Szeptember végéig felújítják a szegedi bölcsődéhez vezető útszakaszt

Tart az útfelújítás a Petőfi Sándor sugárúti bölcsődénél, amiről januárban írtuk meg, hogy katasztrofális állapotok fogadják a gyerekeket és a szülőket. A kezdést közműprobléma is hátráltatta, de a hónap végére befejezik a munkát, addig a Móra utcai bejáratot lehet használni.

Szeptember második hetében felvonultak a munkagépek a Petőfi Sándor sugárút 63. alatti bölcsődéhez vezető bekötőútra, és elkezdődött a kátyús út felújítása. Amikor januárban olvasói panasz nyomán foglalkoztunk a szakasszal, ami a bölcsőde sugárúti bejáratához vezet, nagyon rossz állapotok fogadták az arra járókat. A sáros út tele volt kátyúval, a keskeny járda egy hiányzó szakaszán vaskaput fektettek keresztül, a társasház kukái mellett gyűltek a szemétkupacok.

Akkor a szegedi önkormányzattól megtudtuk, hogy a szemét a szomszédos lakásszövetkezet tulajdonában ál­­ló területen halmozódik, a sugárút felőli bekötőút pedig nem az önkormányzat, hanem a lakásszövetkezet tulajdonában áll. A szövetkezet szívességi alapon engedi az út használatát. Annak felújításához az önkormányzatnak szolgalmi jogot kellett szereznie, ez cikkünk megírásának idején folyamatban volt. Amint bejegyezték, az önkormányzat rendbe teszi az említett sza­kaszt – kaptuk meg januárban az ígéretet.

Koromné Fenyvesi Rózsa, a terület önkormányzati képviselője lapunknak elmondta: úgy tervezték, a munkát júniusra befejezik. Ez azért nem történt meg, mert közműproblémába ütköztek, a keresztező közművek miatt módosítani kellett a terveket, beszerezni a szükséges hozzájárulásokat. A tényleges munka végül szeptember 6-án kezdődött el. A befejezés határideje szeptember 30., a gyerekek és a szülők addig a Móra utcai bejáratot tudják használni.

A munka szeptember 6-án kezdődött. A befejezés határideje szeptember 30., a gyerekek és a szülők addig a Móra utcai bejáratot használhatják.

Forrás: https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/szeptember-vegeig-felujitjak-a-szegedi-bolcsodehez-vezeto-utszakaszt-7966760/

Egy sasadi villa és a MOME Campus nyerte az Év háza díjat 2021-ben

A fődíjak mellett két szakmai és további öt támogatói díj odaítéléséről is döntött a zsűri.

Egy Földes László és Lukács Anna által tervezett sasadi villa, valamint a Csillag Katalin és Gunther Zsolt által jegyzett MOME Campus nyerte el idén az Év háza díjat, amelyet gálaest keretében adtak át szerda este Budapesten, írta az MTI.

A 2008-ban újjáélesztett szakmai pályázaton családi ház, kis társasház, valamint középület kategóriában oszt ki fődíjat a zsűri, amely emellett két szakmai és további öt támogatói díj odaítéléséről is dönt, két éve pedig közönségszavazást is tartanak.

A pályázatot évről-évre a Magyar Építész Kamara (MÉK) és a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) szakmai védnökségével írják ki, fenntartását pedig az építőipar legnagyobb gyártóinak együttműködése és támogatása teszi lehetővé

– emlékeztet a közlemény.

Idén 13 középület és 29 családi ház terveit nevezték a pályázatra.

Családi ház kategóriában a fődíjat Földes László és Lukács Anna egy téglaburkolatos, elegáns sasadi villa tervezéséért kapta, míg a legjobb középületért járó díjat Csillag Katalinnak és Gunther Zsoltnak, a már sok hazai és nemzetközi elismeréssel büszkélkedő MOME Campus tervezőinek ítélte oda a zsűri.

Szoják Balázs, az Év háza pályázat kurátora a sasadi családi házról mondott értékelésében kiemelte, hogy egy kiváló és már többször díjazott építész idén ismét pályázott, és ismét példaértékűt alkotott mindannyiunk számára.

Földes László épülete, egy részletekre kiterjedő és kétségkívül alapos tervezési folyamat eredménye. A végeredmény tiszta formáival, minőségi anyagaival és megvalósításával csendes harmóniát hozott létre a kert és a közvetlen és távolabbi környezete között

– idézi a közlemény.

A MOME Campus értékelését a zsűri képviseletében Fazakas György vezető építész mondta el az eseményen.

Csillag Katalin és Gunther Zsolt érdeme, hogy az 1954-ben épült főépület tengelyére szervezett új épületegyüttes önálló építészeti karaktere jól illeszkedik a teljes együttesbe, sőt az alkalmazott +kopilit+ üvegrendszer még a 60-as, 70-es évek ipari épülettervező gyakorlatára is utal. (…) A campusfejlesztés által gyökeresen megújult fizikai környezet, az új intézményi keretek arra késztetik az egyetemi hallgatókat és oktatóikat, hogy egy szabadabb, kreatívabb alkotói légkörben végezzék tanulmányaikat, és képzésük befejezése után világszínvonalú alkotókká váljanak

– fogalmazott.

Különdíjak

A MÉK szakmai különdíját Vesmásné Zákányi Ildikó, Szabó Csanád, Vesmás Péter és Sipos György nyerte el a szegedi Móra Ferenc Múzeum És Vár Múzeum terveivel, a Magyar Építész Kamara szakmai különdíjával pedig Hőnich Richárdot és Nagy Pétert tüntették ki a pilisszentiváni Pilisi Len Látogatóközpontért.

Álmos Gergely, Bubla Ágnes a Leier főtámogatói különdíjat érdemelték ki egy szegedi családi ház terveiért, a Hella támogatói különdíjat pedig Lenzsér Péter és Jug Mátyás kapta a soproni Média Értési és Oktatási Központért.

A Meva támogatói Különdíjjal Szél Norbertet és Varga Gábort jutalmazták a sajószentpéteri óvoda-bölcsődéért, a Prefa támogatói különdíjjal Benczúr Lászlót és Weichinger Miklóst egy budapesti családi ház terveiért, a Terrán támogatói különdíjjal pedig Kocsis Barnabást és Kocsis Gáspárt egy szentendrei többlakásos társasházért.

Középület kategóriában a közönség a Szél Norbert és Varga Gábor által tervezett sajószentpéteri óvoda-bölcsőde épületét választotta a legjobbnak, míg családi ház kategóriában Göde Ferenc, “a Velencei-tóra szemet gyönyörködtető panorámát kínáló” családi háza bizonyult a legnépszerűbbnek.

A zsűrit idén Noll Tamás építész, a MÉK egykori elnöke vezette, társelnökei Dévényi Sándor építész, Hajnóczi Péter, a MÉK elnöke, Krizsán András, a MÉSZ elnöke, valamint Szoják Balázs építész voltak. A zsűri szakértő tagjaiként Tóth Balázs építész és Tóth Elek, a BME címzetes egyetemi tanára, illetve a 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek: Csontos Györgyi, Fazakas György, Pirity Attila, Sajtos Gábor és Varga Tamás működtek közre a díjak odaítélésében.

Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2021/09/23/ev-haza-2021-sasadi-villa/

Ilyenek lesznek az exkluzív társasházak a déli városrészben

Hét különálló, exkluzív társasház épül a Monostorpályi út 1-3. szám alatti területen – tájékoztatta szerkesztőségünket a beruházó Aranypart Ingatlanbefektetési Alap alapkezelője, a Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt. Ahogy arról korábban beszámoltunk: a Mikepércsi út-Leiningen utca-Előd utca-Monostorpályi út által határolt mintegy 5 és fél hektáros telken már munkagépek dolgoznak, elkezdődött a tereprendezés. Ahhoz, hogy az ingatlanon lakások épülhessenek, a településszerkezeti tervet, továbbá a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet is módosítani kellett. Erre 2016 szeptemberében került sor, amikor is a debreceni közgyűlés településrendezési és tervezési szerződést kötött az Aranypart Ingatlanbefektetési Alappal.

A területen összesen 324 lakást építenek majd, amelyek hét különálló, exkluzív társasházban kapnak helyet. Az első ütemben egy 28 lakásos társasházat építenek fel. A tervezés során fontos szempont volt a praktikusság, a használhatóság és a fenntarthatóság – emelték ki, hozzátéve, hogy a lakások alapterületét úgy alakították ki, hogy a potenciális vásárlók mindegyike megtalálja majd a számára optimális nagyságú ingatlant. A legkisebb lakások 42, a legnagyobbak pedig 80 négyzetméteresek lesznek. A beépítendő anyagok kiválasztásánál nagy hangsúlyt fektettek a magas minőségre. A lakásokat elválasztó falak fokozott hangszigetelést kapnak, a nyílászárók háromrétegű üvegezéssel készülnek, és a lépcsőházban 13 személyes lift is a lakók kényelmét szolgálja majd.

A társasházak közötti területen parkosítást végeznek, kialakítanak egy játszóteret és egy szabadtéri fitneszparkot is. A kivitelezés a tervek szerint már idén októberben elkezdődik, a teljes projekt pedig várhatóan 2023 végére fejeződik be.
Arra a felvetésünkre, hogy a beruházás következtében a környék lakosságszáma, ezzel együtt pedig gépkocsiforgalom is jelentősen megnő majd a már most is meglehetősen túlterhelt Mikepércsi úton, az alapkezelő azt írja: bíznak a leendő lakók környezettudatosságában, és abban, hogy a mindennapokban a közösségi közlekedést részesítik majd előnyben.

Forrás: https://civishir.hu/helyben-jaro/2021/09/ilyenek-lesznek-az-exkluziv-tarsashazak-a-deli-varosreszben

Kigyulladt egy társasház tetőszerkezete Békéscsabán

A tűzoltóknak sikerült megfékezniük a lángokat

Egy kétlakásos sorház egyik lakásának tetőszerkezete gyulladt ki kedden délelőtt Békéscsabán, az Ifjúság utcában – tájékoztatott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az esethez a megyeszékhely hivatásos tűzoltói érkeztek ki, akik két vízsugárral megkezdték a lángok oltását. 

A megyeszékhely hivatásos tűzoltói egy embert kihoztak az épületből. Egy gyulai hivatásos egység is a helyszínre érkezett, a rajok három vízsugárral oltották el a lángokat. A mentők is a helyszínen vannak.

Forrás: https://behir.hu/kigyulladt-egy-tarsashaz-tetoszerkezete-bekescsaban

Felújítási támogatásra várnak a társasházak

A társasházak számára is elérhető, energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatási programok nélkül nem lehet elérni az itthon és Európában is megfogalmazott klímasemlegességi célokat – fogalmazták meg a témában rendezett budapesti nemzetközi konferencia résztvevői.

Nagyon nagy kihívás az épületek felújítása, még az Európai Unió országaiban is, ahol évente 100 milliárd eurót fordítanak az ingatlantulajdonosok korszerűsítést szolgáló beruházásokra, de a teljes dekarbonizációhoz, a 2050-re megcélzott karbonsemlegesség eléréséhez ennek a triplájára lenne szükség. Erről az Európai Bizottság Energiaügyi Kabinetjének tagja, Karlis Goldstein beszélt azon a konferencián, amit az Európai Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Érdekképviseleti Szövetsége (UIPI) szervezett a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületével (TTOE) közösen, amelyet egy európai körút első állomásaként Budapesten rendeztek meg.

Az Épületfelújítási hullám előtt az EU és Magyarország című tanácskozáson az európai szakpolitikus rámutatott: a klímaváltozás ellen közösen kell fellépni, és abban mindenkinek részt kell vállalnia, de egységes módszer nincs, hiszen az épületek állapota rendkívül eltérő, és az ingatlantulajdonosokat is különböző platformokon, különböző módon kell és lehet segíteni. 

Miközben az unióban 43 millió ember él energiaszegénységben, ami télen a fűtés, nyáron a hűtés megfizethetőségének hiányát jelenti, az energiahatékonyság, vagyis a költségek csökkentése az egyetlen járható és hatékony út, hiszen az a lakhatást is olcsóbbá teszi tulajdonosnak és bérlőnek egyaránt.

Magyarországon az éves felújítási rátát a jelenlegi egy-két százalékról 2030-ig lakóépületek esetében öt, középületeknél három százalékra célozza növelni a klímasemlegességi törekvéseket megfogalmazó nemzeti stratégia – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője, Horváth Viktor előadásból.

Eszerint a kormányzat magasra tette a lécet, megelőzve jó néhány európai országot, a villamosenergia-termelést 90 százalékos mértékben dekarbonizálttá tervezik tenni 2030-ra, ami komoly vállalás, éppúgy, mint a közel nulla energiafelhasználású épületek arányának 20 százalékra növelése, valamint a szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékos csökkentése 2030-ra.

A magyar felújítási stratégiában foglaltak megvalósításához komoly beruházásokra van szükség, ezért az egyik fő szabály, hogy olyan finanszírozási mechanizmusokat dolgozzanak ki, amelyek szinten tartják, vagyis nem emelik a lakosság rezsiszintjét. 

A kormányzat többféle és összetett támogatási konstrukcióban, visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokban egyaránt gondolkodik 

– jelezte a főosztályvezető. „A pontos keretek még nem adottak, az EU-val még nem zárultak le a tárgyalások a helyreállítási terv részleteiről. Annyi már tudható, hogy a vissza nem térítendő források felhasználásánál a lakossági célcsoport szerepel majd a legnagyobb hangsúllyal.”

Félő, hogy kevés lesz a következő nyolc év a 2030-ra kitűzött célok eléréséhez, ha még csak ötletelnek a támogatási rendszerekről – szögezte le Bék Ágnes, a TTOE elnöke. Jó ideje hiányoznak a társasházak számára is elérhető felújítási támogatások, noha a legnagyobb energiapazarlók az épületek. 

A konferencián részt vevő közös képviselők hangsúlyozták, hogy a lakás-takarékpénztári konstrukció megszüntetése nagy űrt hagyott, mert a 30 százalékos állami támogatás biztosította, hogy kamatmentessé vált a hitel, ráadásul igazi nagy előnye volt, hogy fedezetet tudtak vele biztosítani a hitelfelvételhez a lakóközösségek, amelyektől a társasházi közös tulajdont a bank mint érték nélküli tulajdont most nem fogadja el.

A pályázatokkal kapcsolatban a TTOE elnöke az állami és banki bürokrácia csökkentésének fontosságát is hangsúlyozta, de mindenekelőtt a tulajdonosok szemléletformálásának szükségességét, ami alapvető feltétele annak, hogy a felújításokra vállalkozzon a ház. A Covid-járvány és az elszabadult munkadíjak és építőanyagárak miatt sok társasház most a korábban elhatározott munkálatoktól is visszalépett, noha az épületek állapota ezt indokolná.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) felmérése mindeközben megdöbbentő adatokkal szembesítheti a döntéshozókat, hiszen abból kiderült, hogy a felújítások több mint felét kényszerből, elromlott, cserére szoruló berendezések miatt végzik el, és nem komplex terv keretében. Szécsi Ilona, a Mehi szakértője elmondta, a korszerűsítést szolgáló felújítások 76 százalékánál nem  használtak energetikai tervet, és több mint fele említésre méltó energiamegtakarítás nélkül zárult, bár a megrendelők több mint 90 százaléka elégedett az eredménnyel, mert kényelmesebb lett az otthona.  

A támogatásokat fontos lenne energiamegtakarítási feltételekhez kötni, hogy a közös pénzből finanszírozott munkálatok társadalmi hasznosságát biztosítsák.

Emmanuelle Causse, az UIPI főtitkára rendkívül hasznosnak nevezte a konferencián a zömében közös képviselőktől elhangzott felvetéseket és helyzetismertetést, mondván, a brüsszeli döntések előkészítésénél a gyakorlati problémák és valós igények ismeretében tud majd érvelni.

Forrás: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2021/09/felujitasi-tamogatasra-varnak-a-tarsashazak