Saját felelősségre visszaengedték a lakókat a hétfőn leégett soroksári úti társasházba. A legfelső két szinten a lakások lakhatatlanná váltak, így az ott lakók csak a legfontosabb értékeikért mehettek vissza, írja az ATV.

A hétszintes ház tetőtere kapott lángra hétfőn délben a Soroksári út és az Ipar utca sarkán. A tűz 2400 négyzetméternyi területen égett, ötven tűzoltó dolgozott órákig az oltáson, a tűz kétszer is újjáéledt.

Ferencváros polgármestere, Bácskai János az ATV Híradónak úgy nyilatkozott, a lakóknak hétfő este fél tizenegy körül szóltak, hogy ha akarnak, akkor visszamehetnek, de áram még napokig nem lesz. Azt is mondta,

A TŰZ ÖSSZESEN 189 LAKÁST ÉRINTETT, KÖRÜLBELÜL 500 LAKÓT, AKIK KÖZÖTT SOK A KÜLFÖLDI.

Bácskai szerint gyújtogatásra utaló jelek nincsenek.

A kerület önkormányzata még hétfőn szükségszállást nyitott a polgármesteri hivatalában azoknak, akik a tűz miatt nem tudják megoldani lakhatásukat. 

Az épület tetőszerkezete kedd délután még mindig füstölt. A tetőhéj teljesen elégett, és a vízoltás miatt jelentős a vízkár is az épületben, mondta a társasház közös képviselője. A tűzoltók szerint az épület soroksári út felőli oldala a legveszélyesebb, mert a cserepek bármikor lezuhanhatnak az útra.

A végleges helyreállítási munkák még évekig is eltarthatnak.

Forrás: https://index.hu/belfold/2019/08/21/soroksari_ut_tuz_tetoter_tarsashaz/

Nem jutott dűlőre egy hibás vízóra miatt kirobbant vitában két szegedi közös képviselő, és a vízművek. A képviselők kártérítést kértek egy munka miatt, ami a vállalat szerint nem jogos.

– Kéthavonta olvassuk le a vízórát, így tettünk februárban is, és több mint negyven köbméterrel mutatott többet, mint az előző időszakban – mondta a Délmagyarországnak Csillag Jánosné, aki akkor még a közös képviselője volt a Védőnő utca 8. szám alatti társasháznak.

Elmondta, hogy leolvasták lakásonként a vízmérőket, a számokat összeadták, és így derült ki, hogy többet mutat a ház központi vízórája, ami például a locsolást, és a takarításhoz szükséges vízmennyiséget is méri. Eddig a különbség kéthavonta csak 3, 4 esetleg 5 köbméter volt.

– Ekkor még senkinek sem szóltunk, megvártuk az áprilist, és akkor is megvolt a 40 köbméter plusz, amire nem találtunk magyarázatot – folytatta az asszony.

Csillag Jánosné ezután felhívta a Szegedi Vízmű Zrt. hibabejelentőjét, ahol elmondta, hogy két évvel ezelőtt volt egy csőtörésük, amit a ház 267 ezer forintért megcsináltatott, és most is van valami probléma. Elmondta azt is, hogy már kétszer is többet mutatott az óra.

A hibabejelentőnél egyébként Csillag Jánosné szerint jól bántak vele, „kedves volt a fiatalember”.

A hangfelvételt a Délmagyarország is megszerezte, és az derül ki belőle, hogy ivóvízhálózatra nem tudnak kamerás, csak szivárgásvizsgálatot csinálni. Az ügyfélszolgálatos arról is beszélt, hogy a hiba elképzelhető, hogy a korábbi csőtörés miatt lehet.

Ezután újra szerelőt hívtak, felbontották az egy évvel ezelőtti csőtörés helyét, de kiderült, hogy azzal semmi gond sincsen, nem szivárog, de a munkát persze ki kellett fizetnie a háznak, ami most is több mint százezer forint volt. Miután ez kiderült, a vízművek végül elvitte a központi órát, a jegyzőkönyvre pedig azt írták, hogy „valószínűleg a mérő többet mér, mint a tényleges fogyasztás.”

Közben közösképviselő-csere volt a háznál, és már Domokos Katalin írt egy levelet a vízműveknek, amiben azt kérte, hogy térítsék meg a munka árát, mert ugye az óra volt rossz, így feleslegesen verték szét a burkolatot. A közös képviselők az ügyfélszolgálatos telefonbeszélgetésre hivatkoztak, amiben egyébként valóban nem hangzik el, hogy az óra biztosan jó. Azaz nem fizetnek kártérítést. A Szegedi Vízművek a Délmagyarországnak is azt írta, hogy „a hangfelvétel nem igazolta a felhasználói panasz jogalapját”.

Most tehát itt tart a dolog, amiben – ha esetleg bíróságon folytatják – biztosan nem lesz könnyű igazságot tenni.

Forrás: https://m.delmagyar.hu/szeged_hirek/osszecsapott_a_vizmuvekkel_a_tarsashaz_kozos_kepviseloje/2605526/

A megyeszékhely hivatásos tűzoltói eloltották a lángokat.

Kigyulladt egy klímaberendezés egy társasház tetején Pécsett, a Ferencesek utcájában. A tűzhöz a megyeszékhely hivatásos tűzoltóit riasztották, akik eloltották a lángokat.

Forrás: https://www.bama.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/klimaberendezes-egett-egy-pecsi-tarsashaz-tetejen-1943139/

A tűzoltók két vízsugárral fékezték meg a tüzet.

Villám csapott egy földszintes társasház tetejébe a Petőfi utcában szombat éjjel. A tűzoltók jelentős erőkkel érkeztek a helyszínre, és a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett két vízsugárral előbb körülhatárolták, majd megszüntették a mintegy harminc négyzetméteren égő lángokat. Az elsődleges információk szerint két lakó számára lakosságvédelmi intézkedésre lesz szükség – közölte a katasztrófavédelem.

Forrás: https://19.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/190728/villam-csapott-egy-kispesti-tarsashaz-tetejebe

Nyáron az embe­rek általában nyitott ablaknál alszanak. Egyik olvasónk rendszeresen arra ébred hajnalok hajnalán, hogy hatalmas zajjal viszik ki a szemeteskukákat a társasház elé, ahol lakik.

– Húzzák-vonják, dobálják a konténereket ahelyett, hogy meg­emelnék azokat. Aztán se történt változás, hogy megelégeltem, és kiszóltam a földszinti lakásom ablakából – panaszkodott a Borsnak Kata. Felvetődik az általános kérdés: Van-e szabály arra, hogy a házgondnokok, a takarítók mikor végezhetik zajjal járó munkájukat egy társasházban?

– Mindig a lakók érdeke az első. A házirendben kell rögzíteni, hogy a közösség miben állapodott meg, mik az igényei – mondta a Borsnak Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója.

– A takarítást végezheti külsős vállalkozó, cég vagy a társasház munkavállalója is, számukra a munkavégzés idejét munkaszerződésben rögzítik, amit lehet mó­dosítani. Ha a kukákat nem a lakók által megfelelőnek tartott időszakban, ráadásul nagy zajjal pakolják ki, jogos a tulajdonos panasza. Ebben az esetben első körben a közös képviselő jelezheti a problémát, és kérheti, hogy tartsák tiszteletben a kora reggeli és a késő esti órákat, mivel ezt egyébként is jelezte a lakóközösség a házirendjében – fejtette ki a Borsnak a szakértő.

Abban az esetben, ha a probléma állandóvá válik, és feltételezhető a szándékosság, sőt a rosszindulat, ráadásul a közös képviselő sem teszi meg a megfelelő lépést, társasházi tulajdonosi közgyűlést kell összehívni.

Forrás: http://www.borsonline.hu/aktualis/nem-verhetik-fel-a-lakokat-a-takaritok/180112

Valószínűleg sokak kedvére lesz, hogy a társasházkezelésben pozitív változások következnek, hívja fel a figyelmet közleményében az Ingatlanbazár.hu. Az új társasházi tisztviselőknek 2020. május 1-jéig kell bejelentkezniük a társasházi tisztségviselők nyilvántartásába. Ez a változás a portál szakértői szerint sokat segít a társasházak ügyintézésében, és attól sem kell majd tartani, hogy a közös képviselő visszaél a lakók bizalmával, és nem megfelelően kezeli a ház pénzét.

Eddig úgy kellett kinyomozni, hogy az adott társasháznál ki az aktuális közös képviselő. Ez például akkor volt probléma, amikor a katasztrófavédelem kijött segítséget nyújtani, és nem tudták, ki a társasház képviselője. 

Az elmúlt években az is számtalanszor előfordult, hogy a közös képviselő nyomtalanul eltűnt akár több társasház vagyonával. 

A portál szerint sokan hiába találtak ízlésüknek megfelelő lakást a portál kínálatából, a társasházi körülmények később eltántorították az érdeklődőt vásárlási szándékától.

Nyilvánosak lesznek a közös képviselők adatai

Azzal, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosult, és létrejött a társasházi tisztségviselők nyilvántartása, amely tartalmazza a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők adatait, amelyek 2020. január 1-jétől az egész ország területén nyilvánosak lesznek. 

Természetes személy esetén a név, a lakcím, a regisztrációs szám, az e-mail-cím, a telefonszám szükséges, jogi személynél a név, a székhely, a nyilvántartási szám kerül be a nyilvános adatbázisba.

A jogszabály szerint a társasházi tisztségviselők nyilvántartásának célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők azon adatainak nyilvános közzétételével, amelyeket a Társasházi törvény meghatároz, megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája, a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének hatékonysága biztosított legyen, továbbá a társasházak és a közösség jogait és kötelezettségeit érintő hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást elősegítse – mondta Dr. Horváth Zoltán Levente, a Horváth & Medgyesi ügyvédi társulás jogi szakértője. 

A törvénymódosítás kimondja, hogy a tisztviselő tevékenysége csak akkor kezdhető meg, ha a tisztséget – dátummal ellátva – hivatalosan is feljegyezte az ingatlanügyi hatóság a társasház törzslapjára. 

Januártól a földhivatal a honlapján közzéteszi a társasházi tisztségviselők adatait, a társasházak pénzügyi beszámolóit, valamint a társasház közösségének adatait.

Dr. Horváth Zoltán Levente azt is kiemelte, hogy a fenti szabályozás segítheti a társasházak hatékonyabb működését, a kapcsolattartó személyének nyilvántartása megkönnyítheti az ügyintézést, egyszerűsítve ezzel a társasházak mindennapjait. Az új szabályozásban megjelenő transzparencia, a társasházi tisztségviselők adatainak nyilvánossága, azok közzététele erősítheti a társasházi ingatlanok iránt érdeklődők vevői bizalmát.

Ennek oka, hogy a korábbi ingatlankezelői nyilvántartási rendszer kiegészült az ingatlanügyi hatósággal. A társasházak feletti törvényességi felügyeletet január óta jegyző látja el. 

Az egyéni vállalkozókat a közigazgatási hatóság ellenőrzi. Az ingatlankezelő cégek felügyeletéért a cégbíróság felel, adózásukat a NAV ellenőrzi.

Egyébként is bőven akad feladata a társasházak átláthatóbb ügyintézése körül, hiszen ezen ingatlanok jelentős részének alapító okirata még 1995 előtti, és sokuknál még szervezeti és működési szabályzat sem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

A beszámoló közzétételi kötelezettsége is változik

Nem elég a társasházi törvény szerinti beszámolót elkészíteni, közzététele is kötelező, a beadási határidő 2020. május 31. Ez főleg az ingatlanvásárlás előtt állókat segíti majd, hiszen így a kiszemelt társasház adatait korlátozás nélkül gyakorlatilag bárki megtekintheti. 

Az Ingatlanbazár.hu szerint a társasházkezelés, a közös képviselő munkája így sokkal átláthatóbb, nyomon követhetőbb lesz a lakók számára is. A közös képviselő tevékenységének színvonalában bekövetkező emelkedés komoly előrelépést jelent az ingatlanpiacon. Most már ugyanis nemcsak a közös költség befizetéseinek gördülékenyebb lebonyolítása valósul meg, hanem a társasházak üzemeltetésének színvonala is javulhat.

Gyakran ugyanis hiába szimpatikus egy lakás, rendezetlen működtetési környezete miatt inkább eláll a vevő a vásárlási szándéktól.

Ha lemond egy közös képviselő, az átmenetileg tevékenykedő ügyintézőnek is regisztrálnia kell a feladatok ellátásához. Az új társasházaknál a közös képviselők már kötelesek lesznek bejelenteni e tevékenységük megkezdését a kormányhivataloknál, illetve az ingatlanügyi hatóságnál.

Azoknál a kisebb társasházakban, ahol a közös képviselői feladatokat eddig valamelyik lakó látta el, a törvénymódosítás értelmében új képviselőre lesz szükség, ugyanis a tisztség betöltését a jövőben szigorúan képesítéshez kötik.

Forrás: https://m.origo.hu/gazdasag/20190731-sok-tarsashaz-lakoja-fog-orulni-ezeknek-a-valtozasoknak.html

Füst miatt riasztották a tűzoltókat a Korányi Frigyes utcai társasház egyik lakásához Nyíregyházán – írja a katasztrofavedelem.hu.

A tűzoltók egy embert kihoztak az épületből.Az egységek a lakás átvizsgálása során megállapították, hogy étel égett le a konyhában. A helyszínre mentők is érkeztek.

Forrás: https://m.origo.hu/itthon/20190804-fust-miatt-riasztottak-a-tuzoltokat-egy-nyiregyhazi-lakasba.html

Tűz ütött ki egy tízemeletes társasház egyik negyedik emeleti lakásának konyhájában, a XIX. kerületi Zrínyi utcában. A helyiségben a berendezési tárgyak égtek.

A katasztrófavédelem.hu beszámolója szerint a helyszínre kiérkezett fővárosi hivatásos tűzoltók megkezdték az épület lakóinak kimenekítését, elzárkóztatását, majd rövid időn belül eloltották a lángokat.

A fővárosi hivatásos tűzoltók négy lakót, köztük az érintett lakásból két embert kimenekítettek, további négy lakót elzárkóztatásra szólítottak fel.

A mentők is kiérkeztek a helyszínre, ahová a tűzoltók a gázszolgáltató szakembereit is várják. Délelőtt a tűzoltók feloldották az elzárkóztatást, a kimenekített lakók pedig visszatérhettek otthonukba.

A tűzzel érintett lakás lakhatatlanná vált.

Forrás: https://m.origo.hu/itthon/20190806-kigyulladt-egy-panelhaz-kispesten.html

Tűz ütött ki egy több lakásból álló, földszintes társasház egyik lakásában Kisújszálláson, a Cserepes utcában, szerdán 0 óra után nem sokkal.

Az épületet elhagyták a lakók.

A település önkormányzati tűzoltóit követően a karcagi hivatásos tűzoltók is a helyszínre érkeztek, két vízsugárral előbb körülhatárolták, majd megfékezték a lángokat – tudtuk meg a megyei katasztrófavédelemtől.

Forrás: https://www.szoljon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/teljesen-kiegett-egy-kisujszallasi-tarsashazi-lakas-1847341/

Lakás- vagy garázsvásárlás előtt állunk? Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy új gyakorlatot vezettek be a földhivatalok a teremgarázsban található beállók tulajdonjogának bejegyzése kapcsán, amely megnehezítheti, költségessé teheti és elhúzhatja az adásvételeket.

Mi is az az elővásárlási jog?

Amennyiben ingatlant szeretnénk vásárolni, akkor körültekintően kell eljárni, mivel nem kizárt, hogy akár törvény erejénél fogva, akár szerződéssel valaki(k)nek elővásárlási joga áll fenn a lakásra vagy garázsra, amely elővásárlási jog nem is biztos, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapon feltüntetésre kerül.

Az elővásárlási jogosultság azt jelenti, hogy az eladó a felé tett vételi ajánlatot teljes terjedelmében köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni, azt az elővásárlásra jogosultnak igazolhatóan meg kell küldeni, és a potenciális vevő akkor tudja az ingatlant hatályosan megvásárolni, ha a felhívásban meghatározott, általában 8-15 nap alatt az elővásárlásra jogosult ezen jogát nem gyakorolja, vagy írásban kifejezetten lemond az elővásárlási jog gyakorlásáról.

Hogyan jön létre az elővásárlási jog?

Elővásárlási joga van a jogszabályi rendelkezésnél fogva a közös tulajdonban lévő ingatlanok esetén a tulajdonostársnak, bizonyos ingatlanokra a helyi önkormányzatnak, illetve a Magyar Államnak. A jogszabálynál fogva fennálló elővásárlási jogot nem szükséges az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A helyi önkormányzatok azonban sok esetben azért élnek ezzel a lehetőséggel, hogy az adásvételi jogügyletek során megkerülhetetlenek legyenek, hiszen ilyen bejegyzés esetén a földhivatalok minden esetben fogják kérni annak igazolását, hogy az önkormányzat értesítése és felhívása valóban megtörtént-e.

A tulajdonos szerződéssel is biztosíthat elővásárlási jogot bárkinek. Ennek leggyakoribb példája a kis számú lakást magában foglaló társasházak esete, amikor a lakások ugyan külön tulajdonban (albetétben) vannak, és a törvény erejénél fogva ekkor nem állna fenn elővásárlási jog, azonban a társasház alapító okiratában a mindenkori tulajdonosok elővásárlási jogot kötnek ki egymás javára.

Ennek ésszerű indoka az lehet, hogy az ingatlan tulajdonosai meg tudják válogatni a szomszédokat, azokat a személyeket, akikkel egy házban laknak. Ám lehet olyan praktikus oka is, hogy például nem akarják, hogy a teremgarázsban lévő gépkocsi-beállót olyan személy vegye meg, akinek a házban nincs is lakása, hanem az utca másik végén lakik.

Fontos, hogy a szerződéssel alapított elővásárlási jogot az ingatlan tulajdoni lapjára jegyeztessük be, hiszen ennek hiányában a jóhiszemű, ellenérték fejében szerző vevővel szemben az elővásárlásra jogosult nem hivatkozhat arra, hogy őt nem értesítették, és így nem tudta gyakorolni az elővásárlási jogát.

Hogyan kell felhívni az elővásárlásra jogosultat az elővásárlási jog gyakorlására?

Általában az adásvételi szerződést készítő és ellenjegyző ügyvédet szokták a felek megbízni azzal, hogy a megkötött szerződést – a személyes adatok kitakarása mellett – küldje meg az eladó képviseletében az elővásárlásra jogosultaknak.

Ahhoz, hogy a földhivatal felé igazolni lehessen a felhívás megküldését és annak az elővásárlásra jogosult általi átvételét, a levelet ajánlottan és tértivevénnyel célszerű elküldeni postai úton. Nem kizárt azonban az sem, hogy az elővásárlási jog jogosultja a felhívást személyesen vegye át, és akár rögtön lemondó nyilatkozatot írjon alá.

Mikor nem kell az elővásárlásra jogosultakat értesíteni a lakás vagy garázs eladásánál?

Abban az esetben, ha az ingatlan ajándékozására, tartási vagy öröklési szerződéssel történő átruházására vagy cseréjére kerül sor – akár másik ingatlant, akár más egyéb vagyontárgyat kap helyette a tulajdonos –, illetve a tulajdonos például gazdasági társaságba apportálja – vagyoni hozzájárulásként a gazdasági társaság részére tulajdonba adja – az ingatlant, nem áll fenn elővásárlási jog. Az ajándékozásnál a jogügylet ingyenessége miatt kizárt az elővásárlási jog, míg a többi esetben azért, mert az elővásárlásra jogosult ugyanazt az „ellenszolgáltatást” nem tudja biztosítani a tulajdonos részére.

A Polgári Törvénykönyv, valamint az Ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályokban rögzített, az elővásárlási jog jogosultjának felhívására vonatkozó kivételek értelmezésére több bírósági határozat született, azonban szükséges volt ebben a kérdésben jogegységi álláspont kialakítása is.

Ennek megfelelően a vételi ajánlat közlése akkor mellőzhető, ha az elővásárlásra jogosult ismeretlen helyen tartózkodik vagy más körülmények miatt (pl. külföldön tartózkodó jogosult) a közlés rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járhat.

Azt, hogy mi számít viszonylag nagy számnak a jogszabály nem számszerűsítette, így a jelenlegi földhivatali gyakorlat szerint nem hivatkozhatnak arra a felek a szerződésben, hogy ha például harminc különböző városban, illetve akár külföldön élő elővásárlásra jogosult van. A földhivatali eljárásokban arra hivatkozással történik hiánypótlási felhívás, hogy azokkal a tulajdonostársakkal, akikkel szemben a közlés nem ütközik nehézségbe, az ajánlatot akkor is közölni kell, ha vannak olyan további tulajdonostársak, akiknek nagyobb száma a velük történő közlés érdekében olyan utána járást igényelne, amely csak rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel lenne teljesíthető.

Gondoljunk csak bele, hogy milyen hosszas és költséges eljárást tesz ez szükségessé például egy egyszerű teremgarázsi beálló hely adásvételénél, ahol a garázs méretéből eredően akár 40, vagy még ennél is több tulajdonostárs van.

A lakás és garázs együtt kerüljön eladásra, vagy külön szerződéssel?

Ha a tulajdonos az elővásárlási joggal terhelt lakást a garázzsal együtt oszthatatlan módon, ún. dologösszességként akarja eladni, köteles a kapott vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölni.

Az elővásárlásra jogosult a dologösszesség egészére vonatkozó, vele közölt ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el. Ha az elővásárlásra jogosult kizárólag arra a dologra nézve tesz elfogadó nyilatkozatot, amelyre az elővásárlási joga vonatkozik, nyilatkozata új ajánlatnak minősül, így közte és a tulajdonos között a szerződés csak akkor jön létre, ha ajánlatát a tulajdonos elfogadja. Ez azt jelenti tehát, ha a vevő biztos akar lenni abban, hogy mind a lakást, mind a teremgarázsban lévő – a lakástól elkülönült helyrajzi számú – gépkocsi-beállóhelyet együtt meg tudja szerezni, akkor, mint dologösszességet kell, hogy megvásárolja az ingatlanokat.

Ez a gyakorlatban azonban sok problémát is okozhat: nem kizárt, hogy a gépkocsi-beállóhelyet nyilvántartó helyrajzi számon több széljegy (korábbi, még elintézetlen ügy szerepel) van, amely akadályozhatja a lakás tulajdonjogának bejegyzését is.

Abban az esetben, ha külön, egymástól független szerződésben kerül rögzítésre a lakásra és a gépkocsi-beállóra vonatkozó jogügylet, és a teremgarázsban lévő tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg, előfordulhat, hogy a lakás megvásárlásra kerül, azonban a garázst elviszi az egyik tulajdonostárs, figyelemmel arra is, hogy a garázsok a mai motorizáció mellett felértékelődtek.

Mi történik, ha az elővásárlásra jogosult él a jogával?

Abban az esetben, ha a jogosult az eladó felé elfogadó nyilatkozatot tesz, akkor az eladó és az elővásárlásra jogosult között jön létre az adásvételi szerződés ugyanazokkal a feltételekkel, mint, ami a „potenciális” vevővel rögzítésre került.

Abban az esetben, ha a vételi ajánlat, vagy a megkötött szerződés alapján például foglaló vagy előleg fizetés is történt a leendő vevő részéről, akkor az elővásárlásra jogosultnak az elővásárlásra nyitva álló időn belül ugyanezen összegű fizetést kell teljesíteni az eladó részére, illetve a felhívásban rögzített bankszámlára.

Ha több elővásárlásra jogosult nyilatkozott arról, hogy élni kíván az elővásárlási jogával, abban az esetben a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat, illetve a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésen alapulót.

Ha ugyanazon dologra nézve több személyt azonos rangsorban illet meg elővásárlási jog, és közülük többen tesznek elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos késedelem nélkül köteles erről a jogosultakat tájékoztatni, akik a tájékoztatásról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül elfogadó nyilatkozatukat visszavonhatják. E határidő leteltekor az adásvételi szerződés a hatályos elfogadó nyilatkozatot tett jogosultakkal jön létre. Az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak egymás közötti érdekeltségük arányában szereznek közös tulajdont. Ha az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak érdekeltségének aránya nem állapítható meg, a jogosultak egyenlő arányban szereznek tulajdoni hányadot.

Más a helyzet a tulajdonostársakat a Ptk. alapján megillető elővásárlási jognál. A tulajdonostársak az elővásárlási jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki – akár másik tulajdonostárssal közösen – az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási jog egyedül őt vagy őket illeti meg.

Ha több ilyen – egyedül fellépő – tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási jog a választott tulajdonostársat illeti meg.

A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat a Ptk. alapján megillető elővásárlási jogot.

Mi a jogkövetkezménye a felhívás elmulasztásának?

A törvényen alapuló, vagy a szerződéssel alapított és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elővásárlási jog megsértése már a földhivatali eljárásban is felmerül, hiszen annak igazolását, hogy az elővásárlásra jogosultak fel lettek hívva e joguk gyakorlására, csatolni kell a tulajdonjog bejegyzéshez.

Abban az esetben, ha a földhivatali eljárásban nem derül ki a jogsértés, akkor az elővásárlásra jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzésétől számított 30 napon belül pert indíthat a felekkel szemben azzal a feltétellel, hogy az ajánlatot elfogadja és teljesítőképességét igazolja. Ilyen igény érvényesítésének, a hatálytalanságra való hivatkozásnak a szerződéskötéstől számított maximum 3 éven belül van helye.

A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!

Forrás: http://www.lakaskultura.hu/hirek/amit-az-elovasarlasi-jogrol-tudni-erdemes/