Az udvar alapjához 4-5 köbméter sódert kellett belapátolnunk, és felhordanunk az utcáról az udvar szintjére. Nálunk, mivel egy domboldalba épült a házunk az utcaszintről 18 lépcsőfok vezet fel a földszintre, ahol az udvar található. Az ágyásokba több köbméter virágföldet is hozatnunk kellett, melyet marhatrágyával kevertünk. Az udvart keresztülszelő utat viacolor kövekből raktuk ki, a többi részre visszakerült a korábbi keramit burkolat persze mindegyik kockát egyenként meg kellett tisztítanunk, és a széleken méretre vágnunk.

Az egyik lakó édesapja felajánlott több szobrot a kert díszítésére, így lett vízköpőnk a tónál, illetve egy hatalmas kővázát is kaptunk, amibe később növény került. Az íves ágyásokba kőoszlopokkal tagoltuk a sövényt, ezek adják majd meg a magasságát.

2014. egész nyarat végigdolgoztuk, és a nyár végére olyan állapotban volt az udvar, hogy végre elkezdődhetett az ültetés. Egy kertészetből rendeltük a növényeket, ők szállították házhoz őket, így egy nap alatt minden a helyére került. A sziklakertbe pozsgás növényeket, évelőket, fűszernövényeket és kövirózsákat ültettünk. A tó mellé többféle bőrlevél, és színes levelű évelő növények kerültek. A tóba vízinövényeket raktunk, amiket télen beviszünk majd. A magasított ágyásba hortenziákat és rododendronokat, és árnyékliliomokat ültettünk, a kerítés mellé és az íves ágyásokba bukszus kapott helyet. A fal mellé két ládába és az oszlophoz kúszónövényeket raktunk, amik majd később jótékonyan eltakarják a falakat. 130 tő növényt vettünk, és még legalább 50 tő érkezett a lakók felajánlásából.

A legnagyobb feladat a keramit burkolat visszarakása volt, ami nagyon nehéz munka, hiszen minden követ, ami a szélén van méretre kell vágni. Ezzel a munkával még nem végeztünk teljesen, de úgy gondoltuk, hogy már késznek nyilvánítjuk az udvart, és szeptember 27-én megtartottuk a megnyitót. Sok lakó mellett a szomszéd házakból is eljöttek többen, hogy megnézzék, hogy sikerült a felújítás. Több szomszédos ház is kedvet kapott a pályázaton való részvételhez, a példánkat látva.

Az egész munka összesen kb. 700.000,- Ft-ba került a házunknak, amiből 500.000-et pályázaton nyertünk, és persze nem számoltuk bele a kapott felajánlásokat: traktorgumit, köveket, szobrokat, és a sok növényt.

Sok szabadidőt, erőt és energiát fektettünk ebbe a munkába, de úgy érezzük, hogy megérte, mert minden nap többször látjuk munkánk gyümölcsét, az újjá varázsolt udvart, ami mindig boldogsággal tölt el minket. A felújítással úgy gondoljuk, hogy lakásaink értéke is növekedett, hiszen az udvar látványa sokat javít a ház összképén. Ugyanakkor a munkák során megismertük egymást, sokat beszélgettünk, nevettünk, és egy jó kis közösség alakult ki a házban. Lehet, hogy jövőre a hátsó kertet is felújítjuk

A beszámolót és a képeket a társasházi közösségtől kaptam, köszönet értük!

Forrás: http://kertesz.blog.hu/2014/10/18/tarsashazi_kertfelujitas_nem_mondani_csinalni

A következő pár bekezdésnyi íráshoz nem is szeretnék hosszadalmas bevezetőt írni, a rövid, élvezetes beszámolónak nem kell reklám. Az azonban megér pár gondolatot, hogy bár sokat látjuk a romos, lehangoló, szürke társasházi belső udvarokat (és gyakran halljuk a panaszokat az áldatlan, rosszkedvű látványról), mégis kevésszer hallani, hogy a helyben lakók a sült galambra várás helyett a kezükbe vették volna az ügyet, és megszépítették volna lakókörnyezetüket. Kifogást mindig lehet találni, a változtatáshoz pénz kell, a fizikai munka nem kapós (pláne szabadidőben, ingyen végezve), a szekértelem nem mindig adott, de mint azt hamarosan olvasni fogják, minden nehézség áthidalható. Pénzt lehet pályázati úton szerezni, a kétkezi munka csak elhatározás és energia kérdése, a szakmai segítség pedig mindig megoldható. Lássunk akkor egy követendő példát, hogy miként kell egy szomorkás, lepusztulóban lévő társasházi belső udvarból kellemes, látványos, vidám teret faragni!

A budapesti Városmajor utca 18. társasház udvarának felújítása

2013-ban találtunk egy jó pályázatot, – a MOL Zöld Udvar pályázatát – ami a társasházak belső udvarainak zöldítésére adott támogatást, és így elhatároztuk mi lakók, hogy teszünk egy próbát. Először a lakók többségének a beleegyezését kellett megszerezni, ami nem volt nehéz, az már sokkal nehezebb volt, hogy olyanokat is találjunk, akik a munkálatokban is részt akarnak venni. A Körülbelül 20 lakásból 4-5-ből jelentkeztek, hogy segítenének, és így vágtunk bele.

Először látványterveket rajzoltunk, még 3D-s tervek is készültek egy építész ismerős segítségével. A pályázaton túljutottunk az első fordulón, utána költségvetést és részletes terveket kellett leadnunk. Nagyon örültünk, amikor januárban kiderült, hogy 500.000,- Ft támogatást nyertünk! Márciusban neki is kezdtünk lehangoló udvarunk felújításának. Először felszedtük a sárga keramit köveket, volt amikor könnyen ment, de sok helyen betonba volt lerakva, itt csákánnyal kellett felbontani a burkolatot. Utána egy pár hétvégén keresztül ástunk, mert a régi esővíz elvezető csövek elöregedtek, azokat műanyag csövekre kellett cserélni, hogy a vízelvezetést megoldjuk. A vízszerelésben egyik lakótársunk szakértelme segített nekünk. Mindeközben lebontottuk a régi kerítést, ami a szomszéd udvartól elválasztott minket, mert nagyon romos állapotban volt már. A kovácsoltvas elemeket kiemeltük, és a talapzatát elbontottuk. Itt zsalukövekből új kerítést építettünk, amit bontott téglával burkoltunk, majd ebbe ültettük bele a régi vaskerítést, amit rozsdaálló festékkel végigfestettünk.

A vízelvezetés megoldása után betemettük az árkokat, a kiásott sziklákból sziklakertet állítottunk össze. A többi felesleges anyagot a hátsó kertbe hordtuk, és a támfal elé raktuk le őket, ahol majd szintén egy szép sziklakert lesz később. Így környezetbarát módon megoldottuk a hulladékok újrahasznosítását, nem kellett konténert rendelnünk, pedig jó pár köbméterről volt szó. Egy ismerős autókereskedés felajánlásából kaptunk egy traktorgumit, ami a kis tavunk keretét adta. Kövekkel kijelöltük először az ágyások és a tó helyét, aztán kiástuk őket. A traktorgumiba fólia került több rétegben, majd a tó szélére helyi kövekből raktunk keretet, amik az udvar felásása során kerültek elő. Az ágyásokat bontott téglákból falaztuk fel. Nagy kaland volt, mert sokan most vettünk először kőműves szerszámokat a kezünkbe, de ennek ellenére egészen jól állnak a falak.

Folyt. Köv. …

Forrás: http://kertesz.blog.hu/2014/10/18/tarsashazi_kertfelujitas_nem_mondani_csinalni

Nem mondom, hogy ez a legizgalmasabb téma, amiről beszélhetnénk, de a biztonság mindannyiunk érdeke. Más kérdés, hogy a Trombi és a Tűzmanó rajzfilmsorozat egy teljes generáció számára lehetetlenítette el a témáról való közös gondolkodást. Egyszerűen annyira félelmetes volt a Mikó István hangján megszólaló gonosz lángcsóva, hogy azóta tömegek rettegnek a tűzvédelem témájától. Ígérjük, mi most nagyon bátran szembenézünk a kérdéssel.

Fogunk beszélni majd az egyéni felelősségről és arról is, hogyan tudod biztonságosan tárolni a „raktárban lenne a helye” típusú cuccaidat, de most nézzük meg elég konkrétan, mi a helyzet, ha nem tartjuk be a tűzvédelmi szabályokat és milyen összegű büntetésekre számíthatunk.

Tűzvédelem: hitek és tévhitek + néhány fontos szabály

A lakók érdekeit szolgáló szigor 1996 óta van életben, mégis csak pár éve került terítékre a társasházak biztonságának és büntethetőségének témaköre. Azóta viszont egyre több az ellenőrzés és bizony komoly tízezrek ugranak ki a pénztárcánkból szinte maguktól, ha épp nem dugtuk el az egyébként a folyosón tárolt faszekrényünket. (Mi maradék csempét tároltunk kint a folyosón papírdobozban – ez nekünk 60 ezrünkbe fájt.)

Mint ismeretes tavaly (is) módosult a 146/2014 kormány rendelet, amely többek között a felvonók üzemeltetéséről is szól.

A kormány nem titkolt célja a rezsicsökkentés volt, azonban szakmai szempontból a módosítás számos hibát tartalmaz, amelyre a szakma, a különböző felvonós szakmai szövetségek, és a mérnökök is felhívták a figyelmet. A rendelet azóta ismét módosult, de a módosítás inkább formai, mint tartalmi.

A 2015. október 23-án életbe lépett módosítás lényege, hogy bizonyos felvonóknál a vizsgálatok számát jelentősen csökkenti.

Eddig a felvonókat kötelező volt havonta karbantartani, további évente egyszer biztonságtechnikai vizsgálatnak alávetni, és évente kétszer karbantartás szakszerűség ellenőrző vizsgálatot végeztetni.

A rendelet módosítás ez utóbbi kötelezettséget teljesen megszünteti, a karbantartási kötelezettséget 10 évnél fiatalabb liftek esetében kéthavira módosítja. Korábban a 10 évnél idősebb lifteknél évi két biztonságtechnikai vizsgálat volt kötelező, most ez csak a 20 évnél idősebb lifteknél van így.

Magyarország eddig nagyon jó helyzetben volt a liftes balesetek számában. Az országban közel 40 ezer felvonó üzemel, melynek nagy része jelentősen túl van a tervezett 20 éves élettartamán. A balesetek száma mégis csekély, a halálos balesetek száma pedig pár évente egy. Ez főleg a rendszeres karbantartásnak, és vizsgálatoknak köszönhető. Sajnos borítékolható, hogy amennyiben ezen a rendszeren lazítunk, akkor a balesetek száma nőni fog!

A rendelet a felelősség nagy részét az üzemeltetőre/tulajdonosra tolja, és le van írva az is, hogy a rendszeres, és szakszerű karbantartás elvégeztetése is az üzemeltető feladata. Éppen ezért az az üzemeltető, aki a legolcsóbb megoldást keresi, nem jár el helyesen, és egy esetleges baleset esetén büntetőjogi felelősségre is vonható!

A lift nem játék! A lift egy veszélyes üzemű szállító/utazó eszköz. A YOUTUBE-on rengeteg liftes balesetről lehet videót találni, ezek szerencsére egyelőre nem Magyarországon történtek!

Az is biztos, hogy a rezsicsökkentésegy ilyenfajta rendelettel nem valósítható meg, a következők miatt:

• amennyiben a szerelő 70 naponta karbantartja csak a liftet, nő az esélye a lift meghibásodásának, amelynek javításai külön költségeket jelenthetnek
• a magyarországi liftek nagy részét a gyártáskor úgy tervezték, hogy bizonyos alkatrészeit havonta karbantartó tisztítsa, megkenje. Ha ez nem történik meg, az meghibásodáshoz, vagy a berendezés élettartamának csökkenéséhez vezethet!
• ha a karbantartó kéthavonta megy a lifthez, akkor ez nem azt jelenti, hogy fele annyit munkát végez, emiatt egyik üzemeltető sem számolhat azzal, hogy a díjak a felére fognak csökkenni!- A fentiek miatt javasoljuk a havi karbantartás elvégeztetését továbbra is!
• ha a karbantartás szakszerűsége nincs ellenőrizve, akkor az üzemeltető egy esetleges hiba/baleset esetén elővehető, és kérdőre vonható, hogy vajon megfelelően gondoskodott-e a rendelet szerinti megfelelő és szakszerű karbantartásról? Ha a karbantartást egy felvonóellenőr rendszeresen ellenőrzi, akkor az üzemeltető ezzel le van védve. – emiatt feltétlenül javasoljuk továbbra is az évi kettő karbantartás ellenőrző vizsgálat megrendelését
• A lifteket 20 éves időtartamra tervezték, és ennek vége felé a lifteken egyre több biztonsági berendezés rendszeres ellenőrzése szükséges a biztonságos üzem érdekében. Ha egy 18 éves lifthez az akkreditált szervezet csak évente egyszer megy. És az egyik évben januárban, majd csak a következő év decemberében megy legközelebb, akkor a berendezést felvonóellenőr 2 éven keresztül nem látta, ami akár életveszélyhez is vezethet! – ezért feltétlenül javasoljuk, hogy 10 évnél idősebb lifteknél továbbra is ragaszkodjon az évi 2 ellenőrzéshez

A karbantartási periódus csökkentésére a legtöbb esetben nincs is lehetőség. A rendelet ugyanis azt mondja, hogy amennyiben a gyártó előírta a sűrűbb karbantartást, akkor az az irányadó. Mivel Magyarországon minden lift a régi előírások szerint épült, ezért mindegyikre a havi karbantartási kötelezettség érvényes! Ráadásul a magyar liftek 65%-a idősebb, mint 20 év, tehát kötelező rajtuk a havi karbantartás elvégzése!

Fontos, hogy továbbra is az üzemeltető feladata és felelőssége, hogy a felvonó rendszeres karbantartását biztosítsa, továbbá azt is, hogy fülkében rekedés esetén a mentés legyen megoldva.

Karbantartási szolgáltatásunkrólITT –> olvashat, távfelügyeleti szolgáltatásunkról pedig ITT –>.

Forrás: http://www.comfort-lift.hu/felvono-uzemeltetes-karbantartas-tavfelugyelet-valtozasok/

Amennyiben egy lakóközösség úgy dönt, hogy belevág a zöldítésbe, mindenképp szükségük lesz egy koordináló emberre, aki a közös képviselő, de akár egy lelkes tulajdonos is lehet. Tudatni kell a lakókkal, hogy a szakértő módon megtervezett és kivitelezett belső kert mindenképpen kiadásokkal fog járni, így elsőként azt kell tisztázni, hogy megvan-e erre a fedezet, vagy hajlandóak-e erre áldozni a lakók. Mikor a témafelvetésben itt jár a közösség, egyetlen logikus kérdés merül fel azonnal: mibe fog ez kerülni? A hosszú bevezető után most érkeztünk el jelen bejegyzésem lényegi részéhez, az összegekhez. Konkrét számokról ritkán hallani ebben a témában, talán ez is oka annak, hogy a társasházi kertépítés sokszor még a témafelvetésig sem jut el, hiszen drága mulatságnak tűnik. Tény, hogy nem filléres tételekről van szó, ugyanakkor mint azt feljebb is említettem, pályázati úton lehet forrást szerezni, valamint egyes munkafázisok házon belül – a lakók összefogásával – is megvalósíthatóak, így spórolni biztosan lehet valamennyit. Lássuk hát akkor a folyamatot az elejétől a végéig.

Nem csupán belső udvarokon, hanem a panelek közti részeken is lehetséges a zöld fejlesztés. Itt jól látszik, hogy az egyik oldal remekül karbantartott kiskert, míg azzal szemben elhanyagolt a terület. Ez rávilágít egy fontos és szükséges körülményre, a lakók folyamatos törődésére

Tegyük fel, hogy egy átlagos (bel)városi társasházról van szó, melynek udvara betonozott, tehát jelenleg teljesen növénymentes. Első lépésként a megbízott kapcsolattartó, felhívja a kerttervezőt és egyeztet vele egy időpontot, mikor is személyesen megtekintik, bejárják a területet. A nagyjából egy órás felmérés után azonnal elkészül egy memo szakvélemény, mely számot ad a bejárás konklúzióiról, ennek a költsége 15-20 ezer Ft + ÁFA. Amennyiben a terület alatt pince is található, szükséges lesz egy statikai szakvélemény, ami 100-300 ezer forintos kiadást jelent. Ezután elkészülhet a részletes kerttervezési árajánlat, mely magában foglalja a koncepciótervet, a kiültetési tervet, a növényjegyzéket, az egyes növényfajták ápolási és felhasználási útmutatóját, valamint látványterveket. Ez a tervdokumentáció nagyságrendileg 100 ezer Ft+ÁFA anyagi vonzattal jár. Természetesen ezt a tervezetet a lakóknak kell véleményezniük és elfogadniuk, így a tervek véglegesítése előtt szükséges egy lakógyűlés összehívása, melyen lehetőség nyílik minden kérdés tisztázására, a tervek módosítására. Ez a gyűlés a kerttervező személyes részvételével történik, és a szakmai útmutatás benne foglaltatik a tervezés árában. Ez a közös eszmecsere roppant fontos, hiszen ebben a szakaszban alakulnak ki a végleges ötletek, részletek, ekkor kerülhetnek a tervek teljesen szinkronba a ház adottságaival, az anyagi lehetőségekkel és a lakók igényeivel. Amennyiben ekkor a lakók egyetértésre jutnak, és megszületik a döntés, akkor következhet a kivitelezési költségvetés.

Nem kell azonban mindig nagyban gondolkodni. A zöldítés első és költséghatékony fejezete lehet egy ilyen pihenősarok kialakítása. A szakszerűségről azonban sosem szabad elfeledkezni, különben az eredmény nem lesz tartós

Tájékoztató jelleggel egy 2-300 nm2-es betonos udvar esetében a következő tételekkel lehet kalkulálni (a megjelölt összegek ÁFA nélkül értendőek): mérnöki levezetés, műszaki ellenőrzés: 150 ezer forint, betonból, fából készült emelt ágyások: 300 ezer forinttól akár a milliós tételekig, ez nagyon tág határok között mozoghat. A föld, a trágya, a tőzeg komposzt, vagyis a földkeverék 200 ezer, míg a behordás 100 ezer forintot tehet ki, utóbbi munkafázis azonban közösségi alapon, vagyis a lakók segítségével ingyen is megoldható. Maguk az ültetendő növények, fák 3-500 ezer forintot jelenthetnek, azonban erre a tételre lehet pályázati pénzeket is szerezni, például az önkormányzatoknál. Az ültetésre 100 ezer forint kalkulálható, azonban ez is kiváltható a lakóközösség összefogásával, persze némi szakmai felügyelet mellett. A csepegtető öntözőrendszer nélkülözhetetlen, öntözés nélkül, mint tudjuk nincs kert, ennek ára 200 ezer forint körül alakul, ám ez mindenképpen megtérül később. A mulcsoló-, borítóanyagok (háncs, fakéreg, kő) 2-300 ezer forintba kerülnek, a behordás pedig 50 ezres tétel lehet, ám ez is megoldható – szó szerint – házon belül.

Kis helyen is megvalósíthatóak nagy dolgok. Itt egy pár éves ház belső udvara látható, mely a falakkal együtt épült meg, de hasonlót utólag is lehet kialakítani. Szűk udvaroknál a költségek is kisebbek, így érdemes elgondolkodni a fejlesztésen

Mindezt összeadva eléggé jelentős összeg jöhet ki, azonban nem szabad elfelejteni, hogy egy szakszerűen megtervezett és kivitelezett zöld belső udvar nagyon sokat számít a lakók komfortérzetében, egészen más hangulatot áraszt, mint a csupasz, lehangoló belső tér. Az is motiváció lehet, hogy az ilyen módon rendbe tett udvarral rendelkező házban lévő lakások értéke is megemelkedik, így az egész folyamat a harmonikus környezet megteremtése mellett még értéknövelő beruházásként is értelmezhető.

A fotók a szerző képei, 2013-ban készültek.

Forrás: http://kertesz.blog.hu/2013/09/18/tarsashazi_kerttervezes_az_alapoktol

A társasházi lét régóta bevett lakhatási forma, a nagyobb városok belső területein nem is nagyon találni másféle épületeket, mint a klasszikus körgangos (pestiesen:) bérházakat, tömbházakat, vagy változatos kialakítású új(abb)építésű társasházakat. Ezen épületek közös jellemzője, hogy tartozik hozzájuk valamiféle közös tér, ami lehet belső udvar, félig nyitott parkszerű terület, vagy egyéb kertféleség. Sokszor azonban, főleg a régebbi házaknál, ez a belső udvar teljesen szürke és kopár, betonos vagy egyéb módon burkolt, szóval növénytelen. Ez sokakat első blikkre nem zavar, hiszen a többség úgy van vele, hogy úgyis csak átmegyek rajta, minek bármit kezdeni vele. Én – és azért azt hiszem sokan mások is – azonban azt gondolom, hogy ezek a parlagi területek szinte üvöltenek egy kis zöldítésért. Nem kell hosszan ecsetelni a növényekkel ízlésesen betelepített belső udvarok előnyeit, javítják a komfortérzetet, teret adnak szabadidős foglalkozásokhoz – a fa alatt ücsörögve olvasástól a városi kertészkedésig – valamint értéknövelő tényező is lehet a harmonikusan kialakított belső tér.

Szokásos, sivár látkép. Nem kell, hogy ilyen maradjon

Mindez persze nem a spanyolviasz, gyakran látni, ahogy ezekre a betonplaccokra cserepes növények települnek, van, ahol még kis fákat is ültetnek a lakók a felszedett kövek helyére. Azonban a saját hatáskörben elvégzett ad-hoc zöldítés, legyen bármilyen jószándékú, sokszor nem életképes, de legalábbis nem tartós. A jellemzően sötét belső udvarok mikroklímája, fényviszonyai, egyéb adottságai jócskán eltérnek az átlagtól, így a növényzet nem mindig hosszú életű, ráadásul ezekben az esetekben a körültekintő tervezés hiánya, és a rossz fajtaválasztás is okozhat problémákat. Ilyenkor jön a következő lépés, a profi kerttervezés-kertépítés, amihez mindenképpen szakember kell, na meg közmegegyezés, és nem utolsó sorban anyagi fedezet.

Ilyen is lehet. Itt a lakók összefogásával szépült meg a belső udvar

A társasházak a vázolt kérdéskörben elsődlegesen a közösségi terekre tudnak pályázni, ezen belül is a különböző zöldfelületek kialakítására. A sikeres pályázáshoz mindig szükség van előzetes felmérésre, pontosabban mondva felmérési szakvélemény készítésére. Gyakori hiba a társasházi zöld fejlesztések esetében, hogy szakértő bevonása nélkül kezdődnek el a munkák, mert a lakók úgy gondolják, hogy így kisebb összegből tudnak mutatós változtatást létrehozni. Sajnos ezekben az esetekben általában nem sikerül kielégítő végeredményt produkálni, ugyanis nagyon fontos az adottságok felmérése, a lehetőségek feltárása, a megfelelő fajtaválasztás, a kialakítás milyenségének előzetes megtervezése. Pár facsemete elültetése, egy-két ágyás kialakítása, és az esetleges jellegű füvesítés általában csak arra elegendőek, hogy ideig-óráig rendezett képet mutasson a terület, aztán pedig hamar kiütköznek a problémák, és a friss telepítések végül az enyészeté lesznek. A körültekintő tervezésre, a szakértői vélemény elkészíttetésére, a részletes költségbecslésre minden esetben szükség van, mindemellett a társasházban a lakókkal is kommunikálni kell, és amit a közgyűlésen megszavaznak, csak az kerülhet tovább a társasházkezelőhöz megvalósításra. A felújítást, és a pályázást aztán majd a társasházkezelő végzi az egész ház meghatalmazásával. A már említett felmérés során a lehetőségeket, a mozgásteret tudjuk meghatározni, persze a társasház anyagi helyzetének figyelembevételével.

Egy másik példa, igényesen kivitelezett, láthatóan alaposan megtervezett kertrészlet egy lakóház belső terében

Folyt. Köv. …

Forrás: http://kertesz.blog.hu/2013/09/18/tarsashazi_kerttervezes_az_alapoktol

Akár két évre rács mögé is kerülhet az, aki lomizik. A lomtalanításkor kitett tárgyak ezentúl a Fővárosi Közterület-fenntartó tulajdonába kerülnek, aki pedig elviszi őket, az tulajdonképpen lop.

Akár két évig szabadságvesztésre is büntethetik azt, aki hazaviszi a lomtalanításra kitett tárgyakat. A hulladéktörvény szerint ugyanis amint az utcára tesszük a felesleges tárgyakat, azok azonnal a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. tulajdonába kerülnek. Ha valaki magával viszi őket, az tehát tulajdonképpen lop.

Forrás: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/lopasnak-szamit-a-lomizas/

2018-tól tovább szigorodnak a korszerűsítés energiahatékonysági követelményei, így érdemes lehet az esedékessé vált felújításokat még erre az évre időzíteni.

Forrás: http://magyarepitok.hu/energetika/2017/01/az-idei-a-szigeteles-eve-a-tarsashazak-szamara

Mennyibe kerül, és mennyi idő alatt térül meg?

A napelemes rendszerek kiépítése egyszerűbb és olcsóbb, mint a napkollektoroké. A közös villamosenergia-fogyasztás mennyiségétől függően általában 2-5 millió forintos beruházást jelentenek. A megtérülési idő (állami támogatás nélkül, a jelenlegi energiaárak mellett) 10-12 év, vagyis az általánosan nyújtott 20-25 éves teljesítménygarancia-idő fele. A napelemeket nagyjából egy hét alatt fel lehet szereltetni, viszont használatukat engedélyeztetni kell az áramszolgáltatónál, ami akár hónapokat is igénybe vehet.

A napkollektoros rendszerek kiépítése drágább, de segítségükkel több energiát lehet kipótolni. Egy-egy ilyen beruházás ára lakásonként átlagosan 3-400 ezer forintba kerül, a végső összeg pedig a 10 millió forintos nagyságrendet is elérheti.

– Mivel a napkollektoros beruházások jóval drágábbak, mint a napelemesek, ezért ezeket többnyire csak valamilyen pályázati támogatással tudják megvalósítani. A megtérülés is hosszabb ideig tart, támogatás nélkül csak 15-20 év alatt jönne vissza az áruk – hangsúlyozta Varga Pál. (A kapcsolódó állami támogatásokat illetően az ÉMI honlapját célszerű figyelni – a Szerk.)

Ráadásul a napkollektorok telepítése is bonyolultabb. Egy nagyobb társasház esetében akár egy hónapot is igénybe vehet, hiszen a kollektorok felszerelése mellett ki kell alakítani a gépészetet is, amelyet aztán csatlakoztatnak a ház hőközpontjához. A napkollektorokhoz nincs szükség hatósági engedélyre, bár Varga Pál szerint ajánlatos egyeztetni a közműszolgáltatóval.

Végül is mi éri meg jobban?

A szakember úgy látja, a napelemek elterjedését nagyban segíti a kötelező átvételi rendszer is, amely szerint a ún. háztartási méretű kiserőművek (50 kVA csatlakozási teljesítményig) termelte áramot a szolgáltatónak át kell vennie. Így akár egy teljes éves villamosenergia-fogyasztást is ki lehet váltani a napelemekkel, hiszen a nyáron keletkezett többletet először visszatáplálják a hálózatba, míg télen – amikor kevesebbet süt a nap – a társasház tulajdonképpen a korábban előállított energiát fogyaszthatja el. Az áramszolgáltatóval így egyfajta „szaldós” elszámolást lehet kötni. A fogyasztást és a visszatáplálást is egy villanyóra méri, és nem forintban, hanem kilowattban történik meg az elszámolás.

Amennyiben a társasház több energiát állít elő, mint amire szüksége van, akkor azt le is számlázhatja az energiaszolgáltatónak. Varga Pál szerint ugyanakkor ezt az elszámolást nem érdemes választani, mert így kevesebbet kapnak vissza a lakók (a felszámított rendszerhasználati díj miatt hozzávetőleg csak a felét, azaz kilowattonként nagyjából 21 forintot).

De nemcsak a napelemeknek, a napkollektoroknak is lehetnek elszámolással összefüggő hátrányai. – A távhőrendszer a téli, nagyobb hőigényre lett kialakítva, nyáron rossz kihasználtsággal működik. Amikor napkollektort telepítünk, még tovább romolhat a kihasználtság, hiszen a távhő rendelkezésre állását, a borult napok miatt, még nyáron sem lehet megszüntetni, akkor is fizetni kell. Ugyanakkor verőfényes nyári napokon a napkollektorok akár 100 százalékban is kiválthatják a távhőt, illetve a vízmelegítéshez szükséges hőmennyiséget – tette még hozzá Varga Pál.

Mindemellett a legnagyobb problémát mégis a meleg víz eltárolása jelenti. Bár Nyugat-Európában már vannak kísérletek föld alatti tárolók kiépítésére, ám ezek kialakítása rendkívül költséges, így magyarországi elterjedésük nem várható.

A napkollektorok ellen szól még a kedvezőtlen díjstruktúra is. Míg egy családi háznál alacsony az energiaszámlában megállapított alapdíj, egy távhővel ellátott panelépületnél ez nem feltétlenül van így. Ha magas a fogyasztás mennyiségétől független alapdíj, és alacsony az elfogyasztott hőmennyiség után fizetendő díj, akkor a napkollektorral csak ez utóbbit lehet megtakarítani, vagyis az esetleg 50%-ot is kitevő alapdíjat már nem.

A cikk elkészítéséhez Varga Pál, a Naplopó Kft. ügyvezetője, a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesülete elnöke nyújtott segítséget.
Illusztrációk forrása: Naplopó Kft. Fotók: Fotolia

Forrás: https://www.hazforum.hu/napelem-vagy-napkollektor-melyiket-valasszuk/