Összetákolt vezetéken keresztül lopta az áramot egy férfi egy erzsébetvárosi társasházban

A rendőrség lopás vétség gyanúja miatt folytat eljárást egy budapesti férfival szemben, aki 2022. április 5-ét megelőzően már több napja jogellenesen vételezhetett áramot egy erzsébetvárosi lakásban – írja a police.hu. A férfi feltörte a társasház padlásának ajtaját, majd a lift padlástérben lévő elektromos kapcsolószekrényéből vezette át az áramot egy összetákolt vezetéken keresztül a lakásába.

A kiérkező rendőrök a lakást bérlő 27 éves L. Lajost elfogták, valamint az elektromos művek munkatársaival szemlét tartottak, amely során azt tapasztalták, hogy a túlterhelt hosszabbítót a padlás gerendáira fektették le, így az könnyen kigyulladhatott volna.

L. Lajost a BRFK VII. Kerületi Rendőrkapitányságára állították elő, ahol lopás vétség gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A férfi a terhére rótt bűncselekmény elkövetését elismerte, valamint elmondta, hogy nem ez volt az első alkalom, hogy áramot lopott a házból, de nagyon megbánta az esetet.

A rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja az eset további körülményeit.​

Forrás: https://24.hu/belfold/2022/04/09/erzsebetvaros-aram-lopas/

A közös költséggel kapcsolatos jogi kérdések

Aki társasházi közösségben él, az tudja, hogy a havonta fizetendő közös költség a társasház kiadásainak fedezetéül szolgál, annak működésével összefüggő kiadásokat fedezi. Épp ezért a társasházi törvény külön kitér azokra a következményekre, melyek a közös költség nem fizetésével vannak összefüggésben. A D.A.S. JogSzerviz szakértői foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat.

A társasház közös tulajdonába tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás fedezetére szolgál a közös költség.

A törvény rendelkezése alapján a tulajdonostársakat a közös költség viselése a tulajdoni hányaduk arányában terheli. Ettől azonban a társasház szervezeti és működési szabályzata eltérhet.

A szervezeti és működési szabályzat

A szervezeti és működési szabályzatnak komoly jelentősége van, mivel – többek között – ez a szabályzat tartalmazza a közös költség viselésének szabályait is.

A szervezeti és működési szabályzatban konkrétan meg kell határozni: a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját, a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó elszámolás szabályait, illetve a felújítási alappal kapcsolatos rendelkezéseket is.

Ezen felül a szabályzatnak rendelkeznie kell a közösköltség-hátralék megfizetése esetében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének azokról a feladatairól, amelyek a tulajdonostárs felszólításával, majd ennek eredménytelensége esetén a fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatosak.

Jogkövetkezmények a közös költség hátraléka miatt

A törvény előírja, hogy minden évben egy alkalommal kötelező a közgyűlés megtartása. A közgyűlések alkalmával egy sor kellemetlen téma jöhet elő. Zömében a közös költség tartozás miatti lépések is ekkor kerülhet a látótérbe.

A közgyűlés a társasházak döntéshozó szerve. A közgyűlés alkalmával a társasházi tulajdonosok határozatban rendelkeznek a társasház működésével, költségvetésével kapcsolatos kérdésekben, azaz ennek keretében hozzák meg döntéseiket.

Kevesen vannak azzal tisztában, hogy a társasházi törvény alapján már 3 havi közös költség tartozás esetén, komoly lépéseket tehet a társasház a tulajdonossal szemben. És ezek a következmények megismételhetőek.

Az egyik ilyen hátrány az, hogy a hátralékos tulajdonos külön tulajdonát, valamint a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadát a társasház – a tartozás erejéig – jelzálogjoggal terheli meg. A jelzálogjog biztosítékként szolgál a társasház javára a tartozás megfizetésére.

Ebben az esetben vagy a közgyűlés – az érintett tulajdonostárs szavazatának figyelmen kívül hagyásával – dönt a kérdésben, vagy közgyűlés hiányában, a közös képviselő önállóan is intézkedhet. Ez utóbbi esetben a szervezeti és működési szabályzat adhatja meg ezt a jogot a közös képviselőnek.

A jelzálogjog bejegyzésének sajátossága, hogy mind a közgyűlési határozatot, mind pedig a közös képviselő rendelkezését ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. Ez lényeges feltétele az ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyzésnek.

Természetesen, amennyiben a hátralék rendezetté válik, akkor a törlés iránt – ugyanilyen formában – a tulajdonos költségére, intézkednie kell a társasháznak.

A másik lehetőség a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése, mely tipikusan a behajtás iránti intézkedés formája. Elrendelése- a fentiekhez hasonlóan – szintén vagy a szervezeti és működési szabályzat felhatalmazása, vagy egyedi közgyűlési határozat alapján történhet meg. Ennek kimenetele akár a polgári peres eljárás is lehet.

https://das.hu/

Forrás: https://www.origo.hu/jog/20220321-origo-jog-das-jogszerviz-kozos-koltseg-jogi-kerdesek.html

Zöld utat kapott Rahimkulov Ruszlán angyalföldi projektje – Környezeti hatástanulmány sem kell

Hatósági döntéssel indulhat el Rahimkulov Ruszlán, Magyarországon élő orosz milliárdos cégének angyalföldi projektje – írja a Népszava. A Pest megyei kormányhivatal szerint a 332 lakásos társasház létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentést adott a környezeti hatásvizsgálat elkészítése alól.

Elindulhat Rahimkulov Ruszlán cégének angyalföldi projektje, melynek során egy 332 lakásos társasház épülhet fel. A Pest megyei kormányhivatal döntése szerint a fejlesztésnek nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentést adott a környezeti hatásvizsgálat elkészítése alól, aminek hatására megnyílt az út az építési engedély kiadása előtt.

A bemutatott koncepciótervet korábban a kerületi tervtanács túl nagynak, a környezetéhez nem illeszkedőnek találta így nem is támogatta. A kormány azonban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a projektet, ezért a kerület elutasítása már nem jelentett akadályt. Angyalföld önkormányzata tavaly novemberben Alkotmánybírósághoz fordult, amely azóta se tárgyalta az ügyet. A projekt a Bodor utca – Népfürdő utca által határolt telken valósul meg:

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220408/zold-utat-kapott-rahimkulov-ruszlan-angyalfoldi-projektje-kornyezeti-hatastanulmany-sem-kell-538351

Különleges, új társasházzal gazdagodik Budapest X. kerülete

A Balance Garden kiváló elhelyezkedésű, harmonikus otthonokat kínál.

Új, 298 lakásos társasház épül Budapest X. kerületében, a Népliget szomszédságában. A Bayer Property fejlesztésében megvalósuló Balance Garden lakópark csendes, nyugodt környezetet kínál a majdani tulajdonosoknak, lakóknak. Az egyedi kialakítású, három lépcsőházas társasház 7 emeletes lesz.

A társasház átadása 2023 III. negyedévében várható, de az érdeklődők előtt már 2022. márciustól nyitott a lehetőség az értékesítési előregisztrációra, ami az ingatlanárakat jelentősen befolyásoló alapanyagárak növekedése miatt komoly megtakarítást is eredményezhet a most lakást vásárlóknak. A társasház kivitelezési munkálatait a több évtizedes építőipari és kivitelezői tapasztalattal rendelkező, az ágazati rangsorban TOP 50-es piaci szereplő, a Bayer Construct vállalatcsoport végzi, ami kiemelt biztonságot jelent a vásárlóknak.  

A társasház mind a 298 lakása rendelkezik majd erkéllyel, terasszal vagy a földszinti lakások esetében közvetlen kertkapcsolattal. Az otthonokat modern klímaberendezéssel szerelik fel. Az ingatlan belső kertrészén belül fenntartható, többszintes zöldkörnyezet biztosít majd lehetőséget szabadidős kikapcsolódásra, sportolásra és pihenésre.

A hagyományostól eltérően a társasház mindhárom lépcsőházában lifttel ellátott, elegáns és tágas előcsarnokok kerülnek kialakításra.

A Balance Garden minden lakásához egyéni parkolóhelyet biztosít. A parkolást egy felszíni 42 férőhelyes parkoló, illetve egy 257 beállási lehetőséggel ellátott mélygarázs teszi lehetővé. A fenntarthatóság jegyében 30 parkolóhely kialakítása e-töltő állomás kiépítésére is lehetőséget nyújt. A társasház a tömegközlekedést választók számára is ideális, az M3-as metróvonal, illetve több, sétatávolságra található villamos- és buszjárat is könnyedén elérhető.

Érdeklődni a Bayer Property weboldal Balance Garden aloldalán lehet.

Forrás: https://www.portfolio.hu/premium/20220411/kulonleges-uj-tarsashazzal-gazdagodik-budapest-x-kerulete-537511

Ha társasházban lakik, erről tudnia kell

A társasházakban a közműszolgáltatások igénybevételének speciális módja valósul meg, mivel az egyes lakások, helyiségek tulajdonosai, valamint a társasház közössége is a közműszolgáltatások használója. Ezek a társasházakra vonatkozó legfontosabb közszolgáltatási szabályok.

A társasházak, valamint a lakásszövetkezetek – néhány megkötéssel – általában lakossági fogyasztóknak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a társasházak egyetemes szolgáltatás keretében, kedvezményes áron juthatnak villamos energiához, földgázhoz, valamint lakossági tarifa ellenében vehetik igénybe a víz- és szennyvíz szolgáltatást.

A társasházakra vonatkozó legfontosabb közszolgáltatási szabályok a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összegyűjtötte.

A társasház és a lakók közötti elszámolás szempontjából nagy jelentősége van a társasházban alkalmazott fogyasztásmérésnek. A társasházakban általában kétféle típusú fogyasztásmérő található. Az egyik a bekötési vagy főmérő, amely – a legtöbb esetben – a közműszolgáltató tulajdona. A főmérő méri a társasház egészének vízfogyasztását, az elfogyasztott távhő mennyiségét, a házközponti fűtés földgáz fogyasztását, a társasházi közös világítást, valamint az egyes lakások, helyiségek villamosenergia fogyasztását.

A társasházon belül a lakások, egyéb helyiségek fogyasztásának mérésére – a főmérőn mért fogyasztás arányos szétosztása érdekében – almérőket, illetve mellékmérőket szerelhetnek fel a szolgáltatók. Ideális, ha minden lakás fogyasztását mellékmérők, almérők rögzítik, hiszen ennek hiányában az eltérő fogyasztói szokások miatt elképzelhető, hogy a társasház szabályzata szerint fizetendő díj magasabb, mint az adott ingatlan valódi fogyasztása.

A legtisztább elszámolást az eredményezi, ha minden lakásnak és a társasháznak is külön fogyasztásmérője és szerződése van a szolgáltatóval. Ebben az esetben a szolgáltató a lakóknak és a társasháznak külön számláz. A társasház a számlán feltüntetett költségeket – amelyek például a közös helyiségek világítására, fűtésére, társasházi közös vízfogyasztásra vonatkoznak – a közös költségben a társasház szabályzata szerint kérheti a tulajdonostársaktól.

A távhőszolgáltatásnál a társasházak túlnyomó többsége az egyes lakástulajdonosokra, mint díjfizetőkre történő számlázás és díjfizetés módszerét alkalmaz. Ekkor a hőközpontban lévő hőmennyiségmérőn mért fogyasztást a társasház által megállapított díjmegosztási arányok alapján osztják szét a lakások tulajdonosai között. A fűtési díjak egyes lakások közötti szétosztása történhet az épületrészek légtérfogata alapján, fűtési költségmegosztók alkalmazásával, de figyelembe vehetők a lakások más adottságai is.

A társasházakban élő tulajdonosok számára fontos tudni, hogy a közműszolgáltatók, az elosztók csak az úgynevezett csatlakozási pontig tartó vezetékszakasz karbantartásáért tartoznak felelősséggel. A csatlakozási pontot követő vezetékekért a társasház és a társasházi helyiségek tulajdonosai a felelősek, a társasházi szabályzatokban meghatározottak szerint.

Fő szabály, hogy az egyes lakások mért vezetékeinek épségéért mindenképpen azok tulajdonosai felelősek.

Ha a fogyasztónak problémája merülne fel a társasházban elhelyezkedő vezetékek üzemelésével kapcsolatban, elsősorban a társasház kezelőjét kell megkérdeznie a javítás, hibaelhárítás lehetőségéről. Amennyiben megállapítható, hogy a probléma nem oldható meg a társasház intézkedéseivel, akkor indokolt a közműszolgáltató, vagy a hálózati elosztó megkeresése. Bizonyos esetekben a kijelölt hatóságokhoz is fordulhatunk: a MEKH a műszaki és szerződéses ügyekben járhat el, míg a kormányhivatalok többek között a méréssel, számlázással, elszámolással kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben dönthetnek.

További információk itt olvashatók.

Forrás: https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/mekh-rezsi-tarsashaz-szabely.749684.html

Sok a panasz a társasházi kamerákra: ezekhez a szabályokhoz kötött a megfigyelés

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság növekvő számban kap olyan panaszokat, melyek társasházi kamerás megfigyelésekkel kapcsolatosak. Az alábbiakban ezen döntések fontosabb jellemzőit mutatjuk be.Ki esik bele a GDPR kivételi körébe?

A személyes adatok kezelését szabályozó 2016/679. számú általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szűk körben kivételt enged a szabályai alól. Nem kell alkalmazni ugyanis a GDPR szigorú szabályait, ha kizárólag természetes személyek saját célra kezelnek személyes adatokat. Ezt nevezzük háztartási kivételnek. A háztartási kivétel körébe esik a családi házban üzemeltetett és a saját tulajdont vizsgáló kamera. Fontos ezzel összefüggésben kiemelni, hogy amennyiben egy családi ház olyan kamerás védelmi rendszert alkalmaz, mely a közterületet is figyeli, nem lehet a magánhasználati kivételre hivatkozni, így kötelező megfelelni a GDPR szabályainak.

A  társasház, illetve a közös képviselő is lehet adatkezelő

Hatósági vizsgálat során első lépésben azt kell megállapítani, hogy ki tekintendő adatkezelőnek, hiszen ez lehet maga a társasház, vagy a természetes személy vagy jogi személy közös képviselő. Ha a kamerarendszer telepítése, illetve üzemeltetése vonatkozásában kötött szerződéseket a társasház kötötte, abban az esetben egyértelműen a társasház az adatkezelő, és az ehhez kapcsolódó felelősség is terheli (NAIH/5896/2021.).

Nem zárható ki a hatóság szerint ugyanakkor az sem, hogy adott esetben a társasház szervezeti és működési szabályzata alapján a társasház közös képviseletét ellátó személy vagy szerv is önálló adatkezelővé váljon az abban meghatározott adatkezelési célok tekintetében. A közös képviseletet ellátó személy vagy szerv, illetőleg annak képviselője adatkezelővé válását okozza továbbá a felügyeleti gyakorlat szerint az is, ha adott esetben túlterjeszkedik a társasház döntésén.

Közterületet nem figyelhet a kamera!

Az elektronikus megfigyelőrendszerrel kapcsolatos alapvető követelmény, hogy a kamerák közterületet nem figyelhetnek. Az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019. iránymutatása alapján ugyanakkor kivétel ez alól, ha a látómező ezen részét kitakarják, vagy a felvételt maszkolják. Bizonyos esetekben ugyanis a megfigyelés nem szűkíthető le a magánterületre.

Nem mindegy, ki fér hozzá a felvételhez

A társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) szerint a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben meghatározott személy lehet. E törvény pedig meghatározott képesítéshez köti, hogy ki végezhet személy- és vagyonvédelmi tevékenységet. Ez alapján személy- és vagyonvédelmi tevékenységet az végezhet, így a társasházi kamerarendszer üzemeltetője olyan személy lehet, aki biztonsági őri, testőri, vagyonőri vagy biztonságszervezői szakképesítéssel rendelkezik. Az üzemeltetésbe pedig a hatóság szerint beleértendő az élőképek megfigyelése, és a felvételekhez való hozzáférés, azaz a felvételekhez is csak olyan személy férhet hozzá, aki rendelkezik ezen szakképesítések valamelyikével. Amennyiben a közös képviselő, számvizsgáló bizottság tagja ilyen képesítéssel nem rendelkezik, jogosulatlanul fér hozzá a felvételhez, és megsérti az integritás, bizalmi jelleg GDPR-ban nevesített elveit.

Szükséges adatkezelési tájékoztatás

Amennyiben egy adatkezelés a GDPR hatálya alá tartozik alapvető követelmény az adatkezelési tájékoztatás nyújtása. Ennek keretében a megfigyelt területre lépést megelőzően piktogrammal kell a belépők figyelmét felhívni a megfigyelésre. Ezen túlmenően azt is meg kell jelölni, hogy az adatkezelési tájékoztató hol érhető el. Célszerű ennek elérhetőségét a helyszínen biztosítani, és minden belépő számára elérhetővé tenni.

Forrás: https://adozona.hu/gdpr_adatvedelem/Celkeresztben_a_tarsashazi_kamerak_ezekhez__W2R4IB

Lángra kapott egy társasház Szolnokon, mintegy ötven lakó elhagyta az épületet

Sok lakó volt kénytelen elhagyni az épületet a tűzeset miatt.

Kigyulladt egy első emeleti, társasházi lakás kedd este Szolnokon, sérült nincs, de mintegy ötven lakónak el kellett hagynia az épületet – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel.

 Németh Ádám elmondta: a Czakó Elemér utcai lakásában nem tartózkodott senki, hét lakót a tetőről, egy embert pedig az erkélyről mentettek ki kosaras járművel, mindenki más el tudta hagyni a négyemeletes épületet.

A lakókért melegedő busz érkezik – fűzte hozzá. Elmondta, hogy a szakemberek átnézték a két szomszédos lépcsőházat is, de mivel azok biztonságosak, visszatérhetnek az ott lakók. Az MTI információi szerint a bejelentés előtt robbanás hallatszott.

Forrás: https://liner.hu/szolnok-tuzeset-tarsashaz/

ELSZABADULT A POKOL A KAPOSVÁRI TÁRSASHÁZ ELŐTT: ÖKÖLLEL ÜTÖTTE VITAPARTNERÉT A HELYI FÉRFI

Bántalmazássá fajult a vita Kaposváron.

Kedd délután egy kaposvári társasház előtt egy helyi férfi előzetes szóváltást követően kétszer ököllel arcon ütötte ismerősét – írta a police.hu. A környékben tartózkodókban megbotránkoztatást és riadalmat keltett a cselekmény. A bántalmazás következtében a sértett 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

A rendőrök a 27 éves Sz. Zoltánt a bejelentést követően rövid időn belül a helyszín közelében elfogták és előállítottak a Kaposvári Rendőrkapitányságra, ahol ellene garázdaság vétség és könnyű testi sértés elkövetésének gyanúja miatt indult eljárás.

Forrás: https://kaposvarmost.hu/hirek/bulvar/2022/03/16/elszabadult-a-pokol-a-kaposvari-tarsashaz-elott-okollel-utotte-vitapartneret-a-helyi-ferfi.html

Két kutyát is kimentettek a tűzoltók a kigyulladt pécsi lakásból

Kisebb tűz ütött ki pénteken egy társasházban Pécsett, a Maléter Pál úton – szerencsére nem sérült meg senki.

A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közlése szerint egy négyemeletes társasház egyik földszinti lakásának konyhájában csaptak fel a lángok, azonban azokat a város hivatásos tűzoltói a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányításával rövid időn belül eloltották.

A tűzoltók két kutyát is kimentettek a lakásból, most már az épület füsttel telt lépcsőházát szellőztetik, a lakókat pedig arra kérték, hogy addig is maradjanak lakásaikban.

Forrás: https://www.pecsma.hu/hirzona/ket-kutyat-is-kimentettek-a-tuzoltok-a-kigyulladt-pecsi-lakasbol-ma-delutan/

Az előző tulaj kifizetetlen számláit ki állja?

A lakásvásárlás mindig meghatározó és egyben felelősségteljes pontja életünknek. Gondoljunk bele, kiválasztottuk álmaink otthonát, leegyeztettük az eladóval az adásvétel feltételeit, felkértünk egy jogi szakembert is, hogy segítse az ingatlan eladásának lebonyolítását, ezután az ingatlan a tulajdonunkba került. Majd egyszer csak felszólítást kapunk a közös képviselőtől, vagy a közműszolgáltatóktól, mert az előző tulajdonos után tartozás maradt. Az eladó elfelejtett tájékoztatni minket, hogy fennálló közműtartozásai, esetleg közös költség elmaradása van.

Hogyan tudjuk megelőzni a fenti szituációt, illetve ilyen esetben kit terhel jogi felelősség? Cikkünkben leírjuk, hogyan tudod elkerülni azt, hogy ne kelljen az eladó gondatlansága miatt helytállnod.

Mikor járunk el körültekintően? 

Első lépésként az ingatlan megvásárlása előtt alaposan kérdezzük ki az eladót, hogy milyen tartozásai állnak fenn. Ez esetben nem csak a tulajdoni lapra bejegyzett terheket kell kiderítenünk, hanem a közmű- és közös költség tartozásokat is. Épp ezért javasolt, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt a korábbi tulajdonossal részletesen egyeztessünk a terheket, tartozásokat illetően.

Sokat tehetünk a kellemetlen szituációk ellen azzal is, ha elkérjük az eladó legutóbbi közüzemi számláit, amelyeken szerepel az aktuális folyószámla-egyenleg is. Lényeges, hogy ha az egyenleg és számla összege nem egyezik, akkor az eladónak közműtartozása van. Vagyis ekkor már tudhatjuk, hogy mire kell odafigyelnünk a későbbiekben, mit kell feltétlenül megoldanunk az ingatlanvásárlás során.

Fontos kiemelni, hogy az egyenleget az egységes közüzemi számlaképnek köszönhetően valamennyi közműszolgáltató (gáz, áram, távhő, víz, hulladék, szennyvíz) azonos formában és helyen tünteti fel. A számlakép azonban nem tartalmaz információt a szolgáltatás felfüggesztéséről, vagy esetleg megszüntetéséről, ezért ebben az esetben érdemes az eladón túl érdeklődni a szolgáltatónál is.

Miért fontos az alaposság?

Azért, mert sok esetben az a tapasztalat, hogy problémát szokott okozni az, amikor a társasház másik lakója nem fizeti, vagy nem rendszeresen fizeti a közműszámláját. Ebben a helyzetben akkor van baj, ha a társasház rendelkezik főmérővel, és az egyes lakáshoz csak mellékmérők tartoznak. Ilyenkor szokott előfordulni az az eljárás, hogy a szolgáltató felmondja a mellékszolgáltatási szerződést az érintett lakóval, és a tartozást a társasházra, annak főórájára terheli át. Ez pedig azt eredményezi, hogy egy lakó tartozása az egész lakóközösségre kihat.

Hogy kerülhetjük el? 

Nehezíti az új tulajdonos helyzetét, hogy ilyen körülményekről vevőként nagyon nehezen szerezhetünk tudomást. A tulajdoni lap jellemzően nem tartalmaz erre vonatkozóan bejegyzést, így érdemi információt csak az érintettől, vagy a közös képviselőtől kaphatunk.

Minden esetben nézzük meg a lakás tulajdoni lapját és ellenőrizzük, hogy milyen terhek kapcsolódnak az ingatlanhoz, szerepel-e rajta közműtartozás miatt bejegyzett végrehajtási jog.

Az eladó kötelezettsége

A közművek esetén érdemes szót ejtenünk az eladó szavatossági felelősségéről. Lényeges, hogy az eladó az ingatlan per-, igény-, és tehermentességét szavatolja. Az eladónak garantálnia kell, hogy az ingatlannal összefüggésben közüzemi-, és köztartozása nem áll fenn. Valamint azt is, hogy a birtokba bocsátás időpontjáig az ingatlanra vonatkozó összes közüzemi és köztartozásokat korábban már rendezte. Az eladónak arra is garanciát kell vállalnia, hogy nincs közmű és közös költség tartozása, továbbá a mérőórák (plombák) sértetlenek, azok hibátlanok, illetve, hogy a valós állapotot mutatják. Fontos, hogy amennyiben a közműszolgáltatók – az adásvételi szerződés megkötésének időpontjára is fennállóan – később megállapítanák a mérőórák hibáját, azért az eladó teljes anyagi felelősséggel tartozik. Javasolt, hogy a szolgáltatások átírása esetén a felek együttesen járjanak el, kérjék ki a tartozásokról az igazolásokat, és amennyiben az eladónak tartozása van, azt az eladónak rendeznie kell. 

Vevőként bebiztosíthatjuk magunkat azáltal is, hogy az igazolásokat még az adásvétel előtt kikérjük, ezáltal elejét tudjuk venni a későbbi jogi bonyodalmaknak. Társasház esetén a közös költségről az igazolást a közös képviselőtől kell beszereznünk.

A közös költség rendezése

Nézzünk utána a lakást érintő közös költség helyzetének is. Társasház esetén egyeztessünk a közös képviselővel, hogy az eladónak van-e lejárt esedékességű számlája, így elkerülhető a fenti kellemetlen helyzet. Egyeztessünk a lakóközösséggel is. Ilyenkor akár olyan értékes információkra is szert tehetünk, hogy egyes lakóknak nagyon komoly elmaradásai vannak a közüzemi számlákat illetően, ami még nem került rá a társasház főórájára költségként, de ez a közeljövőben akár be is következhet.

Ha mégis megtörtént a baj

Cikkünkben a leggyakrabban előforduló vízközmű, illetve a közös költség tartozások helyzetét mutatjuk be.

Vízközmű

Vevőként a legfontosabb kérdés számunkra az, hogy vízközmű tartozás esetében kinek kell helytállnia. A víziközmű-szolgáltatásról a 2011. évi CCIX. törvény rendelkezik. A közüzemi díjat tartalmazó számlát a közszolgáltatási szerződésben, és az adott szolgáltató üzletszabályzatában foglaltak szerint köteles kiegyenlíteni a felhasználó. Tehát a jogviszonyt a közszolgáltatási szerződés hozza létre a felek között.  A törvény egyértelműen kimondja, hogy amennyiben az adott felhasználási hely (ingatlan) esetében a korábbi (eladó által kötött) szolgáltatási szerződés alapján tartozás jelentkezik, akkor ebben az esetben a felhasználási hely (ingatlan) vonatkozásában a szolgáltató különböző szankciókat is alkalmazhat. Ilyen szankció lehet a feltöltős mérőóra felhelyezése, esetleg az időbeli és mennyiségi korlátozás, vagy súlyosabb esetben a szolgáltatás felfüggesztése. Tehát összességében azt mondhatjuk, hogy az ingatlan új tulajdonosa nem kötelezhető jogszerűen az eladónál felmerült szolgáltatási díj megfizetésére, azonban az imént ismertetett szankciók mind az ingatlan, mind az új tulajdonos esetében kellemetlen következményeket tudnak okozni.

Közös költség

Ami a közös költség tartozást illeti,  felel-e egyáltalán a vevő az eladó közös költség tartozása miatt? Főszabályként azt mondhatjuk, hogy a közös költség tartozás az eladót terheli. Legalábbis a többségi bírói gyakorlat szerint. A Kúria által meghozott eseti döntés szerint a közös költség tartozás a korábbi tulajdonost, azaz az eladót terheli, így a vevővel szemben a társasház nem léphet fel, kivéve ha a vevő átvállalja az eladó tartozását. A baj akkor keletkezik, amikor a társasház jelzálogot jegyeztet be az ingatlanra, így a vevő terhelt ingatlant szerez, és ebben az esetben az ingatlannal felel az eladó korábbi tartozása miatt. E körben is fontos hangsúlyozni, hogy járjunk el körültekintően, és egyeztessünk a közös képviselővel.

Egyéb lehetőség

Zárásként meg kell említeni, hogy vevőként meg van az a jogi lehetőségünk is, hogy az eladó terheit a nyakunkba vesszük, azaz kifizetjük a tartozásait. Ha így járunk el, lehetőségünk van az eladóval szemben megtérítési igénnyel fellépni a Ptk. 6:57. §-a alapján, ebben az esetben viszont vállalnunk kell akár a hosszas pereskedést is.

A blogcikk szerzője Dr. Sántha Gergely ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.(info@ugyvedhazak.hu).

Forrás: https://tudastar.ingatlan.com/vennek/az-elozo-tulaj-kifizetetlen-szamlait-ki-allja/