Kamera a Társasházban

Gyakran felmerülő igény társasházak esetén, hogy a vagyonbiztonság érdekében, és más jogsértések megelőzésére kamerákat szereljenek fel a házban. A kamera működtetése számos adatvédelmi és személyiségi jogi aggályt vethet fel, ezért a kamerák használatának szigorú feltételei vannak. Nézzük melyek a kamerarendszer alkalmazásának lényeges feltételei.

 

Milyen célra használható kamera?

A kamerarendszer használata szükségszerűen személyes adatok kezelésével jár, mivel a kamera által felvett személyekről készült felvételek személyes adatnak minősülnek.Személyes adatot kezelni csak meghatározott, jogszerű célból lehet. A személyes adat pedig csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

A társasházban kamerarendszert üzemeltetni az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelme érdekében, illetve jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása érdekében lehet. Ezen kívül a kamerák szolgálhatják a társasházi közös tulajdonban álló vagyontárgyak védelmét. Kamerarendszert alkalmazni e célok eléréséhez szükséges mértékig lehet. Így például még vagyonvédelmi célból sem feltétlenül indokolt a társasházi folyosók minden négyzetméterét bekamerázni.

A szükségesség elvét is be kell tartani. Azaz kamerarendszert üzemeltetni akkor lehet, ha a körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el.

A kamerarendszer üzemeltetése

A társasházban a kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a tulajdonostársak közgyűlésen, az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséggel határozhatnak. Az üzemeltetés elkezdéséhez nem elegendő a döntés meghozatala, ugyanis a szervezeti-működési szabályzatba kell foglalni a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat. A kamerákat csak olyan személy üzemeltetheti a társasházzal kötött szerződés alapján, aki törvényben meghatározott megfelelő képesítéssel rendelkezik.

A kamerarendszer csak a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgálhatja. Kamera így nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló területen került elhelyezésre. A kamerarendszer nem helyezhető el olyan közös tulajdonú vagy használatú helyiségben sem, amelyben a megfigyelés helyiség rendeltetése miatt az emberi méltóságot sértheti (például öltöző, mosdó).

A kamerával felszerelt területre belépő személyeket jól látható helyen, jól olvashatóan, megfelelően tájékoztatni kell az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásáról. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is.

Hozzáférés a felvételekhez

A kamerafelvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni. A rögzítés célja, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatti eljárásban bizonyítékul felhasználhatóak legyenek. A 15 napos határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

A rögzített felvételekhez a rendszer üzemeltetője férhet hozzá. Az üzemeltető a felvételeket akkor ismerheti meg, ha ez a szerződéséből fakadó kötelezettségei teljesítése körében és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges. A felvételeket pedig csak a bíróság vagy más hatóság részére továbbíthatja. Az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a rögzített felvétel érinti, e jogának igazolásával, a felvétel rögzítésétől számított 15 napon belül kérheti, hogy a felvételt üzemeltető ne törölje. Ha ezt követő 30 napon belül az illetékes bíróság, vagy hatóság kéri a felvétel megküldését, akkor az üzemeltető azt megküldi. Ha e határidőn belül ilyen megkeresés nem érkezik, a felvételt törölni kell.

 

 

Forrás: http://magyartarsashaz.hu/2018/03/30/kamera-a-tarsashazban/

A társasházak áfa-szempontjai

Előző cikkemben az adóalanyiság egy speciális változatát, a sorozatértékesítés kapcsán adóalannyá válás körülményeit jártam körbe, ezen felbuzdulva jutottam arra, hogy sokak számára lehet hasznos, ha a tulajdonostársak közösségének adóalanyiságát is megvizsgáljuk.

Az Áfa tv. 5. § (2) bekezdése alapján adóalanyisága keletkezik a tulajdonosi közösségeknek, amibe ha mélyebben belegondolunk, nem csupán társasházak tartozhatnak bele, hanem klasszikusan a házassági tulajdonközösség is, ha van közös tulajdonuk, ezen felül pedig jogi személyek tulajdonközössége is adóalannyá tud válni.

Az adóalannyá váláshoz elengedhetetlen a közös tulajdonnal való gazdasági tevékenység végzése is. Ha például egy házaspár él a közös tulajdonú ingatlanjukban, azzal még nem válnak adóalannyá, vagy ha az ingatlan egy helyiségét a feleség manikűrszalonná alakítja és ott gazdasági tevékenységet végez, akkor csak a feleség válik adóalannyá, a pár (a közösség) nem. Azért fontos ezt ilyen mélységben elemezni, mert a jogalkotó „csak a közös tulajdonban és közös használatban lévő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében” hasznosítandó dologra irányuló gazdasági tevékenység kapcsán hoz létre adóalanyiságot.

A közösség jogait és kötelezettségeit egy képviselő útján gyakorolja, akinek ha nincs egyéb tevékenysége kapcsán adóalanyisága, akkor a hivatal olyan adószámot állapít meg részére, amiből kitűnik adóalanyiságának különleges volta.

A leggyakoribb hasznosítási módja a közös ingóságnak, ingatlannak, ha azt a közösség bérbe adja, vagy eladja / megveszi, ahogy előbb rögzítettem, a közös képviselője útján. Előbbi gondolatot továbbszőve arra juthatnánk, hogy a hasznosítás során elvileg csak egy számla kellene, hogy képződjön, azonban a hivatal megengedő jogalkalmazásának köszönhetően, azt is el tudja fogadni (nem mindig kifogásolja), ha a tagok – tulajdoni hányaduk arányában – külön-külön számlákat adnak a bérbevevőnek. Már csak azért is, mert a közösség egyes tagjainak egymás közötti ügyleteiben nem történhet áfa hatálya alá tartozó, áfa-tartalmú bizonylat kiállítása, csak számviteli bizonylat kísérheti a „belső” ügyleteiket.

Ha a közös tulajdonnal folytatott gazdasági tevékenység az ingatlan bérbeadás, akkor itt is érvényesül a főszabály, azaz az ingatlan bérbeadás adómentes, amelyhez kapcsolódóan megilleti az adókötelezettség választásának a joga. Ha nem választja az adókötelezettséget, akkor – tárgyi mentes – tevékenység lévén, számlát sem kell kiállítania a bérleti díjról, és a nem áfa-alany természetes személyeknek sem kell adószámot kiváltaniuk a mentes bérbeadás kapcsán.

 

Ingatlan tulajdonosi közösség által történő megvásárlása kapcsán azt érdemes alaposan körbejárni, hogy milyen célból történik a vásárlás. Ha annak célja gazdasági tevékenység végzése, akkor a közösség részére egyetlen számlát kell kiállítani, míg ha nem gazdasági tevékenység folytatása a cél, akkor külön-külön számlákon kell bizonylatolni (számlázni) az adásvételt minden vásárlónak az őt megillető tulajdoni hányad arányában.

A leggyakoribb tulajdonközösségi forma a társasház. A társasházat, a fentiekben ismertetett általános tulajdonközösségi adóalanyiságtól az különbözteti meg a legmarkánsabban, hogy előbbinek célhoz kötött jogképessége (jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat) van, amit a közös tulajdon fenntartása, valamint az az ingatlan fenntartása tekintetében áll fenn. Fontos kiemelni attól, hogy egy társasház megalakul, nem lesz automatikusan alany az áfa-nak. Meg kell vizsgálni, hogy végez-e gazdasági tevékenységet a közös tulajdon (használat) tekintetében.

A társasház és tagjainak egymás felé nyújtott szolgáltatásai

A társasház és a tagok egymás felé irányuló szolgáltatásait kezelni tudjuk, itt sem szabad másból kiindulni, minthogy a társasháznak célhoz kötött adóalanyisága van, így az üzemeltetéssel, fenntartással kapcsolatos kiadásokra (közüzemi költségek, takarítási költség, közös költség…) nem keletkezik adóalanyisága a társasháznak, már csak azért sem ezek a tételek nem adóköteles tevékenység érdekében merülnek fel.

 

A társasház áfa-alanyisága alá tartozó legjellemzőbb ügyletek

Az áfa-alanyisághoz leggyakrabban kapcsolódó ügyletek a közös tulajdonú és hasznosítású dolgok bérbeadása, elidegenítése közösségen kívüli személynek, vagy a közösség valamely tagjának. Az ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása főszabály szerint (Áfa tv. 86. §) adómentes, amelyről számlát nem kell kiállítani, és az ehhez kapcsolódó áfa nem vonható le, ellenben ha a bérbeadásra adókötelezettséget választanak, akkor számlázni kell, és levonási jogával is élhet.

Adásvétel esetén természetesen alkalmazni kell az új ingatlanra vonatkozó szabályokat, azaz két éven belül csak adókötelesen lehet értékesíteni, két éven túl adómentesen, de választható az adókötelessé tétel, és attól függően, hogy a vevő adóalanynak vagy nem adóalanynak minősül, fordított adózás alkalmazásával, vagy áfa-n kell értékesítenie.

Összefoglalva tehát a társasház csak a közös tulajdon hasznosítása révén válik adóalannyá, így a közműszolgáltatóktól kapott számlák tekintetében nem élhet adólevonási jogával, és nem is terhelheti ki azt (az áfa-t) számla ellenében a tagok felé, csak egyéb számviteli bizonylattal kérheti be azt. Ezzel szemben a közös tulajdonú helyiség bérbeadására alapozva adóalanyisága keletkezik, így a közüzemi költségnél a szolgáltatás közvetítőjeként lép fel, tehát a saját nevében rendeli meg a szolgáltatást, a társasház nevére szól a számla. Ha a közös tulajdonú helyiségek, valamint a tagok saját tulajdonában álló ingatlanrészek fogyasztásának mérésére nincs a társasháznak külön mérőórája, akkor a társasház még arányosan sem vonhatja le a kiterhelt közüzemi díjakat. A bérbe adott közös tulajdoni hányadra vonatkozó közüzemi díjat a bérlő felé az ingatlan-bérbeadásra vonatkozó adómértékkel kell számlázni.

Amennyiben a tag a saját tulajdonát adja bérbe, akkor e tekintetben nem a társasház, hanem a tag lesz az adó alanya, aki a saját neve alatt jogképesnek minősül. Önálló jogalanyiságára tekintettel a tulajdonos a bérlő felé a közüzemi díjakat is áfa-s szolgáltatásként tudja érvényesíteni a bérbeadás adómértékével.

 

Forrás: https://ado.hu/rovatok/ado/a-tarsashazak-afa-szempontjai

Tízezrekkel drágulhat a kazáncsere

2018. szeptember 26-án újabb rendelkezések lépnek életbe a kazáncserék kapcsán, melyek főként a társasházakban élőket érintik: megszűnik a turbós kazánok helyére felszerelhető ErP minősítéssel rendelkező TURBO kondenzációs készülékek gyártása, illetve a szigorított nitrogén-oxid (NOx) kibocsátási érték miatt az eddig ErP minősítéssel elfogadott hagyományos kéményes készülékekben is jelentős műszaki átalakítás szükséges, ami előreláthatólag komoly áremelést hoz magával.

Az egyéni fűtési rendszerrel rendelkező családi házak és lakások esetében már 2016. július 1-jétől kizárólag ErP minősítéssel ellátott kondenzációs kazánt telepíthettek az EU kazáncsere rendeletei értelmében. Az olyan társasházi lakások viszont, amelyek gravitációs gyűjtőkéménnyel rendelkeznek, 2018 őszéig türelmi időt kaptak – hívta fel a figyelmet a Szerelvénybolt Kft.

A másik kategória, ahol komoly változások várhatók, a kazánpiac kb. 5 százalékát jelentő, 10 kW-os vagy az alatti fűtőkészülékek és a 30 kW névleges teljesítményű vagy az alatti hagyományos kombi kazánok. A jelenleg kapható, ErP jelzéssel jelölt pár termék esetében jelentős műszaki fejlesztéseket kell végeznie a gyártóknak ahhoz, hogy megfeleljenek a szeptembertől hatályba lépő, szigorított 56 mg/kWh-ás NOx-kibocsátási értékeknek. A szigorított NOx-kibocsátás minden kazántípusra vonatkozik, melynek a jelenleg kapható kondenzációs kazánok közül sem felel meg mindegyik.

Az őszi termékváltást követően így a készülékek ára akár 10 százalékkal is magasabb lehet a jelenlegieknél, azaz megközelítőleg eléri a belépő szintű kondenzációs kazánok árát. Sokan még mindig a halogatás lehetőségét keresik, pedig már most jól látszik, hogy nagyságrendileg 15 százalékot spórolt, aki 2-3 éve meglépte a kondenzációs kazáncserét. Az alsó kategóriás kondenzációs kazánok ára minimálisan csökkent az elmúlt 2 évben, a közép és felső kategóriás készülékek viszont kb. 10 százalékkal drágábban kaphatók jelenleg.

Sokan nem tudták vagy nem akarták finanszírozni az akár milliós átalakítási költségekkel járó kondenzációs kazánra való átállást. Ennek hatására 2017-ben közel megduplázódott az elektromos kazánok eladása az előző évhez képest. Az elsődleges érv az elektromos kazán mellett a gyors és adott pillanatban kisebb költséggel és macerával járó telepítés, mivel így megspórolható az engedélyeztetéssel, átalakítással járó idő, valamint annak akár milliós költsége is. Ezek a készülékek már 200 ezer forinttól beszerezhetők, ugyanakkor egy 40-50 m2 körüli lakás esetében egy 6-9 kW-os készülék több ezer forinttal növeli meg a havi fűtésszámlát a hagyományos gázkazánhoz képest. Általában egy nagyobb mérő beszerelése is szükséges, ugyanakkor a karbantartási költségek jelentősen alacsonyabbak, mint egy gázkazán esetében. A szigorítások következtében további növekedés várható az elektromos kazánok piacán.

Megindult a szakemberek visszavándorlása

A legnagyobb problémát még mindig a szakemberek hiánya okozza, hónapokra előre nem találni kivitelezőt az átalakításhoz szükséges munkálatokra. Sokan ráfizetnek, mert nem győzik kivárni a megbízható, betáblázott szakembert, inkább bedőlnek az önjelölt szerelőknek, ami a beüzemelés, engedélyeztetés kapcsán komoly gondokat okoz. Jó hír viszont, hogy az elmúlt évben a gázszerelők között egyre több külföldről hazatérő szakemberrel lehetett találkozni. Az egész Európát jellemző építési hullám, a munkaerőhiány és az ahhoz kapcsolódó bérnövekedések a külföldi gyártóknak is komoly fejtörést okoznak: a 2 évvel ezelőtti szállítási idők a duplájukra emelkedtek, az acéllemez radiátorok és műanyag csőrendszerek esetében a gyártási idő is megkétszereződött, egyes gázkészülékek beszerzésében pedig már termékhiányról beszélhetünk.

 

 

Forrás: http://magyartarsashaz.hu/2018/02/08/tizezrekkel-dragulhat-kazancsere/

Kétmilliárd forintos komplex városfejlesztés indul Józsefvárosban

Kétmilliárd forintból megújul a józsefvárosi Orczy-negyed, a szociális városrehabilitáció támogatási szerződését szerdán írta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) polgármester.

A kerület vezetője azt emelte ki, hogy miközben a 2000-es évekig az ország lepusztult gettóként, reményvesztett helyként könyvelte el Józsefvárost, addig az elmúlt évtizedben komoly változások mentek végbe.

Az 1956-os forradalom után a kommunista diktatúra nyilvánvaló politikai okokból elmulasztotta a városrész fejlesztését, szemet hunyt a bűnözés felett, lezüllesztette a társadalmat – sorolta a politikus, hozzátéve: drogosok, prostitúció, lerobbant házak, elszegényedés és bűnözés jellemezte a kerületet.

Innen kellett indulni, újrafogalmazni a célokat – mondta Kocsis Máté, kiemelve: az azóta eltelt időszakban eddig két ütemben megújult a Palotanegyed, a Corvin sétányon világszínvonalú ingatlanfejlesztés valósult meg, teljeskörűen megújult a Magdolna-negyed. A további feladatok között említette a józsefvárosi pályaudvar területének rendezését és a Blaha Lujza tér idén kezdődő rekonstrukcióját. Utóbbi együtt jár a Corvin áruház homlokzatának megújításával, amely noha korábban gyönyörű volt, azt a kommunista diktatúra alatt egy fémlemezzel befedték.

A polgármester azt is megjegyezte: a társadalmi programoknak köszönhetően – amelyek a többi közt szakképzést, gazdaságélénkítő és felzárkóztató elemeket, bűnmegelőzést, drogprevenciót tartalmaznak – nemcsak küllemében újult meg Józsefváros, de az ott élők életminősége is javult.

Az Orczy-negyed fejlesztésére rátérve kifejtette: ez Budapest nagy gyűrűjén belül az utolsó városrész, amely nem méltó a fővároshoz, és megerősítésre szorul. A terület – illeszkedve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem beruházásaihoz – 2018 és 2021 között újul meg; a kerületi városmegújító munkát pedig 2024-ig szeretnék befejezni – közölte.

Kocsis Máté felidézte azt is, hogy elsőként a közbiztonság megerősítését tűzték ki célul, s mára a VIII. kerület a fővárosi élmezőnyben van; majd a közintézmények, a közterületek, végül a lakóházak megújítására fektettek hangsúlyt. Utóbbira csak idén 1 milliárd forintot használhatnak fel a társasházak.

Beszámolt arról is, hogy manapság az emberek több mint 70 százaléka szívesen költözne Józsefvárosba, a kerületiek 81 százaléka pedig nagyobb biztonságban érzi magát, mint öt évvel ezelőtt.
Varga Mihály a beruházással kapcsolatban szintén azt hangoztatta: az nemcsak az épített környezetről szól, hanem munkahelyteremtésről, vállalkozásfejlesztésről, biztonságról is.

Mint mondta, az Orczy-negyed beruházás jól illeszkedik abba a sorba, amelyet iskolák, óvodák, közterületek megújításával kezdett a kerület. A 2005 és 2015 közötti Magdolna-negyed rehabilitációs program jó alap volt a folytatáshoz – értékelt a tárcavezető.

A városfejlesztés elemei közé sorolta az önkormányzati lakóépületek megújítását, mintegy 300 lakás – üzemeltetési költségek csökkenésével járó – korszerűsítését, a műszakilag indokolt bontásokat és az úgynevezett zöld udvar programot.

Varga Mihály megerősítette: a tapasztalatok és a mérések is igazolják, hogy az elmúlt években olyan változás indult el Józsefvárosban, amelynek révén Budapest vonzó, dinamikus városrészévé vált.

 

 

Forrás: http://magyartarsashaz.hu/2018/03/09/ketmilliard-forintos-komplex-varosfejlesztes-indul-jozsefvarosban/

Társasházban lakik? A város lehet a közös képviselő Vásárhelyen

Olcsóbb, minőségibb és gyorsabb szolgáltatást ígér a vásárhelyi önkormányzat azoknak a társasházaknak, amelyek a városi céget választják a közös képviselet ellátására. Januárban már megköthetik az első szerződéseket a lakóközösségekkel.

– Lakossági fórumokon évek óta panaszkodnak az emberek a társasházi közös képviseletet ellátó magánszemélyekre, szövetkezetekre. Általában megemlítik: nem tudják, mire költik a lakóközösség pénzét, a karbantartás lassú és rossz minőségű – sorolta Cseri Tamás vásárhelyi önkormányzati képviselő csütörtökön sajtótájékoztatón.

A vásárhelyi társasházakat megkeresi az önkormányzat, azzal, hogy cége vállalja a közös képviselõi feladatokat. A képeken: Andrássy út, Kaszap utca, Szabadság tér. Fotó: Imre Péter.

A sorozatos panaszok miatt az augusztusi közgyűlés úgy döntött: a város saját kézbe veszi az ügyet, és a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Nonprofit Zrt.-hez delegálta a feladatokat a pénzügyektől a könyvelésen át a házak felújításáig, karbantartásáig, a lakókkal való kapcsolattartásig. A teljes szolgáltatásra kidolgozott tervezet alapján 15 dolgozójukat vonták be a munkába, akiket a kormányhivatalnál regisztráltak, és még ebben a hónapban vizsgáznak a közös képviselőséghez szükséges OKJ-s tanfolyamon.

– Olcsóbb, színvonalasabb, gyorsabb és hatékonyabb szolgáltatást ígérhetünk – mondta Cseri. Hozzátette: Szabadság téri otthonokra kiszámolták, az eddigi 1285 forintos képviseleti díjat közel felére, 685 forintra tudják csökkenteni, ami éves szinten 6-8 ezer forintos megtakarítást jelenthet lakásonként. A lakóközösség dönthet úgy, hogy a jövőben majd csak a mérsékelt összeget fizetik, de úgy is, hogy maradnak a korábbinál, és a közel 50 százalékos megtakarítással növelik a felújítási alapot, a ház tartalékát – sorolta a lehetőségeket a képviselő.

A tervezetről szóló leveleket még az idén megkapja minden érintett lakó. Első körben azokhoz a társasházakhoz postázzák, amelyeknél 50 százalék feletti az önkormányzati tulajdonrész. Ez tíz épületet jelent. Ezután lakógyűléseket tartanak, azokon dönthetnek a közösségek, élnek-e a város által felkínált lehetőséggel, vagy maradnak a számukra esetleg már beváltnál. Cseri Tamás szerint az első szerződéseket januárban kötheti meg a HMSZ Zrt. a társasházakkal.

 

 

Forrás: http://m.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/tarsashazban_lakik_a_varos_lehet_a_kozos_kepviselo_vasarhelyen/2538714/