Zajongás, területhasználat, szemetelés, a részvétel hiánya – csak néhány azokból a problémákból, amelyek kezelésében a tulajdonosok gyakran nem tudják, milyen eszközhöz is nyúlhatnak. Adódik a kérdés, hogy mit is tehet ezekben az esetekben a közösség?

Szinte minden társasháznál felmerül az a fajta tehetetlenségérzés, amely akkor jön elő, mikor az egyik tulajdonos rendszeresen zavarja szomszédait zajongásával vagy azzal, hogy nem vesz részt a közös feladatokban. Ilyenkor ugyanis sokszor nem tudják a tulajdonosok, mihez is kezdhetnének, hogy mégis a házirend betartására késztessék lakótársukat.

Tipikusan ilyen eset, amikor az egyik lakó alkalmanként vagy akár rendszeresen olyan zajokat kelt, amelyek tartósan zavarják a szomszédokat. Legyen az vasárnap elvégeztetett felújítási munka, este 10 óra körüli fúrás-faragás. Általában átkopogással, kéréssel próbáljuk megoldani a dolgot, azonban van olyan eset, amikor egyszerű, személyek közti kompromisszummal vagy kéréssel nem jutunk eredményre.

Szintén gyakori problémák adódnak a nem megfelelő állattartásból, állatgondozásból. Sok kérdést kapunk olvasóinktól, hogy mit tehetnek az ellen, hogy egyes tulajdonosok a ház környékén kóborállatokat etetnek, saját állataik piszkának eltakarításáról nem gondoskodnak, állataik a közös kertet túrják szét.

Ami a közös tulajdonú helyiségeket érinti, sokszor futunk bele a problémába, hogy az egyik tulajdonostárs nem hajlandó részt venni ezek közös takarításában. Több társasházban a külső takarító megbízása helyett a lakók vállalják, hogy egy havi vagy heti rend szerint felváltva látják el ezt a feladatot. Van azonban, amikor 1-1 tulaj nem partner ebben.

És végül – a teljesség igénye nélkül – soroljuk ide azt az esetet is, amikor egy tulaj a közös tulajdonú helyiségek egyikét vagy egy részét önhatalmúlag kisajátítja. Ha például a folyosó egy részére nehezen mozdítható bútort vagy lerakatot tesz, ezt maguk a tulajdonosok nem tudják felszámolni, az illető pedig nem hajlandó gondoskodni ennek elszállításáról.

Szabályozzuk az SZMSZ-ben?

A házirendet meghatározó szabályokat alapvetően a szervezeti és működési szabályzatban foglalhatja írásba a közösség. Az SZMSZ-ben szabályozhatják, hogy

-mely időszakokban kell tartózkodni a zajkeltéstől,
-milyen kötelezettségek vonatkoznak azokra, akik állatot tartanak lakásukban,
-milyen kötelezettségek vonatkoznak a tulajdonosokra a társasház tisztaságának és állagának megóvása kapcsán,
-milyen rendben történhet a közös tulajdonú területek használatba vétele.

Hogyan szankcionálhat a társasház?

A társasházak tehát rendelkeznek azzal a joggal, hogy szabályozzák a fentieket, sőt akár szankciókat is kapcsolhatnak a szabályzatban a rendelkezések megszegéséhez. A tulajdonosok tehát a jogszabályok adta keretben szankciókat is kilátásba helyezhetnek. A probléma azonban ott van, hogy hogyan eszközölje ezeket a szankciókat? Hogyan érvényesíthetjük a szankciókkal, hogy a tulajdonos ezeknek alávesse magát, és fel is függessze a szabálytalan tevékenységét?

Ezen a téren sajnos azt kell mondanunk, erre a társasháznak nincs felhatalmazása, eszköze. Az ilyen vitás kérdésekben ezért, amikor az adott tulajdonost sehogy sem sikerül jobb belátásra bírni, kizárólag a hatósághoz, például a helyi jegyzőhöz tudnak fordulni a tulajdonosok.

Forrás: https://www.hazforum.hu/jogokkal-de-eszkoz-nelkul-tarsashazak/

Madagaszkári csíkos tanrektől jött a facebookon egy kérdés. Ja, mert hogy ott is lehet ám a medvétől kérdezniés hát kérdeznek is. Például a közös képviselő felelősségbiztosításáról:

Kedves Medve, a közös képviselőnek kötelező, hogy legyen felelősségbiztosítása, vagy ez választható? Ha van neki, azt saját maga fizeti, vagy a házzal fizetteti ki? Ha a házzal akarná, akkor azt a ház megtagadhatja?

Rengeteg a kérdés, haladjunk sorjában:

1. A közös képviselőnek kötelező, hogy legyen felelősségbiztosítása?

Nem kötelező, de erősen célszerű. Amúgy a saját érdeke.

• A közös képviselő oldaláról azért jó ha van felelősségbiztosítás, mert ő is ember (jobb esetben medve) és bárki hibázhat, ami anyagi kárral jár. Ilyenkor a biztosítója fizet és nem a gyerekétől kell megvonnia a napi háromszori étkezést, csak hogy helytálljon az okozott kárért.
• A ház oldaláról pedig azért célszerű, ha van a közös képviselőnek felelősségbiztosítása, mert ha valami galibát okoz és azon a ház bukik, akkor nem pereskedve kell évek múltán valahogy bevasalni a pénzt,hanem szimplán a biztosító helytáll. Villámgyors lefolyású egy pereskedéshez képest.

Mondhatni ez egy win-win szituáció, ezért is van Házmestermedvének is felelősségbiztosítása. Ha most van nálatok is közösképviselő-váltás, akkor érdemes erre mindenképpen rákérdezni a jelentkezőknél. Ártani nem árt!

2. Ha van a közös képviselőnek felelősségbiztosítása, akkor azt ki fizeti?

A közös képviselő fizeti és nem a ház, ugyanis nem a ház köti a közös képviselőjére, hanem a közös képviselő saját magára. Nem is vagyok benne biztos, hogy egy ház köthetne-e biztosítást a közös képviselőjére…

3. Ha a házzal fizettetné a közös képviselő a felelősségbiztosítását, akkor azt a ház megtagadhatja?

Megtagadhatja, ha nem volt erről korábban megállapodásszerződésben vagy közgyűlési határozatban. Ahogyan átvállalhatja a költséget is, ha a ház valami delíriumos vágyában úgy akarja. 😀

+1 Nincs a közös képviselőnknek felelősségbiztosítása, de szeretnénk, ha lenne.

Ezt igazából a pályázat kiírásakor vagy szerződéskötés előtt lehet feltételként szabni. Utána már csak egyezkedni lehet róla vagy szerződést bontani és új pályázatot kiírni, ami már tartalmazza mondjuk ezt a feltételt is.

Benned is van egy kérdés? Akkor nosza, küldd be, biztos van rá egy jó ötletem! Várjuk leveledet a hello@hazmestermedve.hu e-mail címre és ne felejts el lájkolni!

Egyedi vízmérőórákat szeretne a lakóközösség jelentős része, de van, aki maradna a korábbi megoldásnál, például a felmerülő költségek miatt. Mit lehet ilyenkor tenni? Mi az irányadó dokumentum? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat legújabb cikkünkből.

Olvasóink nagy része találkozik az egyedi mellékvízmérő cseréje során felmerülő problémákkal és az ebből fakadó konfliktussal. Mit lehet ilyenkor tenni? Mely kérdések a leggyakoriabbak?

Nem váltanának mellékvízmérőkre

Sok esetben előfordul, hogy a társasházi tulajdonosok többsége mellékmérő alapján szeretné fizetni a vízszámlákat, hiszen ezáltal valóban csak saját fogyasztása után kellene fizetnie. Ennél a megoldásnál csupán a saját mellékmérőjükről leolvasott fogyasztás alapján kapnák a számlát a szolgáltatótól, nincs szükség további osztásra-szorzásra, hogy kinek mekkora a lakása vagy hányan élnek benne.

Azonban lehet több olyan lakó, aki viszont maradna a korábbi fizetési módnál. Ennek oka lehet, hogy ezt már megszokták, nem szeretnének váltani, vagy az órabeszerelésének kellemetlenségeit, illetve költségét szeretnék megspórolni. Jogosan merül fel a kérdés a lakókban: mi a legjobb út ilyen esetekben?

Megoldás lehet, ha a tulajdonosok olyan közgyűlési határozatot hoznak, amelynek értelmében a mellékórák és a főóra között mért különbséget a mellékórával nem rendelkező tulajdonos/tulajdonosoknak kell megfizetniük. Ezzel az egyszerű művelettel tehát először a ház teljes fogyasztásából levonjuk azoknak a lakásoknak a fogyasztását, amelyek rendelkeznek mellékmérővel. Így megkapjuk a többi lakás fogyasztását, amelyet már a mellékmérővel nem rendelkező tulajdonosoknak kell felosztaniuk egymás között.

Fontos kiemelni, hogy a fogyasztás fizetését a szervezeti és működési szabályzatban szükséges szabályozni.

Az így keletkezett összeg valószínűleg nagyobb tétel lesz, mint amit korábban fizettek a mellékórával nem rendelkező tulajdonosok, hiszen ehhez társul még a ház vízfogyasztása is. Ezáltal ösztönözve lesznek, hogy maguk is felszereltessék a mellékmérőket.

Érdemes egyszerre cserélni a vízórákat

Amennyiben sikerül egy időben felszerelni a mérőket és mellékmérőket

-egyfelől mennyiségi kedvezményt kaphat a ház a felszerelést végző szolgáltatótól;

-másfelől csak egyszeri kiszállási díjat kell megfizetni;

-harmadrészt pedig spórolhatnak a vízművek hitelesítési eljárási díjával is.

Nincs pénze a mellékmérő felszereltetésére

Sokszor előforduló probléma, hogy az adott lakástulajdonosnak aktuálisan nincs elegendő pénze ahhoz, hogy felszereltesse a mellékmérőt. A folyamat gördülékenyebbé tétele érdekében a társasház felajánlhatja, hogy megelőlegezi ezt a költséget, amit a lakó ráér részletekben visszafizetni a közösségnek.

Forrás: https://www.hazforum.hu/kotelezo-vagy-nem-az-egyedi-mellekvizmero/

Otthonunk értékét és eladhatóságát számtalan tényező befolyásolja, ezek közül az egyik a szomszédság. Szinte mindenütt lehet találkozni zsörtölődő, zsémbes szomszédokkal, de ha szomszédunkban egy kényszeres gyűjtögető él, az már sokkal nagyobb problémát jelent, különösen, ha épp el szeretnénk adni ingatlanunkat, vagy ha éppen most költöztünk be új otthonunkba.

Ki is pontosan a kényszeres gyűjtögető?

A kényszeres gyűjtögetőt a kényszerbetegek közé sorolja a pszichológia, és fontos megjegyeznünk, hogy attól, hogy valaki nem jut el odáig, hogy rendet rakjon a garázsában, vagy óriási gyűjteménye van például CD-kből, amelyeket egyébként rendszeresen hallgat is, még nem számít kényszeres gyűjtögetőnek.

A kényszeres gyűjtögetés ott kezdődik, amikor az egyén már nem tud különbséget tenni a még használható és használhatatlan tárgyak között, ezért teljesen használhatatlan dolgokat, azaz szemetet halmoz fel úgy, hogy azzal már otthonát is lakhatatlanná teszi. A betegség gyakran párosul kényszeres vásárlással, illetve egyik gyakori formája, amikor a beteg kóbor állatokat fogad be jóval nagyobb számban, mint amennyiről gondoskodni tud.

Akár eladóként, akár vásárlóként találjuk magunkat ebben a szituációban, tudnunk kell, hogy a probléma nem áll meg a szomszéd portájának határán, szeméttel teli otthona ugyanis fokozottan tűzveszélyes, a szemét vonzza a patkányokat, a rovarokat, köztük a csótányokat, akik hozzánk is átlátogathatnak, nem is beszélve az elviselhetetlen szagról, ami a mi udvarunkon is érződik, illetve a látványról, ami a szomszéd előkertjében uralkodik. A helyzet pedig még rosszabb, ha egy társasházon belül lakunk mindössze egy ajtónyira a kényszeres gyűjtögetőtől. De a legnagyobb probléma az, hogy az ilyen beteg emberekkel a kommunikáció is nehézkes, így nem valószínű, hogy szép szóval rá tudjuk venni őket otthonuk rendbetételére.

Mit tehetsz eladóként?

Ha a közeljövőben meg szeretnéd hirdetni otthonodat, első lépésként csöngess be szomszédod ajtaján, és udvariasan kérd meg, hogy legalább az udvaron tegyen rendet. Kicsi a valószínűsége, hogy megteszi, de a lakóközösséggel összegyűlve akár fel is ajánlhatjátok neki, hogy ingyen rendbe teszitek az udvarát.

Ha ellenállásba ütköztök, akkor érdemes felkeresni az ÁNTSZ-t, hogy kivizsgálják, szomszédotok nem sért-e közegészségügyi szabályokat, ennek alátámasztására érdemes fotókat készíteni, illetve tanúkat keresni. Illetve érdemes felkeresni olyan nonprofit szervezeteket, akik kényszeres gyűjtögetőkkel foglalkoznak.

Mit tehetsz vevőként?

Már az első alkalommal, amikor megnézel egy ingatlant, figyelj az intő jelekre! Természetes, hogy rákérdezel az eladótól, hogy milyenek a szomszédok, de egy ilyen szomszédot valószínűleg igyekeznek majd eltitkolni, ezért járj nyitott szemmel. Ha a szomszéd udvarán halomban áll a szemét, vagy az ócskavas, esetleg egy látványosan lerobbant autó, vagy csak a karosszériája áll a ház előtt, az már intő jel lehet.

Ha ezt észreveszed, próbálj meg bekukucskálni az ablakon is, ha magasan feltornyozva látsz tárgyakat, vagy azt látod, hogy a ház zsúfolásig tele van, nagy a valószínűsége annak, hogy egy kényszeres gyűjtögetővel van dolgod.

Figyelj a szagokra is, és ha bármilyen intő jelet észreveszel, nézz utána, hogy érkezett-e az utóbbi időben panasz a hatóságokhoz, illetve ha társasházi lakást szeretnél vásárolni, kérd meg a tulajdonost vagy a közös képviselőt, hogy a lakógyűlésekről készült jegyzőkönyvekbe beleolvashass.

Végül pedig ne gondold azt, hogy ha elit környéken vásárolsz magadnak új otthont, akkor nem lehet kényszeres gyűjtögető a szomszédod, sok ilyen beteg ugyanis, sajnos pont a legelőkelőbb családokból származik.

Fontos tudni, hogy ezek az emberek valójában betegek, és segítségre szorulnak, ezért mindig empátiával kezeld őket. Ha éltél már valaha kényszeres gyűjtögető mellett, és sikerült eladnod otthonodat, vagy majdnem megvásároltál egy lakást egy kényszeres gyűjtögető szomszédságában, írd meg történetedet kommentben.

Szerző: Gál Erika – Ingatlantájoló.hu

Forrás: https://www.ingatlantajolo.hu/blog/remalom-kenyszeres-gyujtogeto-a-szomszedom-2950.html#.WfxE5zPrzmz