd, és a radiátor felmelegszik. Ha úgy érezzük, hogy nem megfelelő a helyiség hőmérséklete, állítsuk magasabb értékre a szelepet. A fűtés ellenőrzéséhez mindig használjunk szobahőmérőt. A fűtés állapotáról soha ne a radiátor hőmérsékletének ellenőrzésével bizonyosodjunk meg! Amit a korszerűsített fűtési rendszerekről tudni kell 2. rész bővebben… →

A termosztatikus radiátorszelep működése:

A rendszer működése során, a szelepen lévő termofej (hőmérsékletszabályozó) csak addig engedi a fűtővizet a fűtőtestbe, amíg a helyiség hőmérséklete el nem éri a hőfokszabályozó beállításának megfelelő értéket. Ezt követően automatikusan elzárja a fűtővíz útját. Amennyiben ugyanezen állásban a szoba levegőjének hőmérséklete a beállított érték alá csökken, a szelep újra nyit, és a radiátor felmelegszik.

A helyiség hőmérsékletének beállítása:

A kívánt hőmérséklet a termosztatikus szelepfej (termofej) megfelelő helyzetbe történő forgatásával állítható be. A termofej jobbra fordításával (zárásával) alacsonyabb, míg a balra csavarásával (nyitásával) magasabb hőmérséklet állítható be. Egy adott termofej álláshoz tartozó hőmérséklet – pontosan – csak az állítást követő 1-2 óra elteltével a helyiség hőmérsékletének mérésével határozható meg. A hőmérséklet igény szerint a termofej fordításával korrigálható. Ha a radiátort hidegnek érezzük, de a helyiség hőmérséklete a beállított értéken van, nem kell aggódnunk, a termoszelep megfelelően működik. A termoszelep nem igényel karbantartást.

Jó tanács:

A helyiség hőmérsékletét minden esetben szobai hőmérővel ellenőrizzék, és annak megfelelően szabályozzák a kívánt hőmérsékletet! Fontos, hogy a radiátor szelepek által elérhető legmagasabb hőmérsékleti értékeket az üzemviteli megállapodásban rögzített épület átlagos fűtöttségi paraméterek befolyásolják. Az üzemviteli megállapodásokban általában alacsonyabb értékek szerepelnek a termosztatikus szelepek maximum értékeinél.

http://www.fotav.hu/jo-tudni

A mesterséges szellőztető rendszer Európa legtöbb országában kötelezően előírt eleme az épületnek. Magyarországon egyelőre nincs ilyen előírás. Cikkünkben szeretnénk bemutatni a szellőztető rendszer előnyeit, fő tulajdonságait, elsősorban az általunk javasolt Zehnder Comfosystems kínálatán keresztül.

Szellőztető rendszer részei

Egy ilyen rendszer legalább két alrendszerből épül fel:

• hőcserélős (hővisszanyerő) szellőztető gép
• légcsatorna hálózat

Sok esetben a rendszerekhez geotermikus előfűtő-hűtőt (talajhőcserélőt) is építenek, ez azonban nem feltétlen szükséges (de mindenképp hasznos).

Miért szükséges a hővisszanyerő szellőztető?

A jól szigetelt, és szinte tökéletesen záródó épületek természetes szellőzése minimális. A természetes szellőzés hiánya azt eredményezi, hogy a levegő nagyon gyorsan elhasználódik a szobákban, illetve a páratartalom kellemetlenül magassá válik.

Kézenfekvő a megoldás: nyissunk ablakot! Igen, de az ablaknyitással együtt az alábbi tényeket is el kellene fogadnunk:

• a téli időszakban a téli hideg levegőt beengedjük, a szobák lehűlnek
• a nyári időszakban a meleg levegőt beengedjük, a szobák kellemetlenül felmelegszenek
• az ablaknyitással együtt a sokszor zavaró utcai zaj is jár
• a nyitott ablakon a por, a pollen, a rovarok is a szobába jutnak

Mi lehet a megoldás? A kontrollált szellőztetés, hővisszanyeréssel, azaz hővisszanyerő szellőztető rendszer beépítése! Ez a megoldás ugyanis biztosítja az alábbi előnyöket:

• mindig egészséges, friss levegő, por és pollenek nélkül
• a párát és az elhasznált levegőt elvezeti
• a házban keletkezett hőenergiát visszanyeri (hővisszanyerés)
• az épület hőveszteségét csökkenti, ezáltal kisebb teljesítményű fűtést és hűtést kell beépíteni
• nem szükséges ablakot nyitni (nagy előny pl. zajos környezetben)
• egyes géptípusoknál a páratartalom is szabályozható

Hővisszanyerős szellőztető rendszer működése

Miből áll egy ilyen rendszer?

• a hővisszanyerő szellőztető gép
• légcsatorna hálózat a befújási és elszívási pontokkal
• előmelegítő (illetve előhűtő) rendszer

Tételezzük fel az alábbi üzemállapotot: a szobákban 21C° van, a fürdőszobában 23C° páradús levegő, éppen valaki zuhanyozott. A külső hőmérséklet 1 C°. A szellőztetőgépbe épített ventilátor a fürdőszobából (és a konyhából, és még más pontokról) elszívja a levegőt, ezzel párhuzamosan kintről beszívja a friss 1C° levegőt. A két légáram a gép belsejében egy ún. kereszt/ ellenáramú hőcserélőben elhalad egymás mellett. Ezáltal a kintről beszívott friss levegő felmelegszik, a fürdőből, WC-ből, konyhából elszívott elhasznált levegő pedig lehűl, és kidobásra kerül. A rendszer, a felmelegített friss levegőt fújja a nappaliba és a szobákba. Ilyen egyszerű.

(A gyártó honlapja: www.comfosystems.hu)

Környezetszennyező-e a fatüzelés?

A faktorok közül egyre több figyelem és „szerep” jut a szállópornak, vagyis a PM10-ként emlegetett tíz mikrométernél kisebb lebegő részecskéknek. A fatüzelés is ezzel jár.Tény, hogy ilyenkor télen, családi házas övezetben az utcán sétálgatva, akár műszer nélkül látva és szagolva is érezhető a füstköd.

Mit tehetünk ez ellen? Dobjunk ki minden cserépkályhát? Tiltsuk be a kandallókat? Tényleg ilyen környezetszennyező a fatüzelés?

Írásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Röviden a tüzifáról

Magyarországon a leggyakrabban tüzifaként használt fafajok a cser, a különböző tölgyek, a bükk és az akác. Fűtőértékük fajonként eltérő, 11-15 MJ/m3 értékek között változik.

A fatest kémiai összetétele alig különbözik fajonként, némi közelítéssel: 50% szén, 44% oxigén, 6% hidrogén, és nitrogén kevesebb, mint 1%. Ként elhanyagolható mértékben tartalmaz a természetes fa, így a légszennyezettség egyik legveszélyesebb alkotója, a kén-dioxid, alig képződik fatüzelés esetén.
A tiszta fa hamutartalma, vagyis a benne található, nem éghető ásványi anyagok mennyisége 0,2 – 0,5%, míg a fakéregé 3,5 – 5%.

Mint az összetevőkből is látható, a tüzifa nem, vagy alig tartalmaz veszélyes kémiai anyagokat, és a hamutartalma is kifejezetten alacsony. (vö: hazai szenek: 21-33% szén, 5,5-11,3% oxigén, 1,7-2,5% hidrogén, 1,5-4,5% kén, nitrogén <1%, hamutartalom: 20,6-47,9%).

Hogy lehet akkor, hogy téli estéken a kémények öntik magukból a sűrű szürke vagy fekete füstöt?

A hibás tüzelési szokások, az elavult tüzelőberendezések és a nem megfelelő tüzelőanyag a fő okai ennek, pedig némi odafigyeléssel jelentős mértékben csökkenthető lenne ez a szennyezés.

Ma Magyarországon csak elvétve lehet kapni száraz tüzifát. Mielőtt azonban husángokat ragadnánk és elvernénk a „port” a fakereskedőkön, legyünk realisták és nézzünk a dolgok mögé!
Ha valakinek fatelepe van, akkor óriási piaci árversenyben van. Fűtési szezon kezdetén egymás alá ígérve próbálják meg eladni a portékájukat ki ilyen, ki olyan sikerrel. Be is indult a trükközés, így mára millió fórum, honlap taglalja, hogyan is kell tüzifát venni, hogy ne verjenek (nagyon) át. Tisztességes kereskedő nem is trükközik, de arra sem ideje, sem pénze, hogy vágás után másfél – két évig tárolgassa a fát. Mert ennyi idő kell a fának, mire biztosan eléri a légszáraz állapotot (max. 15-20% nedvesség).

Tehát, ha realisták vagyunk, vásárláskor meg sem kérdezzük, hogy száraz-e a fa, vagy, hogy mikor vágták. Fogadjuk el, hogy a fatelepen vásárolt fa „vizes”, és azzal még dolgunk van:

1, felaprítás – mert méteres hasábokban a fa két év alatt sem szárad ki!;
2, tárolás – jól szellőző, lehetőleg fedett helyen, és legalább egy, de inkább két évig;
3, helyes tüzelési technika.

Fontos azt is figyelembe vennünk, hogyha füstölő kéményt látunk, az még nem jelenti azt, hogy fával tüzelnek benne. A Mátrai Erőmű például évente több mint 300 000 tonna lignitet ad el lakossági tüzelés céljából. A mátrai és bükkábrányi lignit egy nagyon alacsony minőségű, rendkívül magas víz- és kéntartalmú szénfajta, amelynek lakossági tüzelésben mért szállópor-kibocsátása százalékokban mérhető, és a kénkibocsátása is drasztikus, borzalmasan egészségkárosító. Vannak olyan falvak, ahol szinte az egész lakosság ezzel fűt, és hidegben nem lehet kimenni a házból a kén maró bűze, és a sűrű koromfelhő miatt!

Helyes tüzelési technika cserépkályhákban, kandallókban

Egyre több kályhaépítő mester honlapján, illetve a Youtube-on is találunk oktatóvideókat, hogyan lehet hatékonyan tüzelni. Részletekbe itt nem bocsátkozva a lényeg, hogy ne a hagyományos máglyát használjuk, amely alulról felfelé ég, ezáltal megannyi hamurészecskét magával sodor a távozó füstgáz, hanem a felsőégésű fektetett, vagy a felsőégésű állított begyújtást alkalmazzuk.
Fontos megjegyezni emellett, hogy a cserépkályhák nem szemétégetők, de még csak nem is papírégetők. Sajnos sokan mindenféle anyaggal tüzelnek, amit képesek meggyújtani, a használt gumiabroncstól a műanyag PET palackokon át, a használt pelenkáig, mindent elégetnek kályhájukban.
Papírt kizárólag a begyújtáshoz szabad használni, és csak akkora mennyiségben, amennyi feltétlenül szükséges, valamint nem szabad elfeledkezni a megfelelő levegőellátás biztosításáról sem.

További környezetkímélő lehetőségek – korszerű kályhák építése és használata

Hazánkban még kevéssé elterjedtek a bio-, vagy ökotűztérrel épített cserépkályhák, téglakályhák, pedig a megfelelően képzett és továbbképzett kályhásmesterek már ismerik ezt a technológiát. Ezekkel a tűzterekkel maximálisan teljesíthetőek a hazánkban is érvényes, szigorú uniós környezetvédelmi előírások.

A RATH cég biotűztere

További lehetőség egy kályha hatékonyságának ellenőrzésére illetve tervezésére a méretezés. A tűztér és a hőfelvevő járatok pontos méretezésével biztosítható a garantáltan gazdaságos és környezetkímélő tüzelés. Egyre több helyen már meg is követeli a kéményseprő az új kályha átadásakor, hogy a kályhaépítő tanúsítsa, hogy az adott kályha milyen paraméterekkel rendelkezik.
Ezt a kályhások könnyedén megtehetik, hiszen nem kell bonyolult mérnöki számításokat végezniük, hanem a Kályhás Ipartestület (MACSOI) által fejlesztett szoftver segítségével hivatalos tanúsítványt készíthetnek, amely igazolja, hogy a kályha a vonatkozó szabvány (MSZ EN 15544:2009) előírásainak mindenben megfelel.

Mit tud egy méretezett cserépkályha?

hatásfoka legalább 78%

szén-monoxid kibocsátása 1000 mg/MJ

nitrogén-dioxid kibocsátása 150 mg/MJ

szervesen kötött szén kibocsátása 80 mg/MJ

por kibocsátása 60 mg/MJ

Egy ökotűztérrel épített kályha még ezeknél az értékeknél is jobb mutatókkal rendelkezik:

a hatásfoka akár 90% fölötti is lehet

szén-monoxid kibocsátása 380 mg/MJ

nitrogén-dioxid kibocsátása 82 mg/MJ

szervesen kötött szén kibocsátása 30 mg/MJ

por kibocsátása 28 mg/MJ

Összegzés

Összegzésként elmondható, hogy a helyes fatüzelés nem szennyezi a levegőt, sőt, megfelelő erdőgazdálkodás megvalósulása mellett az egyik legjobb megújuló energiaforrásunk, ha fűtésről van szó.

Köszönöm Henszelmann Imre, Nagy Zoltán és Csomor Cs. Árpád észrevételeit, hozzászólásait, amelyekkel segítették pontosabbá tenni a írásomat.

Források:

www.tankonyvtar.hu

www.csomikalyha.hu

www.kalyhas.hu

Az ablak összhatásának meghatározó eleme: a könyöklő bővebben… →

Csak a tél beköszöntével tűnik fel igazán, ha a lakásunk szigetelése nem tökéletes. A hideg „megtalálja magának az utat” indirekt módon a falszerkezeten, födémen, padozaton, vagy az ajtókon, ablakokon át is. Sokkal problémásabb viszont a direkt hővesztés, ami egész egyszerűen abból adódik, hogy az ablak-ajtó nem zár légmentesen.

Ablakszigetelő profilok bővebben… →

Gázbeton kontra kerámia bővebben… →

A Hjertefølger család 2013 decemberében meglepő döntést hozott: az Északi sarkkörre költöztek, hogy a saját maguk által épített házban éljenek. A 6 tagú család nem is akármilyen házban éldegél: egy speciális, geodéziai épületben.
Luxus öko ház az északi sarkkörön bővebben… →