A legfrissebb podcastunkban ismét vendégünk volt, és eredetileg azt terveztük, hogy kicsit jobban megértsük a társasházi töltés kihívásait és megoldásait a gyakorlatban. Volt már nálunk áramszolgáltató szakembere a témában, de most egy ingatlanfejlesztőtől jött a vendég, gondoltuk neki sok praktikus tapasztalata van, majd elcseverészünk a témáról.

Ehhez képest olyanokat mondott, hogy leesett az állunk.

Hatalmas az igény

Ez most leginkább egy ajánló a podcasthoz, úgyhogy nem szeretnék minden puskaport ellőni, meg amúgy sem akarnám a teljes másfél órás anyagot összefoglalni. Akit bővebben érdekel a téma, az megtalálja YouTubeon, a kedvenc podcast applikációjában, illetve a cikk alján is beszúrva a Villanyóra 113. adását. Az időkódok alapján lehet tekergetni is, ha valakit esetleg nem érdekel a minden részlet. Mégis, megosztanék itt pár adatot, számot, amitől csak hüledeztünk.

Én naivan azt gondoltam, hogy jó eseteben is csak a prémium társasházi ajánlatokban, és ott is busás felárért lehet falitöltőt kérni az aranyárban mért mélygarázshoz. Egyrészt, nem hittem volna, hogy erre ma már tömeges igény van, másrészt meg a lakópark projektek kivitelezői sem szoktak 10 év múlva esedékes dolgokba előre beruházni, hiszen minden felesleges méter kábellel és hardverrel csak az ő profitjuk csökken. Ennek fényében iszonyatosan meglepődtem, amikor Kricsfalussy Tamás, a Metrodom értékesítési igazgatója azt mondta, hogy míg pár éve ügyfeleik mindössze 5-10%-a érdeklődött az újépítésű társasház megvásárlásakor az elektromos autó töltő iránt, az utóbbi években annyira megugrott a kereslet, hogy most már meg sem kérdezik.

Idén adják át az utolsó olyan társasházat, hol még nem jár alapból minden beálló mellé a fali töltő.

A cég egyébként már korábban is telepített a beállók egy része mellé konnektort, vagy töltő előkészítést, de az érdeklődés robbanásszerűen megnőtt, és ezek a megoldások ilyen méretekben már nem működnek. Nekem a fenti adatban mégis az a legérdekesebb, hogy ez minden olvasói felmérésnél, vagy közvélemény kutatásnál jobban mutatja, hogyan gondolkoznak az emberek. Lakást nem 3-4 évre, hanem 3-4 évtizedre veszünk. Lehet hogy ma itthon még csak az új autók 3,5%-a tisztán elektromos, de a lakásvásárlók zömének ezek szerint már ma is ott van a fejében, hogy előbb-utóbb biztosan ilyen autója lesz, ezért jó előre tervezni, mint később ennek sokszorosáért egyéni megoldást kiépíteni.

Ha én gépjárműforgalmazó, vagy kereskedő lennék, sokat mondana nekem ez az adat.

Okos

Az egyik legújabb, idén átadásra kerülő XI. kerületi projektjükben olyan rendszert építettek ki, amely számítógép vezérléssel okosan osztja meg a teljesítményt a töltők között, így nem kell iszonyatosan túltervezett trafót telepíteni, és a szolgáltatónál sem kötnek le drágán felesleges kapacitásokat. Ami viszont egészen hihetetlen, hogy ebben a

700 lakásos társasházban, mind a 820 autóbeálló alapból kap egy-egy falitöltőt, egyenként maximálisan 32 A teljesítménnyel.

Viccelődtünk rajta, hogy vendégünk biztosan egy norvég projektről beszél, de nem, ez egy budapesti társasház, ami idén készül el. Nem voltunk szégyenlősek, rákérdeztünk arra is, hogy ez mégis mennyibe kerül nekik, illetve a vásárlónak, és meglepve hallottuk, hogy a beálló ára pariban van azzal, amit a környéken kérnek az újépítésű lakóparkok beállóiért.

A podcastban ezzel kapcsolatban konkrét számok is elhangzanak, de beszéltünk sokat a dolgok műszaki hátteréről és megvalósításáról is, szó volt olyan projektekről, ahol a lakópark teremgarázsában közösségi autómegosztó cégnek telepítenek töltőközpontot, de arról is esett szó, hogy a következő projektjeiknél már napelemmel látják el az épület tetejét és vizsgálják azt is, mikortól éri meg majd akkumulátort is telepíteni ezek mellé, hogy a társasházak később akár (részben) önellátóak is lehessenek.

A teljes beszélgetés meghallgatható a Villanyóra 113. adásában, ami megtalálható ezen a linken, de ide a cikk alá beszúrtam a YouTube verziót is.

Forrás: https://villanyautosok.hu/2022/02/20/820-toltos-tarsashaz-epul-budapesten/

Hatalmas tűz ütött ki egy társasházban a németországi Essen városában hétfőn kora reggel, három embert füstmérgezés gyanújával kórházba kellett szállítani.

A négyemeletes épülethez hajnali két órakor érkeztek a tűzoltók, és még reggel is küzdöttek a lángokkal.

A Westviertel nevű belvárosi negyedben álló társasházban nagyjából százan laknak. Sokan pizsamában menekültek ki lakásukból. 

A SZELES IDŐBEN A LÁNGOK ANNYIRA GYORSAN TERJEDTEK, HOGY A TŰZOLTÓK ELŐSZÖR NEM IS AZ OLTÁSSAL FOGLALKOZTAK, HANEM MEGPRÓBÁLTÁK KIJUTTATNI A LAKÓKAT.

EGYELŐRE NEM TUDNI, HOGY SIKERÜLT-E MINDENKIT KIMENEKÍTENI.

A Bild azt írja, hogy az újépítésű társasházban mindenhol füstérzékelő volt felszerelve, valószínűleg ennek tudható be, hogy nem történt súlyosabb tragédia. 

A német lap információi szerint a tűz egy erkélyen keletkezett, majd onnan terjedt tovább az egész épületre. A rendőrség szakértői vizsgálatban igyekszik majd kideríteni, hogy a modern építészeti megoldások – tűzgátló acélajtók, az építéshez használt a tűznek jobban ellenálló anyagok – ellenére miért égett ki az épület rendkívül gyorsan.

AZ ÖTVENLAKÁSOS TÁRSASHÁZBÓL 39 VOLT ÉRINTETT A TŰZBEN.

A legfrissebb hírek szerint a tüzet még nem sikerült teljesen megfékezni, egyes helyeken még mindig parázslik.

Jelenleg az épületben omlásveszély áll fent. 

A westvierteli az utóbbi évek egyik legnagyobb esseni tűzesete, „munkatársaink még soha nem láttak ilyet” – nyilatkozott a helyi tűzoltóság szóvivője a Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak.

Forrás: https://www.origo.hu/nagyvilag/20220221-hatalmas-tuz-ututt-ki-nemetorszagban-essen-lakohaz.html

Május 15-ig indulhatnak a társasházak az OTP Business Társasházi Pályázatán. Összesen 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhet húsz lakóközösség a „Zöldebb lakókörnyezet” és a „Fenntarthatóbb otthonok” kategóriákban.

Az EUROSTAT legfrissebb statisztikái szerint 2020-ban az üvegházhatású gázkibocsátás jelentős része a lakóingatlanokhoz kapcsolódott Európában. Hazánkban a háztartások voltak az üvegházhatású gázok legfőbb forrásai , ami összefüggésben állhat azzal, hogy lakóingatlan-állományunk energiahatékonysága továbbra is alacsony. Az energetikai célok eléréséhez és a zöldebb lakókörnyezet kialakításához adhat 2022-ben is támogatást és segítséget az OTP Business – adta hírül a pénzintézet.

Az idén 14. alkalommal kiírt Társasházi Pályázat keretében 20 lakóközösség juthat összesen 15 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz. Ebben az évben is két kategóriában várja a pályázatokat a hitelintézet; a „Zöldebb lakókörnyezet” kategória keretében elsősorban a társasházak szabadtéri területeinek megújításával pályázhatnak az érdeklődők, míg a „Fenntarthatóbb otthonok” kategóriában az ingatlanok közösen használt helyiségeinek energiahatékonyságát célzó beruházásokkal.

A vissza nem térítendő támogatásra egyszerűen és gyorsan, online pályázhatnak az érdeklődők. Fontos kiemelni, hogy nem csak közös képviselők nyújthatnak be pályázatot, hanem bárki a társasházi lakóközösségből. A pályázati időszak 2022. május 15-én zárul. Mindkét meghirdetett kategóriában 10-10 helyezettet választ ki a zsűri. A nyertes pályázatok megvalósítását összesen 15 millió forinttal támogatja, benyújtóikat pedig 100 ezer forint értékű ajándékutalvánnyal is díjazza a hitelintézet. Emellett az első 500 beérkező pályázat benyújtója Társasházi Háztartás szaklap előfizetést kap. 

Díjazás mindkét kategóriában:

I. helyezés:         1 200 000 Ft

II. helyezés:        1 100 000 Ft

III. helyezés:       1 000 000 Ft

IV. helyezés:       900 000 Ft

V. helyezés:        800 000 Ft

VI. helyezés:       700 000 Ft

VII. helyezés:     600 000 Ft

VIII. helyezés:    500 000 Ft

IX. helyezés:       400 000 Ft

X. helyezés:        300 000 Ft

Forrás: https://azenpenzem.hu/cikkek/penzhez-juthatnak-a-tarsashazak/8389/

Foglalkozás körében gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés miatt is indulhat nyomozás a leszakadt erkélykorlát miatt akár a közös képviselő ellen – mondta érdeklődésünkre egy ügyvéd.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, kiszakadt egy Váci úti társasház erkélyének korlátja szerda hajnalban, egy nő emiatt a járdára zuhant és meghalt.

A jelenlegi adatok szerint idegenkezűség, tehát bűncselekmény gyanúja nem merült fel, így a BRFK közigazgatási eljárásban vizsgálja a baleset körülményeit.

Büntetőjogi szempontból szakmai szabályszegésből fakadóan a foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanúja merül fel – mondta érdeklődésünkre Bátki Pál ügyvéd.

„A társasházkezelés egy ilyen szakma, aminek megvannak a szabályai, hogy hogyan kell egy épületet karbantartani, milyen időközönként, milyen mélységgel. Ezt büntetőeljárásban mindig szakértő vizsgálja, annak az adott foglalkozásnak a szakértője” – fejtette ki.

Hozzátette azt is, hogy a szakmai szabályszegés gondatlanságból történik.

Ha fennáll a gondatlanság, akkor felel a halálos eredményért is, ez a logikája bűncselekménynek.

Az InfoRádió úgy tudja, a rendőrség vizsgálata arra is kiterjed, hogy a ház homlokzatának, amelynek az erkély is része, a felújításával vagy a felújítás elmulasztásával kapcsolatban vétkes-e valaki. Ha igen, akkor minősülhet át egy ilyen közigazgatási eljárás bűncselekmény nyomozásává. Az ügyvéd biztos abban, hogy már a közigazgatási vizsgálat során is bevon szakértőt a rendőrség.

Megerősítette azt is, hogy ha bűncselekménnyé is minősítik át, akkor is valószínűleg az elején még ismeretlen tettes ellen indulhat meg az eljárás, mivel be kell azonosítania a rendőrségnek, hogy ki az, akinek a felelőssége miatt a tragédia bekövetkezett.

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek a büntetési tétele, amennyiben az gondatlanságból halált okoz, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez megegyezik a gondatlan emberölésre vonatkozó büntetési tétellel – tette hozzá Bátki Pál.

Forrás: https://infostart.hu/belfold/2022/01/12/szakertot-vonhat-be-a-rendorseg-a-vaci-uti-tragedia-vizsgalataba

„Kétmillió magyar él penészes, vizes falak közt” – idézte fel keddi online sajtótájékoztatóján Hiszékeny Dezső és Szabó Sándor, az MSZP két parlamenti képviselője az Európai Unió hivatalának hétfőn kiadott jelentését, ezzel is érzékeltetve témájuk, a lakhatási válság mértékét. Az unió hivatalának jelentése szerint Magyarországon kimagasló a lakhatási szegénység, hárommillió embert érint.

Szabó szerint további probléma a lakhatási egyenlőtlenség is, amiért a kormány elsősorban a felső középosztály és a leggazdagabb ingatlanszerzését támogató otthonteremtési politikáját is hibáztatta. Azzal, hogy újabb és újabb támogatott hitelprogramokkal pénzt zúdítanak a piacra, a 2010-20 közti évtizedben kilencven százalékkal nőttek az árak, és ezt követték a lakbérek is.

„Ezen a helyzeten az sem segít, hogy a 18 és 34 év közötti fiatalok hatvan százaléka otthon kell, hogy lakjon a szüleivel, hiszen nem tudja mind felvenni a CSOK-ot.” – mondta Szabó.

A kormány otthonteremtési politikájával szemben azt a bérlakásépítési mintaprogramot hozta fel, amit képviselőtársa, Hiszékeny Dezső választókerületében, a 13. kerületben valósítottak meg, és amihez hasonlót Szabó körzetében, Szegeden is indítottak. Ezt Szabó maga mögé mutatva szemléltetni is tudta, a sajtótájékoztatót egy olyan, ötven lakásos társasház előtt tartották, amit 2005-ben épített a szegedi önkormányzat háromszáz milliós állami támogatással, 450 millió forintból. „A lakhatási szegénység felszámolására mi egy szociális alapokon nyugvó, tulajdonképpen mindenki számára hozzáférhető otthontámogatási bérlakásrendszert szeretnénk létrehozni” – mondta.

Állami támogatással bérlakásépítési programot indítanának, de legalább ilyen fontos volna a már meglévő, állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások felújítása. Ilyen program is zajlik Szegeden, és az ezekben felújított lakásokat a piaci ár negyedéért-ötödéért adhatják ki – Szabó egy 53 négyzetméteres bérlakással példálózott, melynek bérleti díja piaci alapon még Szegeden is 80-100 ezer forint, az önkormányzati program részeként felújított lakásokat viszont pályázati alapon nem egészen húszezer forintért lehet bérelni.

„Tehát jól látszik, ha van szándék, és van akarat, forrás, akkor igenis lehet tenni a lakhatási szegénység felszámolásáért.” – mondta Szabó.

Hiszékeny is háztáji példákat hozott fel választókerületéből, a 13. kerületből. Az eredmények közt felsorolta, hogy az elmúlt években 667 bérlakás épült, és hogy 2014 óta az új bérházak már passzív házak, működtetésükhöz kevés energia kell, ami nem csupán környezetvédelmi szempontból, hanem a fenntartási költségek miatt a bennük élőknek is hasznos. „Szerintem ez az igazi rezsicsökkentés, amikor kevesebb energiát tudunk felhasználni” – mondta.

Forrás: https://444.hu/2022/01/25/a-berlakasepites-tamogatasaval-kuzdene-a-lakhatasi-valsag-ellen-az-ellenzek

Jelentős kereslet élénkíti az újlakáspiacot, így hoz emelkedő árakat 2022-ben, amiben nagy szerepe van a családtámogatásoknak és a zöldhitel programnak. A használt lakások iránti kereslet is élénk maradhat, amelyet a befektetési célú vásárlók visszatérése is segíthet. A Takarék Index elemzői átlagosan 5-7 százalékos drágulással számolnak, de az új lakások esetében ennél magasabb, 8-10 százalékos emelkedés valószínű. A társasház-építések fő helyszíne a főváros, de népszerű marad a nagyvárosi agglomeráció és a Balaton környéke is.

A lakásépítési engedélyek számának további növekedésével számolnak a Takarék Index elemzői az idén, hiszen az engedélyeket az 5 százalékos áfaszint alkalmazásához még 2022 végéig meg kell szerezniük a beruházóknak, ami megterhelheti a tervezési szektort és az engedélyeztetést. Már tavaly is nőtt az építési engedélyek száma az 5 százalékosra csökkent újlakásáfa hatására, főleg a családiház-építéseknél. Jelentős változást hoz, hogy az idén június 30. után elkészülő otthonok csak akkor kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha elérik a BB energetikai osztályt, vagyis kellően energiahatékonyak, és 25 százalékban megújuló energiát is használnak.

A 2021-ben átadott lakások száma az első három negyedévben nagyon hasonlóan alakult, mint 2020-ban, összesen több mint 12 ezer otthon készült el. Budapesten jelentősen meghaladta az átadott otthonok száma az előző évek szintjeit, több mint 5 ezer lakást adtak át szeptemberig. A Budapesti Lakáspiaci Riport szerint, októberben és novemberben körülbelül ezret adtak még át, illetve több mint 1800-at decemberre terveztek. Utóbbiak között lehetnek olyanok, amelyek az idei évre csúsztak, de összességében a 2021-es átadások a fővárosban vélhetően meghaladták a 2020-as szintet a Takarék Index elemzői szerint.

Idén csaknem 5800 társasházi lakás átadása várható a fővárosban. Ezek nagy része már tulajdonosra talált, mivel sok vásárló már az építkezés fázisában leköti a lakásokat. A szabad lakások száma körülbelül 2 ezer volt tavaly év végén. A már elindított projektek alapján 2023-ra több mint 5600 társasházi lakás készülhet el Budapesten, amelyek között körülbelül 2 ezer szabad lakás található. 2024–2025-re egyelőre kevés projektet jelentettek be, de egy részét már ezeknek is értékesítették. A már bejelentett fejlesztések alapján a 2022–2025-ös időszakban körülbelül 13 ezer lakást adnak át Budapesten, amelyekből körülbelül 5 ezer még szabad. (1. ábra)

Az ELTINGA vidéki lakáspiaci adatbázisa szerint az értékesítés alatt álló, legalább tíz lakást tartalmazó társasházakban 13 500 lakás épül. Jelentősek ugyanakkor a regionális eltérések, a legtöbb Somogy megyében van (körülbelül 2300), amelyet a Balaton közelsége tesz népszerűvé a fejlesztők és a vásárlók körében. A második legtöbb lakás Pest megyében található (körülbelül 2 ezer) a terület agglomerációs szerepének köszönhetően, míg a harmadik helyen Győr-Moson-Sopron megye áll, több mint 1800 lakással. Az őszi adatok szerint nincs értékesítés alatt álló, legalább tízlakásos társasház Nógrád és Tolna megyében, Békés megyében pedig 31 ilyen lakás található.

A kínálat szempontjából kérdéses, hogy a most moratóriummal, illetve kamatplafonnal védett hiteleseknél az intézkedés lejárta hoz-e kényszerértékesítéseket, vagy saját maguk elkezdik-e eladni az ingatlanjaikat. A Takarék Index elemzői szerint idén vélhetően még nem lesznek kényszerértékesítések.

A további projektindításokat támogathatja, hogy a fejlesztők jelentős kereslettel és növekvő árakkal találkoznak az újlakáspiacon, amiben nagy szerepük van a családtámogatásoknak, illetve a tavaly ősszel elindított zöldhitelprogramnak. Ugyanakkor a piacon bizonytalanságot szül, hogy az idei év ismét az építőanyagok drágulásával kezdődhet, ami nehezíti a költségkalkulációkat, különösen a 2024–2025-ös átadású beruházásoknál. A társasházi fejlesztések fő helyszíne maradhat a főváros, illetve továbbra is népszerű lehet a Balaton környéke. Az előző évekhez hasonlóan, a társasházak mellett az idén is magas maradhat az építési kedv a családi házaknál.

A GDP-növekedés és a támogatások erősítik a keresletet

Pozitív hatással lehet a hazai lakáspiaci keresletre a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, és támogathatják a keresletet a kedvező munkaerőpiaci folyamatok, valamint a bérek emelkedése is. A kamatszint azonban drágítja az újonnan felvett lakáshiteleket, amit csak részben tudnak ellensúlyozni a bérek, így kedvezőtlen hatással lehet a hitelkihelyezésekre, és ezáltal a lakáspiaci keresletre, különösen a használt lakások esetében. Viszont már tavaly ősszel sokan érdeklődtek az új lakásokhoz felvehető, kedvezményes zöldhitel iránt, ami az idén is megmarad.

2021 elején a lakáspiaci keresletben nagy ugrást okoztak a frissen bevezetett családtámogatások, ezek pozitív hatása a vásárlásokra idén is megmaradhat. A zöldhitel elsősorban az új lakások keresletét növelheti, amivel egyelőre a kínálat nem képes lépést tartani, így erős nyomást fejthet ki az árakra. Az idei lakáspiaci keresletet a családosoknak biztosított adóvisszatérítések is támogatják.

Nőtt a befektetői érdeklődés

A befektetői keresletet, amely hagyományosan Budapesten jóval erősebb, mint vidéken, a koronavírus-járvány 2020-ban erőteljesen visszavetette. A lakásárak megtorpantak, a bérleti díjak pedig zuhantak, ami jelentősen csökkentette az elérhető hozamokat. Tavaly a befektetői érdeklődés ismét növekedett a lakások iránt Budapesten, különösen ősszel. Az élénkülés vidéken is megfigyelhető volt május és december között, a fővároshoz képest azonban a befektetői vásárlások aránya továbbra is messze elmaradt. Az élénkülésben vélhetően nagy szerepet játszott az egyre növekvő infláció, ami a befektetőket az ingatlanok felé terelte.

Ugyanakkor nem csak a vevői oldalon aktívak az ingatlanba fektetők, sokan értékesítik korábban vásárolt ingatlanjukat, így realizálva a korábbi időszak jelentős áremelkedéséből származó hasznot.

A bérleti díjak jelentősen nőttek 2021-ben, de nem érték el a járvány előtti időszak maximumát, miközben a lakások drágultak, így a bérbeadásból származó hozam kisebb. A befektetési célú lakásvásárlási hozam másik összetevője a lakásárak emelkedéséből származik. 2021 első félévében a 2020-as átlagos szinthez képest a nominális árváltozás 6,8 százalékos volt, 2020-ban pedig 2019-hez képest 9,2 százalékos, míg 2015 és 2019 között végig kétszámjegyű volt, vagyis az elérhető visszatekintő hozamok magasan alakultak. Egy befektetésnél viszont a jövőbeli árnövekedésnek van szerepe. A Takarék Index elemzői mérsékelt drágulásra számítanak.

A magas inflációs környezetben idén vonzó lehet a reál eszközök között az ingatlan, mint befektetési forma. A 2022-re a Takarékbank elemzői által várt 5,5 százalékos infláció mellett az idén is erős lehet a lakáspiacon a befektetői aktivitás.

Összességében a lakáspiacon élénk maradhat a kereslet 2022-ben, de egyes szegmenseiben lehetnek különbségek. Az már eddig is látszott, hogy nagyon sokan érdeklődnek a fővárosi agglomeráció iránt, ez az idén is jellemző maradhat. Az új lakásoknál lehetnek különbségek a keresletben a különböző ingatlanok között, a közeli átadási dátumú, a zöldhitel feltételeinek megfelelő lakások népszerűbbek lesznek.

Erős marad a forgalom

A lakáspiaci forgalom 2021 elején erősen bővült, a második félévben ez a jelentős növekedés megtört, de továbbra is erős maradt a kereslet. Az adásvételek száma átléphette a 150 ezret, ami körülbelül a 2019-es szinttel volt azonos. A 2020-as megtorpanást követően a lakáspiaci élénkülés hatására az árak is tovább emelkedtek, 2021 második negyedévében 8,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbnál.

Idén az új lakások esetében a forgalom továbbra is nagyon erős maradhat, de a használt lakások esetében sem számítanak drasztikus esésre a Takarék Index elemzői. Azok, akik az új lakást nem tudják megfizetni, a használt ingatlanokat választhatják.

Eltérő mértékben nőnek a lakásárak

A Takarék Index elemzői 2022-re nem látnak nagy kockázatot a lakáspiac lefelé fordulására. A használt lakásoknál lassulhat az árak növekedése, míg az új lakásoknál az árak nagyobb emelkedésére lehet számítani a szűkös kínálat, az alapanyagok és a munkaerő drágulása, valamint a zöldhitel miatt. Éves szinten a lakáspiacon legalább az inflációnak megfelelő áremelkedésre számítanak a Takarék Index elemzői. A drágulás átlagosan 5-7 százalékos lehet a piac egészét tekintve, de az új lakások esetében ennél magasabb, 8-10 százalékos drágulás valószínű.

Forrás: https://hirado.hu/belfold/gazdasag/cikk/2022/01/28/a-hasznalt-lakasoknal-lassulhat-az-ujaknal-megmaradhat-a-gyors-dragulas

Fegyházbüntetést indítványoztak egy férfi ellen, aki röviddel a börtönből való szabadulása után több lakásba is betört – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A 32 éves férfi hasonló jellegű bűncselekmények miatt kapott már börtönbüntetést, ahonnan 2021. május 9-én szabadult. Nem tudta azonban túl sokáig türtőztetni magát, 2021. május 26-án éjjel ugyanis befeszítette egy VII. kerületi lakás ajtaját, és értékek után kutatott.

Mivel a lakásból éppen költöztek, a betörő nem találta meg az elpakolt értékeket, ezért távozott. Ezt követően még aznap éjszaka betört egy másik VII. kerületi lakásba is, ahol szintén nem talált értékeket.

A BETÖRŐ AZ ELKÖVETKEZŐ NÉGY NAPBAN MÉG KÉT ERZSÉBETVÁROSI ÉS EGY TERÉZVÁROSI LAKÁSBA TÖRT BE

úgy, hogy befeszítette vagy betörte az ajtót, és javarészt laptopokat, hangszórókat és egy táblagépet lopott csaknem négyszázezer forint értékben.

A budapesti nyomozók azonosították és gyanúsítottként kihallgatták a férfit, akitől az ellopott tárgyak egy részét lefoglalták.

A férfi ellen üzletszerűen és dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétsége, bűntette és lopás bűntettének kísérlete miatt emeltek vádat.

Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat fegyházbüntetésre ítélje, és tiltsa el a közügyek gyakorlásától, valamint rendeljen el vele szemben vagyonelkobzást.

Az egyik kamerafelvételen látható, hogy a férfi berúgja az egyik társasház kapuját, míg a másikon egy másik bűncselekmény elkövetése előtt és után látható.

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/02/03/betores-szabadulas-utan-visszaeso-bunozo/

A Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi nyomozói őrizetbe vették a két férfit, akiket az elkövetés után három órával elfogtak.

Mint ahogy korábban beszámoltunk, 2022. február 2-án 22 óra körül Budapest VIII. kerületében, egy Kőbányai úti társasház egyik lakásában egy férfit olyan súlyosan bántalmaztak, hogy belehalt sérüléseibe.

Az eddigi adatok szerint a feltételezett elkövetők megfenyegették a lakásban élő három embert és elvették ékszereiket, bankkártyájukat és mobiltelefonjaikat.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei a bejelentéstől számított három órán belül elfogták a bűncselekmény feltételezett elkövetőit.

Az Életvédelmi Osztály nyomozói az 54 éves O. Józsefet és a 47 éves K. Zoltánt halált okozó testi sértés és rablás miatt hallgatták ki. A feltételezett elkövetőket őrizetbe vették és előterjesztést tesznek letartóztatásuk indítványozására.

A két férfi vallomást tett, a cselekmények elkövetését részben elismerték.

Forrás: http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/bunugyek/orizetben-a-halalt-okozo-testi-sertes-2

Kigyulladt egy karácsonyfa hétfőn késő este egy társasházi lakásban Zalaegerszegen, az épület lakóinak egy részét kimenekítették a tűzoltók – közölte a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel.

Kósi Zsolt elmondta: a Rákóczi Ferenc utcában található társasház egyik harmadik emeleti lakásában gyulladt ki egy karácsonyfa. A tűzzel érintett ingatlan két lakóját a mentők elszállították megfigyelésre.

A tűzoltók az épület 18 lakásából 37 embert menekítettek ki az oltás és az utómunkálatok idejére. A hideg miatt a lakók egy része az alig egy saroknyira lévő tűzoltóság épületében tudott melegedni.

Forrás: https://hirado.hu/belfold/cikk/2022/01/25/karacsonyfa-miatt-tuz-utott-ki-egy-zalaegerszegi-tarsashazban

A társasházi életnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, de az biztos, hogy rengetegek konfliktussal tud járni. A bérlők között gyakran nincs egyetértés bizonyos ügyekben, már ha egyáltalán részt vesznek a közgyűléseken, sokan ugyanis egyáltalán nem vesznek részt a közügyeikben. Ilyenkor sokan meglepődnek, ha nélkülük hoznak olyan döntéseket a társasház lakói, melyek aztán konfliktusokhoz is vezetnek. A Telex most két ingatlanjogban jártas ügyvéddel beszélgetett a gyakori konfliktusokról és azok lehetséges megoldásairól.

Passzív lakók

Nagy úgy véli, a vitás eseteknél első körben a társasházakról szóló törvényt, az adott ház alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát (szmsz), esetleg (ahol van) házirendjét kell alapul venni, ezek alapján lehet megoldást találni sok felmerülő problémára. Fontos azonban, hogy a problémák egy részét nem lehet megoldani ezekre hivatkozva – mondta. Példaként elmondta, hogy ha régi társasházban egy gyermekes család költözik a szomszédba, akkor a gyerekek hangoskodása ellen például semmiféle jogi úton nem tudunk védekezni.

Jelentős problémát okoz a társasházak életében, hogy a legtöbb lakó nagyon passzív (vagy egyáltalán nem jár el a közgyűlésekbe, vagy meghatalmazottat küld), így sokszor születnek olyan döntések, amikről az ott lakók nem is tudnak és csak utólag értesülnek róla – ekkor keletkeznek a problémák. A társasházi üléseknél ugyanis sok esetben elég ha csak a jelenlévők szavazzák meg a döntést (igazán kardinális kérdéseknél – például egy hitelfelvétel vagy egy osztatlan közös tulajdonban lévő helyiség eladásába minden lakónak bele kell egyeznie). Nagy Zoltán szerint az esetek 80%-ában az első közgyűlés nem is határozatképes és csak a másodikban születik döntés, ahol már elég a jelenlévők többségi szavazata.

AZ ÜGYVÉD UGYANAKKOR EMLÉKEZTET, HOGY EGY A KÖZÖS KÖLTSÉG MEGEMELÉSÉRŐL, FELÚJÍTÁSRÓL VAGY BÁRMI MÁSRÓL DÖNTŐ KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOT 60 NAPON BELÜL MEGTÁMADHATJA BÁRMELYIK LAKÓ,

még akkor is ha kisebbségben volt a döntéskor, de úgy gondolja, hogy érdekei érdemben sérültek – a panaszokkal bírósághoz kell fordulni, semmilyen más hivatal nem tudja ezeket kezelni. Amíg viszont a bíróság nem dönt a kérdésben, addig a közgyűlés által elfogadott határozat érvényes.

Előfordulnak olyan esetek is, mint tavaly, amikor egy társasházban az egyik lakó sorra felvásárolta a ház több lakását is, így a gyűlésen egyedül került többségbe, majd hatalmas közös költségekről kezdett el számlákat kiküldeni. A megkérdezett ügyvéd szerint a bíróság ezt érvénytelenítheti és csak jogos mértékben lehet a közös költséget emelni, azonban ebben a kérdésben is lehetnek kacifántok.

Ha lop a közös képviselő

Problémák természetesen a közös képviselők kapcsán is felmerülhetnek, akinek az a feladata, hogy végrehajtsa a közgyűlés határozatait. Amennyiben probléma merülne fel a képviselő kapcsán, úgy az önkormányzat jegyzőjéhez lehet fordulni, mert ő gyakorolja felettük a törvényességi felügyeletet, amennyiben viszont például sikkasztáson kapjuk, úgy rendőrsági feljelentést kell tennünk.

A lapnak megszólaló ügyvéd szerint a társasházi élet egyik nagy gondja, hogy a vonatkozó törvény „nem túl jó”.

EGY TULAJDONOS PÉLDÁUL SZINTE MINDEN ELŐTERJESZTÉST MEGTÁMADHAT BÍRÓSÁGON ÉS MIVEL VAGYONI HELYZETBŐL KIFOLYÓLAG EZT AKÁR INGYEN IS MEGTEHETI,

így minden egyes kérdés döntését hónapokkal el tudja húzni, miközben az induló bírósági eljárásokban a társasházat képviselő ügyvéde(ke)t fizetnie kell a közösségnek.

Beázó tető, eltört vezeték? Nem a mi gondunk.

Jámbor Attila építési joggal foglalkozó ügyvéd, az Építésijog.hu főszerkesztője szerint sok társasháznál az épület felújítása miatt merülnek fel jogviták, gyakori problémaforrás a tető állapota. Egy beázás például csak a legfelsőbb szinten lakókat érinti, a lejjebb lakók pedig nem feltétlenül akarnának felújításra költeni, így a közgyűlésben akár le is szavazhatják a beázás gondjának megoldását (ilyenkor is bírósághoz érdemes fordulni). De hasonló probléma az is, ha valamilyen vezeték törik el az egyik lakás alatt.

Jámbor szerint sok társasház – főleg nagyobb városokban, kiemelten Budapesten – az üres padlástér, tetőtér eladásával próbálja előteremteni a pénzt a felújításokra. „Itt ugye nem egy üres telekre épül valami, hanem valakiknek a feje fölött kell folyamatosan építkezni, ráadásul úgy, hogy egy időre a tetőt is le kell szedni a fejük fölül. A tetőtér vagy padlástér beépítésénél a bizonytalanság és a félelem lesz úrrá a lakók között, amikor erről dönteni kell, mert tudják, hogy ha leszedik a tetőt, és a beruházó valamiért elszalad, akkor elég nagy bajba kerülnek.” Volt már olyan eset, hogy több lakás is szétázott egy esőben, amikor épp nem volt felette tető.

Jámbor Attila szerint az energetikai, szigetelési felújítások is tudnak konfliktust okozni, de lényegében ott is a többség dönt: ha a tulajdonosok többsége szeretné megcsináltatni a társasház szigetelését, akkor ezt a kisebbségnek is el kell fogadnia és ki kell fizetnie. Ezt persze meg lehet támadni bíróságon, de nem sok esély lesz a győzelemre. A helyzetet az teheti igazán kellemetlenné, ha valaki nem tudja fizetni a felújítás költségét – ilyenkor ugyanis kiszorul a társasházból és kénytelen egy olcsóbban fenntarthatóba költözni.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220121/beazo-teto-kifizethetetlen-felujitas-es-kenyszeru-kikoltozes-a-tarsashazi-elet-sotet-oldala-522295