Lángra kapott egy budapesti társasház

Tűz ütött ki egy tizenöt emeletes társasházban Budapest VIII. kerületében a Tömő utcában kedden kora délután. A tűzhöz nagy erőkkel érkeztek ki a főváros hivatásos tűzoltói, akik megkezdték a lángok oltását.

Tűz ütött ki egy tizenöt emeletes társasházban Budapest VIII. kerületében a Tömő utcában kedden kora délután – közölte Kolozsi Péter, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivő-helyettese.

A tájékoztatás szerint a társasház egy harmadik emeleti szobájának berendezési tárgyai égtek ki, a lakásból két embert mentettek ki a tűzoltók a katasztrófavédelem doktorszolgálata segítségével.

A tűzhöz nagy erőkkel érkeztek ki a főváros hivatásos tűzoltói, akik megkezdték a lángok oltását, és megkérték a harmadik emelet felett lakókat, hogy az oltás és átszellőztetés idejére zárkózzanak be lakásaikba – fűzte hozzá.

A tűz keletkezési okát jelenleg is vizsgálják.

 

 

Forrás: https://www.vg.hu/kozelet/kozeleti-hirek/langra-kapott-egy-budapesti-tarsashaz-1403257/

A közös képviselő és a társasház

A Társasház és az ott élők képviseletét a közös képviselő látja el. Igen ám, de mi van abban az esetben, ha a Társasház lakói nem kívánják, hogy a továbbiakban az adott személy képviselje őket és leváltják, illetve, ha a közös képviselő mond le a pozíciójáról? Ennek jártunk utána mai cikkünkben.

társasházi jogbankedvezőbb helyzetnek mindenképp az elsőt lehetne nevezni, mivel akkor a Társasházi törvény 28. § (3) bekezdés alapján felmentik a közös képviselőt. Persze itt is két lehetőség közül lehet választani.

Az egyik esetben a közgyűlése felmenti és megvonja tőle a banki jogosultságot, majd ezt követően ott helyben új közös képviselőt választ és a helyszínen a banki jogosultságokkal átruházza rá a tisztséget, amennyiben erre lehetőség adódik.

A másik lehetséges opció a következő: A leváltást követően a közös képviselő ugyanazon feltételek mellett az új képviselő megválasztásáig változatlanul ellátja a feladatait, de legkésőbb a leváltástól számított kilencvenedik napon lejár a megbízatása. Erre a közös képviselő kötelezhető, mivel nem opcionális, hanem ez egy kötelezettség. Természetesen a fentiek csak a megfelelően megfogalmazott meghívó, napirendi pont és határozat keretében történő közgyűlés résztvevői részére adottak.

A nehezebb eset ezen a jogi szakterületen belül, amikor a közös képviselő magától mond le a címéről és kötelezettségeiről, felmondja a megbízási szerződését. Ilyen esetre nem találunk rendelkezést a Társasházi törvényben, ezért mindenképp egy kiegészítő jogszabályt kell alkalmaznunk. A társasházi törvény mögöttes jogszabálya a Tht. 4/A.§ szerint a 2013. évi V. törvény, köznapibb nevén a Polgári Törvénykönyv, vagyis a Ptk.

Erre vonatkozólag a Ptk. 3.25. § (3) bekezdés azt írja elő, hogy a vezető tisztségviselő, jelen esetben a közös képviselő bármikor lemondhat a felettes szervhez intézett nyilatkozattal. Amennyiben a jogi személy működőképességéhez az szükséges, akkor a fentiekhez hasonlóan vagy az új közös képviselő megválasztásával válik hatályossá, vagy ha erre nincs mód, akkor a felmondástól számított hatvanadik napon.

Tehát az oly’ népszerű „azonnali hatállyal”, „mai nappal”, szófordulatok helytelenek, sőt jogszabályba ütköznek, melyek, ha így is kívánják végrehajtani, akkor kártérítési felelősséget vonnak maguk után. Amennyiben szeretnénk biztosra menni az ilyen esetekben, érdemes egy szakértőhöz fordulni, mint amilyen a Dr. Sudár Miklós Ügyvédi Iroda, akik minden jogi kérdésben segítenek.

– PR cikk –

 

 

Forrás: https://www.google.com/amp/www.boon.hu/a-kozos-kepviselo-es-a-tarsashaz/3899320/amp?fbclid=IwAR3VzNFyxMh181RB1DSLeTYTOXWf2xfRs3IZmvPfM8oh63v7suVyZSqr8Bw

A hőszigetelést és az ablakcserét tartják a legfontosabbnak a társasházban lakók

Hiába nőtt az újlakás-építések számra az utóbbi években, ez a növekedés nem elegendő ahhoz, hogy a teljes lakásállomány gyors ütemben kicserélődjön. Ez azt jelenti, hogy elengedhetetlen a korábban épült, mára korszerűtlenné vált, elöregedett lakóépületek felújítása, fejlesztése.

A lakásfelújítások fontosságát jól mutatja, hogy a statisztikák szerint a lakók 40 százaléka nem elégedett a lakóépülete minőségével. A legtöbben az épületek állagát és hőszigetelését emelték ki problémaként, de jelentős volt azok aránya is, akik a nyílászárók cseréjét tartották szükségesnek. A fűtéskorszerűsítés és a kéménycsere csak ezek után következett. Mindenképpen pozitívum, hogy a korábbi, 2003-ban készített felmérés idején ez az arány még 56 százalék volt, tehát javult a lakóépületek állapotának megítélése.

A társasházak felújítását célzó programoknak is köszönhető, hogy a lakótelepi lakások közül minden harmadik már felújított épületben volt a kutatás idején. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a lakók beszámolói alapján legalább 36 ezer lehet a pályázati támogatással felújított lakóépületek száma. Mivel pedig az elmúlt évek épületfelújítási pályázati programjai a nagyobb épületekre koncentráltak, ezek a támogatások ennél sokkal több háztartáshoz jutottak el: számuk minimálisan 330 ezerre becsülhető.

Hiba lenne ugyanakkor azt gondolni, hogy csak a százlakásos panelházak újulhatnak meg. Alapvetően ugyanis nem a lakásszámtól, hanem a közös költségtől függ, hogy egy-egy fejlesztés megvalósítható-e. Ha a felújítási alapba jelentősebb összeg halmozódik fel, nincs akadálya annak, hogy akár egy négylakásos társasház is komoly fejlesztésbe kezdjen – emelték ki az OTP Business szakértői.

Egy társasházak számára kialakított hitelhez elegendő maximum tíz százalék önerő, ezt pedig jellemzően elő tudják teremteni a társasházak. A konstrukció finanszírozása pedig a lakóközösség fizetőképességétől függ. A közös költség összetétele kulcskérdés, vagyis hogy mennyi jut a rezsiköltségen kívül a felújítási alapba.

Főleg a régi társasházak esetében jelenthet problémát, ha ez az összeg túl alacsony, hiszen egy majd százéves épület renoválása, korszerűsítése akkora költséget is jelenthet, ami többletbefizetésre kényszeríti a lakóközösséget.

Ellenben egy olyan társasház esetében, ahol a közös költségben jelentős részt tesz ki a felújítási alap, az évek alatt fel-halmozódhat akár egy komolyabb összeg is.

Amellett, hogy nem mindegy, hány lakásos a társasház, fontos az is, milyen fejlesztést szavaz meg a lakógyűlés. Egy ötvenlakásos épület homlokzati hőszigetelése biztosan sokkal nagyobb értékű beruházás, mint egy hatlakásosé, hiszen az épület is sokkal nagyobb. Ugyanakkor lakásokra bontva már nincs akkora különbség a költségek között.

A tapasztalatok alapján

különösen népszerű projekt a közös tulajdonban lévő ablakok cseréje, a homlokzati hőszigetelés, a fűtéskorszerűsítés – itt a kazáncsere mellett bizonyos feltételek mellett az egyedi mérők beszerelése is kiemelten fontos – vagy a liftfelújítás.

Nem annyira költséges, de fontos a biztonságot javító fejlesztés, mint a kaputelefonok, bejárati kapuk beszerelése, cseréje.

A függőfolyosók vagy a tetők felújítása pedig egyszerűen szükségszerű a régi házak esetében. Pár látványos kivételtől

Beindultak a tömeges társasház-átadások
A KSH ma publikált adatai szerint 2018 első három hónapjában 3394 lakást adtak át országosan, ami a tavalyi év első negyedévéhez képest 65 százalékos növekedést jelent. A szezonálisan működő piacon – ahol jellemzően az év eleje gyenge számokat hoz – 2010 óta ez a legerősebb évkezdet – áll az OTP Ingatlanpont közleményében.

eltekintve azonban egyelőre nem annyira népszerűek a megújuló energia felhasználását célzó fejlesztések, amelyek ma még sokkal inkább a családi házakra jellemzőek.

A fejlesztéseknél kulcskérdés a finanszírozás. Forráshoz jutni ma nem nehéz, hiszen az állami, önkormányzati pályázatok mellett a bankok jelentős kamattámogatás mellett nyújtják a társasházi hiteleket – a jogszabály értelmében az állami kamattámogatás mértéke 70 százalék is lehet.

Az uniós forrásból finanszírozott, energetikai korszerűsítést célzó beruházásokhoz kapcsolódó hitelek ráadásul kamat- és költségmentesek, csak tíz százalék önerőt kell biztosítani. A kamat- és költségmentes hitel az MFB pontokon 163 OTP fiókban érhető el.

Emellett a társasházaknak is lehet lakástakarék-pénztári megtakarítása, ami lehet a hitel fedezete, illetve a lejáró szerződés megtakarítási összege önerőként is felhasználható. A társasházak igyekeznek megragadni a lehetőségeket, ez jól látszik abból is, hogy az OTP Business Társasházi Pályázatára az idén rekordszámú jelentkezés érkezett. A bank tizedik éve hirdeti meg pályázatát, amelynek célja a társasházak és lakásszövetkezetek szűkebb környezetének minőségi korszerűsítése. A pályázatra országosan 1238 pályaművel jelentkeztek a lakóközösségek, közülük négy kategóriában húsz társasház kaphat összesen húszmillió forint támogatást, az eredményhirdetésre augusztus végén kerül sor.

 

 

Forrás: https://piacesprofit.hu/tarsadalom/a-hoszigetelest-es-az-ablakcseret-tartjak-a-legfontosabbnak-a-tarsashazban-lakok/

Ez még ki kell bírni: idén tetőzhet a lakáspiac Magyarországon

A válság előtti szinteket közelítő, nagyjából 8400 új társasházi lakást adtak el tavaly Budapesten, és mivel az 5 százalékos áfával hirdetett lakások belátható időn belül elfogyhatnak, idén sem várható, hogy érezhetően alábbhagyna a kereslet. Friss adatok szerint szerint 2019-ben tetőzhet a lakásátadások száma, miközben egyre több területen haladhatják meg az új lakások négyzetméterárai az egymillió forintot.

2018-ban valamivel 8400 feletti új társasházi lakást adtak el Budapesten. Bár ez néhány százzal elmarad az egy évvel korábbi mennyiségtől, a legutóbbi, novemberi áfa-bejelentésnek köszönhetően idén is maradhatnak a már-már válság előtti időket idéző keresleti szintek. Jelen állapot szerint ugyanis azoknak a projekteknek a lakásait, amelyek 2018. november 1. előtt jogerős építési engedélyt szereztek, 2023. végéig 5 százalékos áfával lehet értékesíteni. Az ilyen ingatlanok száma persze véges, így biztos, hogy az alacsonyabb árakon megvásárolható lakások iránt továbbra is élénk érdeklődés várható – írja közleményében az OTP.

A novemberi döntés annak idején keltett némi felzúdulást a beruházók körében. Gondoljuk csak meg: akár csak egy napos különbséggel megkapott építési engedély is okozhat olyan helyzetet, hogy extrém esetben két szomszédos telken 5 százalékos, illetve 27 szézalékos áfával is kínálhatnak új lakásokat

– mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. „A piaci realitás – és nem csak szomszédos, közeli fejlesztések esetében, hanem összpiaci szinten – az lesz valószínűleg, hogy a 27 százalékos áfás lakások nettó árát még elfogadható nyereséget hozó szintre csökkentik a fejlesztők, miközben az 5 százalékos áfával kínált lakásokét bátrabban megemelik az érintett beruházók. Így összességében a jelenlegihez képest emelkedő árszintet kapunk majd, de az 5 százalékos és a 27 százalékos áfa-tartalom közötti eltérésből matematikailag adódó nagyjából 21 százalkosnál kisebb mértékkel” – latolgatja a vezető elemző.

Hogy az elméleti eszmefuttatásból mennyire és mikorra lesz realitás, még kérdéses. Mindenesetre, míg jelenleg már négy kerületben, az I., a II., az V. és a XII. kerületben is meghaladja az egymillió forintot az új lakások átlagos négyzetméterára, egy-két éven belül a város más részein (a VI., a VII., a VIII., a IX. és a XI. kerületben, illetve a III. és a XIII. kerület bizonyos részein) ugyancsak általánossá válhat a hétszámjegyű négyzetméterár. Az OTP Jelzálogbank statisztikája alapján idén átlagosan nagyjából 750 ezer forintot, jövőre azonban már átlagosan 850 ezer forintot kérhetnek négyzetméterenként az új lakásokért.

Mivel nem mindenhol lehet majd a magasabb árakat érvényesíteni, várhatóan csökken az eladásra kínált lakások mennyisége, ám ennek mértéke egyelőre nem becsülhető. Idén mindenesetre bő évtizedes csúcsot érhet el a lakásátadások száma. Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe 2019-es átadással 13,5 ezer, kétlakásosnál nagyobb projektben megépülő lakást tartalmaz, ami több, mint a tavalyi szám duplája. Ebből az idén januári állapot szerint közel tízezer már gazdára is talált. Emellett 5600 olyan ingatlant is lehet már látni, amit várhatóan 2020-ban adnak át, s ezeknek csaknem fele már szintén elkelt.

Valkó Dávid szerint a 27 százalék áfa mellett a piac érezhetően koncentrálódik majd, s a tőkeerősebb, illetve már több korábbi sikeres referenciával bizonyított beruházók vélhetően könnyebben adhatják el a megemelt árszinten is a lakásokat, mint az ismeretlen, az elmúlt évek boom-jára alakult kis cégek. A kereslet ráadásul egyértelműen visszaesik majd a már tavaly megindult, de idén és jövőre tovább pörgő tömeges átadások miatt, közvetetten  is.

„Az elmúlt időszakban ugyanis az újlakás-piac vonzotta a befektetési, kiadási céllal vásárlók tömegét. Idén és jövőre rengeteg ilyen lakás jelenik majd meg bérletre kínálva, ami lenyomhatja a frekventált területeken, a lakásárhoz viszonyítva nemzetközi szinten is igen magas lakásbérleti-díjakat. Még ha a csökkenés nem is lenne drasztikus, a hideg fejjel kalkuláló befektetőket elkedvetlenítheti, hogy így akár 4 százalék alá is eshet a tiszta bérleti hozam” – sorolja várakozásait az elemző. A vezető elemző ugyanakkor nem vizionálja az újlakás-piac befagyását, véleménye szerint

egyszerűen csak valamelyest szűkebb és kevesebb szereplős lesz a piac.

Kerületi szinten amúgy nincs meglepetés a fő piaci mutatóknál mért dobogós helyekben. Továbbra is a XIII. kerület a legnépszerűbb mind a vevők, mind a beruházók körében. Míg a tavaly átadott 6400 lakás 20 százaléka épült meg itt, a 2019-re előre jelzett 13,5 ezer ingatlan csaknem egyharmada lehet XIII. kerületi. A beruházók lelkesedése jogos: a tavaly a fővárosban eladott 8400 új lakás 28 százaléka talált itt gazdára. A dobogó második fokán mindkét fő mutatóban a XI. kerület áll, ahol tavaly 1300 lakást adtak el, idén pedig 2700 átadása várható. Újbudát a IX. kerület követi. A 2016 óta tartó fellendülés hozadékaként emellett mostanra olyan peremkerületek is felkerültek Budapest újlakás-térképére relatíve nagy beruházásokkal (a XV., a XIX., a XXI. vagy akár a XXIII. kerület), ahol eddig csak elvétve vagy még bőven a válság előtt épült új társasház. Ez a folyamat pedig a városszéli kerületekben is felfelé húzza az árakat.

 

 

Forrás: https://www.google.com/amp/s/www.penzcentrum.hu/otthon/ez-meg-ki-kell-birni-iden-tetozhet-a-lakaspiac-magyarorszagon.1074771.html%3famp?fbclid=IwAR2Xj0mzbZLcFlzYyO_XOZGjGOrOLfshxHQplJdIZ1H3CuSp-9iioKP46z0

Zalában új szintre emelték a luxust

Sokszor halljuk, mégsem vagyunk teljesen tisztában azzal, hogy mi is az a resort. Nyaralóhely? Szálloda? Otthon? Tulajdonképpen lehet mindhárom együtt, és még ennél is több: egy teljesen új élmény, amit már Magyarországon is megtapasztalhatunk Közép-Európa első luxus resortjában, a Zala Springsben.

Resort – az igazi életérzés!

Hatalmas zöld terület, dimbes-dombos környezet, a természet közvetlen közelsége, tér, szabadság, csend, nyugalom, még is kiemelkedő szolgáltatások, magas színvonalú üzemeltetés, exkluzív lakóépületek, tágas terek, különleges élmények. Nagyjából ezek a kulcsszavak jellemeznek egy resortot.

Nagy különbség egy lakóparkkal szemben, hogy itt a kikapcsolódásról, feltöltődésről, élményről szól minden. Távol a városok nyüzsgő zajától, mégis igazán inspiráló környezetben. Legyen szó akár csak néhány napos tartózkodásról, vagy életvitel szerű ottlétről, resortban lenni, resortban élni egy teljesen új élmény.

Egy-egy ilyen kerítéssel körbe vett, őrzött terület és lakóegységei szakítanak a hagyományos hétvégi házra alapuló képpel. Itt a szabadidő és a hétvégi kikapcsolódás tényleg a pihenésről és feltöltődésről szól, nem kell foglalkozni a kertrendezési munkával, karbantartással, főzéssel és egyebekkel. Életvitel tekintetében messze távol áll egy lakópark vagy egy üdülő time sharing élményétől.

A resorthoz tartozás, mint státusz és életforma, Amerikából indult el. Az élményt fokozza a számtalan lehetőség. Nem csak programok, hanem kapcsolatok tekintetében is. Egy ilyen különleges környezetben fontos és érdekes embereket ismerhetünk meg, akikkel komoly üzleti kapcsolatok is kialakulhatnak.

Zalában épül Közép-Európa első luxus resortja

250 millió eurós (kb. 77 milliárd forintos) beruházás keretein belül a Balaton régióban épül Közép-Európa első luxus resortja, a Zala Springs. A 160 hektáros területén megvalósuló fejlesztés részeként ötcsillagos szállodát, villákat, üzleteket, wellness központot, éttermeket és más prémium szolgáltatásokat terveznek. A területen már most várja a látogatókat a térség legszínvonalasabb golfpályája, a hozzá tartozó bisztró, klubház, és három társasház.

Minden egyes lakóépületnek más a tervezője: egyéni ízlésvilágot és filozófiát követ, szemben azokkal a projektekkel, melyek nagy mennyiségben tucat termékeket, élményeket kínálnak. Így a különböző ízlésű és preferenciájú emberek is megtalálják maguknak azt az opciót, ami kielégíti az igényeiket. Ettől lesz a Zala Springs egy exkluzív hely

– árulta el Sütő András, a master plan megálmodója.

Fürdőház, luxusvilla és új tóparti lakóingatlan

A néhány éve indult projekt különlegessége, hogy teljesen az igényeknek és keresletnek megfelelően alakul. Eddig három lakóépület készült el és 2019-ben több újdonság is várható. Az idei év első számú projektje egy új tóparti lakóingatlan, melynek tervezése Prof. Bachmann Bálint nevéhez kötődik. A munkálatok már elkezdődtek. Folytatva a korábbi koncepciót itt is nagy üveg felületekre, nyitott terekre számíthatunk és számos új környezettudatos megoldással egészül ki.

Szintén a tulajdonosok és leendő befektetők igényeit figyelembe véve készül majd a resort fürdőháza, melyet a Pro Architectura és Nívó díjas: Nagy Csabaés Pólus Károly tervez. Tovább fokozza a neves tervezők listáját és a 2019-ben induló Zala Springs fejlesztések sorában Demeter Nóra, aki a Resort első luxusvillájának tervezője.

A Zala Springs egész évben nyitva áll, bárki felfedezheti magának a resortot. Érdemes a világ 10 legszebb modern klubházának választott épületében elhelyezkedő híres bisztróval kezdeni, ahol Sztana Ferenc séf készít fenséges fogásokat.

 

 

Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2019/02/27/zala-springs-luxus-resort/

Ki ellenőrzi a közös képviselőt?

A házmesterek világa már a múlté: a társasházat érintő feladatok, a felelősség és a számonkérés manapság már a közös képviselők tevékenységéhez tartoznak. Ám ki gyakorol felettük ellenőrzési jogot? Mit tehetünk és kihez fordulhatunk, ha nem vagyunk elégedettek a munkájával? Dr. Réder Erika jogász szakértőnk válaszol.

Jó, ha tudjuk, hogy mind a társasházak létrehozását, működését, így pedig a közös képviselők, illetve az intéző bizottság munkáját törvényileg szabályozzák. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben a közös tulajdon egy speciális formájaként találjuk meg a társasház fogalmát, míg a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályozza részletesen a társasház létrehozására és működésére vonatkozó, így a közös képviselőkre, illetve intéző bizottságokra vonatkozó alapvető szabályokat.

Mielőtt megválaszolnánk a címben feltett kérdést, tisztázzuk a következő fogalmakat!

Mit értünk társasház alatt?

Társasház akkor jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.

Ez tehát azt jelenti, ha a barátainkkal közös tulajdonban lévő telken építünk egy hatlakásos házat, a társasház alapítással elérhetjük azt, hogy a közös tulajdont részben megszüntessük. Még ha a telek a társasház közös tulajdonába kerül is, de a megépülő 6 lakás külön-külön önálló jogi egységet, a földhivatalba bejegyzett önálló helyrajzi számot, un. önálló albetétet fog alkotni, amely lakások így – az alapító okiratban foglalt ellentétes rendelkezés hiányában – a többi lakástulajdonostól függetlenül értékesíthetők és megterhelhetők lesznek, azaz külön tulajdonba kerülnek.

A társasház, mint a közös tulajdon ezen hibrid formája a tulajdonostársaknak egy olyan speciális közössége lesz, amely önálló nevet fog viselni (pl. Lakáskultúra Társasház) és amely az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.

Ki a közös képviselő, és mi az intézőbizottság?

A perbeli cselekvőképesség a társasház képviseletét ellátó közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg.

Példánkban azért is szerepelt a 6 lakásos társasház, mivel ezen önálló lakásszám az, ameddig nem kötelező a társasház képviseletére közös képviselőt megbízni, vagy intézőbizottságot választani, hanem elegendő, ha a tulajdonostársak a közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint, külön szervezet létrehozása nélkül intézik a házzal kapcsolatos ügyeket. Természetesen ekkor is célszerű kijelölni azt a személyt, vagy személyeket magunk közül, akik a szükséges feladatokat és ügyeket viszik.

A társasház közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, aki jogosult megválasztani a közös képviselőt vagy az intézőbizottságot.

A társasház közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el.

A közös képviselő tehát a közgyűlés által választott és a társasházzal megbízási jogviszonyban álló természetes személy vagy ezen feladatokra szakosodott cég, az új szabályok szerint pedig akár ügyvéd is lehet.

Intézőbizottságot általában nagyobb lakásszámú társasháznál választanak, ahol a képviseleti tevékenység több fő bevonásával így hatékonyabban megoldható. Intézőbizottság választása esetén megválasztja a közgyűlés az intéző bizottság elnökét is. Amennyiben a társasházközösség az intézőbizottság választása mellett dönt, akkor legalább 3 tagú – egy elnökből és legalább további 2 tagból álló – intézőbizottságot kell választania. Amíg közös képviselőnek akár természetes személy, akár cég, vagy ügyvéd megválasztható úgy, hogy nem is tulajdonos a társasházban, addig az intézőbizottság tagjait kizárólag a tulajdonostársak közül választhatja a közgyűlés. Az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével.

Nem lehet közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja (a továbbiakban együtt: tisztségviselő), és nem láthat el társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenységet:

  • aki büntetett előéletű,
  • aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
  • az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
  • üzletszerűen végzett társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenység esetén az, aki nem rendelkezik a törvényben meghatározott szakképesítéssel és nem tesz eleget a törvény szerinti nyilvántartásba vételre vonatkozó bejelentési kötelezettségének.

Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet az folytathat, akinek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, akkor legalább egy foglalkoztatottja – rendelkezik a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel (például társasházkezelői OKJ-s szakképesítéssel), és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

Abban az esetben, ha valaki a társasházzal kötött szerződés szerint üzletszerűen végez társasházkezelői vagy üzletszerű ingatlankezelői tevékenységet, úgy ezt a tevékenységét be kell jelentenie az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak (Megyei/Fővárosi Kormányhivatal Járási Hivatala), aki erről közhiteles nyilvántartást vezet.

Melyek a közös képviselő és az intézőbizottság feladatai?

  • a közgyűlés határozatait kell előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek,
  • minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében,
  • közölni kell és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá a külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit,
  • a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles megőrizni az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott alapító okirat és szervezeti-működési szabályzat egy példányát,
  • a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését – a közgyűlés összehívása nélkül – akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni,
  • közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.
  • a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidejűleg – ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír – azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell.

A számvizsgáló bizottság feladatai

A közös képviselő, illetve az intézőbizottság ellenőrzésének legegyszerűbb formája a számvizsgáló bizottság választása, illetve kisebb társasházaknál ezen ellenőrzési funkció ellátására a tulajdonostársak egyikének megbízása.

Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére kötelező számvizsgáló bizottságot választani. A számvizsgáló bizottság tagjai is alapesetben a tulajdonostársak közül kell kikerüljenek.

Abban az esetben ha nincs olyan megfelelő tulajdonostárs, akit a számvizsgálói feladatok ellátására fel lehetne hatalmazni, akkor ezen feladatok ellátásával – a szervezeti-működési szabályzat erről szóló rendelkezése esetén – a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő (a továbbiakban: regisztrált) személy vagy olyan gazdálkodó szervezet is megbízható, amelynek van ilyen tagja vagy alkalmazottja.

A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva…

  • bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát,
  • véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolást és a következő évi költségvetést, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat,
  • javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására,
  • összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget.

Gazdasági ellenőrzést segítő személy

További biztosítékot jelent a társasház tulajdonosai részére és hatékonyabbá teszi a közös képviselők, illetve az intézőbizottság ellenőrzésének lehetőségét a következő, jogszabályba beépített szabály: ha a közösség éves pénzforgalma meghaladja a húszmillió forintot vagy az alapító okirat szerint külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma meghaladja az ötvenet, a számvizsgáló bizottság, illetőleg az ellenőrzési jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt: számvizsgáló bizottság) feladatellátásának segítésére – a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolás és a következő évi költségvetési javaslat előzetes vizsgálatára és véleményezésére – gazdasági ellenőrzést segítő személyt kell igénybe venni. Gazdasági ellenőrzést segítő személy a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy lehet.

A gazdasági ellenőrzést segítő személy feladata a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolás és a következő évi költségvetési javaslat – éves közgyűlés elé terjesztett – tervezetének előzetes vizsgálata és véleményezése.

A közgyűlés szerepe

Nem elhanyagolható szerep jut a közös képviselők és az intézőbizottság kiválasztásában és ellenőrzésében magának a közgyűlésnek sem.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:

  • a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról;
  • a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról;
  • a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke, tagja), illetőleg a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja (az ellenőrzési feladatot ellátó tulajdonostárs) ellen kártérítési per indításáról, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről.

A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti. A felmentett közös képviselő – intézőbizottság esetén annak elnöke – a közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését.

A Jegyző általi törvényességi felügyelet

A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye.

A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház…

  • alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
  • működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és
  • működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.

A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint a helyszíni ellenőrzés során a helyszínen is segíteni.

Ha a jegyző a működés fentiek szerinti szabályokba ütközését állapítja meg, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani és a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint lefolytatni. A per a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.

A bíróság a jegyző keresete alapján…

  • megsemmisítheti a közgyűlés jogsértő határozatát és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,
  • a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést vagy arra a jegyzőt vagy a számvizsgáló bizottságot jogosíthatja fel, illetve
  • ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt nem biztosítható, százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait.

Ha a jegyző a keresetében a közös képviselő, illetve az intézőbizottsággal szemben bírság kiszabását kéri, a pert a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével és tagjaival szemben is meg kell indítani. Ha a társasház és a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke között érdekellentét áll fenn, a bíróság a társasház képviseletére hivatalból ügygondnokot rendel ki. A kiszabott bírság megfizetésében a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. A kiszabott bírság megfizetéséért a közös képviselő áll helyt, illetve az intézőbizottság elnökének és tagjainak felelőssége egyetemleges.

A Társasházi rezsicsökkentés végrehajtásának ellenőrzése

Speciális ellenőrzési szabályt tartalmaz a társasházi törvény a rezsicsökkentés végrehajtásához kapcsolódóan a közös képviselő, illetve az intézőbizottság vonatkozásában:

A közös képviselőnek vagy az intézőbizottságnak – többletdíjazás felszámítása nélkül – a rezsicsökkentések végrehajtásához kapcsolódóan tájékoztatnia kell a tulajdonostársa(ka)t…

  • minden hónap 15. napjáig, legalább 45 nap időtartamra kifüggesztve – a társasházi törvény 1. sz. mellékletben meghatározott formában és tartalommal – írásban, figyelemfelkeltő és a fogyasztók által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján a közös tulajdonú épületrészeket érintő, valamint a közüzemi szolgáltatások díjai vonatkozásában a rezsicsökkentések eredményeként a társasház tekintetében jelentkező megtakarításokról költségnemenkénti bontásban,
  • minden év február 15. napjáig, írásban, a közös tulajdonú épületrészeket érintő és a közüzemi szolgáltatások díjai vonatkozásában a rezsicsökkentés egyes közszolgáltatási területeken történt bevezetése óta, az annak eredményeként a tulajdonostárs külön tulajdonú lakása és a nem lakás céljára szolgáló helyisége tekintetében jelentkező megtakarításairól költségnem szerinti bontásban és évenként összesítve.

Azért jelent különös ellenőrzést a fenti szabály, mivel ezen rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülnek, amely körben a fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az Fgytv.-t kell alkalmazni, azzal, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság tagja az Fgytv. alkalmazásában vállalkozásnak minősül akkor is, ha természetes személy vagy önálló foglalkozásán vagy gazdasági tevékenységi körén kívül eső célból jár el.

Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fentiek megsértését, a kiszabott fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére a közös képviselő vagy az intézőbizottság lesz köteles, a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. A bírság megfizetéséért az intézőbizottság tagjainak felelőssége pedig egyetemleges lesz, ami azt jelenti, hogy bármelyiktől lehet követelni a teljes összeget azzal, hogy ők majd egymás között elszámolnak.

Hogyan jegyezhető fel a közös képviselő, illetve intézőbizottság neve és címe az ingatlan-nyilvántartásba?

A Társasházi törvény egy IV/A. Fejezettel egészült ki, amely a társasházi tisztségviselők nyilvántartásáról rendelkezik. Eredetileg ezen szabályok már 2019. január 1-jén hatályba léptek volna, azonban a jogalkotó a bevezetését 2020. január 1-re halasztotta.

A szabályozás lényege, hogy a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság – az erre irányuló kérelme alapján – az ingatlan-nyilvántartásba – a társasház törzslapra – feljegyezte.

A társasházi tisztségviselők nyilvántartásának célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők a törvényben meghatározott adatainak országosan nyilvános közzétételével megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája, a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének hatékonysága biztosított legyen, továbbá a társasházak és a közösség jogait és kötelezettségeit érintő hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást elősegítse.

A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az általa üzemeltetett honlapon – bárki számára korlátozásmentes hozzáférést biztosítva – közzé fogja tenni a társasházi tisztségviselők jogszabályban meghatározott adatait, a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolóit, valamint a társasház közösségének nevét, címét, helyrajzi számát. Ezek a rendelkezések elősegítik majd az ingatlanforgalom biztonságosabbá tételét, az eddig közhiteles nyilvántartásban gyakorlatilag fellelhetetlen közös képviselők könnyebb megtalálását, illetve hatékonyabb ellenőrzését.

A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!

 

 

Forrás: http://www.lakaskultura.hu/hirek/ki-ellenorzi-kozos-kepviselot/

 

Sok társasházban akadályba ütközik a felújítás

Jelentős költségmegtakarítást, szebb külsőt és csendesebb környezetet eredményez a panelek, társasházak külső felújítása és hőszigetelése, mégis nagyon nehéz eljutni a tervektől a végeredményig.

Ahol többen élnek, ott különbözhetnek a vélemények, és eltérő az anyagi helyzet is. Mióta megszűnt a vissza nem térítendő állami támogatás, megyénkben még a korábbinál is kevesebb társasház dönt a beruházás mellett.

– A mi társasházunkban hamarosan, márciusban indul a kivitelezés – meséli örömmel a szolnoki Zsolt.

A háromemeletes, negyvennyolc lakásos épületen a homlokzati hőszigetelést már évekkel ezelőtt megcsináltatta a lakóközösség, tavasztól úgynevezett állagmegóvó munkálatokat végeznek majd, egy plusz réteget visznek fel a külső falra.

– Minden lakó a felújítás mellé állt. Így a közös költségünk ugyan emelkedik néhány ezer forinttal, de megéri. Azzal, hogy esztétikailag szebb és energetikailag még költséghatékonyabban működik majd az épület, a lakások értéke is jóval nagyobb lesz – indokolja a döntést a fiatalember. Azonban nem mindenhol ilyen egyöntetű a társasházban élők véleménye…

– Négyemeletes társasházban lakunk, ahol legfőképp azért okoz gondot egy-egy felújítás, mert a tulajdonosok többsége nem akarja fizetni a költségeket – meséli egy másik szolnoki házban élő fiatal nő, Klaudia. – Kevés megtakarítással rendelkezik a ház, a közös költség emelését pedig nem támogatják. Sok az idős ember, ők már nem akarják finanszírozni a beruházásokat, mondván, majd intézik az utánuk jövő fiatalok. Évekkel ezelőtt ezért nem tudtunk pályázni a társasházak hőszigetelését és nyílászárócserét magában foglaló programokra. Most is huzavona van, mert muszáj lenne felújítani a lépcsőházi ablakokat és a csőtörés miatt szétázott földszinti mennyezetet, de nem tud a lakóközösség megegyezni, melyikre áldozzunk idén…

A költségek nem csak az építőipari árak és a munkabérek, hanem amiatt is emelkedtek, hogy 2015-től megszűnt a társasházakhőszigetelésére igényelhető, vissza nem térítendő állami támogatás.

– Egyharmad részét a tulajdonosok, kétharmad részét az önkormányzat és az állam viselte. Most nincs ilyen program, vagyis a tulajdonosoknak százszázalékban ki kell fizetniük a felújítást. Emiatt azóta egyetlenegy lakóközösség sem jelentkezett nálunk utólagos hőszigetelésre, bár van, ahol tervezik azt – számol be a tapasztalatairól Germann Sándor, a Széchenyi István Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke. A társaság üzemelteti a szolnoki Széchenyi-lakótelepi társasházak mintegy kétharmadát.

– Minél nagyobb számban laknak egy adott társasházban, annál inkább előfordulhat, hogy a pluszköltséget nem tudják bevállalni. Van ugyan egy épületünk, ahol tervezik a lakók a felújítást, az előzetes kalkulációk szerint hetvenmillió forint lenne a beruházás összege, ez csak egy külső hőszigetelés, nincs benne a nyílászárók cseréje sem. A felújítás nyolcezer forintos közösköltség-emeléssel járna, vagyis a duplája lenne a korábbinak, ezt tíz éven keresztül kellene fizetni. Azt, hogy ezt tudják-e vállalni, erről szavazni fognak majd a lakók – teszi hozzá az elnök, aki azt is elmondta, a magas költségek lefaragása és a jó szakemberek kiválasztása is meglehetően hosszú folyamat, hónapokat, akár több mint fél évet is igénybe vehet. Ahol azonban megcsinálták, a tapasztalat szerint egyharmadával csökkent a távfűtés díja.

– A Szollak Kft. 2008 óta összesen huszonegy társasházat újított fel a megyeszékhelyen, utoljára 2015-ben. Akkor szűnt meg a társasházak felújítására igényelhető ötvenszázalékos állami támogatás – mondja Molnár Iván, a Szollak Kft. beruházási tanácsadója. Hozzáteszi, bár a vissza nem térítendő támogatás megszűnt, a bankok kínálnak erre a célra kedvező feltételű hiteleket.

Ha megszavazzák, mindenki fizethet

– Kétharmados döntés elég a felújítás megszavazásához, vagyis a törvény szerint a hatvanhat százalékos többséget már elfogadják a bankok. Volt viszont olyan társasház, ahol a társasházi szerződésben rögzítették, hogy nyolcvanszázalékos hozzájárulás kell egy döntés meghozatalához – mondja Molnár Iván, a Szollak Kft. tanácsadója.

– Ha a társasház megszavazza a beruházást, az minden lakóra kötelező érvényű lesz. A törlesztőrészlet ugyanis nem a bankkal, hanem a társasházzal szemben jelenik meg, megemelt közös költség formájában. Korábban ez egy négyemeletes társasháznál néhány ezer forintot jelentett, de most, hogy nincs állami támogatás, akár a duplájára is nőhet, viszont szebb, élhetőbb lesz az épület, emellett pedig a lakás értéke is jóval megemelkedik – teszi hozzá a szakember.

 

Forrás: https://www.szoljon.hu/kozelet/helyi-kozelet/sok-tarsashazban-akadalyba-utkozik-a-felujitas-1517734/

A házirend meg dísznek van, mi? Kis társasházi morgolódás

Flexelők, hangosan szexelők, ablak alatt bagózók, szevasztok!

Társasházban élni azt jelenti, hogy alkalmazkodnunk kell a szomszédainkhoz, és nekik is hozzánk. Mivel ez sokaknak nem alapvetés, ezért régóta szabályozzák az együttélést a házirenddel. Minden társasházban ki van akasztva – kár, hogy soha senki nem olvassa el. Én megtettem, és többek közt azt tanultam belőle, hogy a mi házunkban felújítani szombaton sem szabad, pedig csak arra kerestem éppen bizonyítékot, hogy nem én vagyok hisztériás lakótárs, amikor vasárnap reggel nyolckor felmegy a vérnyomásom az ütvefúró hangjától.

A mi házirendünk aztán azt is világosan kimondja, hogy mosni is csak 22 óráig szabad, csakúgy, mint porszívózni. Engem mondjuk tényleg nem zavar a fölöttünk lakó mosógépe, amikor hajnali kettőkor centrifugázik, de akkor már kénytelen voltam őt megnevezni a zaj forrásául, amikor az alattunk lakó engem gyanúsított a rendbontással. A felső szomszéd azzal védekezett, hogy ő éjszakai árammal szeretne mosni, mert az olcsóbb, és ha ő tud aludni a gép mellett, akkor kettővel lejjebb igazán ne zavarjon már senkit.

Én megértem a hétvégi felújítókat is, hiszen hét közben ők is dolgoznak, a várva-várt mesterember pedig pont vasárnap tudja felcsiszolni a parkettát – kár, hogy én meg aludni szeretnék végre, és az se vigasztal, amikor a parkettacsiszoló reggel hatkor ráfekszik a csengőnkre, hogy ugye, kedves, nem zavarja, hogy mi ma dolgozni fogunk?

Megértem a bulizókat is, még akkor is, amikor tök részegen Republicot énekelnek a szomszéd erkélyen, pedig azért erre már tényleg nagyon nincs mentség – de még jobban egyetértek a friss gyerekes apukával, aki viszont üti az ajtajukat ilyenkor, és egy óra múlva már a megölésükkel fenyegetőzik.

 

 

Forrás: https://www.google.com/amp/s/www.nlcafe.hu/otthon/20190227/tarsashaz-hazirend-szomszed-csendhaboritas-rendbontas-egyutteles-szomszedi-viszony/amp/?fbclid=IwAR02ac7cF3OYkbaChy51YN-w3uAi3iWCiR49xaLavf0yRYA2WfvofvU4K1w

Győr történelmét felidéző társasház épül a Mosoni-Duna partján

A Leier előregyártott elemeit felhasználva születik meg az OLLA Group 114 lakásos beruházása.

Három-négy hónap múlva beköltözhetnek a lakók a győri Móricz Zsigmond rakpart 22. alatt épülő, 114 lakásos társasházba. A projekt beruházója, tervezője és kivitelezője is az OLLA Group holdingcég, ezen belül a tervezésért a ZIP Architects építésziroda, a kivitelezésért pedig az OLLA Építő Kft. felel. A szerkezetépítésben a Leier Hungária Kft. előregyártott elemeit használták fel, Lencsés Gábor és Berki András statikusokkal (SDL Mérnökiroda) együttműködve.

A Széchenyi híd felőli épületrészben 40 garzonlakás lesz, ezek egy külső függőfolyosóról közelíthetők meg. Ez az épületrész csendessé, intim hangulatúvá teszi a belső kertet, melyre a lakások teraszai nyílnak majd. A túlsó, keleti oldalon kaptak helyet a belső folyosóról megközelíthető nagyobb, exkluzívabb lakások és 4 penthouse. Ezek nagy része szintén a kertre néz. A földszinten végig üzletsor fut majd körbe, a 99 beállós parkoló pedig a díszkert magasabbik, Árkád bevásárlóközpont felőli oldaláról nyílik, szinte elnyelve az autókat.

A harmadik épületrész a terület sarkán épülő 8 emeletes iroda, melyet az OLLA Group saját magának épít fel: ez lesz a cég új otthona.

A homlokzat a kereskedői múlt és a fiatalos lendület ötvözete

Ruppert András, a ZIP Architects ügyvezetője lapunknak beszámolt róla, hogy a 2017 őszén indult építkezés már közelít az átadáshoz. A szerkezetkész épületben a négy penthouse-t leszámítva már mindenhol elkészültek a belső válaszfalak, és jelenleg elsősorban a gépészeti munkák zajlanak. Az üzletsor és a kert kialakítása szintén hátravan, mivel ezeknek csak a jelenleg az udvaron álló két toronydaru eltávolítása után lehet nekiállni. Utoljára – a tervek szerint nyáron – a toronyiroda fog elkészülni, hiszen először a már nagyrészt értékesítésre került lakásokat szeretnék befejezni. Az iroda sötét, ún. Swiss pearl cement homlokzatburkolatot kap majd, mely látványelem az épület többi részén a lábazaton köszön vissza.

Nagyon erős vizuális elem a társasház sakktábla szerű homlokzata, mely mögött határozott tervezői szándék állt: a környék történelmét szerették volna megidézni. A terület az 1800-as évektől része volt a Bécs-Győr-Budapest gabonaszállítási hajóútvonalnak. Ma is áll a városrész gabonatárolója (melyet a kétezres évek elején lakóépületté alakítottak), és a rakpart végig kikötőként funkcionált. 1896 után pedig itt alakult meg a Rába Vagon- és Gépgyár is. A homlokzat váltakozó tömör- és lyukarchitektúrája a Mosoni-Dunán szállított konténereket, és az itt gyártott vasúti kocsikat szimbolizálja. Az épület ugyanakkor feltűnő színezésével fiatalos hangulatot kelt.

Az épület kulcsfontosságú referenciamunka az OLLA Group számára, valamint nagyon jónak tartják azt is, hogy a lakói/vevői problémákat, visszajelzéseket azonnal, a helyszínen kezelni tudják majd.

 

Végig szoros együttműködésben dolgoztak a Leier-rel

A Rakpart22-ben a szerkezetépítés során 11 ezer négyzetméternyi előregyártott kéregfalat és 14 ezer négyzetméter kéregfödémet építettek be, melyeket a Leier Hungária Kft-től vásároltak. A cég még lépcsőket is szállított az építkezésre. A gyártás elsősorban Győrben, illetve kis mennyiségben a közeli Jánossomorján történt, s alapvetően már tavaly nyáron befejeződött. Grieszler Zsolt, a Leier Hungária szerkezettervezési vezetője lapunknak hangsúlyozta, hogy a magyar piacon tipikusan előforduló építkezési menettel szemben ennél az épületnél már a tervezés során előregyártott elemekben gondolkoztak, nem bízták a véletlenre az alkalmazott alapanyagok kiválasztását. A gyártó, a tervező és a kivitelező között végig szoros volt az együttműködés. A Leier-nél ezt tartják a hatékony építkezés zálogának, mely gyors, kalkulálható és megbízható végeredményhez vezet.

Hozzátette, hogy Nyugat-Európában a magasépítési projektek 50%-ában ezzel a módszerrel dolgoznak, s a Leier is már közel 15 éve forgalmazza az előregyártott termékeket. A magyar piacon azonban még csak most kezdenek ismertté válni, az elmúlt év jelentős sikereket hozott ezen a téren. Ezek a korszerű vasbeton elemek csak akkor alakulnak ki, amikor az épület tervezőivel együttműködve létrehozzák azokat. Magyarországon ezeknek a piacvezető gyártója a Leier Hungária Kft.

 

 

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2019/02/gyor-tortenelmet-felidezo-tarsashaz-epul-a-mosoni-duna-partjan