Kigyulladt egy vegyeskereskedés egy társasház földszintjén a XX. kerületben (videó)

Összesen harminc fővárosi hivatásos tűzoltó vonult ki a helyszínre.

Teljes terjedelmében égett egy száz négyzetméteres üzlethelyiség szombat hajnalban Budapest XX. kerületében, egy hatemeletes, Kossuth Lajos utcai társasház földszinti területén – írja közösségi oldalán a Katasztrófavédelem. A lángok feltételezhetően az üzlet hátsó részében, a raktárként használt galérián csaptak fel. Összesen harminc fővárosi hivatásos tűzoltó vonult ki a helyszínre. Az egységek a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett öt vízsugárral oltották el a lángokat. A tűz és a füst az üzletsor feletti lakásokat nem veszélyeztette, így azokat nem kellett kiüríteni. Az épületet az oltás idejére áramtalanították, majd az üzlethelyiség átszellőztetése után visszakapcsolták az áramot a lakásokban.

Videó: Dudás Tamás tűzoltó zászlós / FKI 

Forrás: https://nepszava.hu/3122852_kigyulladt-egy-vegyeskereskedes-egy-tarsashaz-foldszintjen-a-xx-keruletben-video

Kormány kontra Balatonvilágos: ki építheti be a tópartot?

Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában elutasította Balatonvilágos önkormányzatának alkotmányjogi panaszát, amelyben kifogásolta, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította egyes balatonvilágosi ingatlanok telekalakítási és építési beruházásait, és ezekre az ingatlanokra sajátos beépítési szabályokat határozott meg. A Balaton-partiak azt azonban már elérték, hogy a kormány visszavonta a volt úttörőtábor helyére tervezett 92 lakásos, hétszintes vízparti társasház építési engedélyét.

A helyiek tiltakozása ellenére a Somogy Megyei Kormányhivatal idén márciusban engedélyt adott a volt úttörőtábor helyére tervezett 92 lakásos, hétszintes vízparti társasház építésére. A kormány még tavaly augusztusban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította egyes balatonvilágosi ingatlanok telekalakítási és építési beruházásait. Ez többek között azt jelentette, hogy 

a kormányrendelet értelmében a parti nyaralóépületek közé akár 16,8 méter magas társasház is építhető.

Takács Károly, Balatonvilágos polgármestere márciusban elmondta, hogy az érintett partrészt a szomszédos Club Aligával nemzetgazdasági szempontból kiemelt területté nyilvánította egy kormányrendelet, így kaphatta meg a társasházmonstrum az építési engedélyt március elején a Somogy Megyei Kormányhivataltól. A polgármester szerint viszont a beruházás megvalósítása ellentétes a helyi építési szabályzattal és a vízparti építkezést szabályozó miniszteri rendelettel is, amelyet felülírt a kormányrendelet. Hozzátette: a tervezett építmény teljesen tájidegen, a kiadott engedély pedig nem biztosítja az önkormányzat elővásárlási jogát a bárki által megközelíthető parti sáv, illetve sétány kialakítására, amelyet a 2018-as területrendezési törvény is szorgalmaz.

A polgármester nem tétlenkedett, hiszen Balatonvilágos önkormányzata képviseletében már március 17-én alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Ebben kifogásolta, hogy a kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította egyes balatonvilágosi ingatlanok telekalakítási és építési beruházásait, ezekre az ingatlanokra a rendelet sajátos beépítési szabályokat határozott meg. Az indítványozó szerint az önkormányzat Alaptörvényben biztosított hatáskörét a kormány elvonta, mégpedig úgy, hogy a települési önkormányzat rendeletének közjogi érdemben érvényes és hatályos szabályaival ellentétes jogszabályokat állapított meg.

A Balaton-partiak időközben igen jelentős részsikert értek el, hiszen

a kormány az indítvány benyújtását követően, március 22-én megsemmisítette az új balatonvilágosi lakópark építésére kiadott engedélyt, és új eljárás lefolytatására utasította a Somogy Megyei Kormányhivatalt.

A döntés értelmében tehát a volt úttörőtábor helyére tervezett 92 lakásos, hétszintes vízparti társasház építését nem kezdhette meg a beruházó.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa (Juhász Imre előadó alkotmánybíró előterjesztésében) közzétett határozatában nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. Az alkotmánybírák arra a kérdésre kerestek választ, hogy a kormányrendelet megalkotásával kiüresedett-e az indítványozó rendeletalkotási hatásköre.

Nos, az öttagú tanács szerint 

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazza a kormányt arra, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során építési tevékenységgel érintett telekre, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan, az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a beépítés szabályait és a beruházásokkal összefüggő különös hatósági eljárási szabályokat rendelettel állapítsa meg.

Nem fogadták el az indítványozó azon érvét sem, hogy a helyi önkormányzat hatáskörét csak sarkalatos törvény szűkíthetné. Az alkotmánybírák szerint az Alaptörvényben rögzített sarkalatos törvényi előírás a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozással szembeni követelmény, azonban a kormányt a rendelet megalkotására felhatalmazó két törvény (a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról, illetve az épített környezetről szóló) sem minősül kifejezetten a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabálynak még akkor sem, ha a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit érintő rendelkezéseket is tartalmaz.

Az ügy érdekessége, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgynevezett amicus curiae beadványt terjesztett az Alkotmánybíróság elé, amelyben kifejtette az indítvánnyal kapcsolatos álláspontját. Ebben többek közt azt állította, hogy

a vitatott rendelkezés nem szünteti meg a part elérhetőségét a településen, csupán annak terjedelmét korlátozza. A területfelhasználás kialakítása mérlegelés alapján történik, ennek során különböző szempontokat, érdekeket kell figyelembe venni.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy egy március 23-i rendeletmódosítás az európai uniós forrásból finanszírozott beruházások mindegyikénél kötelezővé teszi az országos tervtanács eljárását.

Gulyás Gergely szerint ez a garanciális rendelkezés biztosítja azt, hogy a beruházás előkészítését és megvalósítását egy kiemelkedő szaktudással rendelkező szakértőkből álló testület felügyelje.

Forrás: https://www.msn.com/hu-hu/hirek/other/korm%C3%A1ny-kontra-balatonvil%C3%A1gos-ki-%C3%A9p%C3%ADtheti-be-a-t%C3%B3partot/ar-AALbxGz?li=BBRUlyz

Otthon Centrum: vidéken a második negyedévben megnőtt az induló társasházi lakásprojektek száma

A megyei jogú városokban a járvány okozta mélypontról elmozdult az ingatlanpiac: idén a második negyedévben 36 társasházi lakásprojekt indult el, 24 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában – közölte az Otthon Centrum pénteken az MTI-vel.

Az ingatlanközvetítő hálózat megyei jogú városokban végzett felmérése szerint a kínálati árak is nőttek: a 661 ezer forintos négyzetméterár 9,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi átlagárnál.

Debrecenben alakult ki a legmagasabb kínálati átlagár, négyzetméterenként 871 ezer forint, ezt követi Veszprém, illetve Sopron négyzetméterenként 754 ezer, illetve 720 ezer forintos árszinttel.

A közlemény szerint a legdrágább vidéki lakásprojekt is Debrecenben található, amelynek kínálati ára elérte a négyzetméterenkénti 1,5 millió forintot és a megyei jogú városok öt legdrágább projektje közül négy is a városban épül.

Az új építésű lakások kínálati átlagára alapján a megyei jogú városok közül a legolcsóbb Hódmezőváráshely, négyzetméterenként 438 ezer forint, de a lista végén található még Békéscsaba, illetve Nagykanizsa is, ezekben a városokban 458 ezer, illetve 481 ezer volt a négyzetméterenkénti átlagár.

A közleményben Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a tavalyi és az idei júniust összehasonlító felmérés abban megegyezik, hogy mindkét időszakban ugyanabban a három városban épült a legtöbb lakás, illetve a legtöbb projekt: Szeged, Győr, Debrecen.

A három városban tavaly 126 projektben 4173 lakás épült, míg idén 112 projektben 3331. A legkevesebb lakásprojekt Szekszárdon, Békéscsabán és Hódmezőváráshelyen volt, ahol városonként csak két-két beruházás volt ismert a felmérés időpontjában, míg Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs négylakásosnál nagyobb épülő társasház – tette hozzá a szakértő.
(MTI)

Forrás: https://webradio.hu/hirek/gazdasag/otthon-centrum-videken-a-masodik-negyedevben-megnott-az-indulo-tarsashazi-lakasprojektek-szama

KIZÁRNÁK A TÁRSASHÁZI KÖZGYŰLÉSRŐL, MERT NINCS BEOLTVA

Védettségi igazolvánnyal nem rendelkező olvasónkat a közös képviselő nem akarta beengedni a társasház közgyűlésére. A társasházi ügyvéd szerint nincs ezzel gond, hiszen plasztikkártyával rendelkező meghatalmazott tudja őt képviselni, az alkotmányjogász szerint viszont már a szükségesség-arányossági teszten elbukik ez a gyakorlat.

Olvasónk, nevezzük Péternek, és a felesége szerettek volna részt venni a társasházuk éves közgyűlésén,azonban a közös képviselő nem akarta őket beengedni oda arra hivatkozva, hogy nincs védettségi igazolványuk.

A lakók pénzén bérelt ki egy művelődési házat

Már eleve problémás – mondja Péter az Azonnalinak –, hogy a közös képviselő a lakók megkérdezése nélkül a társasház pénzéből kibérelt egy művelődési házat, hogy ott legyen a közgyűlés, és mindennek a tetejébe még nem is enged be rá minden lakót.

Péter elmondása szerint a közös képviselő „paragrafusokra” hivatkozott, azt mondta, ha zárt helyiségben zajlik a közgyűlés, akkor az a „jogszabály szerint” csak védettségi igazolvánnyal látogatható. Lakástulajdonosokat kizárni az ő pénzükből tartott társasházi közgyűlésből Péter szerint „vérlázító”.

Péterék saját döntése volt, hogy nem oltatják be magukat – nem bíznak a nemrég kifejlesztett vakcinákban –, de van olyan idős lakó is a házban, akinek a betegségei miatt az orvos nem javasolta az oltást. Ő így egy másik idős lakót hatalmazott meg, és a közös képviselő szerint Péteréknek is meg kellett volna hatalmazniuk valakit, akinek van védettségi igazolványa. Szerinte ez a megoldás arra, hogy kizár embereket a közgyűlésből – mondja Péter –, vagy az, hogy beoltatják magukat; a közös képviselő ezt is számonkérte Péteréken.

Péter egyébként nem feltétlenül várta volna el, hogy zárt térbe beengedjék védettségi igazolvány nélkül; de azt nem érti, hogy a közös képviselőmiért nem szervezte a közgyűlést egy kültéri helyszínre: úgy a probléma fel sem merült volna.

Péternek a közös képviselő azt mondta, korábban nem találkozott ezzel a problémával, dacára annak, hogy több társasház közös képviseletét is ellátja. Péterék azonban mindenképp szerettek volna részt venni a közgyűlésen;a határozott fellépésüknek és a többi lakó támogatásának köszönhetően végül beengedték őket védettségi igazolványuk nemléte ellenére.

Az előírások a társasházi közgyűlésre is vonatkoznak

A veszélyhelyzet még mindig fennáll, közgyűlések azonban tarthatók a május 31-én kijött kormányrendelet szerint – mondta az Azonnalinak Kollarics Flóra társasházi ügyvéd. A szabályozás azonban a közgyűlés lebonyolításáról ennél többet nem rögzít – mondja Kollarics –, nem módosít a korábbi megszorításokon, és nem rendelkezik arról, hogy eltérően működnének ezek a közgyűlések, mint általában a tömeges rendezvények. Nincs olyan szabály, hogy ezeken ne kellene maszkot viselni, hogy jelen lehetne lenni védettségi igazolvány nélkül, erről nem mond semmi egyebet a kormányrendelet – hívja fel rá a figyelmet az ügyvéd.

Ebből egyelőre Kollarics szerint az következik, hogy minden előírást be kell tartani, ami egyébként a rendezvényekre vonatkozik. Kollarics Flóra pont ezért azt szokta javasolni az ügyfeleinek, hogyha tudják, szabadtéren rendezzék meg, mivel arra enyhébb korlátozások vonatkoznak.

Azt az ügyvéd is problémásnak látja, hogy ha a lakástulajdonos nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal, adott esetben nem tudja gyakorolni személyesen a jogait, és erről a jogalkotó sem mondott semmit. Kollarics szerint részletszabályokra lenne szükség, ennek hiányában azonban úgy látja: meg kell tartani a zárt térre, a nyitott térre, egyebekre vonatkozó veszélyhelyzeti előírásokat.

De nem érvénytelen-e a közgyűlés határozata, ha arról kizárják a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező tulajdonosokat? A tulajdonos nincs elzárva az elől, hogy meghatalmazott útján képviseltesse magát

– mondja Kollarics. A tulajdonos a napirend ismeretében tudja előre, hogy miről fognak dönteni, a meghatalmazottnak tud adni instrukciót, hogy miről hogyan kell szavazni – sorolja az ügyvéd. Kollarics szerint abszolút érthető, ha valaki személyesen szeretne részt venni a közgyűlésen és szavazni rajta, de a lakástulajdonos a tulajdonosi jogait más, védettségi igazolvánnyal rendelkező személyen keresztül tudja gyakorolni. Ettől a közgyűlés határozata nem lesz hatálytalan, jogsértő vagy bíróság előtt támadható – mondja Kollarics Flóra.

De biztos rendben van ez így?

Még mindig egy nem kötelező oltásról beszélünk – mondja az Azonnalinak Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász. Karsai úgy látja: a jelenlegi járványügyi és oltottsági adatok mellett védettségi igazolványt bármilyen zárt térben tartott rendezvényen való részvétel feltételéül szabninemhogy nem megy át a szükségesség-arányossági teszten, de az ésszerűség próbáját sem állja ki.

Az ügyvéd indokolatlannak tartja ezeket a szabályokat, miközben meg „buszon lehet utazni védettségi igazolvány nélkül”. De ha már vannak ilyen szabályok, Karsai nem érti, hogy a társasházi közgyűlést miért nem rendezi meg a közös képviselet szabadtéren.

Karsai úgy látja, a védettségi igazolvánnyal más probléma is van: a kormány a nemzeti konzultáció eredményével indokolja a bevezetését; javuló járványügyi mutatók mellett korlátoz ad hoc módon, hiszen egy kocsmateraszon – ahol nincs szükség védettségi igazolványra – nem kisebb a megfertőződés kockázata, mint egy fürdőben napozva, ahová meg kell a védettségi. Ráadásulaz oltatlanoknak az Alaptörvényben rögzített alapjogait – mint a művelődéshez, magánélethez és a testi és lelki egészséghez való jog – korlátozza az,

hogy védettségi igazolványhoz kötött a koncertek, színházak, múzeumok vagy a társas érintkezés színhelyeinek a látogatása, vagy a sportolási lehetőségek védettségi által történő beszűkítése.

Karsai Dániel ezeket az érveket részletesen is leírta abban a panaszban, amivel Bakó Bea, az Azonnali főszerkesztője fordult az Alkotmánybírósághoz és ezzel párhuzamosan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők intézményes megkülönböztetése miatt. A panasza az Alkotmánybíróságon meglepő gyorsasággal ügyszámot is kapott

Forrás: https://azonnali.hu/cikk/20210615_kizarnak-a-tarsashazi-kozgyulesrol-mert-nincs-beoltva

Lelakatolt biciklit loptak el egy debreceni társasház udvaráról

Még a bejelentés előtt megtalálták a helyi rendőrök.

A Debreceni Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást egy egyeki és egy debreceni lakossal szemben – írja a police.hu. A nyomozás adatai szerint a 20 éves férfi és gyermekkorú társa június 17-én éjszaka bementek egy helyi társasház udvarára, és elloptak egy lelakatolt kerékpárt.

Nem jutottak messzire, mivel a nyomozók a helyszíntől nem messze megállították őket, és mindkettejüket elszámoltatták a bicikli eredetével kapcsolatban. Elismerték a rendőröknek, hogy a kétkerekűt pár perccel korábban lopták el.

Az egyeki férfit előállították és gyanúsítottként kihallgatták, társát pedig meghallgatták az esettel kapcsolatban. A rendőrök az ellopott kerékpárt lefoglalták.

Forrás: https://haon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/lelakatolt-biciklit-loptak-el-egy-debreceni-tarsashaz-udvararol-5379929/

Adománygyűjtés a Szent László utcai tűzeset károsultjainak

Békéscsabán május 6-án, a délutáni órákban kigyulladt a Szent László utca 6. szám alatti társasház. A 16 lakásos ingatlan tetőszerkezete néhány perc alatt megsemmisült. Nyolc otthon lakhatatlanná vált.

Kiérkezésünkkor a lakók elmondták, hogy a ház melletti, udvari szerszámos tárolóban egy fűnyírást követően a betolt fűnyíró – eddig tisztázatlan okok miatt – lángra kapott. A nádtetős tároló pillanatok alatt leégett, majd a tűz azonnal felfutott a kétszintes épület tetejére. Noha a lakások nem gyulladtak ki, de a víz, a korom és a tömény füst miatt, valamint fedél hiányában lakhatatlanná váltak.

A 16 lakásos társasház egyik felét érte a kár, de mivel a tetőzet tulajdonjogilag közös, így a másik nyolc lakás is érintett. A háztetőre viszont nem kötöttek társasházi biztosítást, így azt önerőből kell rendezni. Az érintett otthonok a fedél felújításáig mindenféle természeti csapásnak ki vannak téve.

– Nagyon komoly anyagi kár keletkezett az épületben, amelyet az itt lakók nem tudnak egyedül megoldani. Ezúton arra kérem a békéscsabai és a környékbeli lakosokat, hogy aki tud és van rá lehetősége, segítsen a felújításban – intézett felhívást a helyszínen Paláncz György önkormányzati képviselő. Hozzátette, hogy a békéscsabai önkormányzat felajánlotta a segítségét az önálló lakhatásban átmenetileg vagy tartósan segítségre szoruló emberek számára.

A lakókat az alábbi, közös célra kinevezett számlán lehet támogatni:

Bankszámlaszám: 11773339-01024263 OTP Ilyés Sándorné

Forrás: https://behir.hu/adomanygyujtes-a-szent-laszlo-utcai-tuzeset-karosultjainak

Társasház tárolójában keletkezett tűz Szarvason, a Béke lakótelepen

Négyemeletes társasház tárolójában keletkezett tűz szerda délután Szarvason, a Béke lakótelepen.

A földszinten lévő tíz négyzetméteres helyiségben lévő szekrényben tárolt ruhák gyulladtak meg, melynek következtében a lépcsőház füsttel telítődött. A helyszínre nagy erőkkel riasztott városi hivatásos tűzoltók az épületet átvizsgálták, addigra az otthon tartózkodók a lakásaikat már önállóan elhagyták, kijöttek az épületből, rosszullétre senki sem panaszkodott.

Az egységek vízsugár és kéziszerszámok segítségével a tüzet eloltották, hőkamerával a területet átvizsgálták, majd kiszellőztették a lépcsőházat. A tűzzel érintkezett épületrészt, az áram, víz és gázszolgáltató szakemberei megvizsgálták, műszaki meghibásodást nem tapasztaltak. Az esettel kapcsolatban senki sem sérült meg, lakosságvédelmi intézkedésre nem került sor. A Békés megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat a tűzesettel kapcsolatban helyszíni szemlét hajtott végre.

Forrás: https://koroshircentrum.hu/2021/05/28/tarsashaz-tarolojaban-keletkezett-tuz-szarvason-a-beke-lakotelepen/

Virágos Balkonok: megkezdődött a növények kiosztása

Idén is megrendezte a Kecskeméti Városszépítő Egyesület a „Virágos Balkonok” akcióját. Ahogyan azt az előző években megszokhattuk, most is több helyszínen osztanak dísznövényeket a lakosságnak. Ma a Szalagház mögötti játszótérnél és a Lordok társasház belső udvarában osztották a virágokat.

A több mint tízéves hagyományra visszatekintő virágosztási akció célja, hogy a hetvenes-nyolcvanas években épült, ma már nem túl népszerű formavilágú épületeket feldíszítsék a balkonokba kihelyezett színes virágokkal. A mai napon a Szalagház mögötti játszótérnél és a Lordok társasház belső udvarában lehetett hozzájutni a dísznövényekhez, de következő két napban más helyszíneken is osztanak virágot, összesen 1700 darabot, 20 különböző fajtából.

A program a Kecskeméti Városszépítő Egyesület és a Hírös Kertészek Egyesület tagjainak összefogásával valósult meg. Király József, a Kecskeméti Városszépítő Egyesület elnöke elmondta, nagyon örül neki, hogy a több évtizedes múltra visszatekintő kezdeményezés nagyon népszerűvé vált Kecskeméten, a város több pontján is hagyománnyá váltak a civilszervezetek és a képviselők közbenjárásával a virágosztások.A virágosztásnak lesz folytatása is, az alábbi helyszíneken
2021. június 2. (szerda) 17 ó.       Horváth Döme körúti társasház, helyszín: az épület mögötti parkoló
2021. június 2. (szerda)  18 ó.      Szabadság tér 5. társasház (OTP feletti lakások), helyszín: a társasház belső udvara
2021. június 3. (csütörtök) 17 ó.  Dobó krt. és Batthyány u társasház, helyszín:  az épületek  mögötti parkoló

Forrás: https://kecskemetilapok.hu/hirek/viragos-balkonok:-megkezdodott-a-novenyek-kiosztasa

Nyolc család maradt fedél nélkül: tűz miatt lakhatatlanná vált egy társasház Keszthelyen

Kigyulladt a tetőszerkezete, teljesen lakhatatlanná vált egy tizenkét lakásos sorház Keszthelyen – tájékoztatta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője kedden az MTI-t.

Kigyulladt a tetőszerkezete, teljesen lakhatatlanná vált egy tizenkét lakásos sorház Keszthelyen – tájékoztatta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője kedden az MTI-t.

Bangó Szilárd elmondta: kedd délelőtt gyulladt ki a tetőzete a tűzoltóság épületétől alig néhány méterre lévő, 80 méter hosszú sorháznak. A tűzoltók percek alatt a helyszínen voltak, de a teljes hosszában lángoló épület oltásához három másik városból is érkezett segítség.

AZ ÉPÜLETET ÖT EMBER HAGYTA EL, EGY HATODIKAT A TŰZOLTÓK HOZTAK KI, MAJD ADTAK ÁT A MENTŐKNEK.

A tüzet délre sikerült megfékezni, a keletkezési okát még vizsgálják. A 12 lakásos épület – amelyből nyolcban éltek – lakhatatlanná vált, ugyanis a tűz miatt a födém is beszakadt – tette hozzá Bangó Szilárd. A zaol.hu az esettel kapcsolatban arról is beszámolt, hogy a város polgármestere és jegyzője is felkereste a helyszínt. Az önkormányzat segít azoknak, akiknek átmeneti elhelyezésre van szüksége, illetve további segítségre is számíthatnak. Felvették velük a kapcsolatot, hogy felmérjék az igényeiket.

Forrás: https://www.borsonline.hu/aktualis/nyolc-csalad-maradt-fedel-nelkul-tuz-miatt-lakhatatlanna-valt-egy-tarsashaz-keszthelyen/232411

Társasház épül a lebontott Ady Endre utcai épület helyén

Nagy port kavart az utóbbi napokban, hogy lebontottak egy épületet a történelmi belvárosban, az Ady Endre utca 16. szám alatt. Hosszas találgatás folyt arról, vajon mi lesz a helyén, van-e esély arra, hogy az eredeti épületnek legalább a homlokzatát megtartsák felújítva, és egyáltalán, illeszkedik-e majd a belváros arculatába az új épület?

A ház egyébként korábban egy ismert és kedvelt fehérvári tanárnőé volt, akinek színes és tartalmas örökségét, legalábbis ami az ingóságokat illeti, sikerült megmenteni különböző helyi intézmények számára. A történetet bővebben az erdekesfehervar.blog.hu  írta meg.

No, de hogy is kerülhetett teljes egészében lebontásra egy ilyen patinás épület, és mi is lesz a sorsa? Ennek is utánajártunk.

Megkeresésünkre a Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályától a következő tájékoztatást kaptuk:

A Székesfehérvár, Ady Endre utca 16. szám alatt, 237. hrsz. alatti egykori épület helyi és egyedi műemléki védelem alatt nem állt. Az épületre Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője 2019.07.22-én bontási engedélyt adott ki, majd a Fejér Megyei kormányhivatal az ingatlanon többlakásos lakóépület építését engedélyezte 2020. március 20. napján.”

A lebontás meg is történt, és kérdésünkre az építtető cég vezetője, Veszeli Ferenc megerősítette, hogy egy hét lakásos társasház épül a helyszínen. Részletekbe nem bocsátkozott, a jövőt egyelőre látványterv érzékelteti.

Ami persze valakinek tetszik, és valakinek nem – sokan adtak hangot azon véleményüknek, hogy szívesen látták volna eredeti pompájában a régi épületet. Kíváncsiak voltunk, mit mond a szakember, érdemes-e, lehetséges-e belevágni egyáltalán efféle helyreállításba?

Szalay Ákos székesfehérvári építész több nézőpontból is igyekezett megvilágítani számukra a lehetőségeket. (Ákosnak egyébként szívügyei a régi fehérvári épületek. Mi is bemutattuk már őt korábban, amikor arról írtunk, hogy legóból megépítette a fehérvári bazilikát és a  Szent Sebestyén templomot.)

A szakmában is hasonló arányban megoszlóak a vélemények, mint ahogy azt láttam a Facebook-hozzászólások között is. Körülbelül 80% megmentené, és 20% mondja azt, hogy mint minden tárgynak, egy épületnek is megvan a maga életciklusa, ami után egyszerűen újat kell építeni.

Igaz, hogy ez nem volt egy kiemelkedő kvalitású épület, viszont mivel Fehérváron gyakorlatilag a történelmi belvároson kívül a hasonló épületek 95%-át porig rombolták a 60-70-es években, így szerintem abba kell kapaszkodni, ami maradt.

Ha beruházói oldalról nézem, akkor bizony valóban egy ilyen helyreállításánál le kell mondani a haszon jelentős részéről, viszont a megmentett érték szerintem mindenért kárpótol, igaz, hogy ehhez azért keményen lokálpatriótának kell lenni.”

Ákos hozzátette: építész szemmel több megoldást is lát a megmentésre. Ezek közül a beruházó számára az a legegyszerűbb, ha a homlokzat kerül csak visszaépítésre korszerűbb anyagokkal, a mögöttes tartalom már modern. Ahhoz, hogy ez jól sikerüljön, magas szinten képzett építészre van szükség.

Persze meg lehet hagyni az eredeti szerkezetet vagy annak egy részét, és így felújítani, esetleg bizonyos részleteket korhű vagy modern részekkel kiegészíteni – fogalmazott a szakember.  – Kivitelezői szempontból viszont az jelentheti a problémát, hogy bár az épület statikailag szemre nem mutatott jelentős problémát, viszont a műszeres vizsgálatok csak igen költségesen helyrehozható szerkezeteket feltételeztek.”

A legnehezebb a korszerű hőszigetelést elérni, egyrészt az utcafront, másrészt a zártsorú beépítés miatt.

„A másik fő probléma a vízszigetelés, de erre is vannak elég jól alkalmazható hagyományos és korszerű megoldások. A lényeg az, hogy én biztosan nekiálltam volna!”

Forrás: https://fmc.hu/2021/05/20/tarsashaz-epul-a-lebontott-ady-endre-utcai-epulet-helyen/